Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-06 / 79. szám
Az óprilis 4 i verseny rreggycrsítaHű megyénkben a tavaszi munkák üteré A járások versenyében a féiegyliázi került az élre, a gépállomások között még mindig a kiskunmajsai vezet, az állami gazdaságoknál Bácsbokod, a termelőcsoportoknál a soltvadkerti Petőfi Elmaradtak: Baja város, a dusnoki gépállomás és a csátaljai ollami gazdasog Megyénk a lavaszi munkák megindításakor mindjárt els-3 helyre ugio'.t az országos vcr- serynen, Alig pár hétté rá kny- hu.á> mutatkozott, nam fokozódott a verseny.ondiret és így a megyék ikczjj versenyben a negyed k helyit kerüitünk. Az ápr 1- Ls 4-re leti széleskörű munkaiéi» aján.ások a,-ónban új Irammal indították meg a murisát, s a mozgalom ' új, nagy eredményeket húzott. Így az elmuit deli átlagh&í Viszonyítva árpáböi 15, zabbá! 18, burgonyából 16, cu.k,CMrépából 18, napraforgóból \it borsából 18, lucernából 8 és szántóföld zö.dsőg- fjlíbül 7 százalékkal javult a megyei állag. Árpából 8/ százalék a . megyei összteljesítmény, zabból 79, cukorrépából 53 és burgonyából 31 százalék. A járások Versenyében legjobb munkát végzett a kiskuntélegy- hű.'l,' amely a nyó'c fünövényt eddig 65 százalékban veiotte el. Félégyiiála a városok között is első 78 százalékos átlagteljesítményével. Legrosszabb eredmíity. nyel dolgozik Baja város, amely tavasz! vetéstervét mindössze 33 Százalékba Vlgezte el, A gépállomásokon 118 brigád, 956 térti és 106 női traktoros áll versenyben. E héten is \ezet a kbkumnájsai gépállomás, tavaszi tervét 77.3 százalékban teljesítette. Szerződéskötésben is 101.8 százalékkal vezet a megyében. Ki kell azemban küs/öoülniök a magas, 130—150 százalékos üzem- anyagíogyasztási A brigádok kö^ zül a legjobb helyen a íéiegyház'i g pállonlás Kcssutlrbngédja áll, távaszl tervét eddig 95 százalékban Végezte el. Utolsó helyre került a dusnoki gépállomás 15.3 százalékos tervtőljesitcssel. Lemaradásának ktrholy aka a po i O'kai felvilágosító munka gyengesége, á tntihka rossz mágszCrvezése, a rengeteg üresjárat. Ailäm: gazdaságál-nkban a 11 b-érliétfen ÍU7.9 s»ázal:k:s volt az átlagteljesítmény, a tavaszi vet's- térv téljesítéké'nek átlága 65 százalék. A gazdaságokban a öilbatí lemaradás mUtáiköztk a luccfrlá- nal, cukorrépánál, a rttaghoző- és iakafmáhyrépánál. A legjobb eredményt a bácsbokodi gazdaság érte el, amely 1282 hóid tavaszi előirányzatából ÓüO Ívd Ida i 'elje- sített. Hátul kullog a csata'jaj állami gazdaság, tavaszi tervét csupán 20 százalékban végezte el. Termelőszövetkezete.ntk döntő része befejezte a tavaszi vetést. Legjobb eredményt mutat a kiskunhalasi járás, abol -a csoporlok teljes egészében befejezték a ta vaszi kalászosok vetését. Utána következik a kiskoros; járás, ahol 58 csoportból 52 fejezte be a ve1 lést munkálatokat. ■ Élenjár a soltvadkertí Petőid- csoport, amely április 4re télt felajánlását máreitls 30-ra teijesí tét te, úgyszintén a lázlárj Verseny-csoport. Jó eredménnyel dől goizik a miskei Tánesics-csoporf, tervét a burgonya, gyapot és 'kukorica kivételével ’ százszázalékosán teljesítette. A foktői Béke- csoport a zöldség kivételével szintén mindent elvetett. A jó eredményekhez nagym-ér lékben hozzájárult a csoportokon belül és a csoportok’ között folyó verseny. Aáegyénk 306 tér mölűcsoportjábúl eddig 201 kötött hosszúlejáratú versenyszer- z.'dést. Párosversenyben á.l 401 brigád és 786 munkacsapat. A lermézócsoportok tagjai az egyéni versenyben is példát mu- ta nak. A kunbaja; Rózsa Ferenc- csoporibam Locskaii József 200 száza ékes teljesítményt ért el, ugyánitt Papp József 197 száza- lékot lel jésí tett. A kecskeméti Táncsics-csoport két tagja, Gábor József és Faiagó István, 210 százalékra teljesítették munkájukat. Hogyan készült fel a esi kei iái bekebizottság április 8-ra Csikérián április 4-én öt kis- gyűl-ts megtartásával indult el a,r ag’itációs munka a békeív aláírásgyűjtéssel kapcsolatban., Ezek a k.sgyülések már jól előkészített és megszervezett harci lépések voltak az eredmény biztosítására. A bekebizottság pontosan kidolgozott tervet készített. Figyelembe vették, hogy ez a mozgatom most nem néhány napi munka lesz és az eredményt nem a papírra .írt több, vagy kevesebb puszta név határozza meg. De figyelembe vettélk az adottságokat is. Csikérián is — mint bárhol máshol —, nem nehéz a béke jelentőségét megértetni. Ebbein a kérdésben egy véleményen vau úgy a magyar, mint a délszláv dolgozó paraszt. De nehezebb és alaposabb munkát kíván már ezeknek a békére vágyó embereknek a tetteikkel folyó békeharcba való beállítása. Mert Csikérián is magtalálható a* az álláspont, hogy ,,úgysem mu döntjük el, nem rajtunk múlik.’1 A kezet-ölbetevő, tehetetlenül megalkuvó szellemet kiirtani és helyébe a harcos öntudatot elültetni — ez most a vezérfonala a bjkebkottság célkitűzésének. 76 népnevelő indul el az aláírásgyűjtésre, összevonva a párlés tömegszervezetekböl. De ugyanakkor velük megy 13 olyan dolgozó paraszt, főkép középparaszt, akik jó munkával példát mutattak eddig is és most önként felajánlották segítségüket. Ilyen például Szekulics P-éter délszláv középparaszt, Fejes István, vagy Vwin Antal, akik legmagasabb százalékra teljesítették a begyűjtést, ök a saját példájukkal igazolják majd, hogy mit jelent a békeharcot tettekkel támogatni. A népnevelők részére még az elmuit héten értekezletet tartottak. Alapos kioktatás volt ez, amit az is bizonyít, hogy az értekezleten a népnevelők maguk már számos értékes javaslatot vetőitek lel. amivel eredményesebbé tehetik a munkájúkat. így elhatározták, hogy a ncp- nevelőpárok csatlakozókat szerveznek maguk mellé azokból ,a házaknál, melyeiket már leláto- gattajc Így az agitáció túlnő a népnevelők feladatkörén és bekapcsolódik abba m ndeti dolgozó. A másik javaslat szerint a kísgyü- lésekrc beállítják az úttörőket is, akik kultúrműsorral lépnek fel, s nem kis szerep jut nekik a szülők mozgósításában. Az iskolákban ugyanakkor dolgozatokat íratnak a gyermekekkel a békéről és a legjobb dolgozatukat a földművesszövetkezet 10 értékes könyvvel jutalmazza. A 'békebizottság pontos ütemtervet dolgozott kli. A népnevelők a lakó. sok névsorával megkapták a házakat. 10—12 ház jut egy népne- velöpárfa. A falu négy körzetre van beosztva, mindegyikben eddig is négy békebizottság működött a tömegszervezetek bizottságain kívül. A népnevetópárök a lakóhelyükhöz tartozó körzetekben indulnak el, ahol jól ismernek mindenkit. Ez megkönnyíti a munkájukat, hiszen tudják, hogy hol, ml a probléma, mivel kell érvelni. A felkészülés, az érvok kidolgozása első fontosságú feladal, így gondolják a csikériai népne- velők is. Konkrétumokat helyi példákat visznek magukkal és nem általános frázisokat puffog- tatnak. Az előkészületekhez tartozik az is, bogy a népnevelők átadják egymásnak módszereiket. Már az értekezleten beszámoltak egymásnak ezekről. Minthogy az agitá- ciós munka tulajdonképpen eddig is napirenden volt, a népnevelők tájékoztatták egymást, hogy ki mint vélekedik egyes kérdéseikről, mj az ellenvetése, hogyan kell róla beszélni. A közelmúltból felhozott, példákat elmondják egymásnak a népnevelők. Vízin László például clmondothi, hogyan ért el eredményt a begyűjtésnél az egyik lanyaj kisparasztnál. Az illető dolgozó paraszt szabadkozott, hogy neki már csak 30 kg felesleges gabonája van. — Ez a kicsi már úgysem számít — monűoRa Vízin elvtárs megmagyarázta neki, bogy a kicsiből lesz a sok. — Magának is van 30 kilója, meg még vagy ezer dolgozó parasztnak. Ha ök is azt mondják, mint maga, akkor nincs gabona. Do ha össze- tossziik az ezerszer harminc kilót, úgy-o az már 300 mázsa és igen komoly menuyiség. — A dolgozó paraszt megértette a dolgot és azonnyombau felül js ajánlott a 30 kilön, kiegészítette ö0-rc. Gyfírfi elvtárs arra mandolt példát népnevelő társainak, hogyan harcol Ő az „úgysem rajiunk múlik“ — hangulat ellen. A 80 esztendős Ábru- hám nénivel beszélgetett és az is ezt hangoztatta. Győrfi elvlárs elmagyarázta neki. — A népen múlik minden, mert a nép akarata' nélkül egy-két vezotö ugyan nem lehet semmit. A nép pedig kicsoda? Hát mi. Én, Abrahám néni, a szomszédunk, a harmadik, meg negyedik ember. No, most maga azt mondja, nem rajtam múlik. Do gondolja el, ha éh is azt mondom, meg a harmadik, a tizedik ember is, hogy nem rajtam múlik? — mi lesz akkor? Akkor csakugyan nem rajtunk múlik, akkor bélevilietnek egy háborúba is. Úgy van ez, Abrahám néni, mint amikor házat építenek. Ha a kőműves is kihagynia egy két téglát azzal, hogy az úgysem számít, összedőlne az a ház. 3Ii vagyunk a nép, egyenként és a mi akaratunk számít. — S Abrahám néni tavaly is szépen aláíria a békeívet. Csikéria kicsi község, jő az ősz- Szefogás, vannak is szép eredmények. De a népnevelők tudják, hogy az ujjunk . sem egyforma. Nem bízzák el magukat a könnyít siker reményében, hanem s#ámí- lanak a nehézségekre is, az ellenség befolyására. Azokkal a népnevelőkké!, akik a ..nehezebb'' házakhoz., mennek, külön is sokat foglalkozik a békebizntteng, elűfVk^ylükaiii az úüorók bciiintatjsik a közös gazdálkodás fölcuvct Tímár Tamás 1949-ben kerü)t tanítónak abba a tanyai iskolába, amely a múlt őszön a félegyházi Lenin-termelőcsoport kellős közepébe jutott. — Maijain is parasztgyerek vagyok — beszéli magáról Tímár Tamás. — Itt nevelkedtem Fél* egyházán, apám 13 holdas közép- paraszt. Tímár tanító otthonról hozfa magával a föld szeretőiét, sokat segített szüleinek a kertészetben, így az iskolához tartozó kis földterületen hamarosan csinos kis konyhákéi-,tészetet téfémtétt a felesége, no még a gyermekek segítségévei. Tizpefcekbeil, szUblul- foglalkozásl órákon meg sem lehetett volná kötözni őket. hogy né segítsenek. Példát mutat a tanító A környéket hamarosan bejárta a kertészkedő tanító híre és magának Tímár Tamásnak is jutott rá ideje, hogy foglalkozzék a dolgozó parasztokkal. Otthoni beszélgetéseken, Szabad Föld Téli Estéken sokat magyarázgatOlt a korszerű termelésről, áz ipari növények hasznáról, fontosságáról, ellátogatott a kertekbe, tanácsók a.t adott a háziasszonyoknak. Tavaly tavaszon már hozzájártak a környékbeli asszonyok nemespa- tánjáért, íajvetömágúrt. egyébért. .Megdicsérték a kis kertészetet, amelyen gyermekeik kezenyomát látták. — Dolgos, a földet szerető embert nevel fiaiukból ez a lant- tó — mondogatták. A gyermekek is büszkék voltak munkájukra. Majdnem bogy „rangnak“ számított kertészkedni ; az úttörők kezdték s később a nem-úttörők el sem képzelhettek nagyobb dicsőséget, minthogy segíthettek. Ekkor már 14.000 palántájuk volt s ellátták vele az egész környéket — persze, minden fizetség nélkül. Az ősszel az iskola egynéhány még egyénileg dolgozó paraszt tanyájával beszorulj a Lenin-termelőcsoport földjei kÖ7,é. Megerősödött a csoport és az iskola kapcsolata- Tímár Tamás esténként a munkaegységszámolási taMIgat- ta a tagoknak, a Szülői Munka- közösség még felkarolta az iskolát. Agó József csoportelnök a feleségével együtt különösen, törődik vele, de sokat segít az ötholdas Szabó Istvánná, meg a többi szülő is. A gyermekek bekapcsolódnak a közös munkába így a gyerekek túlnyomó több- ségének szülei már csOporftagok és a tanulók is látnak egyel mást az ollliou folyó közös munkából. S a nagyobbak egyszeresük felvetettek egy ötletet Tímár Tamás előtt. Tanítójuk 1» helyesnek találhatta, mert a legközelebbi esoportgyölésen küldöttség jeleni Uieg az iskolából- Kéréssel álltak a tanulók a csoport elé: adjon a tSzcs az iskolának valamennyi területet, ahol ők egy kis kiiiüa termelőcsoportot alakijának, Elmondták, hogy 18 útförőpajtásou kívül vagy 13-an jelentkeztek még közéjük a tanulókból, akiknek szülei is szívesen beleegyezésüket adták a kezdeményezésbe. így Seres Sándor, akinek apja 4 holdas kishaszonbérlő, a Szabó-gyerek, Kis János ‘HU holdas gazda fia, Puli, aki jövőre már az Ipari technikumra készül és még többen. Miniatűr csópoit... Agó elvfais és a csoporttagság nem dííulőjt egyedül; a járási pártbizottság és a megyei tanács beleegyezése után vittu meg a )(Shirt a lelkes fiataloknak. Megkapták a területet, 2400 négyszögölet. A kis csoport már összeállította a vetéstervet is. Lesz 1 hold kukorica — persze, szovjet módszerrel, négyzetesen vetve, •— 400 öl cukorrépa, 300 Ül gyapot és ugyanannyi ficiUUa. „Tervszerűen“1 megszervezték a munkát is. Naponta két órahosz- szat dolgoznak majd kis gazdaságukban- Kapákat, gereblyéket a íöldmüvesszövetkezetlől „igényeltek“, meg is kapták azonnal. A nagyobb igásmunkát persze a Lenin-csoport vállalta. A gyermekek munkaegységre dolgoznak majd és ősszel komolyan elszámolják a „jövedelmet“. így készülnek ennek a tanyai iskolának fiataljai a jövőre; most a maguk bátor kis kezdeményezésével , bizonyítják be szüleiknek, hogy ök is megértették a parasztság új . útjának jelentőségét, s felnőve pedig sok lesz közülük a termelőcsoportokon keresztül továbbépítője a szocialista magyar mezőgazdaságnak. Baján a városi tanács a verseny nyilvánosságának biztosítására dicsőség- és szégyentáblákat és faliújságokat szereltet fel Baján a tavaszi munkálatok meggyorsításának érdekében a városi tanács tagjai maguk ellenőrzik, hogy minden talpalatnyi föld megmunkálást nyerjen. Az et'cnör-zések során megállapítást nyert, hogy a város halárában szétszórtan, több helyen parlagtcrülctek vankészíti őket a nehézségekre. — Ezekre a helyekre majd többször is ellátogatnak a népnevelők. — Türelem, szívós meggyőző munka * uem látszaieredményekre való törekvés *— ez a jelszavuk a népnevelőknek. Csikérián ha az ember kiáll a falu szélére, látja íi jugoszláv határon húzódó jegenyesort. Ez a szomszédság határozza meg most a békebizottság munkáját is. Ha a megye más községei jó eredményt érnek cl, akkor itt nekünk kétszeresen jobbat kell felmutatnunk — mondja Jurcsflk József, — hiszen mi olyanok vagyunk itt a határon Titóékkal szembén, mint egy hadsereg elővédje, mint egy bástyafal első téglái. Nekünk kell a legszllárdabban állni Úgy akarunk dolgozni a következő hetekben, hogy a falu feinden dol- ója felismerje ezt és be is álljon erős téglaként a sorba. nak. Ezeknek a parlagtcriile- teknek tulajdonosai ismeretlenek. A városi tanács végrehajtó bízott, sága határozatot hozott, hogy az ilyen területeket bérbeadja es így műveltein meg. Az egész évi termelési munka versenyszellemének fokozásaiá a tanács végrehajtó bizottsága elrendelte, hogy mifidenkineK szántóföldiét, vagy szőlőterületet névtáblával kell megjelölnie. Ez az intézkedés azt célozza, tiegy a mezőőrök és dütőbiztosok ellenőrző munkáját megkönnyítsék. Elhatározták, hogy a város ha'árá- ba,n számos helyen dicsőség- és szégyentáblákat állítanak tel. A faxújságok egész sora is (elállításra kerül a bajai hatéiban. A faliújságokon keresztül fogják ’u- datositani a dolgozó parasztsággal a mezőgazdaság tájékoztató híreit, A város két III. típusú termelőszövetkezeti csoportja, a Micsurin és a Vörös Fény, példamutatóan végzi a munkáját, vetése legszebb a határban. Takarékoskodj a villannyal!
