Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-04 / 78. szám
WiPUPWPü ■um ititotr VI. évfolyam, 78. szám Ara SO fillér Örök hála és hűség a felszabadító Szovjetunió, a dicső Szovjet Hadsereg,népünk barátja és tanítója: a nagy Sztálin iránt! 1951. április 4. szerda Felszabadulásunk hatodik évfordulója Hjt évvel ezelőtt, 1915. április 4'én takarodott ki országunkból a menekülő nőmet fasiszta megszállók aljas bad,a és velük együtt mentek a véreskezű. ma' gyár cinkosok is. A dicsőséges Szovjet Hadsereg ezen a napon befejezte hazánk felszabadítását a fasiszta nagytőkés, nagybirtokos uralom alól, meghozta népünknek az évszázadok óta várt szabadságot és ezzel megadta a lehetőséget ahhoz, hogy új rendet, demokratikus rendet hozzunk létre országun tóban. Az egész magyar dolgozó né'p ma, hat év távlatából, büszkén és boldogan gondol afokra a napokra, perceire, amikor a szovjet hadsereg ellenállhatatlan ereje menekülésre kényszerűét- te népünk rablóit, gyilkosait, büszkén gondol a felszabadulás napjára, mert mostniár nem ki' zsákmányolt ja, földönfutója, éhezője ennek az országnak, hanem birtokosa, tulajdonosa. Éppen ezért újjászületésének hatodik évfordulóján az egész magyar nélp a hála és a szeretet érzéseivel gondol felszabadítóiára, a béketábor vezetőerejére, a Szovjetunióra és az egész világ békéért harcoló emberisége vezérére, a nagy Sztálinra. A magyar dolgozó nélp az egósz országban nagy lelkesedéssel! készült a felszabadulás napjára. Megyénkben i;s minden városban, üzemben, faluhan, a 1 a n ytavji! ágba n >m,u nkásosz tályuník, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk forró lelkesedéssel ünnepli április 4"ét. A felszabadulás ünnepének nagy jelentőségét, mely émrölrévre fokozódik., aláhúzza az, hogy eredményeink évröl-év,re mind na" gyobbak, hogy felszabadulásunk ténye ma már hatalmas, úi'onnan épült üzemekben, több- száz gépállomásban, új iskolákban, utakban, a dolgozó nép mindjobban emelkedő életszínvonalában mérhető le. Az elmúlt évfordulón még arról beszéltünk, hogy a magyar gyáripar az ötéves terv küszöbén 40 százalékkal haladta meg az 19S8"as színvonalat. Pártunk ll. kongresszusán pedig már ügy vetődött fal a kérdés, bo v szocialista iparunk termelése a tavalyi esztendőben 35 százalékkal volt nagyobb,, mitat 1949-ben, hogy egy év alatt többet fejlődött az iparunk, mint a kapitalizmus idején 20 esztendő alatt. De nemcsak általában ilyen nagyok a változások, hanem megyénkben is, Tamly a bajai Duna-hfdnak még csak a pilléreit láthattuk és ma már készen áll. Tavaly Kiskunfélegyházán a Vasszerkezeti-gyár heiyén még csak talajmunkát láthattunk. Ma már áll a szerelőcsarnok és nemsokára megindul az üzem termelő munkája. Sok újat alkottunk egy esztendő alatt. Megszaporodtak a gépállomásaink és ezzel a földet megmunkáló traktoraink. Nagyobb lett az állami gazdaságok területe, amelyek minőségi vetőmagvakkal látják el mezőgazdálkodásunkat, több mint 300 fölé emelkedett termelőszövetkezeti csoportjaink száma, ami nagy lépést jelent előre a falu szocialista építésének útján. Mindezekre az eredményeinkre, a felszabadulás pillanatától minden előre tett lépésünkre, minden újjáépített vagy újonnan épített gyárunkra, lakóházunkra, iskolánkra úgy tekintünk, mint a szovjet nép felszabadító harcának és baráti segítségének egy-egy emlékművére. A hatalmas Szovjetunió nemcsak felszabadította, hazánkat, nemcsak kezünkbe adta a szabadságunkat, hanem segiteM bennünket, ho,gy jól tudjunk élni a lehetőségekkel, hogy a Szovjetunió szocialista építésének példáján és minden tapasztalatával meggyorsítsuk népünk jóléte emelkedésének ütemét, meggyorsítsuk azoknak az előfeltételeknek a megteremtését, amelyeken nyugszik a szocializ- mus építése. A Szovjetunió segítsége nélkül nem juthattunk volna előbbre, nem sikerült volna felemelkedni a fasiszta bitangok által rombadönt'ött gazdasági helyzetünkből, .nem sikerült volna kiemelkednünk az inflációs nyomorúságból, nem sikerült volna megoldani a hároméves tervet és azt, hogy hozzákezdhessünk a szocializmust építő ötéves tervünkhöz- Az imperialista országok és belső csatlósai, a Nagy Ferencek, a Rajtkok tudták azt, hogy hazánk a Szovjetunió segítségével a gazdasági és kulturális felemelkedés biztos útijára lép és a*t is tudták, hogy ebben az esetben az ellenség lehetőségei összeszü" küllniek. és megsemmisülnek. Ezért akarták eltántorítani népünket felszabadítójától, a Szovjetuniótól, ezért akarták kiragadni országunkat a békeszerető népek nagy családjából, ezért akarták az imperialisták jarszalagjára fűzni, hogy a demokratikus Magyarországból úri Magyarország legyen, hogy a munkások és parasztok államát a tőkések államává tegyék, hogy a gazdasági és politikai pozíciókba újra a grófok, bárók, nagybirtokosok, dzsentrik üljenek. Ez a kérdés már eldőlt, mégpedig az imperialisták, a belső bitangok súlyos vereségé* vei. Népünk, Pártunk és a magyar munkásosztály vezetésével az elmúlt hat esztendő alatt mély és őszinte barátságot épített ki a nagy Szovjetunióval, a szovjet néppel. Ennek a barátságnak hatalmas ereje van és ennek az erőnek élvezői elsősorban mi vagyunk, akik azt a szocializmust építjük, amelyben a szovjet nép már hosszú idő óta él. Ez a barátság az egyedüli biztosítéka népünk boldo" gulásának, annak, hogy előbbre megyünk és nem visszatekintünk, annak, hogy fokozódjék a pékéért folyó harcunk, ahelyett, hogy könnyű területe lennénk az imperialista próbálkozásoknak. A dicsőséges Szovjetuniónak köszönhetjük legfőképpen azt, hogy békében éltünk és békében alkothattunk az elmúlt hat esztendő alatt. A békés építés körülményei adták az alapot mindazokhoz a nagy eredményekhez, amelyeket a felszabadulás óta eltelt idő alatt elérhettünk. A békés alkotás tartósítása, a békéért folyó harc a legfőbb feladatunk. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy még szilárdabbá tegyük barátságul!' kát a Szovjetunióval, az szükséges, hogy erősítsük hazánkat, országunkat, fokozzuk a szocializmus építésének lendületét. Miért legfontosabb ez számunkra? Azért, mert a nemzetközi helyzet nap mint nap éleződik és hazánkhoz közelálló jelei is vannak a háborúra készülődésnek: ez Jugoszlávia és Németország. Rákosi elvtárs azt mondotta: „Minket az imperialista táborból különösen két olyan ország sorsa érdekel, amelyekkel évszázadokon keresztül kölcsönhatásban éltünk. Ez Jugoszlávia és Németország.“ A Tito" bauda háborús politikájának eredményeként a jugoszláv nép a legszörnyűbb ínségben él. A jugoszláv nép nem támogatja Ti lót és amerikai gazdáit, ha" nem hű marad a második világháború alatt tapasztalt! harcos a ntíf a siszta ha gyom á nyalthoz. Ezért ingatag a Tito'banditák helyzete. Mi közvetlenül határosak vagyunk. Tito Jugoszlá" viájával és éppen ezért teljesen világosan kell látnunk, hogy Titóék háborúra készülnek és nyilván nem az imperialisták ellen, hanem elsősorban a népi demokratikus országok ellen. Háborús célkitűzésük érdekében semmitől sem riadnak vissza. Legyen az provokáció, gyilkos" ság, vagy bármi. A tegnapi Szabad Nép adott hírt arról a pél" dálián ti tó ista provokációról, amelyet elkövettek a belgrádi magyar követség ügyvivője ellen. Ez azonban nem egy vélet" len eset, hanem szorosan bele" illeszkedik a trtóisták tervszerű provokációs hadjáratába, amelyet kizárólag csak a Szovjet" unió és a népi demokratikus országok ellen végeznek. Ali a mi feladatunk, hogy keresztülhúz" zuk a titóista számításokat? Az, hogy erősítsük magunkat, hogy megyénkben szorosra vonjuk a magyar és délszláv dolgozók eggségét, hogy a napi feladatok jobb elvégzésével harcoíjunk a kongresszusi határozatok végrehajtásáért. Április 4-re tavaly is. az idén is jó munkával készült dolgozó népünk. Az üzemekben a. fel' ajánlásokat gyorsan nyom oak civet le a jobb munka, a lendülő" tes munkaversenyzés, a harc a takarékosságért, se le j lesük k e n" lésért; ötletek, újítások születtek, új sztahanovisták nőttek ki, a régi módszereket újakkal helyettesítették és ennek eredményeképpen új, nagy teljesít" menyek születtek, üzemeinkben az április A-i munkaversenyzés méltó folytatója volt a verseny kongresszusi szakaszánalc és ugyanakkor jó alapja a május 1-i versenyzésnek. Munkásoez" lályunk, az üzemek dolgozói, a kongresszusi határozatok alapján világosan látják, hogy felemelt ötéves tervünk nagy követelményeinek megfelelő munkát csak úgy végezhetnek, ha a versenyzés állandósul, ha a termelés növekszik, csökken a termelési önköltség, ha jobban takarékoskodunk, ha nagyobb lesz a munka szervezettsége. A békéért folyó harcnak mindez feltétele, éppen ezért mindezek megvalósítására nagy szükség ' .van. Az április 8"áln meginduló békéi v'aláírás, gyűjtési mozgalom, mely követeli, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt, akkor lesz igazán követelés, ha a harc az április 4"i munkaversenyzés után is tovább folyik május l'ért, a féléve» terv, az egészéves terv gyorsabb megvalósításáért. A falu is nagy feladatok előtt áll. A békeharc követelményei itt is nagyok és hogy fokozódjék a békéért folyó harc, fontos, hogy a legsürgősebb tennivalónkat, a tavaszi munkálatokat minél előbb befejezzük. Hogy a felemelt tervben a mezőgazdaságra háruló nagyobb termelékenység megvalósuljon, ahhoz szükséges, hogy jő legyen a talaj élőké szitás, szükséges, hogy minden növényt a minisztertanács határozatában megjelölt időben vessünk el. A tavaszi munkálatok időben való elvégzése azonban nem egyszerű, nem magától megoldható feladat, hanem harci feladat, amelyet következetességgel, szívóssággal kell végeznünk, figyelőmmel tartva az ellenség mesterkedéseit ég gyorsan leleplezve őke*. A falusj osztályellenség: a kulák, jól tudja, hogy a tavaszi munkálatok sikere különösen az újonnan megalakult termelőszövetkezeti csoportjainkban nagy segítség leez gazdasági megerősödésünkhöz és a szövetkezeti mozgatom további szélesedéséhez. Éppen ezért ravasz itrükkökkel, különféle me" sékkel akarják elodázni a munkálatok végzését és maguk sem vetnek, szántanak időben, vagy ha végzik is, csak ímmel'ám" mai, rossz magot téve a földbe. A tavaszi munkálatok végzését össze kell kapcsolni a kulákság elleni harc, leleplezés fontos feladatával és így a munka üteme gyorsul, nagyobb erőre kap. A munka gyors elvégzése a földeken nem magánügy. Aki elmu" lasztja kötelességét, nemcsak magának árt, hanem annak is, aki minden igyekezetével jól dolgozik. Aki pedig jól dolgozik, az segíti népünket az ötéves terv nagy célkitűzéseinek végrehajtásában . Április A'én, a felszabadulás hatodik évfordulóján az eddigi hatalmas eredményeink birtokában nemcsak emlékeznünk kell azokra a nagyszerű hősökre, akiknek köszönhetjük szabadságunkat, hanem előre kell gondolnunk azokra a cselekedetekre, amelyekkel az értünk életüket áldozó szovjet hősök emlékét a legjobban megőrizzük. Ezek a cselekedetek egybeesnek a szocializmus építéséért folyó harocal, a békéért folyó impe" rialistaellenes küzdelemmel. Ez a harc csak győzelmes lehet, mert országunk éjén nagy Pártunk és Rákosi elvtárs áll, mert dolgozó n épülök része annak a nagy béketábornak, amelynek vezetője a hatalmas Szovjetunió és vezére Sztálin elvtárs. Teljes egységben folyik a francia dolgosók sztrájkja Teljes egységben folyt le a közlekedési dolgozók sztrájkjának 18. napja. A dolgozók — a központi sztrájkbizottság határozata szerint — gyűléseken közölték a határozatot a bérköveteiő mozgalom további módozatait illetőleg Azok a feltételek, amelyeket Pimay közlekedésügyi miniszter ajánlott fel a dolgozóknak, a hatóságok meghátrálásáról tanúskodnak. A felajánlott béremelések 3100 franktól 8300 frankig terjednek. Ugyancsak lényeges engedmény, hogy a „Sztrájkvétség" miatt senki sem vonható felelősségre, bár a miniszter fenn akarja magának tartani azt a jogot, hogy egyes, a bíróság által már elítélt sztrájkolók ellen intézkedéseket foganatosítson. A közlekedési miniszter ígéretet tett arra is, hogy áprilisban semmit sem vonnak le a dolgozók béréből a sztrájk miatt. A négy következő hónapban elvben havonként 4—4 napot levonnak a fizetésekből sztrájk címén. Ezzel szemben a dolgozóknak jogukban áll 2—5 napot különmunkával behozni. A bizottság ezt a javaslatot „sértőnek“ minősítetté és hangsúlyozta, hogy a sztrájkotok a bérkövetelő mozgalmat annak végső győzelméig folytatják abban a teljes egységben, amely a sztrájk eddigi győzelmét le lehetővé tette. Növekedett az elégedetlenség a köztisztviselők soraiban is. A köz- szolgálati és közegészségügyi dolgozók, valamint az állami üzemek munkásai nagyszabású bérkövetelési mozgalmat készítenek elő.
