Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-29 / 99. szám

Magyar Dolgozók! Mn Ilkával, fegyelemmel, éberséggel erősítsétek drága hazánkat, védjétek a békét! síink útja: a szocialista nagy­üzemi gazdálkodásra való átté­rés, — hogyan tanulmányozzák a kongresszus történelmi jelen­tőségű határozatait. A politikai iskolák fettöltését lehűt elsősor­ban ezekből az elvtársakból bizto­sítsuk. Déli járásainkban külön nagy súlyt kell helyeznünk délszláv elvtársaink minél nadvobb szám. ban való bevonására a kongres­szus határozatainak tanulmányo­zására, Megismertetni velük a fúrtunk előtt álló feladatokat, harcba vinni őket magyar dol­gozóinkkal együtt a béke meg­védéséért. az imperialisták, Tito és többi ügynökeik leleplezésé­ért, a szocializmus építéséért, » kongresszus határozatainak vég­rehajtásáért. Járási, városi pártbizottságaink a propagandista szemináriumokra dolgozzák fel a kongresszus hatá­rozataival kapcsolatos feladato­kat, hogy már a propagandista szemináriumon, majd a politikai iskolákon is a határozatokat kössék össze a saját területükre vonatkozó gyakorlati feladatok­kal- Minden kérdést abból a szempontból vessenek fel, hogy ez saját területükön hogy áll és a határozat végrehajtásáért mi. iyen feladatokat és hogyan kef megoldani. Hogy jő eredménnyel tudjuk feldolgozni a kongresszus anya­gát, ahhoz feltétlenül hozzátarto­zik az ellenőrzési munka, megjaví­tása. Az oktatás hátralévő idejé­ben, főleg a kongresszus anyagá­nak megtárgyalásába, a politikai iskolák ellenőrzéséibe kapcsoljuk hu a járási, városi pártbizottsá­gok tagjait, legfejlettebb aktí­váit. Emeljük ki az oktatást re. szórt-jellegéből, legyük az egész pártbizottság, az egész Párt fel­adatává. Az ellenőrzés tapaszta­latait hasznosítsuk az oktatási munka színvonalának állandó ja­vítására. , A pártok látáson kívül a DISZ- okiatúsban a politikai körök is a kongresszus határozatait dolgoz­zák fel június végéig. Pártszerve­zeteink adjanak meg minden se­gítséget a DISZnek, Pártunk ifjúsági szervezetének, hogy a maguk vonalán alaposan meg­tárgyalják az ifjúságra váró fel­adatokat a szocializmus építése torén, a kongresszus határozatai­ból fakadva­Pártmunkánk egyik legfonto­sabb feladata tehát: mozgósítani pártszervezeteinket, egész Pártun­kat a kongresszus határozatai tanulmányozására. E feladatot olyannak tekintetni, mint a kon­gresszus határozatainak megva­lósításáért folyó harc egyik leg­fontosabb eszközét. Sziklai Judit, M. B. óit. felelős. Darvas József beszámolója a magyar irodalom helyzetéről a magyar írók I. kongresszusán l*árt és pártépltcs Tanulmányozzuk Pártunk II. kongresszusának határozatait Pártunk II. kongresszusa évekre megszabta Pártunk és népi demokratikus áilamunK előtt álló feladatokat. A kon­gresszus határozatai nem ,a Párt és az állami élet egy résziette. rületére, hanem a Párt és az állami élet egészére vonaikozik. A határozatok a szocialista ipa­rosításnak, a népgazdaság egy­séges alapja megteremtésének, a kultúrforradalom megteremtő, sének, Pártunk további erősödé- sének feladatait tárják elénk. Nincs oly,jn kérdése dolgozó né­pünknek, melyek megoldásához ne adnának kulcsot a kongresz. ezus határozatai. De a kongresszus határozatai azonban nemcsa’k a feladatoka1 jelölik meg, hanem azok megva. lósításán,jk módját, eszközé melyekkel dolgoznunk kell acé. tok érdekében. Pártszervezeteink központi fel­adata a párttagságot és a pár tonkívült dolgozók nagy törne, geit mozgósítani ,a kongresszusi határozatok végrehajtására. E feladatok megoldásának egyik legfontosabb eszköze: pártokta- tásunk minden formájában he lyi viszonyainkra alkalmazva feldolgozni ,a kongresszus anya­gát. Már eddig is vannak eredmé nyeink ezen a téren. Pártisko- iáink feldolgozták a kongresszus anyagát, egyes részeket a folyö oktatásokba bedolgoztunk. Ah. hoz azonban, hogy megértsük teljes mértékben e nagy felada. tokát, azokból a ránkvonatkozó részeket, szükséges ^zok alaP0S> elmélyült tanulmányozása. Csak akkor tudunk igazán küzdeni, harcolni a kongresszus határo. Batainak végrehajtásáért,, ha azo. kát minden részlegében ismerjük és minden feladatunkban vezér, fonálként használjuk. Á Szervező Bizottság határo zata értelmében ,a káderképző tanfolyamokon „A nemzetközi helyzet és a nemzetközi mun. kásmozgalom fö kérdései” című anyag után 5 héten keresztül a kongresszus .anyagát vesszük át. Középfokú politikai iskolákon meghosszabbítjuk a soronkövet., kező anyagok feldolgozásának idejét és bedolgozzuk a kon. gresszus határozatait. Alapfokú politikai iskolákon pedig „ISRSp. gazdaságunk ötéves terve” című anyagban, (melyet már a kon. gresszus ,alapján dolgoztunk fel) négy héten keresztül Rákosi elv. társ referátumát tanulmányoz, zuk és így a pártoktatás, az is­métléseket beszámítva, június végéig fog tartani. Milyen feladataink vannak en. nck megvalósítására: mindenek, előtt a tanulási fegyelem meg- szilárdítása, mely az utóbbi he. lekben, főleg a tavaszi munkák fokozottabb végzése óta megye- K/.erte meglazult. Pártszerveza leink feladata megértetni a párt. tagság széles tömegeivel, hogy a pártoktatás nemcsak télen fel. adatunk, hanem minden időben munkánk szerves része kell hogy legyen a tanulás. A pártvezeti, ségi, a politikai Iskolák előadói egyéni beszélgetésen keresztül győzzék meg az elvtársakat a tanulás, a pártkongresszus hatá. rozatainak tanulmányozása fon. tosságáról és a lemorzsolódott hallgatókat hozzák vissza a po- lttikai iskolákra. A politikai iskolák feltöltésé­nél nagy súlyt helyezzünk az üzemi munkások, dolgozó parasz. iok bevonására. Nem közömbös számunkra, hogy üzemi munká­saink legjobbjai, akik eddig is élharcosai voltak a szocializmus építésének, szocialista szektorban dolgozó parasztjaink, akik verse­nyeznek egymással a jobb és jobb terméshozamért, egyénileg dolgo­zó parasztjaink, akik még nem ismerték fel, hogy fclemelkeűé­A kiilügyminiszterhelyettesek április 26-i ülése A külügyminiszterhelyettesek ápiilis 2Ü4 üléséin a három nyu­gati hatalom képviselői semi- lyeti érvet sem tudta* felhozni Grorniko elvtárs előző napi, a ko­reai Ikérdiéssel foglalkozó beszédé­vel szemben. Jessup, az USA fcépviselője is­mét az arról szóló elcsépelt, bár­gyú, a fényeikkel és ókmányelTkal mii régen megcáfolt állításhoz folyamodott, mintha a koreai ese­ményeket a Koreai Népi Demolkra- tikus Köztársaság csapatainak Dé'.-Korea elleni támadás idézte volna elő. Gromfko elvtárs, * Szovjetunió kepv.iseLője rámutatott Jessup kije­lentéseinek képtelenségére. A ko­reai eseményeket — mondotta — a délkoreai uábhatóságotk és ame­rikai gazdáik idézték elő, akik agressziót folytatok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság c.ien, A szovjet küldöttek olyan ok­mányokká! és lényekkel bizo­nyították ezt, amelyeket a* ENSZ.ben senki sem tudott és nem mert megcáfolni. Sőt, azok a személyek, aJkiknek aláírásai ezeken az okmányokon s.-erepeinek, arra kényszerülteik, hogy elismerjék aláírásukat. Nem véletlen az sem, hogy az USA délkoreai bábkormányának a Ko­reai Népi Derocikratikus Köztársa­ság ellen indított támadása után égre elérkeztünk oda — kézé te beszédét Darvas József — hogy összehívhattuk és megtart- natjuk a magyar íróik I, kongresz. (fiúsát. Néhány héttel ezelőtt ünnepel­tük országunk, népünk felszaba­dulásának hatodik évfordulóját. Mi, magyar íróik, úgy hiszem, nem kezdhetjük el 1. kongresszu­sunk tanácskozását anélkül, hogy ei ne mondanánk a hála és a. sze­retet szavait a felszabadító hatat, más Szovjetuoió és a népek nagy vezére, Sztálin felé. Irodalmunkban a fejlődés las­san megindult. Hibák történtek a szovjet irodalom eredményeinek megismerése, az íróik átnevelése és a kommunista írók nevelése terén. Azt úttörő munkát a, szov­jet (irodalom végezte el, amelynek nagyszerű szoclal.istArealista alkotásai valóban, ahogy monda­ni szokták: egycsapásra százezres olvasó lömegeket hódította^ meg. Több „régi“ kölWnikneik most, amikor már szabadabban szárnyai- hatott a hangjuk, elért a dolgozó tömegeikhez, szélesebben kibonts, kozott a tehelsége. Irodalmi életünk nagy átmeneti elmaradás után azonban komoly fejlődésinek indult és .irodalmi ele­iünkben ma már a pozitív elemek a túlnyomóik. Feludatainlkat »két fő cél köré lehet csoportosítani: tovább kell folytatnunk a harcot irodaim;, életünkben az irodalmi pádszerűség érvényesítéséért: fo- kozinumk kell irodalmunk eszmei és művészi színvonalát. Az irodal­mi párlszerűség érvényesüléséért továbbra is éles harcot kell foly­tatni az ellenséges burzsoá lirodal- mi irányzatok minden megnyilvá­nulása ellen. Beszéde ’ további részében kifejtette Darvas József, hogy tovább kell erősítenünk proletáriifodalmuntkat. Ennek érde­kében elsősorban a segítő bírálat­ban, kommunista íróink fokozott világnézeti, marxista-leninista ne­velésében kell megnyilvánulnia Pártunk polití.lkiája az ország éle­tében: a népfront politika, a Párt által vezetett nemzet; egys g po­litikája. Nyilván ennek kell érvé­nyesülnie irodalmi! politékánkban is_ Uj irodalmunk eszmei s művészt szír.vonaláraik emelése érdekében szükséges, hogy íróinkat elsősor­ban a mai témáikhoz orientáljuk. De ez nem jelenti azt, hogy most már fordítsunk teljesen hátat a múltnak. Ábrázolni ,a múltat ágy, mint a mához vezető utat: sz:p és méltó írói feladat. Feladata még íróinknak új iro. da'munk témavilágéinak szélesíté­se is. A szocialista realizmusban a marxista-leninisla világnézet esz­meisége a döntő, de azontúl a té­maválasztás legváltozatosabb gaz. dagságánalk, a legkülönbözőbb műfajoknak s írói alkotásformálk- nak nagy versenyét jelent; — ike'J is, hogy jelentse. Beszéde to­vábbi részéoen Darvas József iro­dalmi ábrázolásunk fogyatékossá­gaival foglalkozott. Nem kell, nem szabad félni'öik irónnikraatk új hőseinlk ábrázolásában a költői szárnyalástól, A m; életünknek is vannak már hősei. Ott vannak az élet minden területén. Az ember- ábrázolás tő hibája íróink egy né. szénéi az, hogy egy-égy alak megrajzolásához nem a valóságos ■életből, hanem valamilyen tétel­ből, tézisből indulnak ki. Irodalmunk nemzeti jellegéről szólva hangsúlyozta: a nemzeti jelleget egyedül a.z adhatja meg, ha a m; magyar valóságunkat tel­jes mélységében, teljes gazdag­ságában ábrázolja. Ezután .a kri­tika kérdéséről beszélt Darvas Jó­zsef. A legfőbb hiányosság az, még mindig nem elég magas kri­tikai életünk eszmei színvonala, kritikusaink sokszor nem látják elég Világosain .irodalmi fejlődé­sünk döntő kérdéseit — mondo.- ta. — Ki kell szélesíteni a kritikát életünket — ugyancsak a szovjet tanulságok alapján — .az olvasók széles rétegei felé. Ezután az írói utánpótlás kér. dióséról beszélt Darvas József. — írószövetségünk és az egtész .iro­dalmi óletünk egyék fontos fel­adataiként kell megjelölnünk új írótehetségetk felszínrehezását és a fiatal tehetségek nevelését. Befejezésül az íróknak a béke- harcban betöltendő szerepéről szólt Darvas József. — M nd az, ami toliunkra adja a szót: az új világ bókcs alkotó munkája, mind az. ami formába fogja szavainkat: az -élet szép9.'ge és reménysége, mind az, ami éltetni tudja az írót: a szabad alkotás tisztasága — ko­moly veszedelemben forog. Ha széjjelnézünlk a világon, az egyre széíeseDben kibontakozó hatalmas békeharc élén mindenütt ott lát. juk a legkiválóbb írókat. Mi, ma­gyar írók eddig nem vettük ki a részünket úgy a dólkeharcbol, aho­gyan ' kellett volna. íróink, leg­jobb íróink feladata megteremteni azt a békeliarcot, eleven és gyúj­tó, leleplezd és ielletkesftő irodai, mi publicisztikát, ame.ly <a, közvet. len napok harcairól szól és mégis maradandó. Legyünk méltók a néphez, 'amelyből vétettünk, amelynek író-fiai vagyunk, amely az anyanyelv szép varázsát adta nekünk, hogy zengjük az dgazánt s valósággá segítsük mi is va­lóra váló, gyönyörű álmait — fe­jezte be. beszámolóját Darvas Jó. zsef. az amerikai katonaság néhány napon belül behatolt a Koreai Né. pi Demokratikus Köztársaság te­rületére és az amerikai légierő megkezdte ennek a területnek a bombázását. Az amerikai száraz, föld.; csapatok pedig már az első napókban partraszálitak koreai területen. Világos, hogy ilyen ak­ciók végrehajtására fel kell ké­szülni. Gromiko elvtárs rámutatott, hogy a szovjet kormány konkrét intézkedéseket tett a koreai kér­dés békés rendezésének elősegíté­se erdők ebon. Ezek a lépések azonban a nyugati hatalmak — mindé. nekclőlt az USA kormányá­nak — szuronyaiba ütköztek. Az USA kormánya ma is folytai, ja háborús kalandját Koreában. — Jessup — folytatta a Szov­jetunió képviselője — arra hivat, kozva igyekszik igazolni az ame­rikaiak koreai katonai beavatko­zását, hogy abban tizenhat ország katonai egységei vesznek részt. Mi azonban jól tudjuk, hogy mi­lyen országokról és miilyen kMo na; egységeikről van szó. Ezek az országok az amerikai külpolitika szekértőiéi. Ez országúk közül egy esők -az Egyesült Államoktól teljes politi­kai és gazdasági függőségben állnak. Ilyen feltételek melle.tt az USA kormánya bármilyen határo. zatát könnyen rákényszerítheti ezekre az országokra. Gromüko elvtárs beszéde utás sem Jessup, sem Davies, sem Pá­rod! nem kívánt felszólalni, mire az ülést berekesztették. Gyermekek a békéért Lajosmizsén az Iskolás gyér- mekeket is megmozgatta a bé. ke ügyéért folyó harc. A békeív. aláírási mozgalom megindulása­kor a gyermekek osztályonként és úttörö-rajonként béke-röpgyü. lést tartottak. Lemásolták a bé­keiveket és a gyermekek Is alá­írták. A röpgyüléseken a gyer­mekek komoly megbeszélést tar. tottak, újságolvasással egybe, kötve, megtárgyalták, hogy mit jelent számukra «, béke. Otthon elmondották szüleiknek, hogy ők már aláírásukkal hitet tettek a béke mellett. Május l*i nagygyűlések megyei előadói Megyénk dolgozó népe hatal­mas lelkesedéssel készül a hete­dik szabad május 1. méltó meg. ünneplésére. Megyénk városai, ban és falvaiban hatalmas, de- monstratív felvonulásokon és nagygyűléseken tüntetnek dolgo- zőink a béke mellett, a háborús uszítók, Titőék háborút előkészí­tő politikája ellen! A nagygyűlések megyei elő. adói: Kiskunfélegyháza: Gombos A. Kiskunhalas: ördög László, Kalocsa: Both Zsigmond, Bácsalmás: Kar,ajkó János, Kiskörös: Sarok Antal, Kunszentmiklós: Cseh László, Dunavecse: Halustyik Mihály, Tiszakécske: Pankovica J.-né, Jánoshalma: Tóth Lajos, Kclebia: Kancsár Sándorné, Katymár: Tribli Jánosné, Vaskút: Habas Mihály, Gara: Németi Jőzsefné, Miske: Kassa Vilmos, Solt: Varju Sándor, Dunapataj: Bődis Vera, Kecel: Koós Zoltán, Szabadszállás: Szöllősi Gergely Izsák: Szabó Lajos, Lajosmlzse: Boros József, Kiskunmajsa.: Évin Ilona, Császártöltés: Papp György. A koreai néphadsereg főparancsnok ságának április 27-i hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága április 27-én közölte, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntes egy­ségekkel együtt minden fronton továbbra is kemény harcokat vívnak és jelentékeny vesztesé. geket okoznak az amerikai-angol Intervenciós csapatoknak. A középső fronton ,a néphad­sereg egységei bekerítettek egy liszinmanista hadosztályt és an n.-.k mind emberben, mind ha. dianyagh.in nagy veszteségeke, okoztak. Ezernegyvenöt foglyot és különféle zsákmányt ejtettek.

Next

/
Thumbnails
Contents