Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-25 / 71. szám
Stibity Antal délszláv köséppuras%t9 a esikériai tanács alehmke — Igen. Mi mindig ehbeu a kür't't'l.i'n laktunk. „Bennszülüit“ csikOWniuk vagyunk. Persze, nem mindig \olt ez Uüiíég, hátterű in* kább ol.v.'iu tmiyaleirpüiés, amely anyakOnyvöstül, mindenestül Sza- lcidkálioí pirtozoH. Valamikor m ntak/Mik így volt jobb, így volt köiui'/obb sötétségben tartani az égre* |akó népet. Magáról beszél Babit.v Autal, családjáról, az elődeiről, akik elölt korlát állt a szabad élet felé, akiknek szabadságvágyából nem Let)»Valóság. Bibity Antal lett részeve a: évtizedes álmoknak. Ugj folyik belőle g szó, mint ahogyan a frissen felfed »j. forrásból bujjgyg*» a víz: erővel, olykor iu- duh/fal. «oberen, élettel telve kiástálytisztáu. . \ é ha I» i t e k i n t az ablakon. Egy pillanatra meg üli -- beíeji'ződütt egy gondolat Újabbak jönnek, rendszerezni kell őket. A község főutcáján az élet zajlik. A mi iVqltink: u munka. Uj országépítő tervek részt az. hogy ekével, boronával megpakolt szekerek vonulnak haza a munkából, hogy a távolból trak'.or dohog, hogy. kapával, metszőül!ó. fal parasztok térnek haza. A foibátorodott kora tavaszi nap végigpermetezte sugarait Uz.’egész határon, hogy termékeny legyen a nagyszerű jövőt építő parasztok munkája, hogy a fekete és arunygárgaszínü föld gazdagságot. jólétet és békét teremjen. Bibity Antal az asztal felé — ahol ülünk — fordítja tekintetét és folytatja olt, ahol abbahagy-fa. — Az, aki nem gondol a múltra,' az :nem is tudja-«léggé megbecsülni a jelent. Én mindig összevetem a kettőt és ilyenkor látom a • leg világosabban, hogy két világ az, ami bén éltünk és amiben most élünk. Akkor Bar- esük-féle kulákok úsztalták el apám földjét ügyannyira, hogy nekem csak egy lánc maradt; hu született, esküdött vagy meghalt az idő való nép nyakába vehette a hosszú újat, mert csak Szabad kán talált anVaköuyvet,.., orvost még messzebb. Mit hozott Bibify Antulck uak és a többi csik.'riuinak a fc szabadulás? Sokat, többet az el ké.izeliné.1:' békét, egyenjogftsá got, földet, kulit árát. Ki gondol arra a felszabadulás után, hogy a földet délszláv vagy magyar kapja meg. A Párt egyet akart Jogos tulajdonosának adni. Vgy volt, hogy akinek szüksége volt rá, az ka1 poít, tilmity Lukács, Simity Félix, Bibity Péter és Ferenc éppen úgy újgazdák lettek, mint a magyar dmgozÓ parasztok. Leeseti az álla az ellenségnek, aki még egyáltalán nem dobta el a nacionalista egymás eben uszítás fogy vérét- Barcsák, jd. Gyukics, l'iu- kovics Boldizsár, magyar és dél se 'év ku ások nem jó.-o,tak bősz ezú időt a kommun istáknak „...cgisszátok, a lévé;, kócosok- — mondták szemlinkbe, vagy üzenték. De ini nem hittünk nekik. A ku.ákpróbálkozás mcgbukolt. Bibity Antal szavai nyomán önkéntelenül is a déli határon túlra gondolunk, mert Csikcrit, köz<j fekszik a Tito-banditák Jugoszláviájához. Amit az újság ír az otlani állapotokról, az csak l;?tttbe önti mindazt, ami a köz ség földjeiről is lájha.ó. az átér kező levelek, a milliónyi dolgozó sóhaja. Ilii Kissi.* gyek Persze, mindehhez uiég sok minden hozzátartozik, amiről Bibity Antal nein beszél mert csák a nagyobbakat említi. A filléres napszámtól kezdve az Állandó uzsora, a becsapás, a tét ies kiszolgáltatottság, a tagyavi- lágban féktelenebből garázdálkodó csendőrterror. Ez volt a kniete a délszláv Bibity Antalok meg a magyar dolgozó parasztok életének Csikérián éppen úgy iuint az ország más részében. De Bibity Antal még mást is érzett. 0 délszláv — és a csendőrszuro rigókkal kormányzó uralkodó osztály nem áfallotta, ka nacionalista, uszítással kellett megbontani, egymás ellen uszítani a dolgozókat.. Ez rettenetes volt. Megalázódnak lenni azért, mert nem kóláknak, hanem földtelennek szü kitelt valaki a Világra és azért is, mert délszláv anya szülte: kétszeresét jelentette az elnyomásnak, Erre is úgy emlékszik Bibity AD tab mint arra, .hogy nem sokat teketóriáztak velük, mikor elveszett az apja kis földje. — Fiatalon bizony j én ts legénykedtem, ha nótáról 'ölt szó, én sem voltam halkabb, mint a többi. Délszláv nápdalo-j kát énekeltünk, vidámat, szomorút. Egészen addig, míg a kakástolla- spk le nem állították. Nem használhattuk nyelvünkét, dalainkat, amelyre anyánk tanított bennünket. Kereshettük az igazságunkat..,! Bottal üthettük . a nyomát. ff a szóltunk egy szót, nem keltett sokat várni arfa, hogy megkapjuk: „büdös bunyó“, „bitang rám'. Ez volf, a ránk szabotl közhasználatú kiélezés. A mi országunkban, a felszabadulással ennek vége tett. Hála 3. fízovjet Hadseregnek, Pártunk" 1 nnk, mindezeket már csak a multI Mtad* eszünkbe. 1 a földemre, a kis dombról uiesz- szive ellátni a jugoszláv fő dek’ re. Ugv szoktam, hogy oldalra állok. Egyik szemem a mi földünkön, a másik pedig odaát, Nálunk nyüzsögnek az emberek, a vetőép szűk szája ontja vékony csíkokban az árpát, zabot, az eke csillogó pengéje nyomán fényesen fordul ki az esőáztatta föld. Odaát népiden a határ, a földeket a gaz verte ki, mintha nem is Ion ne ott elő ember, Péu lékeli jártam újból arrafelé, egy fogaton kívül semmit sem láttam. Tito fogta le a per asztok föl' det megmunkáló kezét. -1 legjava börtönben, lágerekben seng ved. Az otthon,maradiak is jó hazafiak és azért, hogy Títónak ne legyen mivel spekulálni, nem hajlandók termelni. Inkább a Kaz verje ki a földet, minthogy Tito és bandája hízzanak rajta. így gondolkodik a jugoszláv dolgozó paraszt. Bibity Antal keze ökölbeszorul. Látszik, hogy sújtani tudna a köpönyegforgaió áru lókra. Ebben a most nagyon jól látható határozottságban benne van a népért való, a községért való felelősségérzet is, mert Bi bity Antal 11 holdas középparaszt, a helyi tanács alelnöko is. A nap korongjának már csak fele látszik. Még néhány percre uz égen úszó lintaszínü felhőknek szelét aranyba szegi. Lassan ráhajol az es| az egész községre. A pufasz'húzak. ablakai csillogóan verik vissza u tűzpiros, de már bágyadó fényt. Nem messze a határvédelmi szolgálatot teljesítő katonák zenére! kísért éneke szál. Az este pihenésre hívogatja a keményen dolgozó parasztokat. Már kezet szorítunk a búcsú- zásra, de Bibity Antal még nem fejezte be. — A falu dolgozó parasztjainak összefogása nagy dolgokra képes. Mi sem maradunk el, sőt élenjárunk a Párt által kitűzött célok "í í Mg valósít ásóban. Magyarok és délszlávok vállvetve dolgoznak. A „különbség“ csak anv- nyi, hogy az egyik jól, a másik még jobban végzi el munkáját. Ha az egész országban a dolgozó parasztság egyrésze már rálépőt; a szocializmus útjára, akkor ebben mi sem maradtunk el. Az „Uj barázda'‘"Csoportban Eizin Márton, Babicskovics Márk. -furcsák ■József és Kfizsdhovics -József a többiekkel együtt jó példát mutattok az erre az útra készülődő parasztoknak. Szabó László, a Kecsl<eméti Cipőgyár népnevelő-felelőse példát- mutat- a termelőmunkában és a pártmunkában Vasárnaponként a környező falvakat járja s ott végzi népnevelő munkáját. Tudja, hogy az ö fel- világosító munkáján is múlik a tavaszi munka sikere. Segíti a falusi békebizutIsúgókat, s leleplezi a dolgozó parasztok előtt népünk ellenségeit, a kulákokat, akik szabotálnak, akik élelmiszeri halmoznak. Kern sajnálja a fáradságot, bejárja a határt s minden dolgozó paraszthoz, aki csak útjába esik, betér. Tudja, bogi- nem szabad egyetlen percet sem kihasználatlanul hagyni, mert a békéről, a szabadságról és a. Jövő évi kenyérről van szó. így dolgozik Szabó László elvtárs a Pártért és a hazáért. A li é * t © g A s lofejezőOik. Bibity Antal, a közég egyik felelős vezetője, magáról, népéről beszélt, moly új világot, új életet épít a titőtat&k, íz imperialisták ellenére. Bibity Istvánok és a magyar dolgozók testvéri egyetértése eltéphetetlen ónéként övezi határunkat és bástyaként áll bevehetetlen békeör- séget. Szabó László, a Kecskeméti Cipőgyár üzemi pártszervezetének' népnevelő-felelőse megszívleli Bákosi elvtárs tanításait. Alkalmazza is minden munkájában. Maga is állandó felvilágosító munkát, végez s most éppen a ni unka verseny jelentőségéről beszél társainak. — Nem szabad megállítunk az eredményeknél, hanem tovább, egyre tovább kell fokoznunk. Még többet és még többet kell termelnünk. — mondja. Társai jól ismerik és hallgatunk a szavára. Hogyne, hiszen maga is jó példával jár elől u munkában. Lelkes harcosa az myagtakarókossági mozgalomnak. Jó felvilágosító munkájának eredményeként a Kecskeméti Ci-I pőgyür dolgozói takarékosabb! munkával 800 pár cipővel készíthettek többet. Az üzemi pártszervezet népnevelőivel rendszeresen megbeszéli I az elvégzendő feladatokat, így a népnevelők mindig felkészültén láthatnak munkájukhoz. — Jó\ felvilygositó munkát kell végeznünk, hogy előbbre lendítsük a] munkaversenyt. M kell adnunkl munkamódszerünket a 100 sr<fóa-| lókon alul teljesítő dolgozó tár sóinknak, — mondja Szabó Lászlói elvtárs. Ebben ő maga is példát [ mutat. Hetenként négy órát fos lalkozik a gyengébbekkel, de mun-| bájának megvan az eredménye. Munkamódszorátadással eddig három dolgozót képzett szakmunkássá. Most éppen Erdei Károlynéaak é-s | 11 író Mihálynak adja át munkamódszerét. Erdei Károlyné és 1 Biró Mihály eddig 100 százalékon alul teljesítették, Szabó Lászlói munkamódszerével azonban állandóan emelkedik teljesítőé-1 nyük és nemrégiben 113 százalékot teljesítetlek. Szabó László nemcsak az üzemi pártszervezet népnevelőivel | foglalkozik, hanem a pártonki-1 vüli dolgozókkal is. Egyéni példa-j mutatással jobb munkára buzdítja valamennyit Gondja vanj arra is, hogy a pártoukíviili dobi gőzök se maradjanak ki a szocializmus építéséből, a tanulás- bél. Méghívja őket a pártnapok-1 ra, gyűlésekre. A kisszállás! PetőK i -termeS őszíívH kezet versenyre kivi a ki a tompái Új Elet« termelőszövetkezetet ’dasági év időbeni megkezdését biztosítsuk. 6 Az állattenyésztés terén figyelembevevő a kezdetleges formákat, a minisztertanács határozata értelmében .járunk el és an. nak mindenben 100 százalékig eleget teszünk. MDP-tagjaink a pártonkivü- lieket aktivizálják, a termelő-1 szövetkezet továbbfejlesztését állandóan napirenden tartjuk és jó népnevelő munkával odahu- tunk, bogy községünk ezév végére szocialista község legyen. A munkaverspnyt állandó jel. légiivé tesszük és kívánatosnak tartjuk, hogy havonként egyszer | legalább a versenyre hívott Uj Elet. termelőszövetkezet tel eredményeinket kölcsönösen ismer, tcssük és ezzel az alkalommal n Jó munkamódszereket is megbeszéljük. A kisszállást FelőfEtermelő- szövetkezet munkaverseny kihívása annak a bizonyítéka, hogy a, szövetkezet, tagjai megértették Pártunk hívó szavát, megértették, hogy a szocializmus felépítésének alapját szolgálja a szövet. | kezetek alakítása, de a szövetkezetek megerősítése is. Hosszúlejáratú munkaversen.viink biztosi- j téka jövöévl kenyerünknek, a több és jobb termelésnek, a béke megvédésének Petőfi Sandor-tenuelőszövetkezet. Kisszállás. A „takarékos“ íustniálás A minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a tanú. csők munkája megjavítása ügyében. Ez a határozat felvetett néhány fontos kérdést, amelyet meg kell szívlelni a tanácsok vonalán. Azt is mondja a határozat, hogy a felső hatóságoknál! ügyelniük kell arra, hogy a tanácsol! végrehajtási munkájához a szül«séges feltételeket biztosit sák. Az egyik ilyen feltétel az lnstruálás, a kioktatás, egy- egy kérdés jó megmagyarázó sa. Helyes, következetes végrehajtást enélkül indokolatlan várni. Nézzük meg. hogy a Kccs keméti járási tanács hogyan végzi ezen feladatát a tanácsok felé. Vegyünk elő egy 10 nappal ezelőtt keltezett és a mezőgazdasági osztálytól a kunbaracsi tanácshoz érkezett' utasítást. (Az utasítás nem kivonatos, hanem teljes szövegét közöljük.) „Felhívom, hogy a Magyar Közlöny február 7-én megjelent 22-ik számában lévő 18.018 —1951. FM. számú rendeletét (a gyümölcstermesztés fejlesztéséről), amely a gyümölcsgaz- dálkodás termelési s növényvédelmi rendszabályait írja elő, tanulmányozza át, tudatosítsa, továbbá zöldség és gyümölcs termelésre vonatkozó jelenté, sét az egyéb mezőgazdálkodá- sl munkálatok jelentéseivel együttesen küldje be. Kecskemét, 1951. március 14.” De ez nem egyedülálló eset, hanem ugyanilyen intézkedésekről számos kis fél. Íves papír tanúskodik. A sző. lőgnz.dálkodás egyes kérdéseinek szabályozása Ügyében ugyanilyen leirat ment ki, az. zal a kiegészítéssel, hogy „valamint a tszcs.kel írásban kii zölje, hogy a rendelkezések betartását annak szellemében végezzék el a szölőmunkában". Ez a kioktatás csak arra lehet jó, hogy- a bürokraták megnyugtassák magukat. Van hivatkozási szám, akta szám, csak éppen arról nem tudnak számot adni, jiogy ä, falusi tárnicsoknál hogyan biztosit, sák a fontos rendeletok végre hajtását. Mert az Ilyen intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy valami komoly lépés Is történjék ezen ügyben. Az Ilyen intézkedés valósággal elejét veszi anna!», hogy valami konkrét miiuka folyjék. Mi, a figyelmébe ajánljuk a Kecskemét járási tanács mezőgazdasági osztályának, elsősorban a miniszter tanács határozata tanúimé tiyozását, másrészt azt, hogy másutt éá nem az instruáló* vonalán kell takarékoskodni. Olvasd a Azoiníi minden számát- Iméleti fejlődésedéi segíti elöl 1 Az összes szőlőterületünkön a ' metszési munkálatokat befejez, r.iik április 4-re, felszabadulásunk ünnepére. Április 4-e után csak a kuko. rica és a gyapotvetéseink marad- nak, de ezeket a növényeket is határidő előtt 10 nappal elvetjük. A 26 holdat kitevő gyapolte- rületünkön a slmitásl már elvégeztük. Vetés előtt még egyszer kultivátorozí atjuk, íogasolá st kap a föld, hogy- vetésre a leg. megfelelőbb talajt biztosítsuk. A versenybizottságon belül szervezünk egy fSgyelŐcsoportot, amely a kártevők elleni védekezés szervezője és vezetője lesz. A tavaszi és nyárközj növény- ápolási munkákat, melyeket külön nem említettünk, azt a mi. ntsztertanács határozatának értelmében időben elvégezzük. Az aratást időben — növényféleségtől függően — kévekötő aratógéppel, a felesleges szemveszteség teljes kizárásával végezzük és „harc minden szem gabonáért"’ jelszót figyelembe-1 véve, a kaparékot fogatos és ké- zikaparóval összegyíijfve csépeljük ki. Aratás után a tarlóhántást 10 napon belül elvégezzük. Az elcsépelt gabonát azonnal,' közvetlen a géptől, elsőnek szol.: gáltátjuk be községünkben. Az őszi betakarítást Időben elvégezzük, hogy a következő gaz„ A kisszállást Fotőfi-tormelö. ! szövetkezet versenyre hívja ki a tompái Uj Elet-termelöszövtítke- ' zetet, hogy az 1951. évi gazdasági tervét — figyelembe vére a minisztertanács nüvényter. mesztésro és a kétéves álatte nyésztésre vonatkozó liatároza. tát —■ határidő előtt teljesíti. A versenypontok a következők: A tavaszi árpát és zabot április 4-re elvetjük és még szár- baindulása előtt a gyomirtást elvégezzük. Cukorrépát április 4-re elvetjük, a talajt uddig is porhanyó, an és gyonmienteaeu tartjuk, ve- tés után sorhengerezünk. llépa- tábláinkat a répabarkók ellen úgy óvjuk, hogy a területet kö- riilárEoljuk, az, egyelést négyle- j velős korban végezzük el, fejtrá- gyázunk, négyszer kapálunk és legalább 200 mázsás átlagtermést érünk el, A burgonyát április 4-re elvet, jtilí, a talajt ' gyommentesen tartjuk, vetésre egészséges, kö zenes nagyságú gumókat használunk, négyszer kapálunk, két ■. szeri tölíögetésseh A napraCorgóyetést április 4-re befejezzük, háromszor kapáljuk. Továbbiakban az összes korán vetendő szántóföldi és kerti növényeinket április 4-re elvétjük. Melegágyainkat folyó hő 25-ig ■ befejezzük és azt szabályosan j kezeljük, J
