Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-23 / 69. szám

Párt és Pártépítés A% issáki pártszervezet szívlelje meg Rákosi elvtárs intő szavait Rákosi elvtárs Pártunk II. kon­gresszusán világosan rámutatott az eredmények mellett a hiá­nyosságokra is, amelyek megmu Mikoztak pártszervezeteinknél. Többek között foglalkozott a tag­felvétel kérdésével. Ezen a térit létén különöse,n, a falusi szerve­zetek követlek ©1 hibákat. Izsákon is megmutatkoztak azok a hiányosságok, amelyekre 1 iá kosi elvtárs kongresszusi be­szédében rámutatott. 14 is elő fordult, hogy nem szívesen vet tok fel az egyénileg gazdálkodó parasztokat a tagságba. Ennek az lelt a következménye, hogy a do gozó parasztság nem közeledett a Párthoz úgy, ahogy kellett vol­na. A vezetőségben jelenleg is csak két paraszti tag van, Kdl nitin Ferenc középparaszt és Horta Imre kisparaszt. A tagságnak alig fele dolgozó paraszt. — .1 termelőcsoportok IS párt- tagot vittek cl o~ alapszervezet' töt — mondotta Hcseki .Tőzsefué púrttitkár. — Előfordult, hogy elakadt a tagfelvételi kérelem és hónapokig i>orosodott valamelyik íróasztalban. Tudunk arról is, hogy szőrén-szálán ehünt. ISoth Benő beszélte el a követ­kező esetét, amely élénk fényt vet az egy«* pártszervezeteknél uralkodó bürokráciára. — Még Ibii), novek-vberében be­adtam a lagjettiit-fel vó'eli kérel­memet önéletrajzzal egyiitt a he­lyi pártszervezethez. A taggyűlés azonnal letárgyalta a kérelosdmet és elfogadott tagjelöltnek. Teltek a hónapok és ügyemben Semmi féle intézkedés nem történt. Utá­nanéztünk aZ akköri párttitkár rál a járásnál, de nem találtuk meg a kérelmet, pedig a hely pártszervezet a kérelmet továb­bította a járáshoz. Formálisan eltűnt a tagfelvételi kérésem. A kunszeutmiklósi járási pártbi­zottság nem „tudott* az iratról. Kénytelen voltam tehát egy év múlva, 1050. októberében is­mét beadni a tagjelöltfelvételi kérelmemet. A tagság ismét elfo­gadót*. Azóta megint nem történt semmi. Both Jenő esete nem egyedül­álló, ugyanígy járt Reis- Sándor, aki jelenleg Izsákon a Bor- és Gyümölcs Szeszfőzde üzletvezető- je. Reisz élmnnkás kitüntetést is kapott és többször részesült már dicséretben jó munkájáért. Mezei Kálmán szövetkezeti alkalmazott szintén így járt Az elmúlt év őszétől számítva, az izsáki pártszervezet 12 tagje­löltet vett fel, ebből 5 nő volt. Alegmutatkozott a tagjelöltfelvé­telnél más hiba is. Például a szö­vetkezet alkalmazottai kampány­szerűen akartak belépni a helyi pártszervezetbe az elmúlt év- őszén. Egyszerre 11-en adták be a kérelmet. A kérelmezők előző­leg semmiféle tanújelét nem ad­ták annak, hogy szeretik a Pár­tot és hajlandók azt mint pár. tonkfvüliek is támogatni. Nép­nevelő munkát nem végeztek, nem segítették elő a Pártot a íelada tok megoldásában. Természetes az, hogy a tagság nem fogadta el őket, előző passzív magatartá­suk miatt. ,,A pártdemokrácia, az egészsá ges pártélet hiánya, és vele kap' csolgtban as egészséges pdrtkriU- ka elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, amelyekkel szemben jel kellett lépnünk— mondotta Rákosi elvfára Pártunk kongresszusán. Izsákon például a tagság elvtárs mindjárt ledorongolásnak veszi. Hogy mennyire nem érvé­nyesül az egészséges pártkritika az egyes taggyűléseken, azt a kö­vetkező példák is bizonyítják, Faragó István né el'őársnöt egy ízben vezetőségi tagnak javasol­ták. Amikor szavazásra került a s%r, uiiudenki rászavazott. Azon- lmn egy elvtárs felállt és rámu­tatott Faragó elvtársuőnek né­hány olyan hibájára, amely mi att a vezetőségbe még nem lehetett volna javasolni. A tagság nőmán hallgatta a kri­tikát- Host újból szavazásra ke rillt a sor. A tagság jőrésze ismét, Faragúuéra szavazott. A másik része pedig ..tartózkodott" a sza­vazástól. Vagyis inkább nem nyilvánított véleményt, nehogy „megsérue*- az illető elvlársuőt. Másik eset. Hagy Imrémé elv- társnőt sziDtén vezetőségi tagnak javasolták. A tagság egyhangúlag rászavazott. Alig értek ki azon­ban a párttagok az utcára, már megindult a támadás Nagyné el­len. — Ilyen erkölcstejen nő meg párttagnak sem való, nemhogy a párt vezetőségbe, — hangzott iu- uen is, onnan is. — Akkor minek szavaztál rá — szól a másik. — Hát te nem szavaztál rá'! — hangzott a felelet. A járási pártbizottság azonban éberebb volt. Amikor a Nagy Hé­ra vonatkozó javaslat beérkezett hozzá, előbb kivizsgálta az ügyet. A vége az Iett, hogy Nagyné nem­est, í a vezetőségbe nem került be, hanem a tagságból is ki lett zárva. Az ilyen és az ehhez hasonló esetek kiküszöbülésu a pártélet­ből elsőrendű feladat. A párt kongresszus mint komoly hiá­nyosságot állapította meg, hogy „a párttagság felülvizsgálata után a tagfelvételnél bürokratikus és szektaszellcmil elzárkózás nyilvá­nult meg a szocialista építés mun­kájában, kiudH új erőkkel szem­ben.“ Megállapította a kongresszus; hogy ,,a Pártban még mindig gya­kori a bírálat elnyomása, a párt­ueruokrácia megsértése és a jogos építő bírálat iránti bürokratikus közömbösség jelel mutatkoznak". Szükség van arra, hogy ezeket a hiányosságokat az Izsáki párt­szervezetben is felszámolják. Rá­kosi elv(árs kongresszusi beszédét jól tanulmányozzák át. ,,Vj fel­adatok állanak tehát Fúrtunk előtt, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük párt" szervezeteinket, emeljük fegyel­müket, tudásukat, kapcsolataikat a, dolgozó tömegek legszélesebb rétegeivel.“ így szól Rákosi elv­társ intő szava valamennyi párt­szervezetünk felé. Fontos tény ’ tehát az elméleti színvonal emelése. Izsákon is ko­molyabban kell venni a tanulást, nem úgy mint eddig. Az alapfokú szemináriumon ugyanis állandóan változik a létszám, előfordul, hogy vannak 10-eu, de néha csak 12-en egy-egy szemináriumon. Ugyanakkor a dolgozó paraszto­kat jobban be kell vonni a párt­tagságba. Különösen a jól dolgo­zó paraszt fiatalokat, középpa­rasztokat és a nőket Mert ezál­tal megszűnik az a bizonyos el­szigeteltség a dolgozó parasztok felé, amely eddig az izsáki párt- szervozetncl megmutatkozott. Gyüréseznck, határozatot hoznak, — de azokat senki sem hajtja végre a jászszentlászlól I>éfosz"l»an Az egész ország területén be­Állami gazdaságaink PAROSVERSENYBEN TÖREKSZENEK a magasabb terméshozamra A tavasai munkáik beindulásakor egymásután léptek párosversenyre á.larni gazdaságaink. A verseny- pontok az egész gazdasági évre szólanak s alapjuk a mimszterta- nács növényíej'.osztési és állatte­nyésztési határozata, A kalocsai és cSaszártöltésíi ál­lami gazdaság versenyében a ka­locsaiak az állattenyésztés vonalán vállalják, hogy a fejé&i átlagot 10 literről 18-ra. a boijAk szaporu­latét 72 százalékról ál százalékra emelik. A sertéshizlalásnál 15 kg helyett 22 kg ráhizlalási súlyt ér nak el. A növénytermesztés terén bú­zából vá.laiják a 14 mázsa átlagot, árpából 16, gyapotból 6, cukorré­pából 14 mázsát holdanként. A császártöltést állanij gazda­ság -dolgozój hasonló versenypon- tokiat dolgoztak ki. A gyapjú-nyí­rási átlagot 3 kg-ról ie.einehk 3 és fél kg-ra, a sertések ellesi át­lagát 4-ről 5 darabra, a növen- dékállatok gyarapodási súlyát 15 kg-ró! 18—22 kg-ra. A naposcsi­bék elhullását 10 százaiéiról 8 százalékra csökkentik. Vállalják, hogy a takaruiáuy- tennesztési tervet 20 százaikkal túlszárnyalják és minden növény- féleségnél emelik a terméshozam mot. Búzánál a 10.5 maasa, elő­irányzat helyett 12 mázsát, rozs­nál 10 mázsát, öss.árpánál 15 má­zsát, dohánynál 6 mázsái váltó­nak holdanként. A traktoros-brigád 30 Százalék­kal teUesiti túl tervét és az üzem- anya gfogyaszt ást 10 százalékkal lecsökken tik. Vállalják, hogy aratás után 5 napon belül elvég­zik a tarlóibántási munkálatokat. Hasonló feltételek alapján kö­tött párosversenyt a solti és du. navecsei állami gazdaság. Búzá­ból 11, rozsból 13, szöszösbük- konyből 3.5. kukoricából 18, bor­sóból 9 mázsa átlagtermés elégé­sét vállalták mindkét gazdaság dolgozói. A tér sem a szocialista ni unkarerseny jelentőségét.,. Kedves Elvtársak! Levelem Sztálin elvtárs 'törté­nelmi szavaival kezdem; „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a né' pék kezükbe veszik ffi béke meg­őrzésének ügyét és kitartanak melletteEzekre a szavakra gon­dolok mindig s ezek lelkesítenek munkámban, s ezek a szavak ad­nak erőt a világ békéért harcoló népeinek a háborús agresszorok elleni harcban. A m-i népünk a szabad népei ön­tudatával végzi munkáját a szo­cialista építés és a béke érdeke­ien. A Kongresszusi Héten mi Is megmutattuk munkánkkal, hogy Pártunk, Rákosi elvlárs és a Szovjetunió iránti szeretet és a békeakurat a legnagyobb mozgó­sító erő ebben az országban, Kedves Elvtársak! Én az elért eredményem annak köszönhetem, hogy álérzom a szocialista mun- Uaverseny jelentőségét és Pár­tunk II. kongresszusának tiszte­letére vállaltam, hogy 130 száza- lókról 135 százalékra emelem a teljesítményein. Kimondhatatlan büszkeséggel és boldogsággal tölt el az, hogy felajánlásomat 200 százalékra teljesítettem, mert úgy érzem, hogy jól harcoltam * bé­kéért. Ezzel az elszánt akarattal teszem meg felajánlásomat ápri­lis 4 tiszteletére is és remélem, hogy ezt a felajánlásomat is túlteljesítem. Dudás Mihilyné, Kiskunhalasi Bamevái, ritkán alkalmazta az önkritika es kritika fegyverét. Megnyilvánult ez a tag- és tag­jelöltfelvételeknél, de más terü­leteken is. Az a helyzet alakult ki, hogy a tagok „nem merik" agymás hibáit kritika tárgyává ’enni. Az önkritika gyakorlása izibtén ritka jelenség. Ha vala­melyik elvtárs kritikát kap. bár- milyen pártszerü legyen is az, az indult már a Szabad Föld-kam. pány. A DEFOSZ szervezetek népnevelő munkán keresztül gyűjtik az előfizetőket. A jászszentlászlói DEFOSZ. szervezet még egyetlen elöfize. töt sem gyűjtött. A titkár elv­társnő elfogadja azt az egyszs rü kifogást, hogy szegények a dolgozó parasztok és nem tud- nak újságot rendelni. A hiba valódi oka azonban az, hogy sem a vezetőség, sem a népneve tök nem végzik komolyan a munkát. A vezetőségi üléseket megtartják ugyan, de az ott el. határozottakból keveset valósi, tanak meg. 400 körül van a szervezet tag. létszáma, ebből csak körülbelül 150 fizet tagdíjat és még keve. sebb azok száma, akik aktívan kiveszik részüket a munkából. Ez a vezetőség hiányos munkájának tudható be, mert nem foglalkozik eleget a tag- Sággal. A tavaszi munkák elvégzésére versenyt Indítottak, 18.án hívták ki Szánk községet versenyre. A verseny tudatosítása azonban igen lassan halad. Lazaság mu. tatkorik a titkár elvtársik) munkájá­ban, nem tudja hogyan áll a község a tavaszi munkában, nem tudja, ki végezte el már az egyéni dolgozó pa­rasztok közii* egészen, vagy nagyobbrészt a munkát, akit példaképpen állíthatnának a lemaradói" elé. De nemcsak arról nem tud, hogy ki dolgozott jól, hanem arról sem, hogy a kulákok hogyan dolgoznak, vagy szabotálják-e a munkát. Ebben a kérdésben is van kifogás, a tanács nem „je. lenti” ezeket a DEFOSZ-szervC- zetnek. A tavaszi munkák jó megszer. vésése a DÉFOSZ feladata, az is, hogy népszerűsítsük a jól dolgozókat, hogy élénkítsék, lel. kesítsék a falu életét. Feladata, hogy tömörítse, szervezze dolgo zó parasztjainkat. Felvilágosít sa őket arról, hogy ha a tavaszi munkát időben és jól elvégzik a békénket védik, jövöévi kényé, rünk alapját teremtik meg Ezekből a feladatokból kévés teljesül Jászszentlászlón, pedig ott is dolgoznak a kulákok eile, nünk, szükség lenne, hogy dől. gozó parasztságunk éberebb Je­gyen, jobban dolgozzon. Nézzen körit I a kiskunfélegyházi járási ta- náes mezőgazdasági osztálya a gátéri I. mintájú Béke-cso. portban. A csoport erős, jói fejlődő, az alakulás óta 9 roi 31-re nőtt a taglétszáma, szá­mos középparaszt van soraik ban. A tavaszi munkák meg szervezésénél azonban bajok mutatkoznak. A munka végző, sében semmi szervezettség nincs, tulajdonképpen van is csoport, meg nincs is. A tava. szí munkákat mindenki egyé­nileg végzi, mint eddig. A cső. porttagok tájékozatlanok, sok vitás kérdésben nem tudnak dönteni és helyesen intézkedni. Hiányolják, hogy a járási ősz. tálytól feléjük sem néz senki, pedig szeretnének összejönni és közösen megbeszélni a problémákat. Szabó Sándor, az elnök lelkes, de ő maga js tá­jékozatlan, csinálná a dolgo- kát, de nern tudja, hogyan he­lyesebb. így megalkusznak abban, hogy most. mindent esi. nálnak a régiben és őszre majd átalakulnak Was mintájú szövetkezetté. A mezőgazdasági osztály sürgősen siessen a csoport se­gítségére gyakorlati útmuta­tással. Hívja össze és hafigas. sa meg a tagságot, tegyen igazságot, á vitás kérdésekben és segítsen megindítani a szer. vezett inunkat. A halasi járásban Kisszállás az első a tavaszi munkák elvégzésében A kiskunhalasi járás az el- múlt hét óta 20 százalékkal Ja- vitott a tavaszi árpa. és zabve. lés teljesítésében. A munkák élén a járásban is a termelöcso. portok haladnak, amelyek zab- ból 90 százalékot, árpából 30 százalékot, burgonyából 28 szá- zalékot, cukorrépából 25 száza, lékot, lucernából 75 százalékot, baltaeinből 50 százalékot telje- sítettek. A járás tavaszi tervét árpából 21, zabból 34 százalékra végezte el ezidáíg. A borotai „Vörös Ok. tóber”, a kisszállási „Petőfi”, a harkakötönyi „Vörös Csillag” és „Petőfi" és a kelebiai „Vörös Csillag” teljesen befejezte az árpa, zab és burgonya vetését. A járás községei között a ta. vaszi munkák elvégzésében Kis. szállás az első. Tavaszi árpából az előirányzott 160 holdból elve. tett eztdeig 147 holdat, 276 hold burgonyából 210-et, 550 hold lu. cérnából 465 holdat, 186 hold zabból 127-et és 75 hold cukor­répából 71 holdat Egész tavaszi vetéstervét 81 százalékban telje. sitette. Kisszállás élretorésc sókban magyarázható azzal, hogy a doL. gozók leleplezték Horváth Jó. zseí tanácstitkár aknamunkáját, aki befurakodott a nép bizalma, ba és romboló munkát végzett. Leleplezése óta a begyűjtés 4. százalékról 24 százalékra ugrott fel. Az eddigi lemaradás érthető is, hiszen a tanácstitkár volt az, aki szerint kulák nincs a falu- ban. A begyűjtési terv teljesítésé, ben Kelebía halad az élen, egész tervét 140—150 százalék között teljesítette március 19-ig. Ez an. nál is dícséretreméltóbb ered. naény, mert a Tito.banda csak néhány lépésnyire acsarkodik a dolgos kelebiai nép szomszédsá­gában. De Kelebia dolgozó pa­rasztjai méltó választ adnak a határon túl leselkedő ellenség- nek. JNagy lendülettel folyik a tavaszi munka Vaskút termelőszövetkezeti községben A vaskúti gépállomás nagy len­dülettel kapcsolódott, bele a ta* vaszi munkába. Tizenöt darab erőgép és 12 traktor éjjel-nappal szántja s veti a termelőcsoportok földjei^. Ismeretes, hogy a község 00 százaléka tagja a termeiőcso- portoknak. A község .örül a gép­állomásnak, amelyet nemrég ka­pott azért, mert termelőszövetke­zeti gazdálkodás útjára lépett- A falu dolgozói a gépállomás ifjú dolgozóit nagy szeretettel veszik körül. Hongot elvtúrs, a gépállomás vezeőj©, jól megszervez'e az üzemanyag mielőbbi kijutását a brigádokhoz. A gépállomás dol­gozói négy brigádban dolgoznak. A Dózsa György-tennelőszövet- kezet mezőgazdásza. Vodicska Miklós, a gépállomás hegesztője és Hebojsza Lajos főgépész több- féle újítást dolgoztak már ki, csak a hegesztőgép megérkezését várják. Ezzel is igyekeznek elő­mozdítani a talaj jobb meg­munkálását és elősegíteni a jobb terméseredményeket. Kenuk a hirdetőinket, hogy az újságba >záni hi rdenéseik et mindig a megjelenés e ott val< n«D *>P-ia sziveske lien « te adni.

Next

/
Thumbnails
Contents