Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-17 / 64. szám
A BÉKÉÉRT HARCOL SZLÁVIK PÁL, a Kecskeméli Gépgyár öntője és Berényi István gépformázóI Ikte van- Kinn.lassan csendesül a város, de Lenn a Kecskeméti Gépgyár üti tildéjében serényen folyik a munka. Az. éjszakai mü szakban dolgozók öntésre készülnek. Gyorsan mozognak a munkáskezek, emit) formáznak, amott öntvényt tisztítanak s végig, az egész műhelyen gépalkatrész születik a nyomásból. — Ma is többet ML leriiteltiiink — szól társának Szlávik Pál, az üzem egyik legjobb öntője. — Túl kell szár. nyalnunk a mutthavi teljesttmé' nyűnkét — teszi még hozzá. Társa nibólinf. Igaza van Szlävik Pálnak- Többet kell termelniük. .V verseuj tsíbián állandóan ott a neve Szlávik Pál általában nem sokat beszél. • de annál többet dolgozik. Ke ve állandóan ott van az üzem verseny tábláján, az első helyen. —- Rászolgált ne elsőségre — mondják a gyárban el ismerőn. Szlávik Pál a kongresszusi munkaversenyben nagyszerű eredményeket ért el, a Kongresszusi Héten például 200 százalékot teljesített. Február havi átlagos teljesítménye IS4 százalék volt. .1 békéért dolgozik — Április //-re, felszabadulásunk ünnepére még jobb eredményt akarok elérni — mondja határozóban. Tudja, hogy miért dolgozik. — Nyolchónapos gyermekünk van- Azt akarom, hogy jólétben, bol. doyságban éljen. Ne zavarja meg életét a háború. Azért termelek többet, mert erősíteni akarom hazámat, mert azt akarom, hogy minél előbb megvalósuljon a szó' vializmus. így beszél Szlávik elv- társ. Huszonnégy esztendős s nemrégiben tagjelöltje leit Pártunknak- — Szeretném kiérdemelni a párhagságot, szeretnék tagja lenni a. munkásosztály élcsapatának. Irány tííjjc: Uákosi elvtárs beszéde Sokszor eszébe jutnak Kákosi elvtársnak a kongresszuson elmondott ezavai. Nem is tudja megmondani, hányszor gondol erre napon (a, de u«m is tudja enélkül elképzelni a munkáját. Sokat, nagyon sokat tanult Rákosi elv- társ kongresszusi beszédéből, hasznos útmutatást kapott bosszú időre. — Nem szabad elfelejti nünk egyetlen szavát sem — mondja nagy szereiettel. Újra és újra kezébe veszi a Szabad Népet és elolvassa. Napról-uapi’a érzi mint növekedik meg benne a haza, a Párt iránti szeretet. Szereli hazáját, mert érzi, hogy övé itt minden, övé, a családjáé és ;ársaié, akikkel együtt dolgozik. Az egész dolgozó népé. így érzi ezt Berényi István gépformázó is. Idősebb, mint Szlávik Pál, do szívében Izzik a Párt és U haza iránti szeretet. Szinte naponta növeli teljesítményét- Jó munkát végzett a kongresszusi munkaverseuyben is. Február havi átlagos teljesítménye 170 százalék volt, legutóbb pedig 183 százalékot teljesített, l ágya: tus jelölt lehessen Berényi István 45 esztendős, pártonkívüli dolgozó. Legnagyobb vagya, hogy tagjelölt lehessen. Ha a háborúról esik szó, elkomorul arckifejezése. Gyűlöli a hábo- rút s gyűlöl; azokat is, akik a háborút csinálják. — Mindig többet és többet aka rok termelni, mert békét akarok Többlcnneléssel erősítjük hazán, kát, a béketdbort, így véd jiik a békét. így erősödünk és nem mernek majd belénk kötni, ha erősek leszünk — mondja keményen. Sokat gondol a jövőre és ilyenkor megenyhül az arca. Három gyermeke van, az ő jövőjüket építi a maga munkájával. Tudja, hogy olyan lesz ez a jövő ahogyan most ő dolgozik. — Rákosi elvtdrs mondotta. hogy minél jobban teljesítjük dolgozó népünk javára hazafias kötelességünket, annál jobban szol" góljuk hazánk és az egész emberiség nagy ügyét, annál hívebb katonái vagyunk a béke legyőzhetetlen táborának- Ezek a szavak rám is vonatkoznak, ezért igyekszem, hogy még többet termeljek mondja Berényi István. Ha Rákosi elvtárs szavaira gondol, meggyorsulnak mozdulatai, serényebben mozognak kezei és ö is, ikárcsak Szlávik Pál, akárcsak az egész dolgozó nép, a haza boldogé lásáért, a szocializmusért és a béke megvédéséért harcol. j Akikre büszkék vagyunk Druli Péter a kiskunfélegyházi gépállomás Kossuth brigádjának tagja elsőnek ért el kimagasló teljesítményt a tavaszi munkákban. Heti tervét 82 százalékban teljesítette. De jól harcol a ta. karékossági határozat végrehajtásáért is, mert az üzem- anyagfogyasztást is a megengedett normán alul 75 száza, lékra csökkentette. Sinkú Dániel is jó munkával igyekszik megköszönni Pártunknak a gép. állomást ért nagy kitüntetést: a kongresszusi zászlót, ugyanezen a gépállomáson. A legutóbbi héten 74 százalékos teljesítményt ért el, s üzemanyngfogyasztását 85 százalék, ra szorította le. B. Hlolnár Sándor és K. Kiss Imre, a jakabszállási gépállomás élenjáró traktoristái, vezetnek a tavaszi munkák kezdett versenyében. B. Molnár Sándor heti térve teljesítésében 74 százalékot ért el, az üzemanyagfogyasztást tervszerű munkával 79 százalékra csökkentette. K. Kiss István balad a nyomában, aki 59 %-os heti teljesí. tést ért el és 85 0/n -os üzem anyagíogyasztással dolgozik. A béke újabb bástyája Tito ellen a déli határszélen Tataháza, a termelőszövetkezeti mintaközség Még csak alig egy hetesek azok a táblák, amelyek a köz- ségbe vezető négy útvonalon büszkén hirdetik: „Tataháza termelőszövetkezeti mintaköz ség”. A kongresszust megelőző he tekben indult el itt is az áradás. Hajlandóság azelőtt is mu. tatkozott a tataházi dolgozó parasztokban, hiszen a legidö «ebb csoport, a Petőfi, a múlt év végén már százezrekben be szélt. Itt is, ott Is felütötte fe jét az elhatározás, de valahogy senki sem akart az első lenni Mikor aztán Markó Márton Munkaérdemrendes középpa raszt elsőnek irta nevét a be lépési nyilatkozatra, megindult a lavina. Még aznap aláírták H.en, másnap a többi 9, s aztán nőtt, dagadt a belépők szá ma, mint a megáradt folyó. Az egyik falugyűlés után 60-an lép. tek be, másnap már 130 volt az új tagok száma. Sodródott be a csoportba az egész falu. Amikor az I. mintájú csoport már magában számlált vagy 300 családot, újabb kezdeményezés született. Somoskövi Gyula 13 holdas gazda, közép- paraszt.társaival megalakította az Uj Elet nevű m. típusú új csoportot. — Nem egyezünk, nem kettőzünk, gyerünk mind- járt a legfejlettebb mintára ez volt a döntésük. így történt, bogy a pártkongresszus még ülésezett Budapesten, amikor Tataházán 5—6 család kivételével már az egész falu dolgozó parasztsága tér. melöcsoportban volt. A tétová. zó kezdeményezés hatalmas folyammá szélesedett. Ebbe a folyamba persze igyekeztek bele- sodródni a kulákok is. akiket úgy elfogott a „lendület", hogy még a járási pártbizottságra is bejártak könyörögni. Lipka András, Bényl Márton égre. emelt szemmel panaszkodtak, hogy „ml nem tehetünk róla, hogy ránkhagyták a földet apáink". Tüske Gergely is min. denről beszélt, csak arról nem, hogy cselédjét nem akarta kifizetni. A dolgozó parasztok azonban közelükbe sem enged, ték a csoportba-sodródni akaró szemeteket. Simon István cső. p-orttag nem akar olyanokkal együtt élni a csoportban, mint Tüske G. Máté, akinek néhány eve cselédje volt és aki egész évre egy használt ruhával akarta kifizetni és még külön megkérte: nehogy szóljon a DEFOSZ-ban ... Az elmúlt hét egyik délutánja ünnep lett Tataházán. Összegyűlt a falu és kiszögez, ték a táblákat a falu négy fő. útján. Ott volt a felvonuláson minden csoporttag családostól. Sok-sok zászló Is előkerült, csupa zene volt a főtér. Ha a tanácsháza hangszórója elhallgatott, rálcezdte a Petöfi-cso- port „rezesbandája”. Amikor a bácsalmási köves, útnál Szabó Antal, az egyik új cáoport elnöke kiszögezte a táblát, Galicz elvtárs, párttitkár mondott néhány szót. Arról beszélt, hogy győzött a mozg.i- lom, győzött Tataháza dolgozó parasztsága. — Újabb erős bás. tyát építettünk Tito ellen itt a déli határszélen. Feleltünk az imperialistáknak azzal, hogy községünket szocialista községgé tettük. Aztán arról is beszélt Galicz elvtárs, hogy ez csak kezdet volt, most jön a folytatás: a tavaszi munkák jó, időszerű el. végzése. Az új csoportok megalakulásának csak akkor lesz eredménye, ha > he is tudják hl zonyítani a közös, nagyüzemi gazdálkodás egyedüli jó voltát. S amit a tataházlak azon az ünnep-ségen fogadtak, most be. csüléttel végre is hajtják. A négy' termelöcsoport, a bennük a falu dolgozó parasztsága szorgalmasan megkezdte a szántást-vetést. Szekerek zörög, nek, traktorok zúgnak el az új községet hirdető táblák melleit a mesgyekaróktól megszabadult földeken ... 'j §TBVCCHADAHAK a megyei javítóműhelyben Lajosmizsén az alig egyhónapos gépállomás lelkesen és eredményesen látott a tavaszi munkákhoz. 15 gép szánt a ha. tárban és az egyetlen vontató éjjel-nappal úton van, hogy biztosítsa az üzemanyagot. Persze, a vontatókkal is előfordul néha valami hiba. Egy ilyen alkalommal történt, hogy új csavarokra lett szükség. Szalai elvtárs, a gépállomásvezető annak rendje-módja szerint betelefonált Kecskemétre a javítóműhelybe. Erdösi elvtárs vette fel a kagylót. A beszélgetés a következő kép pen zajlott le: Szalai elvtárs: — Szükségünk van ilyen és ilyen méretű csa varokra a legsürgősebben. Erdősi elvtárs: — Meglesz, de előbb küldjétek be a- megrendelést papíron. Szalai elvtárs: — Nincs most emberünk, aki csak ezért be- menjen. Csináljátok meg a csavarokat délutánra, mire készen lesznek, beküldők értük egy dolgozót és az viszi magárai a megrendelést. Erdősi elvtárs: — Nem lehet, írásbeli megrendelőlap nélkül hozzá sem fogunk! — s máris kattan a túlsó oldalon a letett telefonkagyló. Sajnos, de megtörtént. Erdősi elvtársékat a javítóműhelyben nem érdekli, hogy a csavarok hiányában a vontató nem tud üzemanyagot szállítani és ezért 15 gép kénytelen leállni a munkában. őket köti a „szabály”, előttük csak a papíron való rendelés érvényes és az is akkor, ha azonnal kezükbe adják. Ezt a módszert úgy nevezik, hogy bürokrácia., vagy ha nem akarjuk ezt a csúnya kifejezést használni, akkor Erdősi elv’tár- sék struccmadár módjára eldugják a fejüket a szabályok ho. mokjába. Pótolja mulasztásait a helvéciai és kisfái állami gazdaság A Helvéciái állami gazdaságban Igen fékezi a dolgozók munkaked- -ét és lendületét., hogy a szó lő nyitási és metszési munkákra még mindig nenj állapították meg a normát és így a dolgozók teljesen tájékozatlanul végzik a munká jukat. A gazdaság vezetősége a terv- felbontás után Haladéktalanul lásson hozzá a normák kidolgozásúhoz is, hogy ilyen mulasztás ne legyen kerékkötője a verse,nyleu- (Iliiéinek. Hasonlóképpen gyorsítsa és javítsa meg a munkát a kisfái állami gazdaság is. ahol a gyiimölcs- fametszésbcn elképesztő arányú a lemaradás, csupán 15 százaléknál tartanakHosszúlejáratú versenyszerződés a tompái és a baíotai állami gazdaságok között A tompái állami gazdaság jel, hosszúlejáratú versenyre hívta ki kiskunhalasj -halóta! állami gazdaságét. A verseny pontjníi a következők: Vállalja a tompái állami gazdaság a minisztertanács határozata értelmében lefeíktete.tt vetési és betakarítási munkák idő előtti elvégzését. Vállalja, hogy az egyes vetési, aratási, valamint a betakarítás1! munkákat határidő előtt 5 nappal fogja befejezni. A tompái állami gazdaság fel-, ajánlja, hogy az ütemtervbe lefektetett termésátlagaik helye t növényentóint a következő termésátlagot fogja termelni: Rózából 12 mázsa helyeit 14rozsból 9 mázsa helyett 12- öt, gyapotból 3 mázsa helyett ű-St, borsóból 8 és fél mázsa helyeit 10-et, babból 4 mázsa helyett 6-ot, magrépából 8 és fél mázsa helyett 10-et. A versenyhez szereplő munkálatok kezdéséről és befejezéséről kötelesek értesíteni egymást es ezt bizottságilag joguk van le- eiienőriznli. A munkákban a minőségi munka a cél. Ha a társgazdaság hasonló állattenyésztési ágazattal rendelkezik. mint a tompái állami gazdaság, ezen a térért, is - versenyre hívjuk ki úgy hús, mint tejtermelés, valamint állatápolás és istálló karbantartásra. A gazdaság vezetőjeA i> os tag? fér^e Nincs olyan nap, hogy százával ne kerülne napvilágra a háborúra spekuláló belső ellenség, a kupecek, kulákok hadánal újabb és újabb gaztette. Az ellenség körében olyan „divatossá” vált árurejtegetés nem csupán a kulákság egyik módszere, hanem nagyon is céltudatos tevékenysége. Az ellenség nagyon jo‘ tudja, hogy népgazdaságunk gyors fejlődése a növekedés bizo nyos nehézségeit hozza magával. Az ellenség szerepe az, hogy szervezett rejtegetéssel próbálja megnövelni ezeket a nehézsége két. Két legyet is akar ütni egycsapásra: részint áruhiányt, részint pedig elégedetlenséget előidézni. Világos, hogy ez a' cél vezette özv. Végh Józscfné apostag: kereskedőt Is, aki 1950. januárban bezárta üzletét, de iparenge- iliiyél „eltel* jtette” beadni és bezárt boltjában egész sereg forgo. lomból kivont árut rejtett el. 61 pár különböző cipőt találtak nála, mely nagyrészben mostani új áru, de van közte a háborús évek alatt gyártott áru is. Ezenkívül százszámra rejtette el a cipőkrémet, férfi- és gyermek zoknikat, sokféle cérna, és pamut, árut. Yéghné ezeket a közszükségleti cikkeket egy év óta gyűjtögeti, rejtegeti, arra számítva, hogy egyszer majd busás áron elfeketézheti, Addig pedig — gondolta —, jó helyen van a bezárt holtban, hadd panaszkodjanak csak az emberek a hiányokra, még majd ö is segít-. A háborút szító imperialistákat, sokszor úgy nézzük mi. hogy mpssze vannak, egy óceán választ el tőlük. O' az 'lyen Véghné.féle esetok és a többi sok-sok száz figyelmeztet, hogy r bérencek, az imperialisták Inasai Itt vannak közöttünk, egy le vegőt szívóink velük és egy cseppet sem ártatlanabbak, mint azok, akik Koreában gyilkolnak. S a mi harcunk elsősorban ép pen ezek ellen kell, hogy folyjék. Néphadseregünk és úttörőink találkozása Kiskőrösön énekelték. Március lliéo a kiskőrösi Pe- tőfii általános iskola úttörőcsapata műsoros délutánt rendezett a Kiskőrösön levő honvedek ' tiszteletire. Az úttörők hetekkel előtte lá/as izgalommal készüllek a vendégszereplésre, amely jgen jól sikerült. -A műsor keretében tob- bok között az V. osztály irodalmi rajgyűlést mulatott De, amelyen Petőfi költeményeit szavalták a pajtások. A műsor végeztével az ezred DISZ-titkár bajtársa április 4-re jótanulási versenyre hívta az úttörőket. A versenypontok teljesítését a honvédség küldöttei, az igazgató és a jótanulásj felelősök értékelik ki. A díjnyertes raj az április 4-i közös ünneDségen jutalomban részesül. V
