Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-04 / 53. szám

A Kiskunfélegyházi Gyárépííő Vállalat dolgozói termelésük állandó fokozásával harcolnak

Megfogadj uk

Kákosi elvtárs itt mutatása it

a Párt kongresszusi zászlajáért, a Párt kitüntetéséért

Kiskunfélegyházán a Gyárépí- tö Vállalat építkezésén hatalmas lendülettel folyik tovább a kongresszusi munkaverseny. A Párt kongresszust zászlajáért folytatott harcban megindították az „építkezés legjobb brigádja" címéért folyó versenyt is. Az egymással versengő brigádok megindították a harcot a verseny kiszélesítéséért, valamint

a 100 százalékon aluli teljesítmények megszüntetéséért.

Beszédes Dezső vasbetonszerelöt Dóczi Mihály kőműves, .Nyers József ács és a többi brigádok vezetői megbeszélésre gyűltek össze és elhatározták, hogy elv. társi segítségben részesítik a 100 százalékon alul teljesítőket,

— A pártkongresszus napjára teljesen meg kell szüntetnünk a 100 százalékon aluli teljesítményeket, At keli adnunk módszereinket a többi brigádok, nak is — mondották.— hinnék nyomán az építkezés élenjáró brigádjai rendszeresen foglalkoztak a lemaradó brigádokkal.

menüt akarunk etérni ás olt akarunk lenni a nagygyűlésen is, — mondják a brigád tagjai.

A Kiskunfélegyházi Gyárépftő Vállalat dolgozói tudják, hogy a Tárt kongresszusi zászlajáért folyó munkavepsenyben megyénkben az első helyre lürtek. Az első helyre való törekvésüket még inkább fokozzák.

— Mindenképpen el pell nyernünk a megyei pártbizottság zászlaját, — mondja Dóczi Mihály, az üzem legidősebb dolgozója, aki 72 esztendős korát meghazudtolva, fiatalos lendülettel vezeti kőműves-brigádját. Dóczi Mihály kőműves-brigádja legutóbb is isi százalékos teljesítményt ért eh Ö maga állandó felvilágosító munkával buzdítja társait a még jobb eredmények elérésére, de jó

példát mutat a termelő munkában is,

— Nagyon igazat mondott Rákosi elvtúrs, (fiúikor a kommunisták példamutatásáról beszélt. Ezt én magam is megszívleltem és még jobb munkát akarok végesni, mert ezzel jobb munkára, lelkesítem társaimat és ezzel erősítem hazámat, de erősítem a béketábort is, — így mondja Dóczi elvtárs.

A Kiskunfélegyházi Gyárépíp) Vállalat dolgozói rendszeres brl- gád-ér tekezi eteket tartanalc és megbeszélik az elért eredmények tovább fokozásának feltételeit. A Párt kongresszusi zászlajáért folytatott versenyben csodálatosan összeforrott ak az építkezés dolgozói és mindenkit egyetlen cél lelkesít: elnyerni a Párt kongresszusi zászlaját, kiérdemelni a Várt elismerését.

Ax élenjáró sxovjet biológia eredményeinek Jeihasxnólósa megyénkben

Hogyan termelhetünk

egészséges mtőhurgonyát?

A kongresszusi munkverseny- ben, de különösen a Kongresz- szusi Héten elért nagyszerű eredmények hatalmas lökést autók .a verseny lendületének és a 100 százalékon alul teljesítmények fokozatos megszűnésének- Faragó Mátyás a,cs-brigádja például a kongresszusi verseny indulása előtt 70 százalékot teljesített. Felajánlásukban vállalták, hogy a kongresszus napjára 100 százalékra emelik teljesítményüket. A verseny megindulása után figyelemmel kísérték a jól teljesítő brigádok mun kapiodszereit és eredményesen alkalmazták munkájukban, így

a Kongresszusi Hétre már 120 százalékos átlagteljesit— • ményt

értek el. Hasonló volt a helyzet Juhász József kömüves-brigáci. jánál is. A kongresszusi verseny indulása előtt a brigád teljesít, ménye 77 százalék volt, a jó munkamódszerátadás eredményeként azonban 108 százalékos átlagteljesítményt értek el.

—. Bakost elvtárs kongresszust beszéde útmutatás számunkra és tovább harcolunk’ a még jobb eredményekért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Töhh gondot fordítunk a politikai nevelő munkára, a munkamódszer- átadásra, hogy győztesen kerüljünk ki a Párt kongresszusi zászlajáért vívott harcbői — mondja Soős János elvtárs, az üzemi pártszervezet Htkára.

Rákosi elvtársnak a multheti, kongresszusi nagy-gyűlésen, valamint a Párt kongresszusán mondott beszéde nyomán még fokozottabb erővel indult meg a „legjobb brigád” címért fqlyó verseny.

Az , iizem legjobb brigádja'* címet eddig Beszédes Dezső sztahanovista vasbetoasze- rclö-brigádju tartja.

A kongresszusi munkaverseuy- hez való csatlakozásuk idején a brigád teljesítménye 160 százalék volt. Vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére 180 százalékra emeljk teljesítményüket és, a versny első tíz napjában már. elérték a 188 százalékot is. Kiért eredményeik továbbfoko. zásával

szinte napról-napra emelkedett teljesítményük, a Kongresszusi Héten 200 százalékot, az elmúlt napokban már 212 száza'ékot teljesítettek.

— .1 vasárnapi kecskeméti nagy gyűl isi c még nagyobb ered

Az elmúlt csziemh'i katasztrofális rossz burgonyatermés úgy a termelői», mint a szakemberek figyelmét egyaránt e kénlés felé irányították. Hogyan, milyen módszerrel lehet góbit, vetni unit " a. nemzetgazdaságunkat igen súlyosan él'buő kárnak, illulvu milyen rendelkezésünkre álló inóil- zeiekkel tudnánk n legrövidebb időn b.liil a meglévő fajtáink terméshozamát kielégítő színvonalra emelni.

Sokan a rossz termést az időjárás rovására írják. Kétségtelen, az időjárási léuvezők. különösen a csapadékhiány nagy mértékben befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét. A jó időjárás •-■ak egyik fényezője „. jó burgonyatermésnek. Az ülietogumó alkalmassága, valamint a megfelelő művelés semmivel som pír kisebb jelentőséggel, njint a megfelelő időjárás — másszával, ha jó burgonyatermést- akármik elérni, akkor elsősorban egészséges vetésűméről és megfelelő trágyaerőben lévő talajról kell gondoskodnunk. A talajnedvességei szük- ségszeríuü ápolási munkákig! (kanálás) biztosítani tudjuk. Ha a lönt emiíjett szempontokat betartjuk, még száraz esztendőben is kielégítő burgonyatermésre számíthatunk.

Ha az ismerteteti termesztési tényezőket részletesebben megvizsgáljuk, tisztán látjuk azokat a teendőket, amelyek révén burgonyatermésünket lényegesen növelhetjük.

Az egészséges velőgumó egyik legfontosabb követelménye a jé burgonyatermésnek. Sajnos, ezzel a kérdéssel törődünk a legkevesebbet, sőt. semmii sem. Hogy a kérdést közelebbről megvilágítsam, n blirgonyuleromlás közismert lényével kell közelebbről megismerkedni. Minden termelő ejőtf jsnie- retes, hogy a »mrgoiiyafajpVk, amelyeket más vidékekről hoza| (Nyírség, Dunántúl), első évben kifogástalan termést adna'-s később évrőhévre fokozatosan te, romlanak, végül álig. tpruiik meg az elültetett mennyiséget. Mi en* nők az oka?

Elsősorban az, liogv a botig gumók válogatás nélkül kerülnek a vetőanyag közé és így a következő évben még több vetésre alkalmatlan gumót eredményeznek. A másik, ezzel kapcsolatos kérdés, amit ismertetni kívánok az, hogy meleg avaraink a gumókép. ződést hátrányosan befolyásul,iák. Osapadékszégéíiy, meleg nyarakon két gujpyképzési szakaszról beszélünk, egyik a kprai}\ári csapadék mellett fejlődött, a másik U nyárvégi kötődés,‘ űrről különben minden, termelő meggyőződhet a felszedés ■ itikalmávai. amennyiben, száraz nyarakon _a termés egyrésze beérett, a másik része nem. M.ivjnQS» ilyen .volt. az elmúlt esztendőnk is- A vpsfvrs

bet-résíí gumók a következő évi ültetés szempontjából nem egyforma értékűek. Továbbszapol'í" tásra alkalmasabbak a nyárvégi, músodfejlödésű gumók Sokan azt mondhatják, hogy ezek nincsenek beérve. -A bajon úgy segíthetünk, hogy a felszedés ulán száraz, félárnyékos helyen 8— ti» napig állni hagyjuk, ezen idő alatt beérnek és csak ezután rakjuk szejlős pincébe, vagy vermekbe.

Amint látjuk, a fajtaieromlás megoldásának Ji.vi|,ia az egészséges és beteg gumók szétválaszt á- sáuak lehetőségén alapszik.

I.iszeuko, a nagy szovjet tudós is ennek alapján dolgozta ki az egész világon ismeretes burgonya

nyári ültetésének elméleti és gyakorlati módszereit. A Szovjetunióban, ágy mint nálunk, azonosak a burgonya termesztés problémái. A fajtaleromlás ellen azonos eszközökkel küzdünk mi is. Amikor az észak termelő vidékein .termett vetőgumót használjuk a déli részeken. ugyanazon okból teszik, mint már mondottam is, vagyis az egészségesebb, későbbi kötésű fiatalabb gumókat használják ültetésre.

A burgonya nyári ültetésének termesztésbe való. állítása azonos az említett természetes kiválogatás tervszerű elvégzésével. Gyakorlati végrehajtása igen egy szerű, A tavaszi ültetésből származó, továbhszaporí fásra szánt készletünk egy részét nem ültetjük el tavasszal, hanem szellös pincében június végéig eltartjuk és csak azütán ültetjük ki, A június végéig eltartott gumók közül a betegek, degenerállak teljesen elpusztulnak, tehát a. nyáron ültetett burgonya csak egészséges vetogumót fog termelni, ezáltal a következő évi veiögumö- kúkzletiink feljavul.

A tavaszi előesfrá?tn|űs hasonló természetes kiválogatodásnak felel meg, amennyiben a január, vagy február közepén világos szobában, vagy istállóban csíráztatott burgonyák közül a 'befug eg,vedel» éppen úgy elpusztulnak- mint a nyári ültetésre való tárolásnál láttuk- Akik tehát korai burgonya-termesztéssel is foglalkoznak. a jöyőévi vetőgumókéssr letiik biztosítására célszerű a 'termés egy rószét tartalékolni.

A. nyári ültetési» burgonyát nein azonosíthatjuk a tervszerűtlen tarló burgpn.va‘‘-tranesztés- sel. Régi szokás hazánkban, hogy a korán lekerülő kalászosok uhui, mélyebb fekvésű tnlnjokba i»ur Sodtmuényként burgonyát ültetnek. Ilyci» esetben a termés sikere mindig az. időjárástól függ- Esős nyáron, vagy ősszel kioté" szítéi lormésf, kaphatunk. ellenkező esőiben még az ültetőgumó »nepy- nyiségé-i »ein kapjuk meg. A nyári hiírgnnyaliUotés sikerét "néni lehet ■ r-’Jpsi-ii az időját'ásvn bízni. A

Hazánk dolgozó népe lelkes munkaversennyel, hatalmas érdeklődéssel készült Pártunk kongresszusára, üzemeink dolgozói ■mellett vállvetve harcoltak - a Kongresszusi Hét győzelméért a mezőgazdasági dolgozók, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Kommunisták és pártonkivülick egyaránt. Nincs az országban egyetlen becsületesen gondolkodó dolgozó, akit ne érdekelne a Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa, oki nem kísérné figyelemmel a kongresszuson -lezajló eseményeket. Dolgozóink ezzel a hatalmas érdeklődéssel és nagy Pártunk iránt érzett szeretettel hallgatták meg bölcs vezérünk és tanítónk, Rákosi Mátyás elvtárs kongresszusi beszédét. Rákosi e[vtór$ beszéde mélyen belevésődött dolgozóinkba és szinte vérükké vérit minden szava. Röpgyűléseken, de egymás leözött is erről beszélnek, Rákosi elvtárs beszédét vitatják s elmondják véleményüket. Ifjúmunkások, értelmiségiek, asszonyok és férfiak, mindenkinek van ezzel kapcsolatban mondanivalója.

Miklós Ferenc, a Kecskeméti (Platter) Konzervgyár dolgozója,

üzemi DISZ-titkár így nyilatkozik: Nagy figyelemmel hallgattam Rákosi elv[árs beszédét és különösen érdekelt az, amit rólunk, fiatalokról mondóit. Rákosi elvtárs elhangzott beszéde után elhatároztam, hogy még többet fogok foglalkozni fiataljainkká! és még harcosabbá nevelem őket, A mj ifjúságunknak a hős lenini Koms/.omol példáján kell nevelkednie és el kell érnünk, hogy ifjúságunk hasonlítson is példaképünkhöz. A dicsőséges Szovjetunió azért került ki győztesen a fasiszták által kirobbantott háborúból, mert ifjúsága Remin és Sztálin tanításán nevelkedett. Azok szovjet fiatalok pedig, akik nem fegyverrel a kezükben harcollak, a hátországban hősies munkával vették ki résziikot a feiszabazdító harcokból. Nekünk meg kell fogadnunk Benin, Sztálin é-s Rákosi elvtárs tanításait és olyanná kell válnunk, mint a bős szovjet komszomolisták. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a. mi nagy Pártunk teljes erejével támogat bennünket és ezt csak jó munkával tudjuk meghálálni Ezért kell nekünk is még fokozottabban kivenni részünket a szocialista építő munkából, ezért kel! nekünk is hefytaljnunk az ellenség ellen vívott, harcban, ■ a béke védcMmébcn.

Ozv. Kis Istvúnué,

aki ugyancsak a Kecskemét» (Pllatter) Konzervgyár dolgozója, Rákosi elvfárs beszédéről így nyilatkozik;

— Negyvenkét eves vagyok, egy tizenkét éves gyermekem von. Férjem a fasiszta rablók háborújának lett az áldozata. Amikor meghallottam Rákosi elvfárs beszédét, könnyeztek szemeim az örömtől. Rólunk beszélt, munkásokról, rólunk beszélt, asszonyokról- Megmutatta számunkra is az utat, megmutatta, hogyan harcolhatunk eredményesen a békéért. Én magam azon teszek, hogy úgy a termelőmunkában, mint- a felvilágosító munkában még jobbqn kivegyem u részein. Mi, nők ma már teljes egyenjogúsággal rendelkezünk, Rákosi elvtárs ezenkívül még azt is tanítja, hogy a nőket is- be kell állítani az államapparátus munkájába. Ez az, amin elgondol kozom, mert hiszen a múltban erről szó sem lehetett, ma pedig nők is részivesznek az állam ügyek intézésében Soka t tanultam Rákosi elvtárs beszédéből cs tanításait híven követni is fogom.

«Szekér Ferenc, a Kecskeméti Magasépítő Vállalat munkavezetője

is megszívlelte Rákosi etvtúi'S beszédét.

— Rákosi elvtárs tanításai mélyen a. inarxiziuus-leiüiiíz- musban gyökereznek és nem lehet különválasztani Sztálin elv- társ tanításaitól sem. Kákosi elvtárs azt tanítja, amit a nMrxlr- nms-leninizmus, amit Sztálin elvtárs tanít, Ezért hallgattam és olvastam olyan nagy figyelemmel, — mondja. — Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozati» és Kákosi elvtárs kongresszusi beszéde mindannyiunk számára nagy jelentőségű, .Szté-Un elvtárs ismét megnyugtatott bennünket: rajtunk áll, hogy megvédjiik-e a békét, vagy sem, egyben megmutptla a módját is, hogyan kell harcolnunk a békéért. Kákosi elvtárs is a békéért vuió harcra, az osztálye|lenséggel, a béke ellenségeivel való harcra tanít és még fokozottabb munkára buzdít bennünket. En megfogadom Sztálin és Kákosi elvtársak tanításait és fokozottabb termelőmunkával, szüntelen felvilágosító munkával azon leszek, hogy- erősítsük Pártunkat, erősítsük hazánkat és erősítsük a békéért küzdő népek hatalmas táborsinak erejét.

Varga Pál főépítés vezető

is úgy érzi. mondanivalója van Rákosi elvtárs beszédéről:

— 11a Rákosi elvtárs a dolgozókhoz beszél, hozzánk is beszél, műszaki értelmiségiekhez. A magam-részéről komoly biztatást látok a műszaki értelmiségi dolgozók felé is. A szocialista építés terén ránk nagy feladatok várnak és ezt csak úgy tudjuk elvégezni, ha mindenben a Párt szavát követjük. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy hurcoljunk az ellenség ellen. Egyre fokozottabb éberséget követel töl&pk a szocialista építés és a béke ügye. De- kell lepleznünk a sorainkban megbújó .ellenséget, ' lia

azt akarjuk, hogy békében építsük népünk boldog jövőjét.

Rákosi elvtárs beszédéből azt tanultam, hogy jobb pártmunkéi- ral, jobb térin élőmunkáról kell erősítenünk hazánkat, hogy szüntelenül harcolnunk kell az ellenség ellen Én ígérem, hogy Rákost elvtárs tanításait megfogadom és azon igyekszem, hogy a magam munkájában sikeresen alkalmazzam is.----- ■ ................... 1 " - ——— biz

tos siker érdekében olyan tulajba kejl ültetni, ametyrőt »nár valamilyen elővetemépyt leszedtünk, pld.: spenói, saláta, retett stb. A felsorolt kerti veteményes kedvező állapotban hagyják a talajt, ezért a nyári ültetés mindig biztosabb, mintha azt kiszáradt tartóba végeznénk Helytelen volna azonban, ha a nyári burgonyatermesziés jelentőségét csak abba»» látnánk, hogy mennyivel leropi többet a tavaszi ültetésnél. Amint az ismertetés bőt is kitűnik, jgazi értékét a ve. tőgumó feljavulásában, . tovább- lefmesztésro. alkalmas voltában kell keresői. Az Ilyen módon tér- rtféh osésis'dgís iiltefőímmők a

következő években bőséges 'terméssel hálálják meg reáfordított gondos munkánkat.

Az ismertetett nyári ültetés»'» burgonya termesztési eljárás elsősorban faljavítási célt szolgál. A szokájqs tavaszi ültetést nem helyettesítheti, a nyári Ültetésből származó egészséges gumókat használjuk fel a következő- - évi tavasai ültetésre. Kísérleti eredmények igazolják, hogy az ilyen módon termeit ijiletőgmnók után 5—(rszor több termést kapunk, mint n szokásos termesztési eljárás útján.

Mészöly Gyula, a Kecskeméti A ísérlefiga:-Y- vezető kutatója.