Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A mezőgazdaság: szocialista épí­tése vonalán dolgozó kádereink feladatai. — Erősítsük tovább megyénk termelőszövetkezeti mozgalmát. — A Bajai Gyapjú­szövetgyár kongresszusi munká­járól — A kultúrverseny me­gyei döntőjének tapasztalatai — Levelek Tito Jugoszláviájá­ból VI. évfolyam, 41. szám ■rin Mi atti Ara 50 fillér 1951. február 18, vasárnap J. V. Sztálin válaszai a Pravda munkatársának kérdéseire A Pravda tudósítója nemrégi­ben több külpolitikai jellegű kérdéssel fordult J. V. Sztálin­ból. Alább következik J. V. Sztálin válasza. Kérdés: Hogyan értékeli On Attlee angol miniszterelnöknek az alsóházban tett legutóbbi ki­jelentését, hogy a Szovjetunió a, háború befejezése után nem szerelt le, azaz nem demobili zálta csapatait, hogy a Szovjet­unió azóta egyre növeli fegyve­res erőit? Válasz: Attlee miniszterelnök­nek ezt a kijelentését a Szov­jetunió ellen Irányuló rágalom­ként értékelem. Az egész világ előtt közi a. mert, hogy a Szovjetunió a há­ború után demobilizáita csapa­tait.. Mint Ismeretes, a demo- bilizalás három szakaszban tör­tént: az első és második szakasz 1945- ben, a harmadik 1946 má­jusától szeptemberig. Ezenkívül 1946- ban, 1947-ben demobilizál. Iák a szovjet hadsereg személyi állományának idősebb korosztá. lyait. 1948 elején pedig demo- bilizáiták a többi idősebb kor­osztályt. Ezek a mindenki számára is­meretes tények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi, vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megérte- né, hogy egyetlen állam sem, & szovjet állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári szük­ségletére dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amur- darjai vízierő telepek — me­lyekhez több 10 milliárdos költ. «égvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömegszükségleti cikkek rendszeres áruszállításá­nak politikáját folytatni, amely, hes ugyancak a költségvetési kiadások 10 milliárd ja! szüksé­gesek, nem képe« 100 mllliárdo. kát fektetni a német megszál­lók által szétrombolt népgazda­ság újjáépítésére és ezzel egy­idejűleg megsokszorozni fegyve­res erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérteni hogy Ilyen esztelen politika állam csődre vezetett volna. Attlee mi­niszterelnöknek saját tapasztala­tából épp úgy, mint az USA ta­pasztalatából tudnia kell, hogy az ország fegyveres erőinek megsokszorozása és a fegyverke. zési verseny, a hadiipar kifej­lesztésére, a polgári szükségle. tekre dolgozó Ipar csökkentésé­re, a nagyszabású polgári épít­kezések beszüntetésére, az adók emelésére, a szükségleti tömeg­cikkek árának emelésére vezet. Érthető, hogy amennyiben a Szovjetunió nem csökkenti ha­nem ellenkezőleg: kiszélesíti a polgári szükségletekre dolgozó iparát, nem korlátozza, hanem ellenkezőleg: kifejleszti az új ha­talmas vízierő telepek öntöző­rendszere építését; nem szünteti meg, hanem ellenkezőleg: foly­tatja az árleszállítás polltiká lát, akkor ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel hadiiparát, nem sokszorozhatja meg fegy­veres erőit a csődbejutás koc­káztatása nélkül. Ha At-le# miniszterelnök mind­ezen tények tudományos meg­gondolása ellenére mégis lehetsé­gesnek találja, hogy nyiltaa rá­galmazza a Szovjetuniót és an­nak békés politikáját, akkor ez csak azzal magyarázhat, hogy a Szovjetunió ellen irányuló rága lommal véli igazolhatni a mun káspárti kormány által jelenleg Angliában folytatott fegyverke­zési versenyt. Attie# miniszterelnöknek szűk ség# vaa a Szovjetunió-ellenes ha zugságra, agresszívnak kell fel­tüntetnie a Szovjetunió béké* politikáját. Az angol kormánj agresszív politikáját pedig békés­nek, hogy tévedésbe ejtse az an goi népet, ráerőszakolja a Szov jetunió ellen irányuló hazugságo­kat, ily módon csalással rántsa b# az új világháborúba, melyet az Amerikai Egyesült Államok ural­kodókörei terveznek. Atllee miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a béke oldalán áll, miért utasította el a Szov­jetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett' ja­vaslatát. a Szovjetunió, Anglia és Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország között haladék­talanul megkötendő békeegyez- ményről. Ha valóban a béke atdalán áll, miért utasította el a Szavjetuaió Javaslatait, hogy haladéktalanul kezdjenek h#zzá a íegyverkezéa csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán áll miért üldözi a béke védelmének híveit, miért tiltotta be védelme­zőinek kongresszusát Angliában? Vájjon a békevéűelmi kampány fenyegetheti-e Anglia biztonsá­gát? Világos, hogy Attlee miniszter­elnök nem a béke megóvása, ha­nem új, agresszív világháború ki­robbantása mellett van. Kérdést Mit gondol ön, & ko­reai intervenció mivel végződhe­tik? Válasz: Ha Anglia és az Ame­rikai Egyesült Államok végleg elutasítják Kína népi kormányá­nak békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az interven­ciósok vereségével végződhet. Kérdés: Miért? Talán ax ame­rikai és angol tábornokok és tisz­tek rosszabbak a kínaiakénál és koreaiakénál? Válasz: Nem. nem rosszabbak. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek egyáltalán nem rosz- szabbak bármely más ország tá­bornokainál és tisztjelnél. Ami az Egyesült Államok és Anglia ka­tonáit illeti, a hitlerista Német­ország és a militarista Japán el­leni háborúban ezek — mint is­merete# — a legjobb oldalukró1 nyilatkoztak meg. Miről van tehát szó? Árról, hogy a Korea, Kína elleni háborút a katonák igazság­talannak tartják, míg a hitlerista Németország és a militarista Ja­pán elleni háborút teljesen igaz­ságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legna­gyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák köré­ben. Valóban nehéz lenne meggyőz­ni a katonákat arról, hogy Kína — amely nem fenyegeti sem Angliát, sem Amerikát és amely­től az amerikaiak elrabolták Tai­wan szigetét — agresszor. az Ame­rikai Egyesült Államok pedig — amely Taivan szigetét elfoglalta, csapatait egészen Kína határáig vitte — védekező fél. Nehéa meggyőzni a kat#nákat iiról, hogy az amerikai agresszor- áilamoknak joga van biztonságát védelmezni Korea területén, Kí- I« határainál. Kínának és Ko­cának pedig aincs Joga bizton- ágát védelmezni saját területén, .lletve halárain belül. Ezért nép­szerűtlen ez a háború az angol és amerikai katonák, körében­Tudjuk, hogy « legtapasztal­tabb tábornokok és tisztek la ve­reséget szenvedhetnek, ha a ka­tonák a rájuk kény szeri tett há­borút mélységesen igazságtalan­nak tartják és lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket a fron­ton. Kérdés: Hogyan értékeli ön az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatát, amely a Kínai Nép­köztársaságét agresszornak [nyil­vánítja? Válasz: Vgy értékelem, mint szégyenletes határozatot- Való­ban. a lelkiismeret ntolső marad­ványait is el kell veszíteni ahhoz, hogy valaki azt állitea, hogy az amerikai államok — amely kínai területet (Taivan szigetét) fog­lalt el, benyomult Koreába, Kína határáig — védekező fél. a Kínai Népköztársaság pedig — ame'y határait védelmezi és igyekszik visszaszerezni az amerikaiak ál­tal elfoglalt Taivan szigetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, amelyet úgy alapítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirobbantásának eszközévé változik. Az ENSZ agresszív magja 10 ország. A tá­madó jellegű Északatlanti Szö­vetség tagjai (az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, Ka­nada, Belgium, Hollandia, Luxem­burg, Dánia, Norvégia. IzlaDd) és 20 latinamerikai ország (Argen­tina, Brazilia, Bolivia, Chile, Co­lumbia, Costarica, Kuba, Dómi- nika. Dominical köztársaság, Equador, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Mexikó, Nicara­gua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela). Ezeknek az országoknak képviselői dönte­nek ma az ENSZ-ben, a háború és béke sorsáról. Ök azok. akik az ENSZ-ben kérészül vitték a Kí­nai Népköztársaság agresszfvl'á- sát hangoztató szégyenteljes dön­tést. Jellemző az ENSZ-ben uralko­dó mostani rendszerre, hogy például egy kicsi amerikai köztársaságnak, amelynek alig van kétmillió lakosa, most ugyanolyan súlya van az ENSZ- ben, mint Indiának és sokkal na­gyobb súlya, mint a Kínai Nép- köztársaságnak, amelyet meg­fosztottak az ’ ENSZ-beli szava­zati jogától. Az ENSZ ilymódon az agresz­szió háborús eszközévé vá'.ik és egyben megszűnik az egyenjogú nemzetek világszervezete lenni. A dolog lényegét tekintve, az ENSZ most nem annyira világ­szervezet, mint az amerikaiak szolgálatára álló szervezet, az amerikai agresszorok szükségle­teinek megfelelően működő szer­vezet. Nemcsak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada tö­rekszik új háború kirobbantására, de ezen az úton jár a 20 latin- amerikai ország is. Ezeknek az országoknak nagybirtokosai, nagy­kereskedői új háborút szomjúhoz- nak valahol Európában, vagy Ázsiában, hogy a harcoló orszá­goknak a szokottnál is magasabb árakon adhassák el áruikat és ezen a véres ügyön milliókat ke­reshessenek. Senki számára nem titok az a tény. hogy a 20 latin- amerikai ország 20 képviselője most az ENSZ-ben az Amerikai Egyesült Államok legtönsörüHebb, legengedelmesebb hadseregét je­lenti. Az Egyesült Nemzetek szervese­ié ilymódon a Népszövetség dics­telen útjára lép. Ezzel eltemeti erkölcsi tekintélyét és szétesésre ítéli önmagát. Kérdés: Elkerülhetetlennek t*' kintl-e ön az új világháborút? Válasz: Nem, legalábbis jelen­leg nem lehet azt elkerülhetetlen, nek tekinteni. Az Amerikai Egyesült Államok­ban, Angliában, Franciaország­ban is természetesen vannak agresszív, új világháborúra szom­jazó erők- Ezeknek háború k#U, hogy extraprofitot szerezhesse­nek, hogy kirabolhassanak más országokat. Ezek a milliárdosok és milliomosok a háborút hatal­mas hasznot jelentő Jövedelmi téléinek tekintik. Ezek az agresszív erők kezük­ben tartják a reakciós kormányo­kat, irányítják azokat. De ugyan­akkor félnek is népeiktől amelyek nem akarják az új háborút és a béke megvédése melleti foglalnak állást. Az agresszív erők éppen Több mint két óra hosszat tar­tott csütörtök este Párisban, az operakörnyékj nagyarányú témeg- iün:etés, ame.y a náci katonatisz­tek párisi taríóakodása és Nyu- gat-Németország felfegyverzése e.len irányult. Az Opera köré csoportosított hétezer rendőr brutális terrort alkalmazott, ötszázötven tüntetőt letartóztattak és igen sok a sebesült is. A sebesültei között vau Rose Guér.n elvtársiul kommunista képviselőnő, volt ravensbrücki deportált, Bastard, a Let'.res Fran- cases terjesztési osz-ályár.ak ve­zetője és Calas e.v-ársnö, egy kommunista képviselő felesége. A rendőrség letartóztatta és gumiboítal összeverte Gerest kép- vise'őt, Marcel Váltat elvtársat, a l’Human te munkatársát súlyo­san bántalmazták. ezért arr8 Igyekeznek felhasznál­ni a reakciós kormányokat, hogy hazugsággal megtévesszék népei­ket, megcsalják őket és az új háborút védelmi háborúnak, a békeszerető országok békés poli­tikáját pedig agresszív politiká­nak tüntessék fel. Meg akarják csalni népeiket, hogy rájuk erő­szakolják agresszív terveiket és új háborúba rántsák őket. Éppen ezért félnek a békévé, delml kampánytól, attól tarta­nak, hogy a békevédelmi kam­pány leleplezheti a reakciós kormányok agresszív szándé- kait. Éppen ezért gáncsol tAk d a Szovjetunió Javaslatait a béke- egyezmény megkötésére, aíegy. verkezés csökkentésére és az atomfegyver eltiltására, félve, hogy ezeknek a javaslatoknak az elfogadása meghiúsítaná a reakciós kormányok agresszív Intézkedéseit és szükségtelenné termék a fegyverkezési hajszát. Mivel végződhetik #s a harc az agreszlv és a békeszere tő népek erői között? A béke fennmarad és tartód lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke mogöraéaénak ügyét éd végig kitartanak makett®. A há­ború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborún uszí Lóknak sike­rül hazugságaikkal bebálázmok • Béptömegaket, meg tév—nt érd és Áj világháborúba «odorai őket. Ezért a széleskörű békekam, pánynak — amely eszköz a bár borús uszltók bűnös mesterke­déseinek leleplezésére —, ma el­sőrendű jelentősége van. Ami a Szovjetuniót illeti, 8 Szovjetunió továbbra is tánto- láthatatlanul folytatja a háború elhárítására és a béke megőrző, séra Irányuló politikáját. A tüntetés után a párisi ügyész ség nyomozás' indított „ismeret­len tettesek-* ellen, l,c‘-ődü etre való bujtogatás*’ miatt. Ez az in­tézkedés elsősorban a baloldal la­pok ellen irányul. A Volt Deportáltak, Internáltak és Ellenállók Országos Szö­vetsége közleményt adott Ki, amelyben megállapítja: a hatosa gok nyomása és az éri isi rendőr mozgósítás ellenére, a tüntetők a főváros szivében 'két órán á1 tüntettek, a párisi lakosság taps vihara közben, a Következő jel­szavaikkal: „Emlkezz Auschwitz rah' — ,,Emlékezz Oradourrap — „Nem kérünk a náciból Páris- báni1’ — „Nem adunk fegyvert hóhéraink kezébe!'* Charles Serre ba'adó képviselő interpeiácót jelentett be * nemzetgyűlés elnökségiénél a rendőri erőszakosságok ügyéten. Brutális rendőrterror a Nyiigat-Némeíország felfegyverzése miatt tüntető párisiak ellen 500 letartóztatás, sok súlyos sebesülés történt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents