Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

S'-ff a föld a fasiszta rablók talpa alatt A jugoszláv nép úgy harcol Tito ellen9 mint annak idején Hitler ellen Titóék toporzékolnak. Hadi­törvényszékekkel és búatetőex- pediciókkal próbálják megtörni a jugoszláv nép egyre növekvő el­lenállását a véres fasiszta rend. szerrel és gyarmati elnyomással szemben. Mindöszc néhány hónap leíor. gása alatt a katonai törvényszé. kék perbefogták: a bori ércbányászok egy cso­portját (a vádlottak mindegyi­két húszévi elzárásra Ítélték); Sztárá Pázova város huszonöt munkását (négyet halálra ítél­lek) ; Brandi város huszonkét vas­utasát (kettőt halálra ítéltek); 110 belgrádi vasutast (85-ót húszévi börtönre, a többieket különböző időtartamú kényszer- munkára ítéltek); 11 Uragujeváci városi tisztvi­selőt (1-ei halálra ítéltek); 8308 szerbiai parasztot (2168- at különböző időtartamú bebör­tönzésre és 6135-öt „közigazga tási megtorlásra”t azaz 2 hónap, tói (> hónapig terjedő kényszer, munkára és nagy pénzbünteté­sekre ítéltek); 103 macedóniai parasztot (49- et. háláira ítéltek). A fasiszta kényurak hóhér, munkájának arányairól (tanús, kodnak a következő esetek Is: Kegycllenkednck a hazafias érzelmű parasztokkal Szeptemberben hadbirósági ítéletek alapján börtönbe vetet­tek, vagy koncentrációs táborba zártak több mint 1500 hazafias érzésti vasutast, akik meghiúsí­tották hadi célokat szolgáló nyersanyagok (színes fémek) és élelmiszerek kiszállítását Jugo­szláviából az imperialista orszá­gokba. Szerbia falvaiban egyetlen na p-pn, augusztus 26-án, a hadbí­róság 118 paraszt „szabotázs"’ ügyével foglalkozott, annak alap­ján. hogy megtagadták az erejü­ket messze meghaladó, teljes ki- f osztásukkal egyértelmű gabona, beszolgáltatást. Közülük 68-at 15 —20 évig terjedő 'egyházra ítél- tek. Ugyanazon a napon Szer. lilában 342 parasztot küldtek kényszermunkára és 240-et pénzbüntetéssel sújtottak. Azokba a körzetekbe, ahol a dolgozó népnek a fasiszta rend­szerrel szemben tanúsított ellen, állása szervezett, nyüt harcban ölt testet, a „zendülés” vérbe- fojtására oüntetöexpediciókat küldenek. Ez történt múlt ősszel Monte­negróban. A parasztok, akik már nem bírták elviselni az erejüket meghaladó gabonabeszolgálta. t'ást és adókat, elszántan szem- beszálltak ezzel a rablással. Megtagadták a hatósági képvi­selők intézkedéseinek teljesité, sét, kikergették a falvakból a karhatalommal élelmiszert rek- víráló . különleges meghatalma. zottaka’t”. A belgrádi urak a banjaiukai 179. rendőrezredet, a nisi rendörzászlóu.ljat és a sza- rajeyói lövész hadosztályt küld. ték Montenegróba, hogy „intéz, zók el” a parasztokat. A monte, negrói parasztok százait lőtték agyon, többezer parasztot pedig koncentrációs táborba és kény­szermunkára küldtek. Tito badiállapotban Tan a néppel Ugyanez a 179. rendőrezred Rankovics hóhér parancsára vér. fürdőt rendezett Gazin város (Bosznia) és a környező falvak lakossága körében. Utóbbiak kijelentették, hogy nem hajiam dók résztvexmi utak és katonai objektumok építésében. Amikor pedig a rendőrség erőszakkal akarta a népet munkára Lajta, ul, a város kazafiai felkelést szerveztek: csatlakoztak hoz­zájuk a környező falvak pa­rasztjai is. Elekor Rankovics ja. nicsárjai betörtek Gazinba, az utcákon lőtték agyon az embere, két és néhány napon át tömeges hajtóvadászatot rendeztek az emberek ellen. Minden vizsgálat, bírói eljárás nélkül börtönbe és koncentrációs táborba vetettek több mint 500 városi lakost és körülbelül 300 parasztot. Ezek a tények beszélnek. A Tito-Rankovics-klikk hadlálla. pótban van a jugoszláv néppel. De sem a fasiszta pribékek ve­res terrorja, sem tömeges gaz- ságai nem tudják megtörni a nép elszántságát, amellyel ha­zája szabadságáért és független, ségéért harcol. „Mi, munkások, bejelentjük önöknek, hogy vidékünk egész népe gyűlöli a fasiszta banda’ és egyre erősödő egységünk foly­tán. ebben a harcban Titóék egyik vereséget szenvedik a má­sik után”, — így írnak Trepcse ás Koszovszka Mitrovica ércbá­nyászai a jugoszláv politikai emigránsok Romániában megje. lenő lapjában „A nemzetköziség lobogója alatt” c. újságban El­mondják még levelükben, hogy minden erőfeszítésüket az impe. rialista háborús gyujtogatóknak szánt színes fémek kibányászá- sának meghiúsítására összponto. sítják. IIollvágányra teszik az exportárut A hadicélokat szolgáló nyers­anyag kiszállításának meghiusí. fásában • aktív segítséget nyújta­nak a bányászok, a vasutasok. Az exportáruval megrakott sze. relvényeket nem irányítják ren. deltetési helyükre, hanem holt- vágányokra állítják, használha­tatlanná teszik a mozdonyokat és vasúti kocsikat, megrongál­ják a pályát, felrobbantják a hidakat és alágutakat. Egyedül az 1950 év első felében a jugo­szláv vasúti közlekedésben elő­fordult rongálások száma az egész 1949 évhez viszonyítva két és ’ félszeresen megnöveke­dett. Szeptemberben a hazafias vasutasok Nis és Sztálics között a nyüt pályán a töltésről a mélybe taszítottak egy hadi- anyaggal és fegyverekkel meg­rakott szerelvényt, utána pedig felrobbantották a Zvecsane. Kraljevo vonalon lévő alagutat. A „New York Herald Tribune” tudósítója, aki nemrég beutazta Jugoszláviát, nem titkolja, bogy l nyugtalanítja a belgrádi bérenc. I klikk ingatag rendörállomá- nyának sorsa és azt írja, hogy ebben az országban ..drámai harc bontakozik ki, amely nan ról.napra veszélyezteti a Tito. kormány helyzetét.” IVyilt, fegyveres felkelés Eg a föld a fasiszta rablók talpa alatt, Jugoszlávia dolgo­zói a terrorra és a kegyetlenke. désekre egységes kiállással vála. szolnak. A fasiszta rabszolga­tartók ellen folytatott harcot a végsőkig fokozzák és a passzív ellenállásról áttérnek a nyílt fegyveres felkelésre. Ennek z harcnak egyetlen célja — meg hiúsítani Titóék népellenes poli. tikáját, amelyet az angol-ame rikai imperialisták diktálnak, megsemmisíteni a gyűlöletes fa. siszta rendszert és Jugoszláviát visszavezetni a demokrácia és a szocializmus táborába. A TitO-klikk, az imperialisták fizetett ügynökei ellen indított harc a városokban és falvakban egyre nagyobb arányokat ölt Már egyetemes felszabadító mozgalom jellegét mutatja. A harcoló nép élén a munkásosz tály soraiból való jugoszláv ha- zaflak állnak. Mint a hitleri rab lók ellen folytatott népfelszaba dító mozgalom éveiben, most is Titóék fasiszta rendszere ellen a Jugoszláv proletárok példát mutatnak fő harci szövetsége, süknek, a dolgozó parasztság. 13 ak a szervezettségben és ki­tartásban, A hazafiak hosszút állnak Jugoszlávia hegyei közt meg alakulnak az első partizán-csa­patok, a felszabadító mozgalom aktív erői. A plltvicei tavak környékén (Horvátország) a fal- lázadt parasztok elhagyták fal vaikat és kimentek a begyek közé, hogy folytassák fegyveres harcot a fasiszta rend­szer ellen. Vokh és Junik albán falvak férfiai, akik nem hajlan­dók belenyugodni Titóék önké nyébe és garázdálkodásába, csatlakoztak ahhoz a szerb par. tizán-csapathoz, amely Koszovo területén tevékenykedik. A hazafiak bosszút állnak a fasiszta rabsaolgahajcsárokon népük szenvedéseiért és gyötrel. meiért és Jugoszlávia széles dol­gozó tömegeit elszánt harcra vezetik a Tito-Rankovics-klikk véres, fasiszta rendszere ellen. 1U sonkát és teménBek élelmiszert rejtett el Tóth «János ^arai kispec* Tií vindf -mirirlATil?! ^Owini'í Tóth Jánost mindenki ismeri Garán. Persze, nem a jó oldalá­ról. A nevezett egyszer sertése­ket szállított el, amelynek az árából a garai adóhivatal lefo. gott 1000 forintot, mivel az 1949 és 50-es évekre 2180 forint adó­tartozása állt fenn. Tóth Jánosnak nem tetszett, hogy a sertések árából levonják az említett pénzösszeget. Nagy. hangú kijelentéseket használt a tanácsházán és amikor a garai adóhivatal nem engedett az 1000 forintból, Tóth a következőket Irta egy levélben a megyei ta­nács pénzügyi osztályához: ,En egy szegény telepes em­ber vagyok, 7 kát hold juttatott földem van. Se ruhám, se eipöm nincs. A hízókat is keservesen neveltem. Kérem az intézkedé­süket, mert az ilyen esetekben elmegy az embernek a kedve és minden reménysége a demokrá­ciától." Nézzük csak meg, hogy mit csmait ez a „szegény emoer . A belyi föklmüvesszövetkezettöl összevásárolta a cukrosiád ókat. A helyi szerveknek gyanús volt ez a bevásárlás. Az egyik na­pon a rendőrség meglátogatta öt. A látogatás nem valami ked. vezö eredménnyel végződött Tóth János számára. A rendőr­ség különböző helyeken elrejtve találta a cukrosládákat és fel. bontásuk alkalmával a követke­ző közszükségleti cikkekre buk­kantak: 16 sonka, 84 kilogramm kolbász, 36 kilogramm zsír 71 kilogramm frissen sózott hús és nagymennyiségű szalonna. Amint kiderült, 3 darab ser­tést vágott engedély nélkül és egyre pedig a szomszédja nevén váltott engedélyt. A feketén vágott sertéseket Budapestre postán szállította Tehát ez volt Tóth János ku- pec igazi arca. Csúvár Imre. Gftra. Kntya-lopta hús — törvény-fogata kulák Juhász Pál bócsai kulák iga­zán elmondhatja, hogy minden összesküdött ellene, még a — kutyái Is. Az ő esetében ezek a derék négylábú házőr­zők nem bizonyultak elég há­lásnak kenyéradó gazdájuk iránt, mert egyenesen leleplez­ték. Az eset ügy történt, hogy Juhász gazda disznót vágott. Fersze feketén. Ez csak olyan természetes, mint hogy a föld forog. Vagy a tanácsházáig hosszalta az utat g vágási en­gedélyért, vagy — és ez a leg. valószínűbb —, hű akart ma. rakni a kulákok szent, íratlan törvényéhez, hogy „csalj, lopj, ahol csak lehet. Inkább te ká­rosíts meg másokat százszor, mint téged egyszer.” Annak rendje-módja szerint el is lakták a disznótort. De Juhász rosszat sejtett. Mit le. hét tudni, ki látta a fél relé. pást? Hajnalban aztán felza­varta a háznépet menteni a zsákmányt. Kicipelték a húst a szántóföldre, bele a szár­kúpba. Lám, a vén ravasznak esze volt előre — így írhatott volna Arany János a kukákról, ha ismerte volna és — főleg —, ha érdemesnek tartotta volna, hogy verset írjon róla. Mert déltájban csakugyan megje­lentek a közellátásiéi. Csak­hogy a gazda könnyen hence­gett. Még fel is háborodott na. gyón. Úgy kísérte ki a házku­tatás után a „hívatlan vendé­geket”, mint egy vérig sértett császár, mint egy ártatlan mártír, akinek már csak » glória hiányzik a fejéről. Még hogy ő feketén vágna?! Lám, mit nem gondolnak a becsüle­tes emberről"! De a becsületes embernek a kapuban csak leesett az álla attól, amit látott. S még lu» csak ő látta volna! De azok is látták, akiknek három perccel előbb eisküdözött, A szörnyű látvány pedig áv volt, bogy a tanya udvarára bekanyarodott egy furcsa me­net. Három kutya. Juhász Fő! kutyái. Az első, a vezér, égj hatalmas hátsósonkát cipelt a szájában. A másik egy darut oldalast. A harmadik, amelyik nem volt elég szemfüles, hol a / egyikhez, hol a másikhoz fu­tott acsarkodva egy darat koncért. Amikor pedig a kél öreg kutya berregve védte meg a zsákmányt, usgyi, vesd el magad, visszafutott a húr. roadlk kutya a szárkiipokhoz Van ott még elég, jut neki is.. Úgy hírlik, hogy az eset óta Juhász Pál idegrohamot, kap éí tajtékot túr, lia meglát egy kutyát. Hogy kutyáit- is lemé- szárolja, attól csak egy tarlj í vissza bizonyára. Az, hogy ku­tyából nem lesz szalonna és azokat nem lehetne feketén értékesíteni. Pedik a hálátlan ná vált ebek éppen abban egyeznek a gazdájukkal és ezért kár is rájuk úgy hara. gudni. Tudniillik, ahogyan belő­lük nem lesz szalonna, úgy a gazdájuk is világéletébeu gaz­ember volt és az is marad. DÉFOSZ-SZERVEZETEK Á PÁRTKONGRESSZUS SIKERÉÉRT A DEFOSZ-szervezetek sok helyen nem tekintik feladatuk nak, hogy kivegyék részüket a gépállomások tavaszi tervének biztosításából. így pl. a mély. kúti gépállomás többször fordult támogatásért a helyi DEFOSZ- szervezethez hasztalan. Ebben a nemtörődömségben az ellenség keze is belejátszott, mert éppen a vezetőségben lepleztek le egy kulákot. Példamutatóan dolgozik a bácsalmási és kiskunhalasi DEFOSZ-szervezet, amely állam- dó segítséget nyújt a gépállo. másnak és szoros kapcsolatot tart fenn vele A DÉl'OSZ-szenc'eieknek ko­moly munka jut a terménybegyűj­tésben is. Tompa községben a Sza­bad Föld Téli Esték egyik elő­adásán Deák Béla, VÉFOSZ- litkár a gabonabegyűjtés fontos- «ágáról beszélt és utána példa­mutatóan felajánlott 50 kg bú zát, majd Honik András iroda­vezető 25 kg-ot. A többi tag még c-en az estén 5 mázsa gabonára tett felajánlást, amit másnap pontosan be is szállítottak. Fel- söszentivánon hasonló példával jártak a DÉFOBX tagjai. Szege­di Imrémé irodavezető 20 kg bú­zát, Táncsics József titkár 10 kg babot, Mészáros József vezető­ségi tag 30 kg babot, Kovács István és Tóth Adámnc rozsot, Vörös István pedig 15 kg burgo­nyát ajánlott fel. * Vannak azonban olyan közsé­gek Is, ahol a vezetőség együtt sir a kulákokkal. Tataházán például Gömörl György DEFOSZ- elnök bizonygatja legjobban, hogy a községre kivetett tervet nem lehet teljesíteni. * A DEFOSZ-szervezetek akti. vau kapcsolódtak bele az állat­tenyésztési és növénytermelési határozat ismertetésébe. Kiskun­halas tanyavillgában például több mint 60 kisgyülést tartót, tak. Tompán a DEFOSZ 30 akti. v41a és 10 '»“zctöségi tagja minden vasárnap 20 helyen tart kisgyülést. A bácsalmási Járás DEFOSZ-szervezeteí 80 kisgyülé- sen ismertették a határozatot. A kiskunmajsal DEFOSZ-szerve­zet kongresszusi felajánlásában vállalta, hogy a községhez tar­tozó legelőket lefogasolják és megtrágyázzák, gaztalanit-ják. Vállalásukat már teljesítették is. 40 hold legelőt trágyáztak meg és több mint 50 holdat tisztítót, tak meg a gaztól. Egynémely állami gazdaságban a vezetőség elhanyagolta a mi nisiterlandcs határozatának tu­datosítását a dolgozókkal, míg az állattenyésztő brigádok a legtöbb helyen tudják már pontosan, hogy a megyei tervből mi vonat­kozik rájuk. A mdtételkl állami gazdaságban például a brigád « határozat megjelenése után más­fél hónappal még nem hallott róla és a vezetőség is igen libe­rálisan kezelte ezt a kérdést, A DÉFOSZ-tól kiküldött elvtárs se­gítségével kisgyülésen tárgyalták meg részletesen a határozatot é- a, scrtéshizlalók rögtön 25 szá­zalék takarmányértéke sízést vál laltak. Tér lámán i Sándor ágin nómus pedig kijavítva eddigi mu­lasztását, a jószágtenyésztők ré­szére szakáganként hetenként cgi esti előadást tart. Tass nyerte el a tej beadás vándorzászlaját 1950 október, november, de­cember hónapokban megyénkben az első beéyet foglalta el. Tass község a mennyiségi és minősé gi tejbeadás teljesítésével és így megnyerték a vándorzászlót. Mintegy 200 dolgozó, tehéntartó gazda gyűlt össze a földműves szövetkezet helyiségében, a ván- dorzászló átadásakor- Az ünnep, séget a megyei tanács kiküldötte nyitotta meg, majd a kunszént- miklósi járási tanács elnöke tartott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents