Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-15 / 38. szám
Ktfnyvismertet.és: Lenin: As agrárkérdésről A kétkötetes, összesen, mint. egy 1500 oldalra terjedő gyűjteményes munka marxista-leninis. ta Irodalmunk terén már régen érezhető hiányt pótol. Az 1894 áprilisa és 1923 januárja között megirt nagyobb munkák, tanulmányok, beszédek, vázlatok és kisebb cikkek anyaga felöleli azt az egész fejlődési szakaszt, amely a kapitalizmus kialakulásától kezdve a mezőgazdaság szocialista átalakítása felé tett első lépésekig terjed. Emellett X^enin annyira tág keretek között, annyira sokoldalúan • és minden apró részletekre kitérje, döen tárgyalja a felvetett pro. blémákat, hogy az oroszországi agrárkérdésen kívül számos más ország, közöttük Magyarország' agrárkérdésének alakulásával kapcsolatban is bőséges anyagot kapunk. Leninnek a két kötetben szereplő müvei egytöl-egyig harcos írások, amelyekben megvédelme. zl a marxizmust a forradalmi munkásmozgalom burkolt, vagy nyílt ellenségeivel szemben, kijelöli a forradalmi szocialista munkáspárt parasztpolitikájának útját, ugyanakkor pedig alkotó módon továbbfejleszti a marxizmust az agrárparasztkér. dés valamennyi területén Lenin a legkülönbözőbb ösz- szefüggésekben szegezi le azt az Igazságot, hog£ a proletáriátus á polgárháború súlyos éveiben nem tarthatta volna meg a hatalmat a szegény-parasztság odaadó támogatása nélkül. Ismer, teti a szegényparaszt-bizottságok döntő jelentőségét a kulákság ellen és a városok, a Vörös Hadsereg ellátásáért folytatott har- cokban. Ezzel kapcsolatban kü lön kiemeli * munkás közellátási osztagok fontos szerepét, amelyek a falvakban messzemenően támogatják a szegény pa- " rasztság harcát. 1918 végétől kezdve egyre kt. magaslóbb helyet foglal el Lenin beszédeiben és cikkeiben a középparasztság megnyerésének kérdése. Lenin a munkás-paraszt, sző. vétség megszilárdításának problémáját a mezőgazdaság szocia. lista átalakításának problémája, val kapcsolta egybe. Lenin szövetkezeti terve volt az az alap, amelyen Sztálin elvtárs a mezőgazdaság kollektivi. zálásának nagyszabású tervét kidolgozta. Sztálin elvtárs zseniális tervének megvalósítása nyomán a Szovjetunióban egyszer- sniindenkorra megszűnt a falu elnyomotteága, kilátás, tálán nyomora és tudatlansága, amely a cári idők falu. ját jellemezte. A paraszt jómódú, kulturált, emberré vált, akinek anyagi és kulturális jóléte cgyro emelkedik. Lenin agrárvonatkozású müveinek kétkötetes gyűjteménye tartalmát tekintve olyannyira gazdag, hogy a manásta-lenims. ta tudás valóságos kincsesbányáját jelenti az olvasó számára. Kétségtelen, hogy ez a könyv óriást támaszt jelent mindenkinek, aki a magyar mezőgazda, ság szocialista átalakításával kapcsolatos kérdéseket valóban alaposan, történelmi összefüggő, sükben akarja megérteni, két. ségtelen, hogy hatalmas fegy. vert jelent abban a harcban, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt, Rákosi elvtárs irányításával, a falun folyó szó. ciaüsta építés diadalrajuttatá. sáért egyre nagyobb erővel bontakozik ki. Vaskúton a közép parasztok megalak flották a második J. típusú termelőcsoportot, az Uj Életet Három újabb csoport pedig szervezkedik A vaskút! dolgozók fokozódó érdeklődéssel tekintenek Turke- vére, ahol eddig már több mint másfélezer dolgozó parasztcsalád lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Vaskúton nemrégiben alakult meg a „Vaskúti Dolgozók Csoportja“. Ezt az J. típusú tennelőesoportot a községi tanács középparasztjai alakították- Példájukra és útmutatásukra felfigyeltek a község dolgozói. El is határozták, hogy követni fogják őket újabb 1. típusú termelőcsoport szervezésével *és megalakításával. így alakult meg a községben az újabb I. típusú termelőcsoport, az Uj Élet Tagjai; Vajda Imre, Vida Mária, Molnár Ferenc, Pásztor Péter. Kciiedi Péter, Frosch Ferenc, Walcímcr József, Ernyei István és Danes Ferenc. Az új csoport tagjai átlagosan X0 hold földön folytattak eddig egyéni gazdálkodást. A csoport már megválasztotta intéző bizottságának tagjait. Pásztor Péter, az újonnan alakult csoport egyik tagja, lelkesen mondja: — Mindnyájan egy akaraton vagyunk. Munkánkkal eredményeinket növelni, bckeharcunkal erősíteni. Az újonnan alakult csoport tagjai máris megkezdték az előkészületeket a tavaszi munkálatok minél sikeresebb teljesítésére- Elhatározták máris, bogy elkészítik vetési terveiket, hogy azt az intéző bizottság mielőbb letárgyalhassa. Ernyői István máris azon gonUjubb felajánlással kmülíivik a kongresszusra Mi, a mélykúti gépállomás dolgozói örömmel jelentjük, hogy párt.kongresszusi felajánlásunkat február 7-én teljesítettük. A gépállomás dolgozói uagy lelltsedéssel vetteík ré3st ebben a munkában és nap, mint nap, újabb javaslatokkal segítették elő a kongresszusi felajánlások időelötti teljesítését. A nagy lelkesedés meglátszik a kívülálló hallgatók oktatásán Is. A szakmai oktatáson a dől- gozók elhatározták, hogy öt elvtársat képeznek ki és adnak át a kisszállási gépállomásnak, hogy ott tudásukkal és .tapasz- talataikkal segítsenek a gépek kijavításában. A dolgozók újabb fela.jánlá. sokkal készülnek Pártunk kon." gresszusára. Vállalták, hogy a kongresszusig a szerződéskötést 100 százalékig biztosítják és hogy segítik a dolgozókat egy termelőcsoport megalakításában. Végh Ferenc Mélykút. dolkodik, hogy egészévi termelési és minőségi versenyre hívják ki a „Vaskúti Dolgozók Csoportját". — A szocialista mvnkavór- senyt csoportunkban is meg kell valósítani. Nem jól gondolkodik az, aki azt hiszi, hogy a munka- verseny túlfeszített munkát jelent. Ennek éppen ellenkezője as igaz. A verseny jelenti a gépiem gazdaságosabb kihasználását, a munka jobb megszervezését, az új munkamódszerek bevezetését. Az Uj Élet I. típusú termelő- csoport tagjai így készülnek munkájukra. A Vaskúti Dolgozók Csoportja és az U) Élet I. típusú ter melőcsoportok megalakításává i újabb lendületet kapott a szövetkezeti mozgalom a, községben• A megalakult csoportok tagjai maguk is résztvesznek y íelvilá gosítő munkában, hogy az egyéni meggyőzés erejével mutassanak rá társaiknak további felemelkedésük egyetlen járható útjára. A már megalakult két I. típusú tennelőesoportot rövidesen újabb I. típusú termelőerő' portok megalakulása követi. Három újabb csoport szervezkedik A szervezés munkálatait folytató csoportok soraiban egy csoportot a község délszláv anyanyelvű dolgozói fognak élette kelteni. Megtanultuk, hagy más munka* módszerrel magasabb terméseredményeket érhetünk el — írják fi mesögasóaiiági váaitarlan folyam hallgatói Kunpeszércn és Ersekcsanádon január közepén mozőgazdasági vándortanfolyam indult, amely a napokban zárult. A dolgozó parasztság örömmel jelentkezel! ezekre a tanfolyamokra. Hiszen a régi világban nem igen láthattak túl a tanya négy falán, az urak mesterségesen elzárták őket mindentől. A dolgozó parasztság ta- nú.nivágyása mutatkozott meg ezeken a tanfolyamokon és ezt bizonyítják azok a levelek, amiket a tanfolyam lezárulása után írtak. A régi rendszer arra tanította a dolgozó parasztságot, hogy „ami jó volt a nagyapádnak, jó lesz neked is“. Ezt az évszázados ma- rad'iságot fizi cl most Pártunk, mert megtanítja dolgozó parasztjainkat a korszerű gazdálkodásra. Ejt látja Takács Mihály kun- -Jpesziéri dolgozó paraszt, aki ezeket írja; • Most látjuk, hogy mennyire szükségünk veit erre a tanfolyam, ra, ahol sok újat tanulhattunk. Mert mi eddig apáink és nagyapáink. módszerével műveltük földjeinket. Itt megtanultuk, hogy Nemrég alkalmam volt meglá. fogatni a cscrnylgovi területen, Sztolnoje faluban a „Pracja”. kolhoz egyik tagját, Nyikandr Bregyuk kolhozparasztot. Alig léptem át a küszöböt, a házigazda máris sürgetően az asztalhoz tessékelt. — Nem, ne szabadkozzék — mondta Nyikandr Feofanovios. —' ízlelje meg a sót és a kényé, rét. A Bregyuk családban ma hétköznapi ebéd volt, de az asztal roskadozott a sok jótól. A kenyér mellett gombával töltött, ropogós sütemény és csirkemáj került az asztalra. Majd Jelizaveta Petrovna a tejfölt, meg a zsíros borscsot, amelyben hús főtt, a sülthúst, savanyított paradicsomot, almát, lépesmézet, almabort és meggylikört szolgált fel. Az asztalon egy kissé távolabb "ott feküdt a tenyérni vastagságú rózsaszínű szalonna. I fiéd után megindult a beszélgetés. Nyikandr Feofanovios elmondta bosszú, nehéz életét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti idők nyomorát és éhezését. A Bregyukok szegényparaszt nemzetsége, amely ősidőktől fogva ebben a faluban élt, családi nevét is a keserű „bregyuk” szó. ról kapta, ami magyarul csavargót, olyan embert jelent, aki egész életében a világot járja, de nem találja meg a boldogságot, fíyikandr apjának hatodik gyermeke volt, apja pedig mindössze négy gyeszjatyín földdel rendelkezett. Miután az idősebb fiúk megiiázasod* a.k, apjuk felosztotta köztük a földet. A fiatalabb Nyikandrnak nem jutott ■ már föld- Élment mezögazdasáEgy egyszerű kolhozparaszt- családban Irta: VASXIL KVCSEK gl cselédnek Muszin-Puskin gróf birtokára. Éhség, nyomor, vigasztalan napok kísérték út. ját. Csak a Nagy Októberi Forradalom után lélekzett fel szabadon Nyikandr Bregyuk. A földesúri földből akkor egy kis darabot kapott. Legidősebb fia, Nyikoláj, aki ma az ország híres mozdonyvezetője és akit a Szov. jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttjévé választottak, még a régi apai viske-ban született, de iskolába már az új házból járt, amelyet Nyikandr Feofanovlcs a forradalom után épített telkén. Y' 1 kólái ina miir önállóan él. Feleségével, Matrenávaj és fiával, Pavlikkal, saját házában lakik. Az öregeknél csak lányuk, Maruszja maradt, aki a kolhoz, ban dolgozik. Másik lányuk, Polina, a szúrni pedagógiai föisko. Ián tanul, nemsokára tanítónő lesz. Az első tanítónő a szegény, paraszt családban. Fiuk, Vaszi- lij, a sztalinoi területen egy szénbányában dolgozik. ■ De mindez — a bőség és a.boldog élet nem egyszerre jött, a forradalom után- A kis földdarab nem. mentette' meg egyszerre Nyikandr' Feofanovicsot a nyomortól. Lova nem volt, s mit lehet tenni lő nélkül, még ha saját földje. L v«u az embernek? Ismét csak Jiajlofigani kellett a falusi kulákok előtt. Először lovakat bérelt, tőlük, azután átadta nekik földjét felesbe azért, hogy bérbeadják neki a lovukat és a földműveléshez szükséges eszközöket. Nyikandr Bregyuk csak akkor érezte magát sorsa igazi gazdájának, amikor a kolhozba lépett. A kuiákságnak, mint osztálynak •felszámolása, a teljes kollektivizálás megszabadította a kulák kizsákmányolástól a szovjet falu dolgozó millióit. A ]ó és a munkaeszköz már nem volt. megold- haiatlan problem« számára, éppúgy, miat a többi kolhozparaszt •számára sem. A szovjethatalom traktorokat, kombájnokat és más gépeket küldött a- faluba, amelyek jelentősen megkönnyítették ■a földműves munkáját. Az új gépek, a műtrágya, a magassziu- vonalú agrotechnika és a koi- hozparasztok önfeláldozó munkája a felismerketetlenségig megváltoztatta a csernyigovi erdős síkság homokos földjét. A ■forradaloraelőfti időkhöz képest a kolhozban a gabonafélék terméshozama négyszeresére növekedett, a szarvasmarhák, juhok, sertések számára szűk lett a hely Az emberek igazi jómódban, örömteli ée kulturált életet éltek. A fasiszta megszállók lerombolták a kolhozt, elpusztították a gépeket, de nem tudták megölni a kolhozparasztoknak *a szovjet, hatalom, a kolhozrend- szer iránti ezeretetét. Amint a falu a fasiszta rabságból felszabadult, az asszonyok, öregek, gyerekek rögtön hozzáláttak a kolhoz újjáépítéséhez- A „Pracja'' Szövetkezeti gazős säget egy év alatt csaknem teljesen helyre- állították. Akkor pedig megér köziek a leszerelt katonák és s kolhoz felvirágzót'. — Tessék, egyék! — kínál a vendégszerető házigazda. — Mindezt nem a piacon, vagy az áruházban vásároltuk. Az élelmiszereket a múlt évben a kol. hoz közös gazdaságában végzett munkámért kaptam, egy kis zöldségfélét meg saját konyhakertemben termesztettem. Ne. kém, lányomnak és feleségemnek az idén két tonna gabona, sok burgonya, zöldségféle, szalma, a tehénnek és sertésnek sok takarmány jutott. Na, meg kész. pénz. Ezenkívül Maruszja, áld az iparnövényeket termesztő munkacsapatban dolgozik, több mint háromezer rubelt topott csupán mint jutalmat, a termés, hozamterv túlteljesítéséért. Feljegyzem noteszomba Nyikandr Feofanovlcs adatait, de ő megállít: — Azt is vegye számításba, hogy családom nem nagyon jellemző a kolhozra. Nálunk kevés a munkaképes ember — csak én, feleségem, • meg a lányom. Ha nagyobb családot veszünk, sok. kai gazdagabb képet topunk. S nálunk lépten-nyomon ilyen családokkal találkozik az ember. Menjen csak be bármelyik házba, nem csalódik! A Bregyuk-család éppúgy, mint minden kolhozcsalád, boldogságát a szovjet hatalomnak, a kolhozrendszemek köszönheti. Ez az oka annak, hogy a kolhoz, parasztok olyan nagyon szeretik saját kolhozukat, szovjet államukat, a kommunizmus felépítéséért végzett közös munkájú, kát. más munkamódszerrel magasaim terméseredményeket érhetünk e* 1. A tanfolyamon tanultakat úgy hasznosítjuk, hogy azutáni munkánkkal a szocialista mezőgazdaság felépítését. iparkodunk elősegíteni községünkben is. Nagy hatalom a tudás — ezt érzik azok a dolgozó parasztok, akik már megkóstolták a fejlet- lobó ismereteket. Do azt is tudják, hogy miért váit lehetővé számukra is a tanulás. — A régi időkben az úri világ nem engedte meg, hogy tanulhassunk — írja ugyancsak Kunpes&érről Fazekas László. Ezzel szemben a népi demokrácia ingyen biztosította számunkra a tanulást. Ezért nagyon hálás köszönettel vagyunk a Párt iránt. A Párt, Rákosi elvtárs. megjelölte dolgozó parasztságunknak az .utat, melyen leghamarabb eljut a felemelkedésig. A felvilágosító munka nyomán pedig parasztságunk tömegei lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ersekcsanádon a vindortanfolyam új lendületet adott a mozgalom ki- szélesedésének. Ezt bizonyítja ifj. Korsós József levele, — A tanfolyamon világosan bebizonyították előttünk, hogy menynyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, mert sem a termelés, som az állatállomány vonalán nem érheti utol az egyéni gazdaság a termelőcsoportot, vagy az állami gazdaságot. Á tanfolyamon a kis- és középparasztok között máris megmutatkozott az érdeklődés ■ és közülük bizonyára sok jelentkező lesz. Mert minden dolgozó paraszt rá fog jönni a helyes útra. A dolgozó parasztság szívesen követi az újat, a jót, ha kellően megmagyarázzák Számára annak jelentőségét. — Nekünk itt Ersekcsanádon senki, és soha nem világította meg olyan tisztán Pártunk, irányvonalát a mezőgazdasági életben, mint a tanfolyamon az előadó elvtársak. Az első alkalommal unatkozva mentünk el az előadásra. De már a második este, amikor közvetlenül beszélgettünk, vitatkoztunk, csupa érdekes, íigyelmetkeltő dolgot hallottunk. Most meg már sajnáljuk is, hogy befejeződött a tanfolyam. Azok, akik elhanyagolták a tanfolyamod vagy egyáltalán nem jártak el, igazán sajnálhatják, mert sok tudással lettek szegényebbek —. világítja meg levelében a tanfolyam jelentőségét Molnár Sándor DEFüSZ-tag. A vándortanfolyamokat hallgatott dolgozó parasztok most kiviszik a tanultikat munkahelyükre es elsősorban saját munkájukban hasznosítják, de továbbadják társaiknak, is, Így szolgálják a szak- tanfolyamok dolgozó parasztságunk felvilágosításán keresztül mezőgazdaságunk teleme, kedésének, a magyar falu szocialista építésének ügyét,
