Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

- ........' UfOGl ESIK, lí.TwY PUFFÁIV! Bócsán csuk 9 einliep törődik a begyűjtéssel Nem vonják be a népnevelő munkába a példamutató dolgozókat Bócsán a tanácsháza folyosó, ján szerényen laúzőclik meg a sa­rokban egy fekete tábla. Van is oka szégyenkezni. A begyűjtés állását mutatja és bizony elszo­morítóin kis számok szerepelnek rajta, A gabonabegyüjtés ugyan 86 százalékot mutat. A kukorica, szálastakarmány és egyéb azon. ban mindössze 10—15 körül mo­zog. A borsai földek sem rosszab­bak, mint bármelyik a környé. ken. Aszály, jégkár volt másutt is. Hiába hivatkozik tehát a ta­nácstitkár elvtárs ezekre a mindig kéznél lévő kifogá­sokra és hiába akarja egye­dül Bocsa számára kisajátí­tani a rossz talajt, a termé­szeti károkat és egyebet. Más, súlyosabb oka van itt a 'em arad ásnak. S az az érdekes, hogy a tanácstitkár elvtárs eze. két az okokat is nyíltan elmond­ja. Azért érdekes, mert szavai i'énvt-derítenek arra a nagyon rossz munkamód­szerre, amellyel a tanács a begyűjtést végzi. 3 a tanácstitkár úgy beszél er­ről a módszerről, mintha ez ion. ne az egyedüli lehetséges, mint. ha ök nem. tehetnének arról, hogy amit csinálnak, azt rosszul csinálják. — Nálunk nem lehet agitációs munkát végezni. Kevés a népne­velőnk, mert a falu dolgozóinak nugyrésze más városban dolgo­zik télen. így csupán a végrehaj­tóbizottság 9 tagjára támasz­kodhatunk, akik a helyszíni el­számoltatásokat végzik. Egy ke­rületet már lejártak. Persze, a vb. tagjai nem vé­geznek népnevelő munkát, ezt mutatja az alacsony eredmény. De a pártszervezet sem so­kat tett a begyűjtés érdeké­ben. Összehívta a tanyabizalmiakat, értekezletet tartott nekik. Azok azután a saját körzetükben he- tenkint egyszer valami tanyai gyűlésen szólnak pár szót a be­gyűjtés fontosságáról is, de egyé. ni agitáció nem folyik a tanva- vi lúgban sem. A bócsai tanácsban azon sirán­koznak, hogy nincs népnevelő. De van számos olyan öntudatos dolgozó paraszt, aki sokszorosan túlteljesítette kötelezettségét. Kovács Mihály 450, Kónya Antal 424, ifj. K. Nagy Ferenc 120 százalékban teljesítette a be­adást. Greilik József 9 holdas tanácstag 1 mázsa rozsot vitt még be azon felül, hogy 100 szá­zalékig rendben van a begyűjtés­sel. Az elmúlt tanácsülésen 21 felajánlás történt, 20, 30, 50 ki­lós vállalások, amelyeket teljesí­tettek is. S a tanács nem gondol arra, hogy ezeket a példamutató dolgozókat be­vonja az agitációs munkába, hogy azok győzzék meg dolgozó paraszt társaikat a begyűjtés fon- 1 osságáról. Kilenc ember törődik a falu­ban a begyűjtéssel. Olyan köz­ségben, ahol van pártszervezet, MNDSZ. DISZ. Es a tanácsút, kár eivtár3 szerint mindössze 1» aktiv népnevelőre lehet számí­tani az egesz faluban és most azok sem dolgoznak. Miért? A népnevelők a hadsereg, amelyet irányítani, küldeni kell. Kiildl-e a bócsai pártszervezet, vagy ta­nács őket, foglalkozik-e velük, ívd-e a számukra feladatot, meg­bízatást? Amint látszik, nem. Agitációs munka helyett tehát pangás, „ahogy esik, úgy puf­fan” munka a bócsai tanács te. vékenysége. így esnek persze bele abba a hibába, hogy a faluban mindenkit egy kalap alá vesznek, az agitá ciós, meggyőző munka he­lyett majdnem egyenlő módszereket alkalmaznak a kulákoknál és a ldsparasz. toknál. Meg sem próbálják leválasztani a megtévesztett kis, és közép- parasztokat a kulákság oldalá­ról, hanem csináltak egy kate- gőriát, amelybe ezeket az embe­reket úgy vezetik be, hogy „ku- lák-szimpatizánsok”. Legjobban jár persze a kulák, mert néhány ilyen félrevezetett embert körül. hizeleg és az hajlandó elrejtem gabonáját, állatait. De világos, hogyha a tanács, a partszeive. zet nem foglalkozik a dolgozó parasztok nevelésével, felvilago. eitásával, akkor annál inkább foglalkozik a kulák, aki mosta­nában már nem maga beszel, na nem másokat beszéltet é3 moz­gat. A bócsai tanács elhitette ma. Kával, hogy amit csinál, jó; csi­nálja, mert nem lehet másként.. Ébredjen hát tudatára, . hogy amit tesz, az nem egyéb, mint megalkuvás, kényelmesség, mondvacsinált kifogásokba vaió hazug belenyugvás. Különösen a tanácstitkár elvtárs részéröl mutatkozik meg szavai alapján a megal­kuvás, a nehézségekbe való könnyen belenyugvás. Oppor­tunista módon ügy állapítja meg a hibákat, mint niegnu. slthatatlan tényeket, ő maga az első, aki rögtön X slian- kozással kezdi. Ahelyett, hogy utánanézne a dolgok­nak és az egyhelyben topogás helyett erélyesen mozgó sí. tana. Számolja fel a bócsai tanács a titkár elvtárssal az élen a ké­nyelmességet, hz ebből eredő nagyon helytelen módszereit és helyezze mindenekelőtt valóvá a harcos, felvilágosító : umkát, amellyel egyedül tud .redményt elérni. Ha ilyen módon folytatja a munkát, akkor beigazolódik, hogy Bócsán is lehet eredményt elérni, mert a dolgozó paraszt­ság itt sem akar egyebet, n int békét, jólétet, szocializmust. Ez altkor nem lesz szükségé a ta­nácstitkár elvtársnak sem a mentegetődzés és kifogások tö­megére. Néni demokráciánk íqy gondoskodik a dolgozókról A Bajai Gyapjúszövetgyárral szemben lé.vő Nípbolt a jövőben reggel 5—9-ig és dálulán 1—4-lg tart ny.tva. Ez az intézkedés ér­tünk töitént, dolgozókét t. Az ed­digi nyitvalanási idő lehetet­lenné telle Számunkra, hogy be- vásái 'ása nkkal gondoskodhas- sunk magunkról. Most ez az újonnan bevezetett nyitvatartási rend lehelövé teszi mag az éj­szakai műszak a'att dolgozók számára >s, hogy a gyárai el­hagyva már a kora reggeli órák­ban bevásárolhassanak. De a dél­előtti műszak do'gozói számára \s előnyt jelent. Reggel, mikc: munkába mennek megvásárolhat ják már a kenyeret és a hozzá­valót. Ilyen intézkedésre a mu l- ban m:g csak ki'.á.ás sem lehe­tett. Népi demokráciák, gondos­kodása így is bebizonyította, hojy a dolgc.ro nép érdekei mindenek felett ailanak. Gát Géza, fonodái dolgozó. Könyvismertetés MAXIM GORKIJ: IRODALMI TANULMÁNYOK Gorkij irodalmi tanulmányainak, melyeket most tett közzé magyar nyelven a Szikla Könyvk adó, az adja meg éppen a mi iroda.ompo- litikai harcaink szempontjából is íelbecsü.hetetlen értükét, hogy minden egyes konkrét fe.- adat megoldásában, minden fe me­rülő kérdés megítélésében a for­radalmi e.mélet és gy.kor.at egy­ségén a.apuié következetes elv- szerűseg biztonsága nyilvánul meg. Tudjuk, — maga Gorkij is hálásan hangsúlyozza —, hogy ez az. elvszerűség, a konkrét ál.ás- íog.alásók kö.ös és szi.árd alap.a, mennyit köszönhet a munkásosz­tály és az egész haladó emberisig legnagyobb tanító:, Lenin *és Sz.ál.n közvetlen és személy.s útmutatásainak. Tudnunk kelt azt is, hogy az irodalom pártszerttsér géneik lenén'-sztálini követelését senki sem alkalmazta többoldalú­an, mélyrehatóbban és nagyobb hatással az irodalom múltjának és jelenének értelmezésében és meg. íléíés.ben, jövőjének, azaz immár a szovjet iroda ont azóta kibonta­kozott legújabb, hatalmas ered­ményeinek előremu.ató kijelö évé­ben, mint éppen a szocia-is.a rea­lizmus elmélelét k dolgozó s a hú­szas és harm ncas éveik irodai:ár­politika.: harcaiban mindjárt kö­vetkezetesen érvényesítő Maxim Gorkij. A szocialista humanizmus és szocialista realizmus határozza meg Gorkij kril kai tev.kenysé- gét. Ezzé! azonban még koránlsem jellemeztük itoda.mi tanulmá­nyaink gazdag változatosságát, emb a ábiázo íj művésze, nek azt a mélységé', m nden.e küeij.d.; tjgye méh amely a lobon kö ölt az ifjúsági irodg.om fontosságáról sem feledkez k meg. Gorkij a; e.induló szovjet irodalom gyér meibategszgeinek felderítése inéi lett első je.enakezésükben tens meri azokat a kezdem, nyezfse kel, amelyek a szovjet i rodaim . a világ é.enjáró irodalmává let lék és ez. el a világlrcda ont ú korszakát jelentik be. U.törli meg figyeléseket tesz az orosz -és ; v lágirodalom múltjára, a nlp’iöl liészeire, a mesére é.s a mítószr; vonatkozó ag: megjegyzései mi! tán várnak ircda.omtör lené szel ku-alás.inak termékeny kiindulj pontjává. A magyar irodalom és a magya kritika időszerű kérdiéseit nézve a szocial.sía realizmus e melót alapvetésén kívül is gyakran ío gunk e.iga-ítást tálalni Maxin Gorkij irodalmi tanulmányaiban M'nt átképződ, jól • l iiamlok .., En nekem a múltban nem volt alkalmam, hogy tanulh szak, mert szüleim nem bírtak vo’na taníttatni. Szegények , voltunk. Heten vagyunk testvérek és bi­zony meg kellett fogni a munka végét, hogy legalább a minden­napi kenyérad jg biztosítva le­gyen. Ma már mindenki tanulhat, akinek kedve és akarata van hozzá.. Ezért mint átképzös, iparkodom -jól tanulni, hogy ez­zel is elöbbiesegitsem szocialista hazám felépítését, mert a mi munkánkkal és tanulásunkkal orösítiük a békét, hazánk gyors 'elépítését. ' Térjék Ferenc Kiskunt élegyhó z». A bajai tapasztalatcsere iskola tanulói levélben fordulnakkülfölüi o ajtósaikhoz A baja; központi ál'a'áaos rípasztalalcsere f'úisko'a úHöiü- cs:pa.ának hgjai kongiesszus. felajánlásképpen elhatározták, hogy evőiben íordu nak egy egy külföld-, pajtáshoz. Az első levél Franriaoiszágba már el is indult. ,,Kedves Lancia Pajtás! ' Mi, magyar úttörők, bo’dogan élünk. Igyekezetünk a minél jobb tanulás, hogy ha fe'növiink és az életbe kikerülünk, képzelt mérnö­kök, ötvösök, pedagógusok és szakmunkások legyünk. Utiörö-mcz- ga.munk minden segítséget megad számunkra a tanúmhoz. Csa­patunkban valamennyien boosztást nyerünk tanulópároki a cs ianu ócsoporlokia. Most fogjuk megvalósítani a tanuló-szobát. Ezzel elő akarjuk segíteni azoknak .a pajtásoknak jobb tanulási lehetőségét akik­nek odahaza nincs meg a lehetőségük a zavartalan és ny.ujcdt tanu'ásra. Ezek -az isko ában, jól fűtött termekben, nevelőink segít­sége és le ügyeleté mellett fognak tanulni. Nagy segítséget nyújtanak számunkra a tanu’áshoz a szak­körök ts. Van f'zikaj, kémiai, irodaim., Micsurin- és sporíszak- kötünk. A szakkörökben az iskolai anyagon kívül sok. újat, érde­keset és tanulságosat tanítunk. Az iroda.mi szakköiben pédáui a pajtások önálló előadásokat lattanak. írókról, azok c'etítői, mun­kásságáról. Műveiket ismertetik. Ezek az ’előadások nagyban fejlesztik ludasunkat és előadás készségünket; A í ztkai és k.mia: szakkörökben saját magunk által készített eszközökkel kísérlete­zünk. Sportszakkörünkben pedig rendszeresen spot tolunk. Micsurn-szaklkörünk tagjai iskolánkban gyönyötü kertet létesí­tettek. Az egyes növilnyféieségek keresztezésével kísérleteznek és nem egy kimagas.ö eredményt éllek el. AV, úttörők, Pártunk II, kongresszusára felajánlottuk, hogy tsnu'manyi eredménye nket 3.5-r'ü 3.8-ra növeljük. Szinjátszce<opot- ittnk előadja Fehér Ivára: „Becsület“ című színművét. .Icbb tanulással azon vagyunk, hogy egykor hasznos és épílö 'agjai legyünk szeretőit hazánknak. Ezzel altatjuk nteghá'.á'ni szí a sok jót és szereteted melyet a mi Rákosi pajtásunk gondoskodása jutta ott számunkra. Előrel Szarvas Zoltán, • a baja; központi tapasztaiatcseie f úiskola VIII. osztályos tanulója. Nagylrorac^kán is Jól bevált sr tanulószoba Népi demokratikus kormá­nyunk nagy súlyt helyes az if­júság «nevelésére és minden mó­dot mega'd a tanulók tanulmányi szirma. Iának emelésére. Ezt a célt. szolgátja; a tanulószobák felálljtása is. Nagybaracskán a pedagógu­sok először csak egy újabb mun­kát láttak benne és olyan véle­ményen volt-k, hogy hiába lesz a tanulószoba, mert a tanulók úgy sem látogatják, mert azok alig várják, hogy vége legyen a napi tanulóóráknak és nem jön­nek vissza azért, hogy a tanuló, szobában tanuljanak. Nem vált be ez a jóslás. A gyermekek olyan nagy számban jelentkeztek már az első napon a tanulószo­bái tanulásra, hogy csak két váltásban és akkor is csak válogatással tudták a helyet biztosítani. Elsősorban ,a dolgozó munkások ás parasztok gyermekeit, akik to­vább ak árnak tanulni, majd a bukásra j'dlő tanulókat, akik ál­landó ellenőrzés és támogatás mellett tanulhatnak. Az eredmény .máris megmu­tatkozik, mert a tanulók Hagy számánál másfél százalékos, egyik-másiknál kétszázalékos ' tanulmányi emelkedés mutat­kozik. A bukott tanulók száma a negyedévi értékeléshez viszo. nyitva 20—25 százalékkal csök­kent. A lemorzsolódás, amely a bukások miatt az elmúlt évben 15—20 százalékos volt, most 5— 10 százalékban áll, A szülök örömmel fogadták a gyermekeikről ilymódon történő gondoskodást. Látják a tanuló­szoba hasznosságát a szülők is, de a t nulók is. Magabiztosai}, hak, önállóbbak és szorgalma­sabbak lettek a tanulószoba megnyitása óta. Az eredmény láttán a ped’gő- gusok is tapasztalják, hogy a tanulószoba felállításával érdé. mes volt vesződni, nem volt üiá. bavaló munka, mert eredménye mutatkozik; több jólképzett épí­tőt adunk országunknak, akik jó ’munkájukkal gyorsítják a szo­cializmus építését, Apám a terménybeadással építi a nép országát jC'z az ország most lett először a miénk, magyar dolgozóké. ■VH Nekünk teremnek már a mezők, nekünk termelnek az üzemek és a bányák, nekünk nyújtja gyümölcseit a tudomány és a műrészét. Ha szerettük hazánkat a múltban, amikor mosto­hánk volt. százszorosán szeretjük most, amikor édesanyánk lett. / z én apámnak a népnevelők megmagyarázták, hogy miért éé- keil a beadási kötelezettségét teljesíteni, De nemcsak ezt magyarázták meg, hanem minden időszerű kérdésben felvilá­gosítást, segítséget nyújtanak apámnak és a falu dolgozóinak. Apám a tcrménybeszolgdltatéssal a nép országát akarja építe­ni. Ami a fejadagon és az adóöeszolgá.taiáson kivül megmaradt, azt is beadta. Nem rejti el, mint q kulákok, akik a teljesítés he­lyett elfekctézik terményüket a piacon. Az én apám is tudja azt, hogyha beadását nagyobb százalékban teljesíti, akkor saját és gyermekéi jövőjét cpíti. De nemcsak a mienket, hanem az egész dolgozó nép jövőjét. Boldogan építjük szabad hazánkat, mert az már a miénk, nem a kizsákminyolóké cs a kulákoké. C’zép hazánkat, amelyet a nagy Szovjetunió szabadított fel, *“* még szebbé és boldogabbá tesszük. f)e hogy ezt elérjük, ahhoz békességben kell élni. .1 békét azonban, jól tudjuk, hogy nem a természet adja, g't magának a dolgozó népnek kell ki­vívnia. Hogy ebben az országban pedig mindig boldogság és béke legyen, ahhoz egyet akarás és összetartás kell a hal a.ma* béketábor országaival. JUHÁSZ ANNA Vll. o tanuló, Kecskemét, monostori-úti ált, isl;ola. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents