Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-13 / 36. szám
Tribl Jó nosné, kongresszusi küldött COHA. ANNYI ember élete ^nem változott meg-, nem fordult jobbra, mint napjainkban A-ki az elmúlt esztendőkben még a gyárban, gépek mellett dolgo. zott, ma vállalatvezető, egyete- mi hallgató, mérnök, orvos és ahány foglalkozási ág van, mind a munkások és dolgozó paraszt tok töltik be azok helyett, akik azelőtt még közelükbe sem en gedték azt, akinek munkától Mérgesedett a tenyere. így van ez városban és faluban egyaránt, Maga búzáját aratja a paraszt, magának dolgozik a munkás. Elgondolkozik ezen Tribl Já coané, huszonnyolc esztendős paraszt asszony, a bácsalmási já. rási tanács titkára. Még tizenkét esztendős sem volt, amikor ott kellett hagynia az iskolát és megélhetés után nézni. Apját megtörte a munka, a más földjén való örökös robot. Mások földjé. nek barázdáiba ölte erejét a tápláléka csak egy halvány re ménykedés volt, hogy tán majd össaegüxcöl annyit, hogy egyszer a maga gazdája lehet. Hosszú esztendőkön át fütötte a 'óid utáni vágyakozás, de nem bírta erővel. Kidőlt a sorból, millió és millió földért küzdő szegényparaszt sorából és feladta a harcot. Most már csak abban bizakodott, ha nem sikerült neki, tán sikerül gyerekeinek. Arra is hiába várt sokáig. Tribl Jánosné, akkor még Gu- nity Márta, Réfl József ltulák- kocsmáros házába került. Taka. ritotta a füstös kocsmát, etette a gazda zsebét dagasztó disznait Nehéz munkája volt. Olykor t>e lefáradt a kocama padlójának súrolásába és megállt, hogy meg. pihenjen, Ez veszélyes dolog volt, legjobb esetben összeszidták. — Ne lopjad itt a napot, hanem dolgozz, ha már a kényé, remet eszed förmedtek rá Hogy könyvet vegyen a kezébe, arra még csak nem is gondoiha. tott. Cseléd volt mindaddig, míg férjhez nem ment. Azután kö. vetkezett a másik robot. Férje is földnélküli szegényparaszt volt, MÁK KEXTEN gür cö!te|j a kulákoknak. Napszámos munkából tengették éle tiilici, másokat gazdagitoitalr fiatal erejükkel- Nyaranta ró- szesaratők, eséplötnnnkások vöt lak. — Soha se le»; jobb a m-i éle. tüví-, — sóhajtoztak ők Is, a többiek js. Nem igen látszott, hogy megváltozik as életük. Íny töltjük el az életünket, a mások földjén, — fakadt ki néha az ember Aztán Katymáron is végigvi- harzott a háború. Szovjet kato- nák tankjai dübörögtek végig a falun s nyomában jött a szabad- ság. Felszabadultak az elnyomottak, megkapták jussukat a 1 oldnélküliek, szétosztották a földbirtokokat. Uj élet kezdődött a faluban. Tribl Jánosné sokat hallott a Pártról és nem felejtette el, hogy a Párt adta meg éle. tének igazi értelmét. Beiratko. zott. 1945 januárjában párttag lett. — As volt életem legszebb perec, amikor kesémbe kaptam u piros könyvecskét. .4 párttagsági könyvet’. — mondja, ha szóim kerül. Olyan ősainíén, olyan lelkesedéül mondja ezt, hogy vele ÖHJI, aki hallja. Sokan igyekeztek, hogy lebeszéljék erről a lépéséről. — Nem asszonynak való dolog a pártoskodás. Férfiemberek dolga a politika. mondogatták, á szomszédok. Az. ?nl felelt en’C> hogy pártmunkát kér*. lyjLQOZyi AKAROK azért * * a Váriért, amely boldoggá tette 8* életem, — mondta, amikor bement a pártirodába. Szükség volt lelkes és elszánt harcosokra. Tribl Jánosné szemeiből olyan elszántság sugár- zo.it, hogy pórt|itfcár nem is habozott* PárimunkávaJ bízták Wv'P. Rászívott a jiártnapokoo s rendszeres uépnevé'ő munkát végzett Jó munkája után egyre több feladattal bízta meg a Párt. Résztvett az MNDSZ munkájában és beszélt a hozzá hasonló parasztasszonyokkal. Egyre több tagot toborzott, egyre erősödött a Párt, 1949-ben, legnagyobb meglepetésére községi bíró lett. Fel is kavarodott erre a falu. Különösen a kulákoknak nem tetszett a dolog. Uton-útféleu megállították, mondogatták, hogy hagyja csak a bíráskodást a férfiaknak. Nehéz tisztség az férfiembernek is. Férje is húzogatta az orrát. — Ezután alighanem úgy lesz, hogy te viseled a nadrágot, te fogsz parancsolni még nekem is, — mondta kelletlenül. Azt persze, nem merte mondani, hogy jobb szeretné, ha nőm vállalná. Pedig olyan dolog volt ez, hogy az asszony nem tudott egymaga dönteni- Fordult tanácsért az emberhez, de az csak vonogatta a vállát. —« Tó tudod, mit csinálsz, — dör. ■' te bosszúsan. ÍVTÁK KÖZSÉGI BÍRÓ volt, J-'J- amikor a kulákok megkör- nyékezték az embert- Döngicsél- tek a fülébe, hogy — ne hagy- gyad fejedro nőni az asszonyt. Meglásd, még neked is parati- osolgatni kezd, Kern leszel ember a háznál, — mondogatták. Az ember hajlott a szóra. Veszekedtek is eleget. De az asszony most már nem adta fel a harcot. Felismerto az ellenség hangját, akik azt szerették volna, lm megfutamodik. *-» A Párt állított erre a helyre és ezt a harcot végigharcolom, — biztatta magát. De bátorította „ Párt is. Nem volt hát egyedül. A dolgozó nép boldogulásáért folytatott harcát igyekezett az ellenség félremagyarázni. Akárcsak Petres Péter kulák Is, akinek meggyűlt a haja a dolgozók államával. Szabotálta a beszól, gáltatáat, az üzletekben felvásá. rolta az élelmiszert. Egyszer rajtavesztett. Tribl Jánosné, községi bíró leleplezte a kulákot. Ezt használta ki a kulák. Azt beszél, te, hogy üldözi a délszlávokat, hogy azt a parancsot kapta, minden délszláv anyanyelvű la. kost ki kell telepíteni, •** fíeszélsz to még másképpen is, — fenyegette az asszonyt. Nsm voltak «különbek a többlez sem. Eleinte sikerült megtévesz- tép lök a becsületes dolgozó pa. rasztokat, — Csakugyan, igaza lehet ennek a Pctresnck. ellenünk van ez az asszony, — hal látszott innen-onnun. — Jól megválasztottál: ezt 'a Triblnét, — mondta Tomásovits Rókus dől gozó paraszt. Még jobb felvilágosító munkára van szükség, hogy megért sók, nem ellenségük vagyok, hanem a javukat akarom. Nem el lenségülc a Várt sem, hiszen a Várt teljes egyenjogúságot biztosit a délszláv dolgozó parasztoknak is, — gondolta Tribl Já- nosné, Így esett, hogy egyre többet be*.- yetelt az emberekkel. Nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem. Ml VÁRTUNK, a mi rendünk nem üldözi a becsületes dolgozó parasztokai, legyen az bármilyen nemzetiségű. Láthatják, hogy én is délszláv vagyok, mégsem görbült, meg a halam szála sem, — mondia- —• Ve könyörtelenül lesújtunk gz ellen- r.éffie, a tlióislákra, a klllúkokra, akik ellenünk akarnak törni. —■ tette még hozzá. Ezen aztán elgondolkoztak a dolgozó parasztok. Kezdtek ráébredni az igazságra, szemük előtt volt az élő példa. Meg is Most már az egykor még ingadozó dolgozó parasztok is harcoltak a kulákok ellen- Leleplezték mesterkedéseiket- Tomá- sovits Eókust ós a többieket már nem lehetett lebeszélni arról, hogy meglátogassanak egy- egy termelőcsoportot. — Megnézzük már. hogyan lehet többet termelni az országnak, hogyan lehel jobban élni, — mondták, mikor elindultak. Többen jártak már a gyűlésekre is. miDt azelőtt- Azután termelőcsoportot alakítottak a faluban és olyan becsületes dolgozó parasztok léptek be, mint Vnity Jánosné, meg Tomásovits Rókus. 'T'RIBL JÁNOSNÉ jól bar- *- colt a nép boldogulásáért. Ezért is jelölték a járási tanácsba és a tanácsválasztáskor megválasztották. A bácsalmási Járási tanács titkára lett. A dolgozó nép kezébe került a hatalom. Tribl Jánosnét ezután kongresz- szusi küldöttnek választották meg. Ez is nagy dolog- Nagy megtiszteltetés. Csak a legjobbak, a legharcosabbak részesülhetnek ebben. Tudja és érzi ezt. — Ezután még jobban harcolok a Vártért, a szocializmusért, — határozza el magában. —■ Harcolok a népért, a dolgozó parasztság boldogulásáért. Tribl Jánosné most pártiskolán van. Tanul. Olyan tudományt sajátít el, melyet Marx, Engels, Lenin és Sztálin teremtettek m g. Az emberiség élenjáró tudományát. — Soha nem gondolhattam tanulásra- Vártunk most lehetővé teszi számomra ezt. Amit tanulok, népünk boldogulására fordíthatom, — mondja örömmel. gOKAT GONDOLKOZIK ezen. Hogy az egykori Cselédből mivé lett. Mivé formálta, alakította milliók és milliók életével együtt az ő életét is Lenin és Sztálin Pártja, Határtalan szeretetet érez a világ legnagyobb élő embere, Szálin iránt — <5 hozta el nekem a szabadságot, ö teremtette meg nekem a mai, boldog életem ~r■ mondja elvtársainak. De határtalan eze- retetat érez hazánk legnagyobb embere. Rákosi elvtárs iránt is. —- <5 vezeti népünket az igazság útján, a szocializmus felé. ö biztosítja számunkra mai boldog jelenünket. Tribl Jánosné életét megváltoztatta a Párt, ő maga pedig harcol a nép életének megváltoztatásáért- E harcban mellette áll a Párt, mellette áll az egész dolgozó nép. V miuisxíci'Eanácsí luiiá i'oxní :i a mankaepőtoborxasrdl Az 1951-es népgazdasági te új munkás munkába állítanám Magyarors/.águu végleg megsz tőiparban munkáshiány lápéi bó egyedül a TOUIlkásfelvétel ré; lentkozők felvételével munkáét az ipar munkaerőszükségleténe zott toborzás útján kell fedez« Az 1951-es rounkáaszükséglet biztosítására a minisztertanács a következőket rendeli el: I Az ipar új, állandó műn- • kásáit jelentős részben a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók, a nők és az Ifjúság köréből kell toborozni, 2 1051 első felében • az építőipar számára 3S.200 az építöanyaglpar számára 1.900 a bányászat számára a nehézipar számára 8.100 a népgazdaság egyéb ágai számára 10.100 Összesen: 62.100 főt kell toborozni. A 62.100 munkavállalóból leg’ alább 23.000 legyen a nők száma. A toborzást 1951 február 20. án kell megindítani. A tárgyalták egymás között. — Hát csakugyan igaza van Triblnének. Nem esik nekünk bántóddsunk, csak azoknak, akik a nép ellen vannak. AzMyen Vetres-féléknek, akik azelőtt is a wij bőrünkön éltek, t~ Vilify Jánosné paraszt- asszony mondta ezt — Ila így van, akkor úgy illik, hogy segítsük ezt az asszonyt, hagyta helyben Tomásovits Rókus. Most már ágálhatott a kulák, Nem hallgatott rá senki. O Rács-Kiskun megye'>• bői 3500 főt Baranya megyéből 1400 „ Békés megyéből 5500 f, Borsod megyéből 2100 „ Csongrád megyéből 5200 „ Győr-Sopron megyéből 1400 „ Hajdú-Bihar megyéből 6000 „ Heves megyéből 6000 „ Nógrád megyéből 2200 Fest megyéből 1200 „ Somogy megyéből 4000 „ Szabolcs megyéből 8500 „ Szolnok megyéből 2500 „ Vas megyéből 5800 „ Zala megyéből 7000 „ kell toborozni. /i A toborzást a következő alapelvek szerint kell végrehajtani: a) A toborzás önkéntes; a toborzás eszköze a felvilágosítás, a meggyőzés. b) A toborzásra jelentkező dől gozó ugyanolyan munkafeltételekkel, ugyanolyan munkabér mellett dolgozik, mint a vállalat többi, azonos munkakört betöltő munkavállalója. A munkavállaló részére biztosítani kell a munkahelyre való ingyenes utazást és amennyiben szükséges — csoportos szállást. A toborzás útján munkábaálló dolgozónak a többi munkáshoz hasonlóan biztosítani kell a szakképzés és továbbképzés lehetőségét. c) A toborzást a jóváhagyott állami terv alapján, a helyi tanácsok közreműködésével azok a vállalatok végzik, amelyek a dolgozókat foglalkoztatni fogják. A megyei, járási és községi tanács elnöke felelős a saját te. rületén a toborzási munka megszervezéséért cs ellenőrzéséért. A toborzás országos Irányítása, a különböző megyékben folyó to. borzas egybehangolása és ellenőrzése a Munkaerőtartalékok Hivatalának feladata. A tervben megállapított körzői teljesítéséhez mintegy 160.000 van szükség. A munkanélküliség int és 1950-ben az ijmrban és épí- t fel; az üzemek nem tudják töb- i módszerével, a gyárkapunál je- íszükségletükct biztosítani. Ezért ; jelentős részét 1951-ben szervéten kívül, vagy a tervben meg. szabott létszámon felül egyetlen vállalat vagy szerv sem folytathat toborzást. d) Állami vállalatnál alkalmazott dolgozókat toborozni nem szabad. ~ A toborzé vállalat a műn- kára jelentkező dolgozóval írásbeli szerződést köt. A szerződés időtartama általában egy év. A szerződésben a dolgo- 3.200 *Vő kötelezettséget vállal, hogy a ' megadott időpontban munkába lép és a szerződés időtartama úatt a rábízott munkát öntudatos dolgozóhoz méltó módon, lelkiismeretesen elvégzi. A vállalat a szerződésben kötelezi magát, hogy a dolgozót a megállapított helyen és időben munkába'állítja, számára az érvényes rende. letekben előirt munkabért megfizeti és juttatásokat biztosítja és a szükséghez képest szállás- A minisztertanács felhívja rasztságát, parasztasszonyait é más ütemben fejlődő ipar munl hazánkban még sohasem látott ka nagyobb jövedelmet, magas szakmai tudás elsajátításának 1 ir.ekben, építkezéseken munkát Ipari munkások támogassák, 8' 1; ásókat, adják át számukra sí pasztalataíkat. Az ipari munkára jelentkez. láttulrkivl I« ar íitAvos tflrv fiilípri Február 21 -24 között Berlinben ülésesik a Béke Világtanács i Béke Világtanács titkárságának közleménye Február 5—ö*áa ülést tartott a Béke Világtanács titkársága. Az ülésről a következő közié- rnényt adták ki: A titkárság foglalkozott azoknak tt módozatoknak a rnegkerc sésével, amelyek lehetővé tennék, hogy a fokozódó háborús veszély hálására kifejlődő különböző bé- koszerotő irányzatokat bevonják a békeharcba. A háborús veszély fokozódott azáltal, hogy az BNHZ politikai bizottsága támogatta az amerikai javaslatokat• Ezek a, javas- latok élesen ellenségesek a Kínai Népköztársasággal szemben és gyakorlatilag lehetetlenné akarják tenni, hogy a koreai viszály békés rendezésének érdekében haladéktalanul tárgyalásokat indítsanak. .1 Béke VHdgtanács titkársága foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a különböző országokban tettek egy olyan nemzetközi találkozó előkészítésére, ahol megviUitnák q népek közti gazdasági és kulturális kapcsolatok helyreállításának kérdéseit, Az ilyen intézkedések elősegíthetik a béka megvédését. A Béke Világtunács titkársága meghallgatta ezenkívül a Nyugat-1 Németország is Japán felfegyverzése ellen — különösen a kél országban — kifejlődő harcról szóló jelentéseket. A Béke Világtanács február 21-t-öl 84-ig ülésszakot tárt, amelyen megvitatják a függő kérdéseket. A német békemozgalom vezető szervének meghívására válaszolva á Béke Világtanács titkársága el' határozta, begy ülésszakának szlnhaUjéill Berlint mlásztjá. ,t Béke Vildgtapdcs elnökségé- neu (len]ben előzetesen kidolgozott napirendjén a német ás a japán kérdés békés megoldásának, valamint a U Békevilág- kongresszus által kidolgozott ős az ENSZ-hez intézett felhívásban kifejtett programul teljesítésének kénlése szerepel. J.SSO új lakún Berlinben A ,,Berlini OtthonépItA Válla- lat” az elmúlt évben 1550 új lakást bocsálolt a lakásk-restik rendelkezésére, E?enkivöl 9000 (&,|sl és 473-000 négyzetméternyi tetőt javított mekv k szerződés időtartama alatt, amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti, elbocsátani nem szabad. A Az egyéves toborzási "* szerződést kötő dolgozók munkábaálláskor a bányászatban 400, az építőiparban 200 forint jutalmat kapnak. Az álla. ml vállalatoktól önkényesen kilépők jutalmat nem kapnak. 7 A toborzó vállalat igaz. • gatója személyében felelős az új munkások munkába - állításáért; amennyiben a szerződés szerinti szállást kelj biztosítania, tiszta, egészséges szállásuk biztosításáért; a bányászatban A* építőiparban a toborzási jutalom haladéktalan kifizetéséért és a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségek pontos teljesítéséért. O E határozat és a tobor- zásra vonatkozó egyéb rendelkezések megszegőit •». különösen azokat, akik a toborzás önkéntességének alapelvét megsértik és a dolgozókat kényszerré, vagy megtévesztéssel bírják rá a szerződés megkötésére — szigorúan meg kell büntetni, i falvak és tanyák dolgozó pa- i ltjait, vegyenek részt a batátájában. a gyárak, lakóépületek méretéi építésében. Az Ipari man. bb életszínvonalat jelent éa a betőségelt nyitja meg az ttze- vállaló dolgozók számára. Az gltsék a gyárakba özönlő új mun- k éven át szerzett gazdag tali járuljanak hozzá munkaválla- ihez, a béke védelméhez.
