Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-10 / 34. szám

Iliiért maradt adó«» Kisszállás

az államnak?

83.0%

23.0'

10.0'

5.1'

48.0%

89.0%

Gróf ■ Bomcompagui és San Martino (a kisszállási parasztok nyelvén: szamárttnó) teljhatalmú urai voltak Kisszállás község 17 ezer holdnyi területének, község több mint 4000 lakója a grófokat szolgálta. Az intézőkön kívül cseléd volt mindenki ebben a községben,

,.Az,óta sok víz lefolyt a Du ruin“ — mondják gyakran a kis- szállási parasztok. A cselédekből — gazdák, a környék logjob földjének gazdái lettek. Kisszál iás község a legelsők között ka' pót1; gépállomást az országban A községben négy áj iskola létesült, köztük egy nyolcosztályos a volt grófi kastélyban. Már nem hát, lianenx tizennyolc tanító neveli a dolgozó parasztok gyermekeit. üzembehelyezték a kender gyárat és új gyapotmagialanító üzemet létesítettek a községben Mélyfúrású kutak, telefon a ta nyűn, villany a gépállomáson mind, mind azt mutatják: új élet indult meg Kisszálláson.

Ezt mind a dolgozó ,nép állama adta; és mit ad Kisszállás az államnak?

Az eddigiek alapján joggal várná el mindenki, hogy Kisszál lás élenjáró község legyen. De az állami feladatok teljesítéséinek számai snnok ellenkezőjét tanú sít jak.

Kenycrgabooabegyüjtés Kukorica Burgonya Szálastakarmány Készpénzadó Terményadó

így áll Kisszállás feladatai tel jesitésével.

Vajjou miért maradt el eny

nyíre?

Adósok

cs „szegény hutáitok“

Ha 'a községi tanács vezetőinek lesízük fel ezt a kérdést: se v ge, só hossza a kifogásoknak „Szétszórt tanyavüdff. van ná, lünk", „Nagy családok laknak „Nem termett elég“, „Nem helyes a I ívelés“ — ós így továbbDo az igazi ok nem ez. Hadd mondják el ezt maguk a közsé, lak ",

Szántó. István tanácstag: „Tu dom, hogy szép számmal vannak olyan községek, okol nem volt ilyen jó termés, mint nálunk, mégis előbb állnak, mivj mi. Mert nálunk, igen „kesztyűs kézzel' bánnak a, kulákokkal cs cimboráikkal, akik évröl-évre szabotál jak a terménybeadást.“

Papp B. László tízholdas középparaszt (példamutató tér ménybeadásáért elismerő öklévé let kapott) : legnagyobb részt olyanok vannak hátralékban, akik hanyagságból nem iparkodnak teljesíteni az előírást, pedig tud núk, Ezeket nem keresték fel, nem világosították fel. hogy mu laszfdsuk — bűn államunkkal szemben. Szívesen elmentem volna én is beszélgetni, ezekhez, de a tandcs vezetői nem hívtak, úgy gondoltain, nincs szükségük rám“.

Körösi Sándor hétholdas gazda (egy szem terményt sem adott ive, múlt évi adójából egy fillért sem fizetett be): „Mit akarnak tőlem? Nem egyedül vagyok a. községben ilyen. Különben is most szólítottak fel először, hogy fi vessem ki adósságomat

Valóban itt kell keresni a hibát. A községben tíz olyan ku- iák van, aki nem teljesítette a beadást — ezt a tanácsban úgy hagyták jóvá, hogy ..szegény ku- !ákoknak‘‘ könyvelték el őket- Még a törvény által előirt bírságot sem vetették ki rájuk. Vagy' Itt van Bagó Ferenc esete, aki lh./ß óta nem fizetett adót és sohasem tett eleget terménybeadási kötelezettségének sem. A válasz" tások ’ alkalmával is bebizonyosodott, hogy ellenségesen viszonyul népi demokráciánkhoz. A hátralékosok gyakran hivatkoznak arra: .Bagó már öt éve nem fizet,, mégse görbült meg egy hajaszála

sem, amije terem, büntetlenül cl- feketési, s nyakra-főre új ruha kát vásárol“,

A „népszerű“ VTt-tiíhnr

A begyűjtési munkáért, az e téren elkövetett mulasztásokért a községi tanács végrehajtó bizottsága felelős. Kispál József elvtárs, a végrehajtó bizottság el" Dóké őszintén elmondja, hogy nem ériették meg ennek a kérdésnek a fontosságát, és csak későn ,,kapcsoltak rá“. Gyakorlat tapasztalata sem volt elég.

Igaz, Dein könnyű megtanulni a vezetést Kispál elvtársnak sohasem foglalkozóit azelőtt ilyesmivel. Ahogy ő mondja „könnyebb a toll, mint az ekeszarva., mégis sokkal nehezebb. Uricska István elnökhelyettes is csak a földet művelte életében De mégis: azért választották meg őke|, hogy ellássák új feladatukat. Van azonban a végrehajtó bizottságban, aki már régebben — a felszabadulás előtt is — közigazgatásban dolgozott: Horváth József, a végrehajtó bizottság titkáraMit lett Horváth József azért hogy a község teljesítse gz állam által előirt feladatokat?

Horváth Józsefet jó szakembernek ismerik a községben. — Egyik feladata éppen az lett volna, hogy gyakorlati tapasztalatait átadja az elnöknek és az elnökhelyettesnek. Mégsem jufolt egyetlen egyszer sem eszébe, hogy Kispál elvtársuak megmagyarázza, hogyan kell intézni az adóügyeket.

Pedig — állítása szerint —, mindennel foglalkozik. „Olt segítek,, ahol szükség van rám“ — mondja. Vajóban „segít1“ itt, „so git“ ott, de, ha megkérdezzük, ki a felelős a hibákért, kiderül: mindenki más, csak ö nem. Az adóért az elnök elvtárs, a begyűjtésért az elnökhelyettes. Mintha Horváth József nem a titkára, hanem valamiféle „könyvelője“- lepne a végrehajtó bizottságnak, mintha nem az ő feladata lett vo]na a begyűjtési munka megszervezése. előkészítése.

Horváth József nemigen hagyta el irodáját. Nem vetlo ki részéi személyesen sem a begyűjtésért végzett felvilágosító munkából, sem az elszámoltatásból- „Nem szereti a külső munkát, kényelmetlennek tartja, azt“ — mondja Uricska elvtárs. De Uricska elvtársinak nincs teljesen igaza. Horváth Józsefnek csak akkor

kényelmetlen a külső munka, ha termény beadásról, vagy adófizetésről van szó. Nagyon szívesen Uijárogat ő az építkezéshez vagy a fakitermeléshez, ügy gondolja, ez „népszerűül^*“ feladat. De Horváth József csak a hátralékosok előtt népszerű, csak ők tartják „rendes embernek“. A kötelességüket becsülettel teljesítők előtt joggal népszerűtlen Horváth József.

Miért altar as „crösiiesű emberu éppen mást szabadná« ra menni ?

Nem akart ő „rossz embernek“1 tűnni még a kulúkok előtt sem. Búr a reudelet világosan kimondja, liugy a hátralékban lévő ku- lákokat meg kelj bírságolni — minden elmaradt kiló után két foriultal — mégis azt tanácsolta az elnökhelyettesnek több mint két héttel a rendelet életbelépése után: kérdezze meg a járási tanácsiéi, mit legyenek ezekkel a kulákokkul. Ugylátszik, hirtelen cserbenhagyta „szaktudása“

Nem egyszerű . megalkuvásról van itt szó: mély gyökerei vannak a megalkuvásnak. Horváth Józsefet mindenki úgy ismeri u községben, mint akii azért helyeztek Kisszállásra, mert „erős- kezű emberre-“ volt szükség. Így tudja ezt az elnök elvtárs, az elnökhelyettes is. Pedig Horváth Józsefet nem elismerésből, hanem büntetésből helyezték ide. Vezető jegyző volt Bácsbokodon is, ahol fegyelmi büntetést .kapót|, amiért még decemberben is kinn álltak földeken á kukoricaszárak. Igaz, Bácsbokodon is csendes ember volt. De amikor a köztársaság ki kiállása ulán a bácsbokodiak t községháza előtti szoborról le akarták venni a királyságot jel képező koronát, igen aktív lett- Végűi is a koronát eltelette községháza pincéjébe — nyilván „jobb időkre“ számítva.

Ugylátszik Horváth József most is „jobb időkre“1 vár. Ezért nem akar „kellemetlenkedni“ — niég a kutaknak sem. Ezért lesz hirtelen „beteg*“ minden fontosabb feladatnál. Ezért akar most is szabadságot kivenni, éppen akkor, amikor megindult a harc az új begyűjtési tervek teljesítése ériEzért maradt adósa Kisszállás az útiamnak.

MÓZES TIBOR.

A jugoszláv határszélen őrtáilunk a békefront ránkeső szakaszán

A kelebiai Petőfi'termelőszö*

vetkezeti csoport ezúton fejezi ki köszönetét a tompái gépállomás vezetőségének és dolgozóinak azért a pontos munkáért amit a csoport földjein a szán tásnál, mütrágyaszórásnál és a vetésnél végeztek.

Köszönjük azt, hogy mint kéz- dö csoportot átsegítettek a nehézségeken és éjt nappallá téve dolgoztak a nehéz, homokos talajom. Ennek köszönhető, hogy az előirányzatot időeiőtt 100 száza lékig teljesíthettük.

Maga Pálmai elvtárs. a gépállomás vezetője ült a traktoron és az ő irányítása mellett éjjel ia vetett a csoport. Büszkén mondhatjuk, hogy annakidején míg egyénileg gazdálkodók voltunk, sohasem voltak ilyen szépek és egyenletesek a vetéseink. Pálmai elv társ azt is látta, hogy a rendszeresített négyesekékkel a traktorok a nehéz homokos .talajban nem tudnak eredményes rouinkát kifejteni, mert mindjárt elakadnak- Több napon át kísérletezett, míg végül egy olyan kettősekét szerkesztett magas ekefejekkel és rövidített gerendely- lyel, amely az előbbi ekék súlyának a felét képezte. As új eke alsósiklő talpakkal és széles kerekekkel volt ellátva. Ez nem süllyedt el és nem szurkába öszr sze a homokos talajt, hanem teljesen átíordítOcta és gyorsabbá la tette a szántást. így érte el, hogy

az őszi mélyszántást időeiött befejezhettük.

Pálmai elvtárs újítása a gazdasági előny mellett komoly politikai sikert eredményezett, mert meggyőzte a falut a traktorszántás és a gépesítés előnyeiről.

Megköszönjük Pártunknak és Rákosi elvtársnak mindazt a sok juttatást és -könnyítést, amelyet már eddig is kapott) csoportunk, ugyanakkor köszönjük a járási és a megyei központnak is a mindenkori helyes és jó irányítást. Ígérjük, hogy minden munkánkat időben és pontosan elvégezzük. Tagjainkat pedig mező- gazdasági és politikai vonalon tovább képezzük, hogy itt a jugoszláv határszélen mi is jól tudjunk őrt ál Imi a békefront ránkeső szakaszán.

CSANTI ANTAL, üzemi párttitkár.

„Apám, a tcrménybeszolgúitatással építed a nép országát£í

■ IVem tudnék elképzelni mer/tis' ‘előbb feladatot, mint éppen azt, 1' kogy egy dolgozatban mag;! rázhatom meg édesapámnál:, hogy a szocializmus építésében miképpen veheti ki részét olyan mértékben, ahogy azt a népközt h saságunk megkívánja.

Kedves Édesapámt A gyermeke szál Magúhoz c dolgozaton ke resztül, nmelyben igyekszik elmondani mindazt, amit tanult, mind- őzt, amit gyermeki esze diktál. VJ}5 november 8-án egy négyess- tendös gyermek ült egy Szovjetunióból jött katona ölében. Szinte ágy erezte, hogy az anyja ölében ül.

17z a gyermek én voltam. Akkor még nem tudtam, hogy ők hoz- Iák a felszabadulást számunkra, értelemmel nem fogtam- fel, hogy nekik Köszönhetjük az újra békés mederbe zökkenő életünket. Ahogy azonban tellek az évek, úgy világosodott bennem az értetem. Most. gmikor it esztendős vagyok, már tisztán látom, hogy minden ember ériem is dolgozik. Az iskola, ahol tanulok, a. nya- ralól:, ahol az úttörő pajtásaim velem együtt a nyári szabadságukat töltik, azt mind a magyar dolgozóknak köszönhetjük. 'Természetesen ehhez nemcsak gépek és gyári berendezésekre, 1 van szükség. Szükség van a falu dolgozó parasztsága munkájára ős annak gyümölcsére is• Még élénken az eszemben él a bölcs Sztálin elvtárs mondása, amit; a tanílónéni mondott nekünk. .,Fejtett és korszerű mezőgazdaság nélkül nincs fejlett gyáripar.'1 Ahogy gyermeki eszemmel felmerem, valóban nem lehrt működő Ugrókat gyomor nélkül elképzelni. Édesapám termeli a kenyérgabonát, cukorrépái, valamint az ipari, növényeket, továbbá az árpát, zabot, kukoricát stb. Vagyis mindazt, ami népgazdaságunk virágzóvá féléiében feltétlenül szükséges. Nem\ elég azonban az, hogy megtermeli ezeket Édesapám. Csak úgy végez jó munkát- ha azt a dolgozók ré-szérc terménybeszolgáltatás keretében a0’}1' be az állami termény begyűjtőnél. Nem zugpiacon, fekete áron szabadul meg föle a naptopók undok pénzéért, akik azután here módjára. élösködnek a dolgozók nyakán,

J7zekét teszi Édesapám lehetetlenné, ha hallgat a. szavamra ^ J így kétszeresen végez jó munkát. Egyből azáltal, ha beadja terményét, ezáltal építi a szép országot, másrészt a reakció megsemmisítését elősegíti. Az elmúlt rendszerből nem sokat tudok Amit tiki ok, az meggyőz engem arról, hogy a grófok és bárók országában Édesapám egy undok, lenézett paraszt volt az urak szemében, Tíz pengőt adtak a búzájáért, ha egyáltalán átvették. ijfa kezébe van letéve az ország sorsa, sokmillió ember dolgos 1,1 kezébe, akik harcolnak a szocializmusért az imperializmussal szemben. Békéért kiállunk! Nem akarunk a háború véres martalékává, lenni. A béke ügye szent ügy és csak úgy tudjuk megvédeni, hu e nyugodt, békés életet biztosítani tudjuk. Én a tanulásommal kívánom, elősegíteni rr, békét. Édesapám a termelés fokozásával és a beszolgáltatásban elért kiváló eredményeivel igyekezzék g gyermeke, a népe, a saját, békéjét megvédeni. A béke fegyvere: a munka szerszáma, amit az a hős szovjet katona, aki engem a: ölében tartott,, adott Édesapám kezébe azzal, hogy védje meg a bókét. Azáltal, hogy így építi a szocializmust, azt az ügyet, amiért nyolcszázmillió dolgozó élén harcol a bölcs Sétáiig,, amiért a magyar dolgozók élén harcol Rákosi Mátyás.

így igyekeztem Édesapámnak megmagyarázni, milyen fontos feladat n-, hogy pontosan, lelkiismeretesen felajánlja a terményeit. Ezzel nemcsak magát segíti, hamm segíti az egész hajadó emberiséget és rangsorban o harmadikat, a legkisebb gyennekót is* FODOR ERZSÉBET. V. I. o. fDunavecset Áll. Alt. Iskola.

Kiskunhalasi Lakásépítő Vállalatnál a szakszervezet elhanyagolja az ellenőrzést, nem foglalkozik a bizalmiakkal

A Kiskunhalasi Lakásépítő Vállalat népnevelői harcba indultak a kongresszusi verseny gyö. zel méért. A pártszervezet népne. velői példát mutatnak a termelésben. Korda Antal népnevelő, aki brigádvezetö Is, brigádjával a kongresszusi versenyben már ISI százalékra teljesít. Közel 40 százalékkal teljesitik túl vállalást. De nemcsak a versenyben járnak élen, hanem a brigádszervezésben is. Benedek Gaoor egy komplex-brigádot alakított a kongresszus tiszteletére, amely már 133 százalékot ért el. Langer Gyula segédmunkás nem érte el a kongresszusi verseny előtt még a 100 százalékot sem. Most már 130 %-ra teljesít.

Gyöngyösi István népnevelő Is brigádot alakított, mely már 156 százalékra teljesít. Az első héten a brigád csak 81 százalékot ért el. Gyöngyi elvtárs munkamód- szerátadáss^I elérte, hogy a bri. gád tagjai emelhessék a terme, lést. Ezt a pártszervezet sem hagyta figyelmen kjvül, mert a

Békenagygytilések a megyében

Február 10-én (szombat)

Katymár, előadó: Évin Hona. Mélykút, előadó: Kancsár Sán- dornéCsátalja, eló'adö: Dobi István. Sükösd, előadó: Farkas András.

Február 14-én (szerda)

Bunapataj, előadó: Bécsi Sanier.

Szakmar, előadó; Kapitány Ferencné.

Orgovány, előadó: Steindl Ervin.

Császártöltés, előadó: Monori F. Dezső,

Tompa, előadó: Bódis Vera.

Február 18-án (vasárnap)

Tataháza, előadó: Halustylk Mihály.

Bácsborsod, előadó: Tóth Sándor.

Harta, eló'adó; Herczeg «iá. borné.

Miske, előadó; Dániel Dezső.

pártnapon a brigádot dicséretben részesítette.

Súlyos hiányosság van a szak- szervezeti felvilágosító munká, ban. 300 dolgozóra jut 27 szakszervezeti bizalmi. Ez a, szám már magában is mutatja, hogy ennyi dolgozóra kevés & szak. szervezeti bizalmi. Kevés segítséget kapnak ezek a bizalmiak, ezért nem jelennek meg a blzal. mi értekezleten. Maga Sági Sándor elvtárs, a szakszervezeti titkár is mondj,ai, hogy nem fordi. tottak elég gondot a bizalmiak, ra. A szakszervezet annyira elaprózta a munkáját, hogy oda már nem jutott el, hogy a bizalmiakkal rendszeresen foglal, kozott volna,. De. még ennél is súlyosabb hiba, hogy az ellenőr- zést teljesen elhanyagolták az építkezésen, ami természetesen maga, után vonta, hogy a bizal. mi munka teljesen elaludt. Bár az 1 építkezésen vannak olyaD dolgozók, akik példát mutatnak a termelésben, mint Bezzeg 1st. ván szakszervezeti bizalmi, aki 44 százalékkal teljesítette túl a vállalását. De a bizalmi munka elhanyagolása azt eredményezte, hogy vannak olyan brigádok, amelyek vállalásukat nem telje, sitik, amelyek termelése visszaesik, semhogy emelkedne.

Ezért feladata a pártszerve, zetnek, hogy minden erővel moz. gósjtsák a népnevelőket és a bizalmiakat a. kongresszusi ver. seny győzelme érdekében. Adjanak meg minden támogatást azoknak a dolgozóknak, akik még eddig nem tudták teljesíts, n! a kongresszusi vállalásukat.