Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

dobbanr.ak a lábak A BÁCSALMÁS! JÁRÁSI BEMUTATÓN KULTÜRMUNKÁVAL KÜZDÖTTEK A KONGRESSZUS SIKERÉÉRT ,,Kultúrával és művészettel a. népért!'’ — ez a jelmondat díszítette az elmúlt vasárnapon a bácsalmási kuliúrház nagytermét Ezzel a jelszóval indultak el faltaink kultúrcsoportjal a járási kuli árversenyekre, szerte a meyj ben, Kecskeméten a megyei pdrtkonfcrencia ülésezett, hogy mint vaérkgr megszabja megyénk dolgozó népe számára az országos kongresszusig hátralévő egy hó­né u kozott feladatait, A járási kultúrversenyak pedig aláhúzták azt, hogy Pártunk szilárd alapo­kon piti a, szocializmust. Ez a szilárd alap pedig megyénk dolgozó népe, amely a felszabadulás­kor iálépett a politikai, gazdaságiés kulturális felemelkedés útjára és ma, 1951-ben már komoly ered- ' menyekkel a háta mögött, halad tovább, előre. < Tarka szoknyák színfoltig kavarog a színpadon, pattogó ritmus ütemére Ijabb titolsta provokáció Több, mint ezer néző töltötte meg egész napon át a bácsalmá. si kultúrtermet. A járás vala­mennyi községe elhozta tudását. S az egyes müsorszámók, az egyes jelenetek mint cseppben a tenger tükrözték, hogy a csopor­tok szereplői tudatában vannak a kultúrvorseny jelentőségének. S a verseny így érte el célját nemcsak Bácsalmáson, hanem vaiamennyi járásban; erősítette a harcos békevágyat, fokozta a gyűlöletet az imperialistákkal szemben. Megmutatta a szovjet haza, a szovjet emberek életét és azt, hogy mi is ezt az életet építjük magunknak. * Nyolc euibcr állt a színpadon, Madaras község tanyavilágának kidtúresoportja. A, legközelebbi Iskola kilométerekre fekszik tő Ilik. Télvili Idején nemigen jut el közéjük a tanító, hogy íoglalkoz zók a csoporttal. Maguk tanul- oak, próbálnak. 8 ez a nyolctagú kultürcsoport odaállt a járási verseny döntőjébe és Sztálinról énekelt. Azt a Sztálln-kantátát adta elő nyolc ember, amelyet eddig csak népes énekkaroktól hallottunk színpadon. De ez a nyolc ember maga volt a nép. Mert velük énekelte az egész te­rem, az egész ország szíve, a túl­áradó szeretet hangján népünk hitvallását, hogy Sztálin a ml harcunk, ö a béke és az O nevé­vel épül fel a ml és az egész dől. gozó emberiség új világa. Az ének hirdette, hogy Sztálin nevé­vel Indul harcba a munkás gépe mellett, a madarasi, vagy bár. hol élő dolgozó paraszt a több- termésért, hogy mi a béke népe vagyunk és ezért számunkra Sztálin neve és a béke egy. * A katymári szlnjátszócsoport jelenete, a Nyírfácska című da­rab magaara emeli a szovjet ha­za fiaág zászlaját. S az a mód, az az átérzés, ahogyan a határraen. ti falu fiai, leányai a bátor szov­jet lányt, a harcos párttitkárt, a halálba is némán, büszkén ma nő, megkínzott repülőt és a minden emberiességéből kivetkő­zött nácikat színpadra vitték, sokat beszél és sokat tanít. Meg. mutatja, hogy Katymár dolgozó népe tudja, hogy mit hozott számára 1944, a felszabadulás és hogy kik hozták el. Azok a szovjet hösök, akik azért zúzták szét a fasizmust, mert — mint a darab egyik hőse, a sebesült pi­lóta vágta kínzói szemébe — szovjet emberek voltak. S Katy. már fiataljai hasonlóak akarnak lenni ezekhez a hősökhöz, ezek. hez a gránitból faragott embe­rekhez, a Szovjetorszg nagy né­péhez. Ezt a példaképet — kő. vetni-akiarást öntötték szavakba, mozdulatokba, érzésekbe a darab jelenetein keresztül. * Tarka szoknyák szinfolja ka­varog a színpadon, pattogó rit­mus ütemére dobbannak a lábak. 4 mélykúti tdnocsoport a vá­nyai és siófoki csárdást táncolja- Nyugaton a. rothadás bűzét árasz­tó kapitalizmus világában a jazz rikoltozása, g samba, a szenny­filmek jelentik a kultúrát. Nálunk népi kultúránk gyöngyszemeit ápolja, műveli, fiatalságunk, Azt a yinckultúri’t, amely a legszeb­bet, a legnagyobbat fejezi ki őszintén, tisztán: dolgozó népünk érzésvilágát, céljait, vágyait. * Csikéria kuitúrcsoportja éne­kéi, táncol a színpadon. 8 a cso­port tagjai között ott, látjuk nép­hadseregünk katonáit. A néppel tűzön-vízen át a munkában, a békehurcban, a kultúrában — ezt jelenti ez a kép. Csikéria alig néhány méterre fekszik a jugoszláv határtól. A határon túl Tito amerikai pénzen fizetett hadserege jugoszláv pa­rasztokat hurcol veresreverre a börtönbe, puskatiissal fojtja et « munkások tiltakozó szavát. Ez a hóhércsorda kövérre hízik, míg ai jugoszláv dolgozók éheznek és cipő helyett Idbracsavarl ron­gyokban járnak. Ez a hadsereg a zsoldosok söpredék csapata, megy gazdája füttyszavára apát, anyát testvért, népet gyilkol. És a határon innen, Csikérián a néphadsereg fiai segítenek a bő termés tcaratásúbun. tanítják a dolgozó parasztokat, együtt dolgoznak, együtt énekelnek, együtt építenek velük. Mert ők hús a nép húsából. Vér a nép vé­réből- Büszkeséget, reménységei, erős őrzői boldog, szabad orszá­gunknak. * Gyorsütemü muzsika harsan, újszerű, eltérő a mi zenénktől. Rózsás, bársony aljak, hímzett bársony pruszlikok, színes fejkö­tők forgata perdül a színpadra. Kólót táncol a bácsalmási kul- túrgárda délszláv tánccsoportja. Mosolygós arcú asszonyok rop­ják a szép nemzeti táncot, dübö. rög a tapsorkán. A múltban bűn volt számukra a nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra. Horthyék csendőr kardjainak zörgésében elnémult a guzlica, tilos volt a délszláv nép nyelvén beszélni, érezni. Most gyermekeik anya­nyelvükön tanulnak az újjáépí­tett Iskolákban, délszláv fordí. tásban olvassák az új kultúra remekeit. Testvéri egyetértésben építi boldog jövőjét a délszláv és magyar paraszt és kólót tán. colnak a felszabadult asszonyok. * ,,Elnyomás, szolgáson, ez volt a rend ezer évig.,.“ — így ve­zeti be műsorát a tataházl kul túrgárda, énekkara. Az első So­rokban az MN ÜSZ-asszonyok egyenruhás csoportja énekel A lámpa fény sok ős- hajon megcsil­lan. Valóban elnyomás és szolga- sors volt azoknak az asszonyok­nak, Jér/iaknak élete, akik most itt harsogva énekelik ax új idők új dalait. Sokuknak életük delén túl hozott fordulatot a felszaba­dulás. S ezek az emberek azóta tanultak meg szívből énekelni, örülni annak, hogy cinek, hogy dolgozhatnak. 8 ez a község azért első a begyűjtésben és azért kapott már több kitünte­tést a kuitúrcsoportja, mert ilyen emberek élnek benne. Akiknek szolgasorsbati telt. régi élete, de akiknek egy más, egy szebb jö­vőt épít a Párt­történt az elmúlt napokban. Tito kormánya egy jegyzékben azzal rágalmazta határőreinket, hogy jugoszláv területen agyonlőttek egy jugoszláv határőrt. Szemen- izedett hazugság ez: a jelzett napon határőreink egyetlen pus­kalövést sem adtak le. lövöldö­zés — és nyilván gyilkosság —- Jugoszláv oldalon, jugoszláv rész­ről történt. Es ezen mltsem vál. toztat, hogy az áldozat is jugo. szláv. Nem elsőízben történt ez. Azóta kiderült, nem akármi­lyen provokációról van szó. Az eddigieknél, a szinte megszo Írottnál is fertelmesebb ti tóista provokáció ez. Titóék már vagy a negyedik temotési szertartást rendezik az agyonlőtt határőr­nek. Ravatalozzák a határon, Zágrábban, Belgrádban és szülő falujában Is. Minden alkalommal habzó szájjal uszítottak eile nőnk, uszítottak a Szovjetuuló 6. a) A csoport tagjai által önként a csoport művelésébe vitt saját, vagy haszonbérelt földek megművelése, ideértve azokat a földeket is, ainc- tyeket a mezőgazdasági haszonbérle­tekről szóló rcnűelctek alapján a szövetkezet haszonbérbe vett és a csoport tagjainak használatába adott; b) a csoport által müveit földeken a táblás művelésnek és a közös szán­tásnak, valamint a gépi erővel elvé­gezhető közös vetésnek megszerve­zése,­c) termelési szerződések kötése, vagy ilyen szerződések kötésének elősegítése, valamint általában a ta­gok tervszerű és minél eredménye­sebb gazdálkodásának előmozdítása. 7. A csoport feladatait az alábbi módon valósítja meg: a) A vetésterv cs a táblák megálla­pítása. A gazdasági év kezdete elölt az intézőbizottság a vetésforgóra Javas­latot készít, melyet a csoportérte- kezlct hagy jóvá. A jóváhagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a termelőszö­vetkezeti csoportba bevitt, a föld­könyv szerint kimutatott földjére sa­ját maga készíti el vetéstervét. Az egyes tagok által készített vetéster­veket az intézőbizottság összegezi és elfogadja abban az esetben, ha azok a vetésforgó tervébe beillenok is a csoport termelési szerződései e ter­vek alapján teljesíthetők. Ha azon­ban valamely okból az egyes tervek nem megfelelőek, az intézőbizottság a szükséges módosításokat elkészíti és azokat döntés végett a csoport- értekezlet elé viszi. A lucernára és általában az évelő növényekre vonatkozó vetésterv annyi gazdasági éven át köti a tagot, ahány évig az évelő növény rendes termést hoz. Az egyfajta növényt lehetőség sze­rint egy táblában kell termelni, A táblákat az intézőbizottság jelöli ki. b) Szántás. A föld leiszántása közösen törté­nik. A szántáshoz a csoport, a tagok, valamint az állami gépállomás gé­peit, egyéb gazdasági felszereléseit és igaerejét kell használni. Ha ez nem elég, bérelt gépet, vagy bérelt igát is fel lehet használni. A tag tu­lajdonát képező felszerelés, vagy igaevö igénybevételéért a tag részére a szokásos térítést kell fizetni. A szántás költsége közös és a ta­gokat a közös vetéstervben való ré­szesedésűk arányában terheli. c) Trágyázás. A trágyázás alá kerülő földterület nagyságát a vetésforgó figyelembe­vételével az intézőbizottság állapítja meg. A trágyázás Istállőtrágyával és műtrágyával történik. tstállótrágyázás: Az Intézőbizottság a földkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az egyes tag a trágyázáshoz menny! istállótrágyával járuljon hozzá. A tag az istállótrágyát az erre a célra ki. jelölt helyen tartozik átadni. Ha a tag nem tud annyi trágyát rendelke­zésre bocsátani, mint amennyit az ellen, a kommunisták ellen. Gyű. lölködő soviniszta uszító hadjá­ratot rendeznek ellenünk és eh. hez a féktelen háborús uszítás hoz kellett nekik a meggyükön határőr. Ez a dühödt uszítás önmagá­ban is Ciliről ja: ki a, gyilkos, ki ölte meg a határőrt. Gyakorlott bérgyilkosok kezéhez tapad a vér. Azok csörgetik odaát fegy­vereiket, akiit saját határőrükön is kipróbálták azokat, Titóék nem riadtak vissza attól, hogy holttestet produkáljanak, agltá- ciós halottat teremtsenek, s en nek segítségével Igyekezzenek gyűlöletet kelteni velünk szem ben, az egész béketáborrnl szem ben. A titőista banditák sötét fa siszta módszereire vet fényt az Italuk meggyilkolt határőr ese­te is. » intézőbizottság megállapított, a hiányzó mennyiséget a tag terhire az intézőbizottság szerzi be. Az intézőbizottság elrendelheti, hogy abban az esetben, hn valame­lyik tag tstállólrágyát kíván eladni, azt elsősorban a csoportnak tartozik megvételre felajánlani. Műtrágyázás: Az intézőbizottság elrendelheti egyes növényeknek műtrágyával való trágyázását. A műtrágya beszerzése közösen történik. A költségek * ta­gokat a vetéstervben valö részesedé­sük arányában terhelik. A kőtelező műtrágyázáson felül a tagok saját költségükön, belátásuk szerint használhatnak műtrágyát. d> Vetés. A vetés közős » kalászo­soknál, aprómagvaknál és általában mindazoknál a növényeknél, amelye­ket géppel vetnek. A vetéshez egységes magot kell használni, amelynek beszerzéséről — az egész csoport részére — az In­tézőbizottság gondoskodik. A mag beszerzésével és a vetési munkála­tokkal felmerülő költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában térbelik. Ezeket a költsé­geket a tag készpénzben, vagy vető­maggal természetben tartozik meg­fizetni. Egyéb terményeknél a tagok, a részükre kijelölt területen a vetést egyénileg végzik. e) A földterület kijelölése. A főidet további megművelés cél­jára meg kell osztani. A földnek azon a részen, ahol a vetés közös, a vetés után, ahol pedig a tagok egyénileg vetnek, a szántás után kell a megosztást végrehajtani. Az egyes táblákon belül ki kell jelölni olyan nagyságú területeket, amilyenek a jóváhagyott vetésterv szerint az egyes tagokat megilletik. Ezeket a területeket a tagok között sorshúzás útján kell kiosztani. A sorshúzás úgy történik, hogy minden tag ogy-ogj sorszámot húz ki. Az egyes tagol megillető földdarabot, az előre meg­állapított irányba haladva, sorszám szerint mérik ki. A megosztott terü­leteket jelekkel kell egymástól elvá­lasztani. f) Művelés. A tag a részére kimért lölilöu a ió gazda gondosságával köteles mindazokat a mezőgazdasági munka kát elvégezni, amelyek a termeléshez szükségesek. Az Intézőbizottság áltál a termelési szerződések betartása, a növényvédelmi intézkedések teljesí­tése stb. érdekében kiadott utasítá­sokat minden tag követni tartozik. g) A termés betakarítása. A tagok * termés betakarítását (aratás, csépién stb.) egyénileg vég­zik. Ezeknél a munkálatoknál az in- tézőblzottság szervezi meg a tagok közötti kölcsönös segítést. A beta­karított terménnyel minden tag maga rendelkezik, de minden tag­nak hozzá kell járulnia a csoport kö­zös költségeihez, valamint tartalék- alapok képzéséhez a* intézőbizottság által megállapított mértékben. {Folyt, köv.) * Népünk késiül a pártkongresszusra, fokozott harccal, több munkával. S e harcokban komoly fegyvere a kultúra. S a kul- túrcsoportok forgatják is ezt a fegyvert. Jó munkájukkal nőve. lik a Pártunk iránti szeretetet, jobb s több munkára, fegyelemre, áldozatkészségre mozgósítanak, erősítik' a Szovjetunió iránti hű- séget, szítják az ellenség iránti gyűlöletet. De mert az elért ered­mények határköveinél nem lehet, nem szabad megpihenni, legyen ezeknek a most lezajlott versenyeknek sikere új lendület a töváb bi még fokozottabb tevékenységre! Örömmel fogadtuk a normarendezést — írja a félegyházi gépállomás egyik traktoristája Már többször hallottuk, vagy olvastuk az Újságban, hogy a dolgozók a normájuk lazaságát, elavultságát felismerve, kérik an­nak megszigorítását, hogy több és jobb munkát tudjanak végezni. Az őszi kampány idején többször tapasztaltam, hogy a normáink könnyen teljesíthetők. Az érvényben volt normákat a munka helyes megszervezése nélkül is. éppen q lazaságuk miatt, gyakran 250— 800 százalékra tudták teljesíteni és ezzel a munkateljesítmények­kel korántsem állanak arányban az elért terméseredmények. Már többször beszélgettünk erről a kérdésiül brigádom tag­jaival és helyesnek láttuk vo’n i a laza. normákon való változta­tást. Egymás után kerestük fel dolgozó társainkat, hogy elmond­juk nekik a normarendezés jelentőségét. Feltártuk, hogy a nor­mák lazasága és elavultsága a termelékenység gyors, egyenletes, folyamatos emelkedésének, egész további előrehaladásunknak leg­nagyobb fékjévé és akadályozójává válnak. A normák lazaságát réseben qz idézte elő, hogy ezeket még akkor állapították meg, amikor a gépesítés színvonala lényegesen alacsonyabb volt. Azóta már hatalmas fejlődésen mentünk keresztül, korszerű gé­pekkel szerelték fel a gépállomásokat, újításaink vannak, ame­lyekkel sokkal nagyobb erednie lyt lehet elérni. A tszcs-k meg­alakulásával, a részleges tagosítással is könnyebb a munkánk, mert levesebb házalással, üresjárattal tudunk dolgozni. A szer­ződéskötési agitációval, amely már folyik, biztosítjuk gépeink száméra a munkát, nem kell már munkaidő alatt is szerződéskö­téssel foglalkozni, hanem munkával tölthetjük el az időt, ez is nagy előny már. A laza normákról többtzben beszélgettünk a termelési érte­kezleteinken. örömmel fogadtuk a kormány rendelkezéseit, amely rendezi a mezőgazdaságban is a normakérdést és a bérezést látjuk, hogy az alulról jövő kezdeményezés eljutott az országot vezetők asztalára is onnan hamarosan mint egészséges intézke­dés tért Vissza hozzánk. Az új normák lehetővé teszik, hogy tavasszal szélesebb munkaversennyel indulhassunk és ezzel hoz­zájárul hatunk ötéves tervünk sikeréhez, népgazdaságunk erősödé­séhez, békotdbarunh szilárdságához. 4; lij . normákkal előbbre visszük a szooialista építést, előbbre visszük a béke ügyét! SAMU JÁNOS traktoros brigád­vezető, Kis /,- un tnlcmiháza. Isnicrjiik meg a termelőszövetkezetek működési szabályzat át Az I. típusú táblás termelőszö vet keze ti csopor t A termelőszövetkezeti csoport feladat a:

Next

/
Thumbnails
Contents