Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

Term előssii v nk gyorsabb fejlődéséért

JobirágyvSfáw 10 kiloinéínw Kecskéméitől

Szüntelen robotot, malacdézsmát, hel v hezkötí ittséget ír elő Nagy György nyárlőrinci kulák 33 paragrafusból álló „szerződése44

1031-ot írnak Nyárlőrincon is; De ha megnézzük azt a felháborító esetet, amelyre az elmúlt napokban Uerüil fény, azt gondo juk, hogy a tíz-húsz évvel ezelőtti vi* lúgban é.ünk. Mert Nagy György nyár lőrinci ku ák még ma is * legal jssabb, legszemérmet.enebl) módon zsákmányolja ki Major Gyöigy alka mázott ját, akit szö- Iősbirtokára szerződtetett.

Egy 1948-oan készült szerződés fekszik e.őttünk. 33 paragrafusból áll. Nézzünk meg néhányat a ,,szerződ is” pontjai közül.

Az első pont szer'nt a kapás- elómunkás kötelessége

.a-z utak, virágoskert, udvar es ken .esek gondozása, á lan- dó rendben- és tlsz ámar.ása, a trágyagödör és árnyékszék rendben- és lisztántartasát is beleértve."

Majd tovább felsorolja a kötelességeket,'

, El kell végeznie 10 hold 822 négyszögöl szőlő-gyümölcsösnek kapás-etőmuiikásként való megmunká ását az 1050—51. gazdasági évre, annak mim en- féle munkájával, mindig a ke lő időben, mindig a legnagyobb szakszerűséggel és mindig célszerűen odaadó, becsületes lelkiismeretességgel és katonás fegyelmezettséggel."

Mindez ózonban még csak kis része annak a munkának, amelyet Major Györgynek el kell végeznie. Mert a kulák azt akarja hogy

a kapás-előmunkás és családja hajnaltól éjfélig robotoljon

és megszakadjon a munkában. A pincemunkán szőlő- és gyümölcs- szedésan, a ielszerelési tárgyak gondozásán kívül

köteles a munkaadó disznóit szakszerűen hizlalni, gondozni és azokra felügyelni, a disznő- és tyükólat hetenhint egyszer, a nyár. hénapokbart kétszer, kívül és belül mésszel permetezni’’.

A 21. pool szeriül :, cr ' ~ „köteles a-munkaadó lakásár egész éven át tisztán'ártanj, a munkaadó családját kiszolgálni. Köteles csomagokat bevinni a városba, disznóöléskor segíteni^ stb."

A kulák, m.után tíz embernek való . munkára kötelezi kapás-elő- munkását, amelyet Major György akkor sem tud elvégezni, ha családjával együtt 24 órát 'dolgozik is, még képmutatóan kijelenj a „szerződés" 23. pontjában, fcogy

„haj'andó minden további munkáért, amely a szerződés szellemén és érlelmén tű esik. napszámot, vagy kialkudott átalányösszeget fizetni."

A nyárlőrinci kóláknak azonban nemcsak arra van gondja> hogy munkása mit csiná.jon hétköznapokon. Talál számára tennivalót az ünnepekre ds. Mert

,,a munkavállaló a munkások félfogadásáról jóelőre, tehát mindig kellő időben, főképp ünnepi, vagy munkaszüneti napon esetleg esős időben kö- ieles gondoskodni.”

Felhasználja a kulák a szerződésben a régi földesurak kiváltságait js. Meri megengedj ugyan, hogy a munkavállaló disznót tartson, de ezt a következő kikötéssel'engedélyezi;

,,Ha a munkavállaló ..a disznót fíazta ni akarja,, • ■ kor minden olyan fiazás u. án, ah»' négy, vagy annái több malac lesz, egy ha.héles malac a munkaadót illeti meg."

De nem elégszik meg a malacokkal. mert azt is kiköti, hogy

a munkavállaló háztáji gazdaságában csak úgy termelhet bármii, ha

azt felesben megosztja vele.

Sok egyéb szerepei még a „szerződésben", például az hogy a /munkavállaló köteles

állandóan és folytonosan a

bír okon tartózkodni és csak a

tulajdonos tudtával és engedélyével hagyhatja el.

A 33 pontból á.lő . szerződési" annak., idején a FEKUSlí aláiria, majd átkerült a DEFOSZ-szervezethez. A kulák 1951-re is meg akarta újítani a szerződést. Ekkor derült ki a kulák arcátlansága. Mészáros Ferencnv irodavezető kiijelentette, hogy a szerződés érvénytelen! rendes munkásszer- ződást kell kötni.

A kulák szemtelenségére jellemző-, hogy ezen mennyire leiháborodott. Elhatározta, hogy

Hazánk felszabadulásával, a föld- birtokícform magvalósulásával, a gyárak én bankok államosításával, a népi demokrácia államrcndjénck kialakulásával és megszilárdulásával a magyar dolgozó parasztság elindult az emberibb élet útján. A hároméves terv hatalmas beruházásai, a gépállomások létesítése, az állami vetőmag- Uölcsöubk és egyéb akciók, a földhaszonbérleti rendeletek, a szövetkezetek állami támogatása, a gazdag parasztokat erősebben sújtó adózás rendszerének bevezetése megjavították a dolgozó parasztság helyzetét.

Azonban annak ellenére, bogy a dolgozó parasztság sorsa jobbra lordalt, gazdálkodása általában a régi maradt: elszórt kis parcelláján jelenleg is ugyanazokkal a módszerekkel gazdálkodik, mint apái és nagyapai. Pedig a dolgozó parasztság életét csak úgy lebet tartósan és hathatósán jobbá, könnyebbé és szebbé tenni, ba a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemi gazdálkodást honosítunk meg. Ha korszerű gépeket, traktorokot, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növenyvédőszé- reket, stb. alkalmazónk. Csakis a nagyüzemit termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget, villanyt, vízvezetéket, kórházat,. szülőotthont, jó iskolát, óvodát, könyvtárat, mozit, szóval mindazt, amitől a mi dolgozó parasztságunk és gyermekei még jórészt el vannak zárva.

A nagyüzemü termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A szövetkezetben való társulás és a közös termelés segítségével a dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyüzemü termelés előnyeit, elérheti ős túlszárnyalhatja a hajdani nagybirtokok termelési eredményeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének megjavítása, korszerű állattartás magasabb hozama már nem maroknyi nagybirtokost fog gazdagítani, mint

magasabb helyen ,,megfellebbezi" a dolgot.

Egyszeiűea,,magamfajta vidéki szőlésznek" nevezi magát és büszkén hivalkodva hozzáteszi: ,,van egy 10 ho.d és b22 négyszögöl gyümölcsös- és szólőingat- lanom. Saját telepítés. <a,á‘ kezelésben, sohasem bérien, sem felesben, sem semilyen formában kiadva nem volt. M ndig magam munkáltattam." Vagyis Nagy György még el is dicsekszik vele, hogy soha életében egy kapavágást nem telt, hanem mind'g másokkal dolgoztatta meg földjét. Ezért, az i'yen, „szerződések” segítségével toilasodott meg és szipolyozta kj munkásait, közöttük Major Györgyöt.

Nagy Györgyöt most • leleplezték és a nyárlőrinci harácsoló kulák kénytelen megtanulni, hogy egyszer bármilyen ügyesen takart a'jasság, kizsákmányolás is napvilágra kerül.

az a regi világban történt, hanem azokat, akik a nagyüzemi* termelés előnyeinek biztosítása érdekében a termelőszövetkezetekben egyesülnek: a dolgozó parasztságot lógja emelni és gyarapítani.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat, akik önkéntes elhatározásunkból, a jelen szabályzat szerint a szövetkezeti termelés céljából termelőszövetkezeti csoportot alakítunk.

A termelőszövetkezeti csoport

ga/tiáikoíláei terülefe

1. A csoport gazdálkodási területéhez tartozik:

a) bármilyen címen a csoport kezelésébe, használatába vagy haszonbérletébe adott föld;

b) a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével a tagok tulajdonában, haszonbérletében vagy bármilyen címen használatában álló összes föld.

A csoport gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem haszonbérbe- adás által nem csökkenthető.

2. A csoport tagjai a csoport gazdálkodásában a művelésük alatt álló összes ingatlannal vesznek részt, tekintet nélkül arra, hogy azt tulajdon címen vagy más jogcímen használják. A tag jogosult — családtagjainak számához képest — fél-háromnegyed kát. hold szántót, vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. A háztáji gazdálkodás területébe bele kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a bc nem épített házhelyet is. A házkörüli szőlőt és gyümölcsöst, ba annak területe a fél kát. holdat nem haladja meg, egyszeresen, ha ezt meghaladja, vagy ha a szőlő, illetőleg a gyümölcsös nem a ház körül fekszik, négy-ötszörös szorzattal kell számítani.

(Folyt, köv.)

Dolgozó népünknek a párt- kongresszusra való készülődése lenne! őszövet kezeli mozgalmunknak is újabb lendületet adott, Türke vén, ahol a párt- szervezet és a termelőszövetkezetek az elért eredményre tá- maszkodva jó, szívós felvilágosító munkát végezlek, alig két hét alatt mintegy 1600 család lépek be a termelőszövetkezetbe és közülük csaknem 500 hét holdon felüli középparaszt. Megyénkben nap, minit nap futnak be jelentések, hogy a járások különböző községedben ter- me'öcsoportok alakultak. Már a megyei pártion ferenda napján közel 20 cső portalakításról jött távirati jelentés.

Aliért fejlődik megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen és hol vannak még a mozgatom fejlesztésében aggasztó tündék?

Az elmúlt évben követtünk még el hibákat a termelőszövetkezetiek fejlesztése módszereiben. Sok állami és pártszervezet úgy vélekedett, hogy az l és II. típus szerint dolgozó csoport nem termelőszövetkezet. Ezek a szervek nem támogatták az ilyen csoportokat, hanem több helyen 'egyenesen akadályoznák megal-wkufásukat. Ezen a téren nem arra 'vettük az arányt, amire Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1948 november 27-i ütésén felhívta figyelmünket, mégpedig arra, hogy ne egy termelőszövetkezeti típus szervezésére törekedjünk. hanem három típusra és köztük az 1. 'típus olyan tegyen, ahol a géppel végezhető munkát végzik közösen, a többi munkákat pedig túlnyomórészt családonként. Meigyénkben ma már a gyakorlatban helyesen érvényesíti Pártunk Központi Vezetőségének *ez az irányvonala és ma már gyakran futnak be olyan jelentések, hogy a községek dolgozói I. vagy II. típusú csoportot alakítottak.

Egy néha n y pártszervez elbán kialakult az a nézet, hogy ha a termelőszövetkezeti mozgalomnak megadtuk a kezdő sebességei, 'akkor az ,Magától továbbfejlődik. Erre a káros felfogásra már Németi elvtárs felhívta a figyelmünket, amikor az ősz előtt Pártunk paraszt politikájáról tartott előadást. Ez a helytelen, opportunista felfogás azonban még ma is ott kísért sok falusi funkcionárius koponyájában, ezért Németi elvtárs a megyei párlkon ferenda titkári beszámolójában újra visz- szátért erre a kérdésre. Ez a helytelen nézet most újból úgy került a felszínre, hogy a falun a funkcionáriusok egyrésze azt hangoztatja, „hadd forrjon a probléma, az majd kiforr magái ól". Nem nehéz a két „formula" között, a koraöszi és a mostani között, megtalálni az összefüggést. Mindkettő az ellenség hangja, az ellenség za- varkeli'ése. Es akadlak bizony olyanok, akik megalkuvásuk révén az ellenségnek nemcsak szajkójává lettek, hanem csele- kedeteikkel egyenesen uszályába 'kerültek. Keményen kell harcolni az ellenségnek az ilyen és hasonló „formulái" ellen, meri csak így tudjuk a termelő&zö- velkezeli mozgalmunk sikeréi biztosítani. Az a nézet, hogy a tiermelőszö vetkezeti mozgalom önmagától, a Párt segítése nélkül fejlődik, lielyLelen és komoly hibákra vezethet. A szocializmus erőinek növekedése és győzelme a ‘falun az osztály- ellenség ellen folytatott kíméletlen híre'Útján valósulhat csak

meg, tehát mindenekelőtt a Pártnak, emellett a tömegszer- vezelek és a közigazgatás funk- donádúsainak a feladata, hogy minden eszközzel segítse és bátorítsa termelöcsopoTtjaink fejlesztését.

Azáltal, hogy a megyei párt- bizottság a Központi Vezetőség határozatának szellemében helyes útra terelte megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalmat, megyénkben ez egyre izmosabb ■és erőteljesebb lett. Emelkedett a családok száma, de növekedtek a holdak számai is. És erősödtek a termelőszövetkezetek gazdaságilag is: a legtöbb szövetkezetnél megkétszereződött a közös vagyon, emelkedett a tagok jóléte. A jóldolgozó tagok felruházkodtak, kerékpárt, rádiót vásároltak.

A sikerek azonban egynéhány elvtársat, funkdouáriust megelégedetté, elbizakodottá tettek. Különösen, ahol rossz a terme lőszövetkezeti csoportokban a régi birtokos közép paras ztok és a kisparaszfok aránya. Ezt különösen ott tapasztalhatjuk, ahol nem követték Németi nőtárs iránymutatás-áf, aki említett beszédében tuár a.rra is felhívta a figyelmünket, hogy kii i’.önös gondot fordítsunk a csoportok szociális összelélelére. Ez az oka annak, hogy sok községben, sok csoportban elhanyagolták a középpana-sztoknak a termelőcsoportba való belépését. Ezek a fuokdooáriusok a könnyebb ellenállás vonalán haladtak, pedig, ahol a népi demokrácia erői jó munkát végeznek, középpairaszti ágún le

szinte egyik napról a másikra megindul a termelőszövetkezetekbe. Ezt bizonyítja a lúrkcvei példa is.

Újabb lendítő erőt ad szövetkezeti mozgalmunknak az is, — ez különösen kedvez a kö- zép parasztoknak —v, hogy a közös gazdálkodásba bevitt állatokért járó összeget, a közös vagyonhoz csatolt 15 százalék levonása után, legkésőbb egy év alatt fizetik viesza. Amely szövetkezet ezt egy év alatt pedig nem .tudja visszafizetni, oz a. kormánytól erre a célra külön kedvezményes hitelt kap.

A hibák felszámolása és a kormánynak ez az újabb intézkedése, hegy hitelt nyújt az állatok árának visszafizetésére, elősegítik & közóppara sztságnak a termelőszövetkezeti csoportokba 'való belépését. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy most maguktól özönlenek a közép paraszt ok nagyobb számban a termelőcsopoirtokba. Ehhez szívós, fölvilágosító politikai munkára van szükség. A közép parasztság számottevő rétegében megindult az erjedés, a harc az elavult, a régi és az új, a korszerű között. Feladatunk az, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban tapasztalt eddigi hibák kiküszöbölésé vei segítsük dolgozó parasztságunkat, hogy könnyebben és gyorsabban tudják a helyes utal, a termelő- szövet’kezelek útját választani.

I.akiteleken lezárult az első közegészségügyi tanfolyam

A Magyar Vöröskereszt Lakin feleken megszervezett egészség- ügyi tanfolyama lezárult. Az érdeklődés nagy volt. a hallgatók szép eredménnyel vizsgáztak, 42 általános iskolai tanuló és-15 önkéntesen jelentkezett dolgozó.

Szép 1 eredménnyel zárult a vizsga Nyárlőrlncen is, alibi jó agitációs munka folyt a tanfolyam megszervezésekor.

Békenagygyűlések a megyében

Február 10-én (szombat)

Katymár, előadó: Évin Hona. Mélykút, előadó: Kancsár Sán- orné.

Csátalja, előadó: Dobi István. Sükősd, előadó: Farkas An- rás.

Február 14-én (szerda)

Duna pata j, előadó: Bécsi Sán. or.

Szakmár, előadó: Kapitány

'erenené.

Orgovány, előadó: Steindl Ervin.

Császártöltés, előadó: Monorl F. Dezső.

Tompa, előadó: Bódls Vera.

Február 18-án (vasárnap)

Tataháza, előadó: Halustylk Mihály. í

Bácsborsod, előadó: Tóth Sándor.

Harta, előadó: Herczog Gá- borné. '

Miske. előadó: Dániel Dezső.

Ismerjük meg a termelőszövetkezetek működési szabályzatát

A It. típusú, átlagéi osztású terraelőszövetkezeti csoport