Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

Harc a fejési átlag növeléséért Ugri János, a garai állami gazdaság dolgozója vállalta, hogy fejési átlagát napi 16,5 literről 17-re emeli — már 19,6 liternél tart A garai állami gazdaságban a gépszínekben ügymá« mellet! so­rakoznak az erőgépek- Geiger Jó­zsef főgépész, a traktoros-brigád óién Czokoly Géza, Czokoly Mi­hály, Vagy Károly, Knip János és Dávid János traktorosokkal btiszkéa tekintenek végig rajluk, Geiger József, a főgépész, boldog örömmel újságolja: — Kongress szusj felajánlásunkban vállaltuk, hogy valamennyi gépét a gazda­ságnak az ütemterv szerinti már cius 15-e helyett február 24-ére rendbehozzuk, üzemképes állapot­ba helyezzük. Ezt a vállalásunkat Január SO ára, teljesítettük. Meg­tisztítva, kijavítva ott sorakozik egymás melleit a 15 traktor, a 2 vontató, a 4 cséplőgép, a 8 vető­gép ée a boronák, ekék és egyéb gépek egész sora. É)e más, jelentős eredmények is születtek a garat állami gaz­daságban a kongresszusi versuny- felajániások során. A gazdaság valamennyi dolgozója azzal büsz­kélkedik. A tehenész-brigád kon­gresszusi felajánlását teljesítve, újabb vállalással harcol eredmé­nyeinek fokozásáért. Jakab János, a gazdaság tehe- aész-brigádvezetője, büszke az eredményekre, melyek már nem egy elismerést hoztak a brigád­nak. Jakab János abban a kitün­tetésben részesült, hogy résztve- betutl az állattenyésztési kon­gresszuson. A brigádot pedig Jó munkájáért, eredményeinek tel jesíiéséért a rádió külön műsor- számmal köszöntötte­Miböl állnak ezek az eredmé­nyek. hogyan növekedtek és ho­gyan növekednek még ma is nap- nap mellett? A teltenéss-briffád kongresszust versenyfelajánlásában vállalta, hogy a tehenenként! 16.5 literes fejési átlagot 17 literre fokozza Két bét ala*t a brigád vállalását túlteljesítette. Átlagos fejési ered­ményei 18.6 literre növekedtek. Jakab János el is mondja, ho­gyan érték ezt el: — Az egyedi takarmányozás »«vezetésével. Megfogadtuk vala- »ennyten, bngádtagok, hogy fo- loiottabb súlyt helyezünk az «telisre. Valamennyien 86 órával íz etetés előtt bepácoljuk a ta- aarmányt. Ezáltal elérjük, hogy a kevert ízek összemelegednek, Befüllednek. így érjük el, hogy a takarmány melegebb lesz és így a tehenek Jobb étvággyal fo­gyasztják. Újabb vállalást tett most a tehenész-brigád. Az elért 19.6 Uteres fejési átlagát 20.5 IJtenre fogja emelni. Jakab János mosolyog. Valamit rejteget gondolataiban- Lendít égyet a vállán, aztán elárulja: — Rövidesen ezt is túl fogjuk teljesíteni. Akkor újabb vállalás­sal futatjuk a harcot enedmé- uyöink továbbnöveléséérb Jakab János meg is mondja, fel is tárja, mire alapítja szám­vetését. Ugri János, a brigád ta£" ja, egyik tehenének napi fejési átlagát 82-8 literre fokozta To­vábbi Bégy tehenének pedig 28.6 literre. — Ehhez arányftva mutatkoz­nak meg máris a további ered­mények. Llpokatiy István, Auth György, idb, Aranyos Mihály, Kosner An­tal tehenészek egymással verseny­ben harcolnak a brigád teljesítés­ben eredményeinek továbbnöve- íéséért. Velük egysorbao harcol Erős András, a bikanevelő la. Erős András gondos állattenyész­tési nevelő módszere a hathónapos fiatal bikák marmagassAgát 119 centiméterről 180-ra, förzehosz- szát 130-ról 142-re, övméretét 151-ről 168-rtt és súlyukat 3 má­zsáról 3.72 mázsára növelte. Jakab János tehenész-brigád- vezető állattenyésztési versenyre hívta ki a megye valamennyi ál­lami gazdaságának állattenyész­tőit. Izgul a győzelemért és titkon azt is elárulja, hogy egy pár hely­re már el Is utazott, hogy saját szemeivel győződhessen meg a verseny állásáról Nem beszél a látottakról, de tekintetéből biza­kodás árad és ez mindent elárul. A gazdaságból kifelé menet, tárva áll a magtár ajtaja. Dolgos kezek a tavaszi vetésre kerülő gabonát tisztítják és gondozzák. A garai állami gazdaságban el­készült az Új istálló. Most foly­nak az épületben a villany beve­zetési munkálatai. Ebben a hó­napban ide kerül a gazdaság egész állatállománya. Jakab János már elrendezte az elhelyezést — Az új istállók modem higié­niája még jobban fokozni fogja eredményeinket. — búcsúzik Ja­kab János bizakodó kézszorítás' sah Mándify István csávó lyi középparaszt is a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép A baja-sumári gépállomás kör­zetében a népnevlők tervszerűen felosztották egymás között a munkaterületet. A községek minden házát, az elszórt tanya világot feltérképezték és sorban bekopogtak minden kapun. Sze­retettel s örömmel fogadták őket. Dolgozó parasztságunk nagy több­sége már megbizonyosodott a gépi munka előnyeiről. Látta annak előnyét a megmutatkozott terméseredményekben. Rövidesen a népnevelők körzetükben kiala­A gépállomások a kislakok kezébe kerültek Jugoszláviában Míg országunkban a. gépállomá­sok jelentős szerepet töltenek be népgazdaságunk szoc.alista építé­sében., és fontos, tényezjj a mező- gazdaság S/Oo.alista átalakulásá­nak, ado.gozó parasztság segí.ősé­nek a rtiunkás-paraszi szövetség sziilardulásánals, addig Jugoszláv.á- ban, mely a titó.stá ragadozók karmaiban szenved, a gép es trak- toráilomásokai a icu.áKok rende.- kezéséte bocsátották, ami termé­szetesen az 5 érdekeiket szolgálja. A fasizmus felett, a jugoszláv nép hala.más áldozataivá, e.ért gyüzeme eredményeként, annak eején Jugoszláviában is .élesítet­tek gép- és traktoré.lomásoKat, amelyeknek feladatuk volt, — il­letve lett volna — « szocializmus építésé. Tito fasiszta bandájának azonban — bár hozott- létre gép­állomásokat — távolról sem volt az a célja, hogy azok a dolgoró parasztság, vagy a szocia.zmus építését szolgálják, hanem eaen- kezöleg. Minden törekvése arra irányu.t, hogy .ehetetlenné tegye a gépállomások működését, hogy az imperialistáknak tetszőén megakadályozza a szoeiialista épí­tést. Azok. az intézkedések, ame­lyek a szocializmus valame.yes építésére mutattak, csuk tessek- Iássák intékedések voltak, semmi másra nem voltak alka.masak, mint arra, hogy megtévesszék a világ népeit, aikik a jugoszláv néptől és vezetőiktől elvárták a szocializmus építését. Még az elmúlt év szeptembe­rében a titóista kormány rendelet­tel feloszlatta a gép- és traktor- állomásokat és azok gépállomá­nyát szétosztotta az úgynevezett „dolgozók közösségei!" között, amelyeket a titóisták a kukkok­ból alakítottak és amelyek a ku­kkok gazdagodását, a doigozó pa­rasztok kizsákmányolását segniik eW. Valóságos titó.stá bűnszövet­kezetek ezek a jugoszláv dolgozó parasztok gazdasági kiszipolyozá­sára. A Tito-íasiS7ták már álcáz­ni sem akarják magukat, ,,beleíá- nadtak,‘ a IkétSzin-íi játékba és egy egyszerű rendelettel kifejeztek azt, ami már úgyis meg volt; a kul’ákok kezébe adtáik a gép- és traktorállomásokat. Minősíthető-e ez másnaik, mint annak, hogy egy újabb lépési tettek Tito és baridi- táj Jugoszláviában a kapitalizmus Visszaállítása felé, a falusi kizsák­mányolás, a kulákok gazdasági és politikai hatalmának megerősíté­sére. A titóisták gaz politikájának azonban nemeseit ez az egy, vagy néhány, hanem temérdek jele mu­tatkozik. Ezek , a dolláron rángatott elzöllött kémek a jugoszláv nép­gazdaságot a teljes romlásba ta­szították és az egész dolgoró népre, munkásakra, parasztokra, súlyos terheket róttak ki. A dol­gozókat a legkülönnözőbb kény­szermunkákra hajtják és a dolgo­zó parasztok verejtékes munkájá­nak gyümölcseit a titóista funkcio- nár usok, az UDB-ügynökök, a ku­lákok rabolják el. A titóista ban­da gálád módon veszi ki a ju­goszláv nép szájából az utolsó fa­lat kenyeret is és a gabonát az imperialista országokba szállítják, akkor, amikor a jugosziáviau dol­gozók’ éheznek. A kapitalizmus éled föl az egész országban, a városban, az ipaiba.r, és a kereskedelemben is. Az ipái .egtoruosaDb ága.nak átadása, a „kö/társaságí" kormányok ha.ás- körébe, az üzemek átadása, az úgynevezett „munkástanácsok“ és ..tnunkásvezetőségek’’ iga/ga ásó­ban — mindezeknek mj más lehet a céljuk, ment az, hogy a titóisták megteremtsék a legmegfelelőbb lehetőségeket a természeti kin­csek további fokozott elkótyave­tyélésére, a dolgozó tömegek ki­zsákmányolására a külföldi löké­sek részéről és hogy gazdaságilag megerősítsék az új titóista bur- zsuáziát. A kapitalista tulajdon visszaállítását a titóisták minden­féle sületlen ostobaságokkal, jó­zan gondolkodású emberek Szá­mára nevetséges érvekkel szédí.ő Iráz.sokkal aijaskodo cseleikkel, a „tu.ajdon uj lormá-ról" zengett dicshimnuszaikkal akarják elken­dőzik. Vájjon sikerül-e ez nekik? A terrorra, véghezvitt kapital.sia újjászületés Jugoszláviáoan ideig- órái g talán sikerül. De sikerül­het-e .az, hogy félrevezessék az egész jugosz.áv dolgozó népet, ezt a hős, harcokoan megedzett né­pet, mely a fasizmus ellen, a náci hordák gazságaival szemben bát­ran, sokszázezer ha-zafj vére árán védte meg országét és a szovjet hadseieg segí'ségévei űzte ki az oiszág terű étéről. Ny Iván nem. A jugoszláv nép a cse.íogások mö­gött, a szépen csengő frázisok mö­gött jól látja a valóságot és újra milliók keze szorul ökölbe, hogy lesújtson a vérengző, kegyehen- kedö Iratéit osztogató Tito-bandi- tákra. Egy hirtelen fordulattal, a kö- zclmullban titóista „újítást“ vezettek be a belkereskedelem vo­nalán is, amelynek az a lényege, hogy a fogyasztási cikkeket, a nyersanyagokat gyártó ipari üze­meiknél felhagynak a gyártmányok áilamj megtervezésével és hogy az üzem mit gyártson, azt a tiió- ista burzsoázia, az üzem igazgató­ságára bízza. Ugyancsak az igaz­gatóság fogja megállapítani a „kereslet és kínálat alapján’* a gyár .mányiak árát is. Ebből világosan láthatjuk, hogy a Tito-fasiszták felfedezték a ka­pitalista szabadrablást, amit a dol­gozók már igen jól ismertek. Mi­hez vezet ez, máshoz, mint ahhoz, hogy az amúgy is már nyomor­ba döntött lakosságot véglegessen kifosszák. A jugoszláv dolgozó tömegek azonban mind a városDan, mind a falijn a hős jugoszláv kommunis­ták vezetésével elszántan harcol­nak a háborúra készülő amerikai bérenc fasiszták és burzsoá ku- lák cinkosaik ellen. Hogyan kapcsolódnak ke a íóki na ű vesszővel kezetek a Szakad Nép-kampányba A MÉSZÖV felhívta a szövet­kezeteket, hogy a pártszerveze­tekkel karöltve a pártkongresszus tiszteletére indított sgjtok,mpány- ba a legnagyobb mértékben kap­csolódjanak bele. Sok szövetkezeti dolgozó, szö­vetkezet megértette ennek a fel­hívásnak fontosságát és azonnal bekapcsolódtak a munkába. Es örömmel jelentették a MÉSZÖV Megyei Szövetségéneik az eredmé­nyeket. Pl. a tompái földműves­szövetkezet dolgozói közül 17 sze. mély, aki eddig még nem volt előfizetője a Sz_bad Népnek, most előfizettek.. Ugyanakkor az igaz­gatóság tagjai közü. négyen, a íelügyelőb zo.tság tagjai közül pé­ti g hárman fizet iek elő. A t..sza- kécskei Szövetkezet jelenti, hogy az egyénileg dolgozó szűlőter melócsoport agitációval egybe­kötve 8 egyéni előfizetést szer­veztek a dolgozó parasztság kö­zött. Az alkalmazottaik közül pe­dig 17-en fizetneik elő üzemileg- Madarasról 15 előfizetést, Mé.y- kútról 21 előfizetést szereztek. Csengődön az aktívák közül 5, a tagság közül 4 dolgozóparaszt fi­zetett elő a Szabad Népre. Es so­rolhatnánk még jónéhányat, akiik ezt a kérdést szívügyüknek te­kintették. Ezek tudják azt, hogy mit jelent a Párttal naponta ü kapcsolatot - tartani, vagyis na­ponta beszélni a Párttal. De sajnos, nem állapíthatjuk ezt meg sóik szövetkezetnél, szövetke­zeteink egy részénél, a nagyobbik részénél. Ezek január 8-i felhívá­sunkat harmadrendű kérdésnek te­kintették, A látszat legalább azt mutatja. A megyénk területén lévő 106 földművesszövetkezet közül a jelentést csak. 26 szövet­kezet küldte be, vagyis 25 száza­kulő bárom új termelőszövetke­zeti csoportnak szervezési képét .átták maguk élőit- Népnevelő munkájuk során közelebb férkőz­tek és jobban megismerkedtek dolgozó parasztságunk helyzeté­vel éa a még megmutatkozó hú- ződozúsok és ellenvetések, — melyek főként a kulákok zavárt- kellő híreszteléseinek nyomában éledtek fel, — a konkrét ered­mények felsorakoztatása mellett, könnyen összeomlottak. A baja-sumári gépállomás ne­velői munkájuk során így jutot­tak el Gsávolyon Mándify István 15 holdas középparaszthoz. Mini mindenütt, itt Is megkezdődött a beszélgetés. Hándity István figyelmesen hallgatta Busa György szavait, aki a társasgazdálkodás előnyeit méltatta. A népnevelők szavai­ból felismerte a gazdálkodás korszerűbb útját. KI le moudta azonnal: — Valóban úgy van. bogy a társasgazdálkodás nyújt csak le­hetőséget a termelékenység toko­zására. Értsék meg, bogyau is gondolom. Az én 15 holdamon már megcsináltam a számvetést, csak úgy magamban, hogy a gép mennyi munkát venne le a vál­ómról. Na de azián Itt van még a jószágállomány tartása Is. 1-5 hold tartásához, megmunkálásá­hoz iga is kell, trágya is kell Elővesz egy kis füzetet. La­pozgat benne. Majd az egyik ol­dalon megáéi éa ujjaival az ott látható számsorokra mutat. — Itt van kiszámítva, meny­nyibe kerül nekem két lónak egy évi tartása. És az eredmény? Egyetlen egy lovam az elmúlt év­ben takarmányban és abrakban többet fogyasztott, mint amit há­rom éven keresztül kellett volpa fizetnem a gépállomásnak gépi munkára. A népnevelők tovább beszél­getnek Mándity Istvánnal. Meg­világítják előtte a szövetkezés­ben rejlő erőt. A társasgazdái' kodás fontosságát és jelentősé­gét. Az egyéni gazdálkodás ma . már csak görcsös ragaszkodás a multihoz. Az elavult és régi mun­kamódszerekhez. Mándity István így határozta aztán el, hogy belép az egyik most alakuló tennelőszö\«tkozeti cso­portba. léka. Vannak köztük igen nagy szövetkezetek, mint például Kis­kunhalas, Kiskunfélegyháza, ame­lyek igém nagy számú aktívával, alkalmazottakkal dolgoznak, a tagságuk száma pedig megha­ladja a 3000-et. De a szövetkeze­tek vezetősége és aktívái nem látják ennek a kérdésnek a jelentőségét, lebecsülik a kam­pány feladatait. Karte Sár Sándor, MÉSZÖV megyei propagandista. Harc az iskolai fegyelem megszilárdításáért A Baja Városi Tanács oktatási osztá yj felismerte azokat a hibá­kat és hiányosságokat, amelyeket az iskolák növendékeinek fegyel­mezetlensége terén elkövetett. Ezért utat és irányt vett a hi­bák kiküszöbölésére. A városi ta­nács oktatási osztálya fontosnak és szükségesnek tartja az iskolai legyelem megszilárdítását. Hárem döntő szempontot tart szemelőtt ennek megvalósítására. 1. A tantestület nevelői nemcsak az isikolaj órák ideje alatt, hanem szünetekben is mindig a növen­dékek között tartózkodjanak. 2. A nevelőtestület tagjai a szülők látogatásával érjék el azt, hogy a gyermek észrevegye, hogy nevelői nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívül ?s tőröd­nek sorsukkal. 3. A Szülök Iskoláján keresztül még erőteljesebb kapcsolat fejlőd­jön ki szülők és pedagógusok kö­zött. A városi tanács oktatási osz­tálya ezenfelül a DíSZ-szerveze teken keresztül is azon lesz, nogy azok az iskolákon és osztályokon, belül is a fegyelem megszilárdí­tásáért harcoljanak. Ennek el­érése céljából osztálybizottságo- kat fogunk alakítani a DISZ tag­jaiból. Az életrekeltett osztálybi- zottságok maguk is saigorú meg­rovásban fogják részesítem a ké­sőn jövőket, az igazolatlanul távol­maradókat és a tanóna alatt ren- detlenkedőket. Az iskolák faliúj­ságjain, az osztálybizottságok a fegyelem ellen vétőket megro­vásban fogják részesíteni. Ez is nagyDan hozzá log járulni az is- kolánbe'.üli fegyelem megsznláidí- tásához. Szabó Lajos, Bája Városi Ta­nács népművelési előadója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents