Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-04 / 29. szám
SZTÁLIN ELVTÁRS TÖRTÉNELMI BESZÉDE 70 ÉVES KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV 1881 február 4-én született Kliment Jefremovics Vorosllov mar. sail. a. nagy Sztálin közvetlen munkatársa, a Bolsevik Párt és a szovjet állam egyik kimagasló egyénisége. Vorosllov marsall! minden dolgozó magyar ember szeretettel szivébe zárta, falsz az ő közvetlen segítsége és támogatása nyomán kezdtünk hozzá or. szágunk újjáépítéséhez és a szocializmus építéséhez. Vorosllov marsall 70. születésnapján a magyar nép Is boldog örömmel csatlakozik a nagy szovjet nép és a világ valamennyi becsületes emberének jókívánságaihoz. Húsz évvel ezelőtt hangzott d I. V. Sztálin beszéde „A gazdasági vezetők feladatairól.” Húsz évvel ezelCt.1, 1931 február 4-én I. V. Sztálin beszédet tartott a szocialista ipar funkcionáriusainak első országos értekezletén ,,a gazdasági vezetők feladatairól“. A konferencia fontos állomás volt abban a harcban, amely a szovjet ország szocialista iparosításáruik sztálini programja teljesítéséért indult. Az első ötéves terv határidő- előtti teljesítésében úgyszintén a soronkövetkező ötéves tervek feladatainak sikeres megóvásában kimagasló szerepet játszott Sztálin elvtársnak az a beszéde, amelyet a szocialista ipar funkcionáriusainak ét tekezletén mondott. , Sztálin egyik legnagyobb történelmi érdeme, bogy tudományosan megindokolta a . gyorsított ütemű iparosítás ■ jelentőségét és szükségét. A 3zK(b)P XVI. kongresszusán Sztálin határozottan szembeszáll! a bilharmista- trockista árulókkal, akik az i iparosítás ütemének lelassí. ; társáról fecsegtek. Sztálin ólvtárs ,ta gazdaságii vezetők ‘ feiádatalrór’ tartott beszédében bebizonyítottat hogy * Szovjetunióban megvan minden lehetőség árra, hogy az ország technikai és gazdaság. elmaradottságát a légröv.debb .dőn belül leszámolják. A szovjet rendszer megsza hadult a kapitalizmus gyógyíthatatlan betegsegeilői, a gazdasági válságoktól, a munkané.küt.segiől, a széles tömegek nyomorától, a pazarlástól. Ez a Szovjetunió döntő előnye. Ezenfelül a Szovjetunió a legkoncentráltabb dpar országa. Ez lehetővé teszi, hogy az élenjáró technika alapján fejlődjék, a munka termeléüenységenek soha nem látott magasságát, a felhalmozás sohe nem látott ütemét biztosítsa. Sztálin eivtárs megerősítette a Szovjetunióban a hitet, hogy a fejlődésnek olyan gyors ütemei valósíthatják meg, amilyenről semmiféle burzsoá ország még csak nem is álmodhat. A Szovjetunió népej követte» nagy tanítójuk felhívását és a Bölseviik Párt vezetése alatt valótaváltorták a lángeszű sztá.im terveket. A Szovjetunió elmaradt országból élenjáró országgá, mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át, s élenjáró szocialista kultúrával rendelkező hatalmas Ipari-kolhoz hatalom lett. A Nagy Honvédő Háború különösen szemléltetően bizonyította be a szocialista gazdaság gyorsütemű íejlesztésére törekvő sztálini politika bölcsességét és előrelátását. A szovjet nép világtörténelmi! sikereit a Bolsevik Pártnak Iköszönheti, amely a munkásosztály diktatúrájának vezető és irányító ereje. A SZK(b)P politikája a szovjet rendszer létalapja. A marxista-leninista elmélettel felfegyverzett Bolsevik Párt vezetése a főfeltétele antick, hogy a szovjet rendszer lehetőségei valósággá váljanak. A fejlődés meggyorsított üteméről szóló sztálini tételek napjainkban, amikor a szovjet nép a kommunizmus nagyszerű épületét építi, — szintén időszerűek. A Párt áll az élén a tömegek teremtő kezdeményezésének, amely legvilágosabban a szocialista versenyben és a sztahánovisla- rnozgaiomban ölt testet, — a Párt lelkesíti a szovjet embereket új munkahőstettekre. A szovjet ország szocialista iparosítása megkövetelte, hogy az egész népgazdaságot az új, modern technika aiapján újiaépitsék Ezért a technika döntő jelentőségre emelkedett. De egyes gazdaság; vezetők ennek a szerepét aera értékelték eléggé, sőt, semmibe vették. Voltak gazdasági vezetők, akik azt vallották, hogy a technika a burzsoá szakemberek dolga, neatk maguknak csak az „általános vezetéssel”, papirosok aláírásával kel! foglalkozatok. Ennek eredményeképpen az ellenőrzés nélkül dolgozó burzsoá szakemberek egy része a kártevés útjára sodródott. A gazdaságii vezetőknek a technikával szemben tanúsítóit lekicsinylő magatartása akadályozta az iparosítás gyors ütemét. Szükségessé vált, hogy a kommunista gazdasági vezetőket arccal a technika felé fordítsuk és bizonyítsuk nekik, hogy az új technika elsajátítása életbevágóan fontos ügy. „Itt az ideje, hogy végetves- sünk a termelésbe be nem avatkozás rothadt álláspontjának. Itt az ideje, hogy elsajátítsunk egy más, új, a jelen periódusnak megfelelő álláspontot: azt, hogy mindenbe be kell avatkozni. Ha gyárigazgató vagy, avatkozz be minden ügybe, ha tolj be mindenbe, semmit figyelmen kívül ne hagyj, tanulj és egyre tanulj. A bolsevikoknak el kell sajátíta- niok a technikát. Itt az ideje, hogy a bolsevikok maguk specialistákká váljanak. Az újjáépítés időszakában minden a technikától függ.” (u. o. 397. oldal.) Ez a sztálini jelszó lett a bolsevik gazdasági vezetők programja a technika elsajátításáért vívott harcban. Sztálin elvtárs a szovjet emberek szivébe beoltotta a saját erejükbe, a technika elsajátításának lehetőségébe vetett hitet „Mondják, hogy nehéz a techri lkát elsajátítani — mondotta beszédében Sztálin elvtárs. — Nem igaz! Nincs az a vár, melyet a bolsevikok ne tudnának bevenni”. (u. o. 397. old.) A legutóbb megtartott MSZT titkári értekezleten a községek egész sora vállalta, hogy a párt- kongresszus tiszteletére kiszéle" siti tagságát. Csávoly 400. Sükösd 300, «rsekcsanád 800, Bácsborsőd 250, Pelsőszentiván 250 és Nemesnádudvar 300 új tag beszervezésével Sükösdön futótűzként szaladt végig a hír, hogy a község dolgozói teljesítették kongresszusi vállalásukat: — megalakult az új termelőszövetkezeti csoport. A tanácsház homlokzatára szerelt hangszóró hirdeti: A mai napon községünk 13 dolgozó kis- és középpa- naszl csa.ádja 31 do', gazával 105 kalasztrális hold fö dön megalakí.oíta I. lípusú termelőszövetkezeti csoportját. A 13 do'gozó parasztból, akik megalakították az új termelőszövetkezeti csoportot, 5 kisparaszt mellett 8 középparaszt szerepel. A kisparasztok: idd. Késmárki Antal, Takács Imre, Vlnkó Illés, idb. Kernya István és ffj. Kernya István. A középparasztok: Takács Lajos, Gátonyi Antal, Soós János, Csordás István, Radics Mihály, Csizmadia András, Vö5 István és Pauk Pál. A dolgozó kisparasztok 20 katasztráhs holddal, a középpa- tasztok 85 kalasztrális ho.dda! szerepeinek a csoportban. Vöő István középparaszt a terménybegyűjtés és az őszi mező- gazdasági munkálatok során -.s már péld mu atóan dolgozott. Most a?t mondja: — Úgy készüljetek lei, hogy tavaszra már nagyüzemi! Az * hare, ame'y Sztálin elvtárs beszéde után a tcchnxa elsajátításáért indult, nagyszerű eredményeket hozott. A technika a burzsoá ..szakemberek*’ monopóliumából maguknak a bolsevik gazdasági vezetőknek szívügye lett. A munkásosztály és a parasztság köréből felnőtt az új szovjet üzemi és műszaki értelmiség. Mindez megkönnyítette » népgazdaság újjáépítésének kibontakozását. A szovjet emberek a Bolsevik Párt vezetésével sikeresen megoldották azt a feladatot, amelyet a nagy vezér állított eléjük Az élenjáró technikában otthonosan mozgó munkások és munkásnő:! milliói „...rendelkeztek azzal az erűvel, amely kialakította és elűborevitte a sztahánovista-moz- galmal1’. A háborúutáni sztálini ötéves terv folyamán a Szovjetunió szocialista gazdasága hatalmas lépést teli előre a technikait haladás útján Erről tanúskodnak azok az óriás sikerek, amelyek lehetővé teszik a szovjet népnek, hogy sikeresen oldjon meg olyan hatalmas feladatokat mint amilyen a sztálini kor óriási építkezéseinek öt-hat év alatt tervbevett megvalósítása. * Sztálin elvtárs történelmi beszéde. amelyet 1931 február 4-én a szocialista ipar funkcionáriusainak értekezletén tartott, klasszikus példája annak, hogyan alkalmazható a marxista-leninista elmélet alkotó módon a szocialista épí.év gyakorlatában és hogyan ga.da gítható az elmélet a gyakorta tapasztaltaival. Ez a beszéd ha talmas gazdagodása a marxizmus leninizmus k.ncsesházának. A Sztálin elvtárs beszédébei megfoga.mazott lángeszű tételek cse.ekvéai vezérfonalat adnak a népi demokratikus országok kommunista- és munkáspártjainak, s összes dolgozóinak, akik mosl rakják le a szocializmus alapja.t. növeli a helyi csoportok tagságának a számát. De vállalták még a községek MSZT szervezetei azt is, hogy február 10-ig a községek tanácsházaiban, földmüvesszövetkezetei- ben és a piactereken egy-egy, az MSZT jelentőségét és munkájá nak fontosságát méltató és szemléltető táblát helyeznék el. munkát fogunk végezni. Meg kell mutatni valamennyiünknek, megértettük az idők szavát. Csizmadia András ezeket mondja: — Megbeszéléseink során derült fki, hogy majdnem valametiy- nyiünikben a közös gazdá.kodás iránt! érdeklődés és gondolat akkor kezdte bontogatni szárnyalt, amikor az első traktorok megjelentek a megalakult termeiőcso portok földjein. Igen, akkor láttuk, mit jelent a gépi munka az egyéni parcellákon végzett, idj- veszteséges, lassú munka mellett. Soós János középparaszt megtoldja ezeket a szavakat; — A közös gazdálkodásban minden munkának nagyobb hasznát fogjuk látni. A több munka több jövedelmet, gazdagodást fog jelenteni. A községben az új csoport megalakulásával tovább fokozódott az érdeklődés és a figyelem a társasgazdálkodás iránt. Máris újabb termelőszövetkezeti csoport megalakítására szervezkednek. A jól végzett felvilágosító munka eredményei így hasznosulnak. A megalakult új csoport tagjai most maguk is ott vannak segítő munkával az új csoport szervezésénéi. Apja vasúti munkás volt Voro- jilov már 7 éve« korában munkába állott. Kavicsokat válogat iott egy kőbányában. A következő években Vorosllov hol mint jányamuukás dolgozott, hol pejig egy földesúrnál pásztorko. Jott. Csak 12 éve« korában síké- .ült beiratkoznia a helyi népiskolába. 1896-ban az Alcsevszkája állo- nás mellett fekvő gyárba szegődött. Itt kezdődött politikai mun. teája. 1899-ben az ő vezetése alatt léptek sztrájkba a vasöntöde munkásai: emiatt börtönbüntetéssel sújtották Vorosllovot. L903-ban a luganszkl Hartmann- gyárba került, de 2—3 hónap múlva a rendőrség kiutasította a városból. Ekkor lépett be a Pártba. 1905-ben aktívan részt- vett a sztrájkmozgalomban. Egy ilyen munkabeszüntetés alkalmával kegyetlenül megverik és börtönbe csukják. 1905 decemberében többezerfőnyi tömeg vo. nul börtönéhez és Vorosllov azonnali szabadonbocsátását követeik. Biztosíték ellenében kibocsátják, Vorosllov azonban elrejtőzik. 1906-ban Stockholmba utazik az Oroszországi Szociáldemokrata Párt kongresszusára. Itt találkozik elsőízben Leninnel. 1907- ben a luganszki pártszervezet delegálja a Párt V. kongresszu- sára. Visszatérte után letartóztatják és az archangelszki kormányzóságba száműzik; onnan egy hónap múlva megszökik. A Párt Központi Bizottsága Bakuba küldi, hogy földalatti munkát végezzen. Csaknem az egész 1908 évet Bakuban töltötte, azután Pétervárra utazott. Ott letartóztatták és újból az archangelszki kormányzóságba száműzték. A száműzetés alatt ismét letartóztatták és a mnzerszki járásba küldték. 1912-ben kiszabadult, de újból letartóztatták, s Cserdluszk vidékére száműzték: onnan csak 1914-ben szabadult meg. A pol- gá rhá b órába n ha dseregf őpa. rancsnok (u 5. ukrán, a 10. éa 14. hadsereg parancsnoka) volt. Cáriéin védelme, amelyet 8 Irányított, a Vörös Hadsereg történetének egyik legragyogóbb fejezete. 1918-ban az ukrán «zov. jet kormány tagja lett ea e harkovi katonai körzet parancsnokává nevezték ki, Vorosllov a Vörös Lovasság egyik «tervezője, 1919. végétfa az L lova* hadsereg forradalmi haditanácsának tagja. 1921. óta a Fért Központi Bizottságának tagja, « as éazak- kaukázusl katonai körzet csapatainak parancsnoka. 1924-ben » moszkvai körzet csapatainak parancsnokává nevezik ki. 1925-től kezdve honvédelmi népbiztos és a Szovjetunió forradalmi haditanácsának elnöke. 1940-től fogva a Szovjetunió Minisztertanácsának helyettes elnöke, 1935-ben megkapta a Szovjetunió marsallja elmet. 1937. decembere óta a minszki városi választókerület képviselő je a Szovjetunió Legfelső Taná csában. A Nagy Honvédő Háború Idején Vorosllov minden erejét és tudását a szovjet állam védelmére, a német-fasiszta rablók szétzúzására szentelte. Négyízben „Lenin’'-re»ddel, ötizben „Vörös Zászló”-renddel, I. fokú „Szuvorov”-renddel, bárom mongol érdemrenddel, valamint a „20 év a Munkások és Parasztok Vörös Hadseregében’’, továbbá a „Leningrad védelméért”, „Moszkva”, „Kaukázus védelméért”, „Győzelem Németország felett” feliratú érmekkel és díszkarddal jutalmazták érdemeit. A szövetséges nagyhatalmak részéről Vorosilov marsall irta alá a magyar fegyverszüneti szerződést. E szerződés folytán megalakult Szövetséges Ellenőrző Bizottságban ő képviselte a Szovjetuniót, s mint a Bizottság elnöke, egyéni nagylelkűségét összekapcsolta a Szovjetunió kis népeket támogató politikájával. A bajai járásban egyre főbben lépnek be a Magyar-Szovjet Társaságba Nyolc középparaszt és öt kisparaszí I. típusú termelőszövetkezeti csoportot a aki to tt Sükösdön
