Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-24 / 46. szám

Éljenek a termelőszövetkezetek9 állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a virágzó szocialista mezőgazdaság élenjáró harcosai l TOMPA DOLGOZÓ PARASZTJAI KÖVETTÉK VASKŰT ÉS KELEBIA PÉLDÁJÁT Tompa község hosszan nyúlik el a njttút tét oldalán. A falu 6000 lelket számlál és 12.800 hold területen fekszik. Házai szétszórtan helyezkednek el* Itt is, ott is egy-ogy házcsoport, sok­szor többszáz méterre egymástól, adja ki a falul. — Hej, azelőtt voltak itt nagy- urak — emlékeznek vissza a régi időkre a tompaiak. — ^Báró Podmaniczky Attila 1200 holdas földesúr nyúzta, Üt a szegény né pet. „Báró" Podmaniczkyről azt is tudja egyébként minden tompái dolgozó, hogy a vasutat h^t kilo méterre a, községen kívül vezet tette el. Voit ugyanis a ..báró úrnak'* egy ménese és a lovakat „zavarta" volna a vonatfütty. — Akkor nekünk nem volt sza­vunk, Podmaniczky báró úr mé­nese fontosabb volt az urak szá­mára, mint hatezer ember sorsa, — mondja többször Sál Ferenc népnevelő, aki már 20 éve a köz­ségben lakik és minden esemény­re pontosan emlékszik. A báró úron kívül volt még néhány kiskirály a községben. Vörös Eleknek 223 holdja, Vörös Sándornak 113 holdja, Osztrondcz Albertnek 264 holdja, Osztronácz Gábornak 175 holdja volt. Vörös .Sándor arról volt „nevezetes", hogy a hozzászegődött cselédek a * legrongyosabbak voltak az egész faluban. Példát mutatott kulákcimborál- nak a cselédnyúzásban, mert sza rajárása volt: — Én kitanultam a gyarapodás módját. Nálam a cseléd, au első esztendőben mind szentkor még fényes csizmában megy a templomba, de a követ kező évben már el sem megy, mert nincs miben■ Olyan a cseléd, mint a szamár. Ha kóróval eteted, hasznát veszed, de ha abrakolod. csökönyössé válik és nem húz.. • Fordult a történelem kereke Ezek diktálták akkoriban a község életét. A történelem kere' ke azonban nagyot fordult. A felszabadulás után felosztották a Podmaniczky-féle birtokot. A volt cselédek lettek a föld ural. Megkezdték alakítani, formálni az életüket. Igyekeztek a múlt bűneit eltüntetni. A »»öretkeseti gazdálkodás úttörői A pártkongresszusra való ké­szülődés Tompa dolgozó paraszt­ságát i* tömegesen Indította el a szövetkezeti gazdálkodás felé. Az első termelőcsoport, az ÜJ Élet, 1948-ban alakult volt kulákbirto- kokon. Főként szegényparasztok' bői tevődtek össze az alapító ta­gok. Látták, hogy nem tudják egyedül olyan jól megmunkálni a földet, hogy a több Jövedelem biz­tosítva legyen. Először nehéz volt. Később azután állandóan gyara podtak és ma már napról-mapra új belépők csatlakoznak hozzá­juk. Újabb csoportok alakultak A jó példa nyomán azután ta. Valy ősszel egymásután alakultak Bz új termelőcsoportok. A Szabad' ság és a Szabad Föld 1950 au­gusztusában alakult. Ez az utób' bi a volt Podmaniczky-féle bir­tokon jött létre. Ezekben még nem igen volt középparaszt. Néhány héttel ez­előtt azonban megtört a jég és 12 középparaszt megbeszélést tar" íott. Megalakították a Haladás nevű I. típusú termelőcsoportot. Az alapító tagok között volfak Harmat Lajos 15 holdas, Harmat István 22 holdas középparasztok Is. Példájukhoz csatlakozott Osztrogonácz Márton 4 holdas és Bekér Lőrinc 7 holdas dolgozó paraszt. Elnöknek Ecker Lőrincet választották. Az elmúlt vasárnap a népne­velő munka új l.mdü'e.et vett. Egymásután hozták be a nénne- neiők az aláírt belépés! nyilatko­zatokat. Már az elnfulf, egykét nap is szlp eredmények'ét hozott, 51 új belépővel dicsekedhetnek a meglévő termelőcsoportok. Megtörtént tompán is a gátszakadás A tanácsháza előtt a hangszóró óránként bemondja a legújabb belépők neveit: — Mintái Dénes 20 holdas, Ta­mási Mátyás 17 holdas. Tőke Kál­mán 17 holdas, Flieber Albert 11 holdas, Drégely Gyula 7 holdas dolgozó parasztok most léptek be a, Haladás termelőcsoportba — hallatszik a megafo,non keresztül a tanácselnök hangja. — Tompái dolgozó parasztoki Kövessétek Vaskút és Kelebia példáját1 A tanácsházán népnevelők be­szélgetnek. Gilice József meséli a többieknek; — A falu szélén jártam és meg­látogattam a családokat, beszél­gettem az emberekkel a termelő- Ós o pót lakról, Ifélutfán fél 4-re egy Háznál Összehívtam őkét, högy át­beszéljük a dolgokat. Még is je­lent mindenki. Két őrit Icszil­gettünk, ekkor még Flieber Al­bert középparaszt is belépett a csoportba, aki azelőtt bizony na­gyon húzódozott­Sál Ferenc, a másik népnevelő is közbeszól: — Most állított meg az utcán Brandt Lénárd 5 holdas gazda, hogy 6 is meggondolta c dolgot és be akar lépni a csoport ha. Gilice elvtárs tovább folytatja : — Bök helyen az asszonyt kell meggyőzni. Bot ka Gyula is azt mondotta nekem, hogy semmi fi fogása sincs a társas gazdálkodás ellen, csak az asszonnyal is be­széljek még, mert az sehogysem akar hajlani. Őssscfogásban az erő hogy egyedül nem Az újonnan belépettek lelkesen nyiladoznak elhatározásukról. Drégely Gyula bácsi ezj mondja: — Hat hold földem van. Én úgy gondolom, ha közösen művel­jük meg a földet, nekem is köny- nyebb lesz. Azt szokták mondani, hogy összefogásban az erő, hát ezért léptem be én is a Haladásba. Szabó Péter 8 holdas gazda így beszél: — Egész életemben más kutyá­ja- voltam. A kulákoknál cselédes- kedtem- Számtalanszor előfordult, hogy két nap és két éjjel semmit sem aludtam, csak dolgoztam. Ad­dig, míg a kulák zsíros testét pi­hentette, nekem még éjszaka is a terményét kellett hordanom Nem akarom ezt az időt vissza, ezért léptem be én is a csoport­ba, juttatott földemmé/. Mintái Dénes 20 holdas közép­paraszt így fogadja a népnevelő­ket: — Látom, sokra viszem. Kilenc helyen van o földem. Már gondolkodtam azon, hogy én belépek valamelyik ter­melőcsoportba. Sokat olvastam már az újságban, meg hallottam is róla, hogy milyen szép ered­ményeket értek el a társas gaz­dálkodásban. Beléptem hát a Ha­ladásba, hogy ne kelljen kilenc felé szaladgálnom. — Nem- akarom vissza a végi időket. Nincsenek jó emlékeim a múltból. Apám cselédember volt, én is az voltam. Részletre vdsd róttam itt is. ott is egy-két hold földet és igy szedegettem össze magam. Bizony egész életemben nyögtem a föld árát. Töke Kálmán szintéii most lé' Petj be. 17 hold és 800 négyszögöl földjét, meg a gazdasági felszere­lését: két lovai, kocsit, vetőgé­pet, stb. — vitt be a csoportba. Azelőtt kulákoknak dolgoztam éjjel-nappal — Azza[ kezdtem az életet — mondja —, hogy a szabadkai ócs­kapiacon vettem egy öltözet ru­hát. Ez akkor történt, mikor mint lakatosinas felszabadultam Aztán jött a cselédélet. Nem tud lam a szakmámban clhelyezkedni, a, kulákoknál dolgoztam éjjel­nappal. A felszabadulás után lett csak könnyebb az életem, állan­dóan gyarapodtam. Sokat hal­lottam a csoportokról, ezért, mi­kor meglátogattak a népnevelők, én is aláírtam a belépési nyilat­kozatot. így beszélnek elhatározásukról Tompa dolgozó parasztjai. Forr, alakul a* új élet a községben, a Czifra- meg a Dózsa.major- ban egy-egy új termelőcso­port alakításán dolgoznak. Már vannak is új belépők. A Czif- ra-majorban eddig három jelent­kező van. Idősebb Kollár György 8 holdas dolgozó paraszt egy II, mintájú termelőcsoportot akar megszer­vezni­Megmozdultak as új világ ellenségei így építik új életükért Tompa dolgozói. De az új világ ellensé­gei, az imperialisták falusi cim­borái itt is dolgoznak. Tompa 17 kulák ja nem vá­logat az eszközökben, hogy a fejlődést megakadályozza. Még a csoportba is jelentkez' nek. „Kitűnnek" a közszükségleti cikkek rejtegetésében Is. Még se­gítőtársra is akadnak a velük egyhúron pendülőkbeu. Itt fan például dr. Kiss Kálmán esete, akt Vörös Elek kulák lisztjét rejtegette a padlásán, A 86 kg liszt már meg Is doho­sodéit. Dr. Kiss ezenkívül még kb- ugyanennyi lisztet hagyott megromlani a padláson, amelyről azt mondta, hogy ez az övé. — Ugyanakkor » tanácsházán Jlsztjegyért jelentkezett, mint ellátatlan és a kenyeret Is a péktől hordta. .Simily Antal kulák 9 mázsa burgonyát rejtett cl különböző helyeken Ez a ra­vasz kutak többféle fondorlattal igyekezett félrevezetni a hatósá' gokat. Mindig azt hajtogatta, hogy scmi]yen terménye nincs. A helyszíni vizsgálat adóban lelep' lezte aljasságát. Baics Ernő kulák cséplőgép- tulajdonos sem marad ki a cso­korból: 700 liter petróleumot rejlett cl a dolgozók elől. Ezek a gazemberek nem ma­radnak tétlen akkor sem. ami- kor a termelöcsoportok fejlesz­téséről, vagy megalakításáról van szó. Maguk már nem be szélnek, hanem cinkosaikat be széltetik. Mint a mérges pókok, széteregetik a rémhírek szálait, amelyek minden esetben hoz­zájuk futnak. A Vörös Elekek és Baics Ernők hangja próbálja visszariasztani a dolgozó pa. rasztokat azzal, hogy: — Nem érdemes belépni a csoportba, mert úgysem tart soká ez az uralom, jön a háború, jönnek az amerikaiak és mindenki meg­kapja a magáét, aki résztvett 8 kommunisták munkájában. Hiábavaló azonban a kulákok minden mesterkedése, az új élet felé megmozdult tompái dolgo­zók áradatának nem tudnak gátat emelni. Mert a tanácshá­za előtti hangos hirdetőben őrá- ról-érára új nevek hangzanak el és hirdetik a szocialista építés újabb győzelmét Tompán la. A bácsbokodi állami gazdaság brigádjai és munkacsapatai harcolnak a Kongresszusi Hét eredményeinek állandósításáért A bácsbokodi állami gazdaság dolgozói valamennyien megfogad­ták. hogy a Kcoregsszusi Héten tovább növelik, eredmijnyeiket és azokat az egész termelési év alatt megtartják. A gazdaság Kossuth-brigádja páros versenyre hívta ki a Táncsics-brigádot t'z erdőtala/forgatásban 100 szá­zalékos minőségi és 105 száza­lékos menny Aégi munka teljesí­tésére. A Táncsxs-brigád tagjai a versenykihívást elfogadták és vállalásaikat tovább szélesítve, megfogadták, hogy a versenyfel­tételeket már a Kongresszusi B len teljesíteni, illetve túlteljesí­teni fogják. A Dózsa-brigád Pásztor János munkacsoportja A Munkaerőgazdáíkodási Osztály megkezdte a szervezett nmnkaerőtr*borzást A minisztertanács határozata érteimében megyénk területén megindult a munkaerő szervezett toborzása. Még pedig Kecskemét város és Tiszaikécsko községben. Megyénk területén Kecskemét város és Tiszák,écske község dol­gozó népét az a megtisztelő fel­adat érte, a szervezett toborzás­sal kapcsolásban, hogy a Duna- ponte'.ei Vasmű felépítéséhez és annak sikeres befejezéséhez nyúj­tanak munkájukkal segítséget. Ez az építkezés országunk egy k leg­nagyobb építkezése. S-oeiaks'.a várost építünk ás ennek a város­nak a felépítéséhez komoly segít­séget nyújtanak azok a munká­vá! Fa lók. akik a toborzás larfama alatt, amely röv:d pár napig tart, a Dunamenti Magasépítő Válla­lattal a községi, illetve városi ta­nács jelenlétében írásbeli szerző­dést kötnek egyévi időtartamú munkára.' M nden dolgozó, aki ilyen idő­tartamra szerződést köt, 200 fo­rint előleg juta lomban részesül, amely pénzösszeget mun-káb-i- áüásakor a vállalat közvet'enül kifizet, és amelyet a szerződés le­jártakor nem vonnak le. De ad­dig az ideig, mint állandó elő eg Szerepe., ami azt jelenti, hoéTyha Időközben a munkává lafo Önké­nyesen otthagyja a munkahelyét*, mint minden előlegéi, ezt ix.víbz'- sz'a kell fizetni versenyre hívta ki Bak Mária munkacsoportját a trágyabehordás és forgatás 108 százalékos minőségi és 110 Szá­zalékos mennyiségj teljesítésiére. Mind a két munkacsapat vállalta, hogy újabb eredményeik kiharco­lásával ünnepük a magyar dol­gozók nagy ünnepét, a pártkon­gresszus napját. De vállalták ezen túlmenően azt is, hogy eredmé­nyeket állandósít jáüka és a gazda­ság eredményeinek növelésén ke­resztül fokozzák nékeharcukat. A Szabadság-brigád ugyancsak ver­senyre hívta ki az Alkalmi-brigád tagjait aa erdőtalajforgatás 10C százalékos minőségi és 110 száza­lékos mennyiségi munkájának 'el­végzésére. A Szabadság-brigád ve­zetője, Ternai János és az Alkalmi-brigád vezetője. Szab Júlia ezenfelül vállalták, hogy » gazdaság egésaévj munkaiervé- ben a rájuk eső munkafelada'oka mindenkor a minőségi munka fo­kozásával fogják teljesíteni. A gazdaság do'gozóinak öntuda­tos versenyszelleme és példamuta­tása mutaikoz k meg a Táncsics- brigád úja nb versenykihívásában, amellyel a Petőfi- és Kossufh-brigádo- kat hívta ki versenyre a dülö- út-forga*ásra és azok minél- e lobbi teljesítésére. A veisenykihivásoík és válla'á- sok során a bácsbokodi állami gazdaság glpjavitóműhelyének dolgozói is ott vannak, Muity János versenyre hívta ki a kongresszus tiszteletére Genáhl István mutíkacsoport­„ Ját a vattait inunkateljé^esejtín.ek Két nappal..a kongresszus él ott i béft^ézesLré. Kiskirályok ültek itt a nép nyakán Egyik legfontosabb feladat Volt a vasúthoz vezető út rendbeho- zflsa. Ez a három és félkilométe­res útszakasz, ame'y a 10l-es őr- háztől halad be a községbe, az év legnagyobb részében járhatatlan volt- Csak báró Podmaniczky fo­gata tudott elmenni rajta. A <zegényember azonban gyalog tet­te meg az utat. A hároméves terv keretében rendbehozták ezt is. Társadalmi munkával a vásárteret is újjáépítették. A sportpályát bekerítették, ka- pot| a község egy 10 000 forint értékű mega font, rendbebozták U2 iskolákat. Két iskola teljesen új félsz*, relést kapott. FásiloUáJí az utcákat, rendbe hozták a fő útvonalakat és jár­dákat. Mindez bizonyltja, hogy Pár­tunk és népünk állama, nem fe­ledkezett meg Tompáról sem. Az ötéves tervben Is szép beruházások szerepelnek. 1!) km hosszú villanyvezetéket létesítenek, szülőotthont hoz. uak létre, a központban '6 tartermes új iskolát épít*, nek. iroda- és hídmérleget állítanak fel. 5 hold területet erdősítenek, stb­Az új kultúrbázat a napokban adják út rendeltetésének. Ezt a pártkongresszus tisztjeleiére lár sadalmi munkával hozták rendbe. Az MNDSZ és a DISZ, valamint a tanács dolgozói jókedvvel deko­rálják a helyiségeket, készülnek a nagy napra, az avatásra, amely február 23-án lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents