Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-22 / 44. szám

A „POTYOMKIN PÁNCÉLOS" SZEREPE A FILMMŰVÉSZETBEN A SZOVJET FILMHÉTEN van. tatták be a filmszínházaink Ei- zenstein klasszikus alkotását, a „Potyomkin páncélosat A film 25 évvel ezelőtt, 1925- ben indult el diadalútjára. Meg­alkotása forradalmat jelentett nemcsak a Szovjetunió. hanem az egész világ filmművészetében. A haladé rendezők, színészek, operatőrök ettől kezdve példaké­püknek tekintették a szovjet fil­met, munkájukban annak tapasz­talataira támaszkodtak­Amióta a film megszületett, a „Potyomkin páncélos“1 volt az első, amelynek főszereplői nem egyes emberek és főleg nem ha­zug papírfigurák, hanem maga a forradalmi nép. Mindenki emlé­kezett még húsz év múltán is az 1005-ös forradalom hős matró­zainak felkelésére, amelynek so­rán szembeszálltak a íekeieten- geri cári hajóhaddal é6 példát mutattak az egész flottának a forradalmi harcban. Dicsőséges tettük fellelkesítDite a tengeré­szeket akkor is, mikor az 1905-ös forradalom leverése után rettent* heteilenül szervezték az illegális munkát és akkor is. amikor az Auróra cirkáló megnyitotta füzét a nagy októberi napon. A FILM FORRADALMI ESZ­MÉJÉNEK hatalmas történelmi Jelentőségén alapult az, bogy a „Potyomkin páncélos“ világese­ménynek számított a filmművé­szetben. Politikai jelentősége mel­lett azonban művészeti jelentő­sége is óriási. Először fordult elő, hogy egy film hőset a tömeg, és hogy olyan tökéletes hűséggel lükrözte vissza a valóságot, mint ez a mű. Soha még művészeti al­kotás nem elevenítette meg ilyen tökéletesen az egész forradalmi mozgalmat, annak egy részén, a Totyomkin felkelésén és Odesz- sza polgárainak harcán keresztül, minj ez a mfi Egyetlen film nem születeti még meg, amely ilyen erővel sugározta volna magából a fórradalmiságot, mint a „Po­tyomkin páncélos*'. Ezek a tulaj­donságai indokolják, hogy az égés? világon Ügy tekintik, min nz első szocialista-realista filmet. Eizenstein hatalmas alkotása bejárta az egész világot- A dol­gozók mindenütt hatalmas törne gekben tódultak a filmet bemu­tató mozikba. A tőkések azonban hamarosan felismerték a veszélyt, amelyet a „Potyomkin páncélos“ jelentett számukra és minden eszközt felhasználtak, hogy lehe­tetlenné tegyék bemutatását. Amerikában még ma is érvényben van az a rendelet, amely kitiltja az alkotást a mozikból. A film lelkesítő erejét azonban nem lUdták megtörni, fennmaradt azokban a munkásokban, akik még láthatták és azokban is, akik csak hallottak róla. . A FILMRE JELLEMZŐ AZ. ami általában a nagy klasszikus alko’ásokra; nem veszti el idő­szerűségét. A „Potyomkin páncé­los“ ma, egy negyedszázad múl­tán is élő, forradalmi hatása nagy mozgató erővel hat nézőire. Ez lebegett a szovjet filmművé­szek szemel előtt akkor, amikor 1950-ben zenét komponállak hoz­zá, amely még erősebben kiemeli a film hangulatál, erejét, köze­lebb hozza a nézőhöz mondani­valóját. Bemutatása nagyban hozzájárul a Szovjet Filmhét je­lentőségének növeléséhez és ah­hoz, hogy a magyar dolgozók, még jobban megismerjék a szo­cialista-realista filmművészetet.------------—i „ Annak adom a földet9 aki műveli Saját elhatározásunkból fel- [ ajánljuk az államnak az 1945. ben kapott juttatási földingatla­nunkat, amely 6 katasztrális holdként van telekkönyvezve. Ebből szántó 3 katasztrális hold, a többi legelő és tanyahely. 1947-ben építettünk rá egy szükséglakást, amely áll 1 szó ba, X konyha és istállóból. Felajánlásunkat az tette lehe­tővé, hogy 1949 óta a bugaci állami erdőgazdaságban dolgo­zok. Előbb, mint időszaki mun­kás, majd 1950 novembr 1-töl mmt állandó alkalmazott va­gyok. így a föld nekem felesle­ges, mert az említett erdögazda. Ságban .biztosítva van a létfenn­tartásunk. így illőnek tartjuk, hogy adjuk annak a földet, aki műveli is. Csáki Mátyás és neje sz. Kővágó Julianna. A kerekegyhási gépállomás tavaszi verseny fel h ívása A kerekegyház^ gépállomás dolgozói és. vezetősége versenyre hívja ki Bács-Riskun megye ösz- szes gépállomásait a kongresszus tiszteletére a tavaszi terv időeidttj teljesítésére a következő telté­telekkel; A gépállomás dolgozói vállal­ják, hogy: 1. tavaszi tervüket a kitűzött határidő előtt 15 nappal elvégzik. 2. Az üresjáratot 130 méter he­lyett UQ-re csökkentik gépen­ként. 3. Brigádonként 200 liter üzem­anyag megtakarítást. * A kiskunfélegybázj gépállomás versenyre hívja ki a megye ösz- szes gépállomásait ,a ,,legtisztább, legcsínosabb gépállomás“ címért, hogy gépállomásaink szépek, tisz­ták legyenek, hogy do'gozó pa­rasztságunk szívesen menjen a gépállomásra. Ezzel a moz­galommal a Szovjetunió gép­állomásaihoz akarják hasonlóvá tenni a mi gépállomásainkat, Kiss Katalin házassága bemutatóját ankéton vitat ált meg Baján a dolgozók Zsúfolt néző:ér előtt, díszelő­adás kereteben mutálták be Ba­ján a legújabb magyar filmalko­tást, a „Kiss Katalin házassá­gáét, A film Jevetítése előtt Hor­váth György elvtárs. a Bajai Gynpjúszövetgyár üzemi párítip kóra tartóit bevezotő beszédet. .V bemül a [óra Bajára érkezett Máriási Mária, a film írópője és Máriási Félix, a rendező. A fiira bemutatója nagy sikert aratott. Megyénk katolikus papságának kiáltása a békéért Országszerte folynak a megyei papi békebizottságok gyűlései, amelyeken a papság hitet tesz egyháza és hazája iránti hűsé­géről és megvitatja a hívek leg. szentebb ügyét: a béke kérdését. Legutóbb Kecskeméten volt a bácskisktinmegyel katolikus pa póknak ilyen értekezlete. A vá­rosi tanácsház kistermében tar­tott megbeszélésen megyénk minden tájáról voltak lelkipász­torok, akik kijelentették, hogy küzdeni akarnak az emberiség békéjéért. Az értekezlet kihang. súlyozta, hogy a világ békéjéért egyformán ki kell állania min- den jóakaratú embernek, min­denkivel együtt dolgozva, aki őszintén békét akar. A Bácsklskunmegyei Katolikus Papok Békebizottságának meg­alakulása újabb jelentős lépés és kiemelkedő esemény, amely a jö­vőben éreztetni fogja hatását a megyében folyó békeharcban. Je. lentőségét nemcsak az mutatja, hogy már is sok, népéhez hú és attól elszakadni nem akaró ka. tolikus lelkipásztor jelentette be csatlakozását a papi békebizott­sághoz, hanem főleg az, hogy a háborús uszítok helybeli képvi­selői, a béke ellenségei, a papi békemozgalom rágalmazói min­dent elkövettek, hogy a kecske­méti papi-értekezlet kudarccal végződjék. A jövő meg fogja mu­tatni, hogy minden akadály, kö­dösítés és suttogó rágalom elle­nére is mindinkább növekedni fog a béketábor pap-tagjainak száma ebben a megyében is. Az értekezleten egyhangúlag elfogadott határozati javaslat szövege a következő- Mi. bácsklskunmegyei katoli­kus papok, kijelentjük, hogy *7.ívvei-lélekkei a béke hívei vagyunk. Sorsdöntő időket élünk, az emberiséget új hábo­rú fenyegeti. Ezekben a nehéz napokban — átérezve a nem­zetközi helyzet feszültségét — elítéljük a háborús uszítást és a már végietekig menő hábo­rús készülődést, örömmel fo­gadjuk a varsói H. békekon­gresszus határozatait, megál­lapítjuk, hogy azok olyan ja. vasiatokat tartalmazunk, ante. Ivek megmutatják a jelenlegi veszedelemből kivezető egyet­len utat. Ezeket a határozato­kat, magunkra nézve kötelező­nek ismerjük el. Hivatásunkból kifolyólag a püspöki karnak az állammal történt megállapo­dása szellemében <— a béke megmentése és erősítése érdé kében- — résztveszünk híveink ilyen irányú felvilágosításában és nevelésében, elsősorban az­zal, hogy ml is csatlakozunk a béke-mozgalomhoz. E célból ma megalakítottuk a Bácskis- kunmegyel Katolikus Papok ' Békebizottságát. Ugyancsak a püspöki kar és az állam között létrejött meg. állepodás értelmében, papi Id. vat ásunk hatáskörén belül, vál­laljuk, hogy mint állampolgá­rok és hazafiak, minden erőnk­kel kivesszük részünket az öt. éves terv megvalósításának, az életszínvonal emelésének és a szociális igazságosság érvénye­sítésének nagy munkájából, különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatosan. Hazánk erősítése és belső békénk épí­tése által akarunk hozzájárul­ni a béke egész világra kiter­jedő győzelméhez. Az értekezlet egyhangú szava, zata alapján a következő lelké­szek lettek a Bácskiskunmegyei Katolikus Papok Békebizottsá. gának tagjai: Elnök: Szabó Jó- zsef plébános, Szentkirály, déli rész titkára: Lantos János plé­bános, Katymár, az északi rész titkára: Máté János plébános, Hetcuyegyháza; bizott­sági tagok: Veres Mihály pp. ka. marás, plébános, Hercegszántó, Tóth József c. esperes-plébános, Lajosmizse, Oláh Károly plébá­nos, Nyáriörinc, Nagy-Zámbó Fe­renc piébár.os, Felsőszentiván, Farkas Lajos plébános, Dávod, dr. Mészáros Károly adminisz­trátor-tanár, Bácsmadaras, No vák József hitoktató, Lajosmizse, Kiss Pál hitoktató, Kecskemét. Faddy József hitoktató, Tázlár és Csapkai Mátyás káplán, Du- naveese. — A megalakult bizott­ság első alkalommal arra kéri a megyében működő katolikus lel­készeket, hogy egy se legyen köztük, aki a püspöki kar és kormány között létrejött egyez, ményt magára nézve kötelező­nek ne tartsa, — ne legyen egy se, aki egy új, minden eddiginél szörnyűbb világháború poklából várja az emberiség szebb jövőjé­nek megvalósulását. Máté János plébános, a papi békebizottság titkára. Páncsics László a kongresszusra készül PÁNCSICS LÁSZLÓ 3.5 hol­das egyénileg dolgozó kisprxaszt. Baján a szentisváni kerületrész- ben lakik. Mostanában mikor es­te hazatér a munkából, előveszi kis jegyzetfüzetét és azokba jegyzeteket készít. Készül a kon., greaszusra, melynek küldötte. A jegyzetek arról szólnak, hogy milyen eredményeket is ér. tek cl a dolgozó parasztembe. rek a felszabadulás óta a Párt irányításával és vezetésével. A sorokban sűrűn ismétlődnek ezek a szavak: gazdagodtunk, gyara. podtunk. Páncsics László 48 éves. Egy kis gyermeke van. 1945-bén lé­pett be a Magyar Kommunista Pártba. Meg is mondja, miért volt az elsők között, akik a Pártba léptek: — A múlt kegyetlen kizsák­mányolása bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság számára a jobb és szebb világot csakis a munkásosztállyal váló szoros kézfogás tudja biztosítani. Páncsics László megtanulta gyűlölni a múltat, melynek min­iig csak robotqsa volt, Mindig nyitott szemmel járt az életben és látta, mint rabolják, mint szí- polyozzák a dolgozó milliók ere. jét. 1916.bau végezte el a hat elemit. Amint mondja: gépész szeretett volna lenni egy gyár­ban, vagy a vasútnál. Almai nem teljesülhettek. Apja 1914-ben be­vonult éa édesanyjának kellett az öt gyerek eltartásáról gon- doskodnl. Két korona napszá­mért a legnehezebb munkát kel- lett végeznie. Édesapja tégla­gyári munkás volt. Azt a kis házat, amelyben Páncsics László most lakik, apja építette -két kezének munkájával Mikor az első világháború kitört, a ház már állt. de falait az adósság nyomta. — Az adósság velünk együtt evett. — mondja Páncsics László keserűen. Nagyobb szelet kenye­ret kanyarított a maga számá­ra, mint amennyi nekünk jutott. így történt aztán, hogy az is. kola elvégzése után. 13 éves ko. rában már elment dolgozni. — Előbb küldönc lett. Majd mi­ben napszámos egy bolgárkerté­szetben. 1918-ban alkalmi mun­kás. A felszabadulásig pedig fel. váltva. napszámos, kirakodó­munkás. rész-arató, pályamun­kás ég még sok minden más. Páncsics László a 20.as. 21-03 években már résztv3sz a moz­galomban. Még egészen fiatat ember, de már felismerte, öntu­data már rávezette arra az útra. mely a tőkés klzsákmányoiassal szemben a dolgozók sz8bb. bol­dogabb életéért küzd és harcol. Sűrűn bejár a szentistváni Föld­műves Körbe. Itt találkozik azokkal, akiit később harcostár­sai lesznek. A kis csoport taka. ró álnév alatt szervezkedik és növeli sorait. Rádiót szereznek. De nem azért, hogy a fasiszta világ hamis és hazug hírveréseit hallgassák. Tanulni akarnak, ké­pezni magukat. Esténként Mosz­kvát hallgatják. A moszkvai le. adás minden szavát agyukba vé. •sili. Munkájukat a szovjet taní­tások alapján irányítják. MÍG EGY NAP a rendőrség le nem csap rájuk, Páncsics László aznap késön érkezett. Már az utcán figyelmeztették a történ­tekre. Nem megy a Körbe. Meg­menekül. Egyedül marad. Úgy érzi, hogy most minden feladat öreá hárul. Tovább dolgozni, to­vább szervezni, a, dolgozókat fel. világosítani, melyik is az az egyetlen járható és igaz üt, me, lyén lialadniok kell. Eszébe Jut, hogy a Körben az egyik kép mö­gé egy képet rejtett. A liépon a sarló és kalapács van. Meg akar­ja menteni. De már az Is hiány­zik. A rendőrség a házkutatás során azt is felfedte. Erdöraunkás lesz. Dolgozik ősszeszoritott fogakkal. Látja, mint közeleg a vihar. Megpróbál harcolni a soviniszta, nacianoliS- ta és imperialista jelszavak el­len. Boldogan látja, hogy vannak újabb követői. Megfeszíti erejét. Azt akarja, hegy a maroknyi kis csapatból hatalmas tömeg vál­jon. Do kitör a háború, MAGA 18 KATONA lesz. Az első adandó alkalommal fogság, ba kerül. A Szovjetunióban Kö­zelebbről is megismeri a szovjet embert, akinek követője igyeke. zett lenni. Saját szemeivel látja a munka lendületét, a munka megbecsülését, a munka dicsősé­gét. Mikor hazatér, rögtön mun­kához lát. Tagja lesz a Földren­dező Bizottságnak. Harcol a Pártért. Mindenütt az élen van. A maga példamutatásával mu­tatja meg. hogy a boldogabb jö. véért áldozatvállalássai Is har­colni kell. A föidjuttatás során maga is 3.5 hold földet kap. Szorgalmas munkájával bebizo­nyítja, hogy egyedül és csakis egyedül a munka lehet fokmérő, je az új világ, a boldogabb jövő építésének. E mellett a Pártban is minden rábízott munkának pontosan és lelkiismeretesen ele get tesz. A X. körzet egyik leg­aktívabb tagja. AZ ELMÚLT EVBEN 1.5 hold földjén 15.63 mázsa búzája ter­mett. Ezer négyszögölön pedig 10 mázsa kukorioa. A gabona- begyüjtés során elsőnek adta be valamennyi feleslegét. A felvilá­gosító munkával vette ki -"észét az elmúlt évben a Mlcsurin.ter. melöcsoport szervezésében és megalakításában. Most újabb lendülettel vesz részt a szövetke­zeti mozgalom kiszélesítésében. Páncsics László számára nagy megtiszteltetés, hogy a kon­gresszus küldötte.-» A Pártnak pontosan tudnia kell, mi történik nálunk. Tudnia kell, hogyan teljesítjük munkán­kat, hogyan hajtjuk vógro a fel. adatokat, hogyan tesszük ke­ményebbé harcunkat a békéért. Pánesicu László ezt akarja el­vinni magával a Pártkongresz. szusra. De beszélni akar saját életéről is, mely a múlttal szem­ben mennyivel örömtelibb, meny. nyivel gondtalanabb, mennyivel boldogabb. Nem kell félnie a jö­vőtől, mely a múltban a maga bizonytalanságával hányszor ta. szította a kétségbeesés örvényé, nek szélére. MA MAR A BOLDOGABB élet, a jövő képét is a szivár­vány színeivel festi a szemük elé. Itt van csak az ő helyzete. A felszabadulás óta hogyan gya­rapodott, hogyan gazdagodott. Tehene, borja ott áll az Istálló­ban. Disznót vágott. Ma már, ha lehajtja fejét az éjszakában, nem kell gyötrődnie, honnan is ke­ríti elő holnapra a betevő fala­tot. Páncsics Lászlót űton-űtfélen megállítják. Mindenkinek van számára egy szava. Egy.egy üze­netet küldenek rajta keresztül a kongresszusra. Büszkén üzenik elért eredményeiket, teljesítései­ket. Es ezek a szavak tükrözik azt a lelkes és boldog készülő­dést, mellyel a dolgozók ünnepük a kongresszust. Páncsics László feljegyez mi;' dent. Azt is, hogy úgy akarói!: dolgozni a szentistváni kerijlc; rész parasztját ezen a hétép, hogy nyílegyenes utat kapjanak a kongresszus utáni jobb mii Il­kához. Páncsics Lászió nádig megígéri, hogy ha a korigresz- szusról hazatér, élükre áll, Hogy a kongresszus határozatait mi­nél sikeresebben végrehajthassák és megvalósíthassák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents