Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-21 / 43. szám
Tito és bimdája a nyomor és Italai költségvetését készítette el Az a költségvetés, amelyet belgrádi klikk nemrég fogadott el a szkupscsinában az 1951. évre, szemléltetően muta|ja Titéék mi btarism politikáját. A háborús előkészületekre előirányzott tételek összege 133 mii 1 iá rd dinárt, azaz a költségvetési kiadások teljes összegének 73 szít zalékát, teszi ki Nyilvánvaló, bogy a katonai célokra fordított ilyen óriási kiadások valójában rendkívüli állapot" kihirdetését, s az egész gazdasági élet háborús vágányra való átállítását jelenít. Nyilvánvaló az is, hogy ez a költségvetés az éhező jugoszláv népre még nagyobb Szenvedéseket és nélkülözéseket zúdít. A háború és az éhség költség- vetése, amelyet Titóék szkupsesi nája jóváhagyott, teljesen figyel men kívül hagyja Jugoszlávia nemzeti érdekeit. Ez a költség vetés teljesen az amerikai agresz- szorok balkáni kalandorterveinel szolgálatában ál]. A <lollár-eIieuőrz£s alatt álló jugoszláv gazdaságot Titóék már tavaly sürgősen át állították u háború előkészítésére A réz ,ólom, ón, bauxit és egyéb rendkívül értékes stratégiai nyersanyagok Egyesült Államok ba irányuló kivitele 3950-ben a 3949, évhez képest több mint két szeresen megnövekedett. A fegyverkezési hajsza útját járó walt-streeti ragadozók ig.vo köznek a jugoszláv föld mélyéből aduéi több színesfémet kizsarolni mert ezzel nemcsak saját hadi iparukat, bauetu csatlósaik hadi iparát is el akarják látni. Jelen leg, mint a Keuter lilrügynöksé; belgrádi ’tudósítója Jelentette Jugoszláviában tartózkodik Thomas Wl]son tábornok, az Egyesült Államok hadügyminisztériumának képviselője, aki h helyszí nett részletesen tanulmányozza hogy Jugoszlávia milyen nyers- anyagforrásokkal és elsősorban milyen ezínesfémkészletekkel ren delkezik. A belgrádi kormánykörök imperialista gazdáik parancsára tüzzel-vassal fejlesztik a bányászatot és a hadiipart- Ezért már tavaly leállították a lakásépít kezeseket s azoknak a gyáraknak és üzemeknek az építését, melyek nem felelnek meg militarista po litikájuk érdekeinek Leállították Jugoszlávia nemzetgazdasá szempontjából olyan életbevágóan fontos ipari üzemek építését, mint a zenidal vasöntöde, a vin- doll és a mauronói vízierőművek építősét. Abbahagyták a Duna Tisza-ceatorna építését, a Szkadar (Scutari) tó lecsapolását, sző sincs már az új Belgrád építéséről, amelyről Titóék korábban sokat handabandáztak. A nép pénze arra kell, hogy jók repülőteret építsenek aa amerikai „repülőerődöknek“ és a lökhajtá- sos repülőgépeknek, kell a tengeri kikötők átépítésére, hogy befogadhassák az amerikai hadihajó- kát, s keli fegyverek vásárlására a hadsereg részére. Az 1951. évi költségvetés an>- nyira a belgrádi klikk imperialista, gazdái agresszió* terveinek ■szolgálatiban áll, hogy teljesen lehetetlenné teszi az ipari épít-, kézéit, amelyhez Jugoszláviának életbevágó petnzeti érdekei fűződnek. Jellemző a következő adat is, A Títo.féie 1951. éri költségvetésben nincs előirányzat a dojgo, zók kulturális és anyagi szükségleteinek, különösen az egészségvédelemnek, a népnevelésnek biztosítósára. Ez nem Télet]en, hiszen -a fasiszta diktátor, mielőtt a költségvetést jóváhagyás végett a 6zkupscsina elé terjesztette, a jugoszláv néphez fordulva ezeket mondotta: ,,Nekünk fegyverkeznünk kell, nem pedig jobb életről álmodoznunk-*4 Vaj és kenyér helyett ágyút, új súlyos adókat, — a jobb éjét kilátása helyett nyomorúságot s. éhséget — ezt tartogatja Tito a jugoszláv dolgozóknak. 1950. év folyamán Titóék az utcára .dobtak 120 A'ezer állatni tisztviselőt, 49 ezer építőmun kást és más iparágak tíz* és tízezer munkását. Mindezt az okozta, hogy a jugoszláv gazda sági életet háborús vágányra ál lították, nem pedig ahogy ezt belgrádi kormánykörök igyekeztek elhitetni. Az 1930. évi költségvetésben még a ■ Tito-féle közgazdászok messzemenően szépített adatai szerint is több mint 11 százalékkal csökkentették a munkások és alkalmazottak bérét, ami lelje tővé tette a belgrádi kormány nak. hogy 9 milliárd dinárral nö velje a háborús készülődésekre előirányzott költségeket. Ugyan akkor a dolgozó népre kivetett különböző adók több mint lő szú Zalákkal növekedtek. Ennek fel használásával Titóék a fegyver kezes költségeit újabb 20 milliárd dinárral emelték. Jiigoszláviííliait a dolgozó tömegek nyomorbasüly l.vedéso katasztrófád méreteket öltött. Az élelmiszerek piaci árai csak 1950-ben háromszorosan 1945-höz képest pedig kilencszeresen emelkedtek. A drágaság és az elburjánzott üzérkedés követ- keztébon a munkások és alkalmazottak fizetése elvesztette minden jelentőségét- A tengermelléken-, Dalmáciában és Isztriában, Bosznia és Montenegro hegyi körzőiéiben, amelyek elsősorban fogyasztási területek, a piacon kenyeret cs burgonyát még feketepiaci ára kon sem lehet kapni. Ezeknek : területeknek városaiban és fal vaiban sok ember éhenhal. Do oz ■sem zavarja Titőékat abban, hogy íz utolsó morzsákat Is kizsarolják a legnagyobb ínségben ezen vedő dolgozó parasztoktól. A ,New-York Héráid Tribüne“ tu lósítója, aki nemrég Boszniában járt. azt írja, hogy sok olyan falut látott, amelynek a lakossága teljesen kuldusboira jutott mérhetetlenül magas élelmi- szerbe6zolgá]ta'ások miatt és télre nem maradt semmijük a megélhetéshez. „Ezeknek a fel- vaknak a lakói — írja az amerikai újságíró — a sír szélén állnak. Az újságíró elmondja, hogy íiszak-Boszniában alkalma volt beszélgetnie egy 73 éves bos- nyákkal, aki panaszkodott a hihetetlenül nehéz életre és kijelentette, hogy „a környéken mindenütt meghalnak az emberek az éhségtől Az United Press hírügynökség belgrádi tudósítója egyik jelentésében, amelyben leírja, hogyan viszonyulnak Titóék a dol- ;ozó néphez, ezt mondja: „Nem ehet tudni, sokáig bírja-e a jugoszláv nép fizikai erejének ilyen megfeszítését, amit e sovány táplálkozás mellett követelnek tőle.“ Az éhség okozta szenvedéseket még inkább fokozza a t?l, amikor a rendszeressé vált hiányos táplálkozáshoz járul még a liidsg is. A jugoszláv városok lakosságának nincs tüzelője, fütejlen lakásokban dideregnek. Egy köbméter tűzifa ára a piacon 4—5 ezer dinár, vagyis jóval több. mint a munkás vagy a tisztviselő havi keresete. A háború-előkészítés politikája, amely világosan kifejezésre jut Titóék 1951. évi költségvetésében, új súlyos terheket rak a jugoszláv dolgozó nép vállára. Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai, látják ugyan az ország gazdasági helyzetének rosszabbodását és az éhség fokozódását, mégis harsány hangon „újabb ál- dozatokra1* szólítják fej a dolgozókat. A jugoszláv nép nagyon jól tudja, hogy kiknek az érdekében követelnek „új áldozatokat“. Ezért napról-napra erősíti felszabadító harcát és elszánt küzdelmével meg fogja hiúsítani a tengerentúli háborús gyújtogatok és belgrádi lakájaik sötét terveit. RENDELET A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A növénytermesztés fejleszié. sérül szóló mlnisztertauúcsi ha1 tározat végrehajtása érdekében a földművelésügyi miniszter, ren deleiben szabályozta a tavaszi munkák elvégzését. A rendelet a vetéstervek végrehajtásának biztosítása érdekében elrendeli a napraforgó, vörös- és fokhagyma. burgonya, továbbá lucerna, vöröshere és baltacím kőtelező termelését• Előírja továl) bá, hogy az öt holdon aluli gaz dájkodóknak a napraforgót Sze- gélynövényként, vagy köztes mű velősben kell terme]niök. Az 5— 25 holdas gazdálkodó szántóterületének 7, a 25—50 holdas szántó- területének 30, az 50 holdon felüli gazdálkodó pedig szántóterületének 3A százalékán köteles napraforgót főterményként termelni. Az 5 holdon aluli gazdái kodó szántóterületének legalább az 5—25 ho]das szántóterületének 10—15, a 25 holdon felüli gazdálkodó pedig szántó térülőiének 15—20 százalékán köteles lucernát, vörösborét, Vagy balta- cint termelni. Az egyénileg gazdálkodókra kötelező burgonyaveiéeterületet Horsod-Abauj-Zemplén. Győr- Kapron. Jleves. Komárom-Esztcr- gom, biögrdd, Pest. Somogy, fS:a- bolcs-Szatmár, Tolna. Vas, 3'csz- prém és Zala megyékben egyénen- ként kell megállapítani. A termelőszövetkezetek (csoportok), illami gazdaságok és egyéb állami vállalatok az üzemtervükben előírt területen kötelesek napraforgót és burgonyát termelni. A mezőgazdaságfej'csztési járulék fizetésére kötelezett gazdálkodók kötelesek tavaszi vetéstervet készíteni és azt február 25-ig benyújtani az illetékes községi végrehajtó bizottsághoz, amelyet az szükség szerint módosíthat A termeltető vállalatok a szerződéses termelésre előirányzott területek leszerződtetését — szőlőtermelési szerződések kivételével —, február 24-ig -kötelesek befejezni. , ; í j ?[fe?/es mértékben kihasználhatók í I legyenek.- A megyei végrehajtó bizotieá- ilgok már előre szervezzék meg a -I kártevők, különösen a legvesze- ■ delmesebb kártevők elleni harcot •lés biztosítsák a védekezősziyek 11 helyes eloszlását a megye fcäiüle• tén. • Az illetékes végrehajtó bizottságok, valamint a gépállomások lés állami gazdaságok fordítsanak ■I különleges gondot a ffimpot fci- I melési munkálatainak helyes etil végzésére, valamint a város- és »I tldiilGclldtó termelési körzetek • I zöldségtermelésére. I A rendelet az egyes szántóföldi I uövényok elvo-.éséuek végső lu- I táridejét országosan az alábbiak- I ban állapítja meg. március Jóig: rostlen. olajlen, lencse, mali, hagyma; március 31-ig: lucerna, vörösbe, re, baltacím, szarvaskőre)); soniköró, nyúlszapuka, tavaszi bükköny, tavaszi borsó, étkc- I zési borsó, tavaszi búza, füves I keverékek; Iáprilis» 15-ig: tavaszi árpa, zab, cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó, cirok, a napraforgó vetési idejét a inogyei végrehajtó bizottság egyes helyeken a termelési viszonyokhoz képest meghosszabbíthatja; április 30ig: burgonya, csicsóka, rizs, marhakáposzta, szójabab, kukorica, (az Alföldön) gya pót; ájus 15-ig: kukorica (az északi A tavaszi munkák előkészítése érdekében a megyei tanácsok vég ehajtó bizottságainak március 1-ig gondoskodtok kell a vetésterveknek és a munkák végrehajtási ütemtervének járások- ra és községekre való felbontásáról. A tavaszi vetömagvUútús biztosítása érdekében a ■ierme]- (ető vállalatok kötelesek a szerződésben biztosított vetőmagvakat jóváhagyott ütemterveik szerint leszállítani. A szerződésen kívül icnnelt növények vetőmagszükségletében esetleg mutatkozó hiányokat a megyei végrehajtó bizottságok a rendelkezésükre bocsátóit, keretből pótolják és ellenőrzik a vetőmugellátá* zavartalan biztosítását. A tavaszi vetőmagvak tisztítását március hó L-ig be kell fejezni. Az őszi mélyszántás tavaszi clmunkuMsát azonnal meg kell kezdeni, mihelyt azt a talaj nedvességi állapota megengedi. Az kimunkálást: slmítóval, tövis-,I vagy lánnborvnával kell végezni.] fogast csak szükség esetén kell alkalmazni. Az ősszel nem szántott földek tavaszi szántását haladéktalanul meg kell kezdeni, mihelyt a talaj állapota megengedi. Ezt legkésőbb április 15-ig be kell fejezni. A meghatározóit város- és üdülőellátó körzetekben a konyhakerti termelés fokozása érde-j kében március 15-ig gondoskodni | kell a palánta előneveléséhez szükséges metegáigyak felállítás sáról. A gépi munka fokozott al kalmazása érdekében a megyei végrehajtó bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a talajművelő-, vető-, növényápoló- és nö- vényvédőgépeket március l-ig rendbehozzák A gépek járási és községi elosztási tervét is március l'ig kell elkészíteni. A köz ségi végrehajtó bizottságoknak ondoskodniok kell arról, hogy a községük területén lévő gépek íiudták a járási tanács vándorxásslaját Kmmdacs dolgozó parasztsága versemre hívta ki a megye összes községeit tavaszi munkák jó és időbeni elvégzésére a Vasárnap adták át Kunada- csőn a járási tanács vándor, zászlaját a községnek a mező gazdaságban élenjáró munkája, ért. Á község dolgozó parasztsá. a kongresszus tiszteletére ki hívja a megye összes községeit tavaszi munkálatok elvégzésével kapcsolatban. — Tesszük ezt azért, mert tudatában vagyunk annak, hogy erősítjük ezzel or. szágunkat és csapást mérünk a háborús uszítókra. Versenypontok: Trágyázás el. végzése február 23-ig; tavaszi árpa és zab elvetése március 16-ig; kukorica elvetése április 20. iS'> burgonya elvetése április 15. ig, 6—12 cm mélységben; napraforgót március 20-ig; gyapotot április 20-ig elvetjük ; a szántóterület 40 százaléké, ra műtrágyát szórunk. A talaj- előkészítő munkákat úgy. végezzük, hogy azok ne hátráltassák a vetést. A vétőmagokat szelektorozzuk vetés előtt, Kunadaes dolgozó parasztsága élénken érdeklődik a termelöcso. portok iránt. Ezért felvilágosító munkával vállaljuk, hogy a kon. gresszus tiszteletére 3 termelő- csoportot szervezünk. Kunadaes község az őszi me. zögazdaságf munkák jó cs időben való elvégzéséért elnyerte a vándorzászlőt, mely községünk lakosságára nagy megtiszteltetés. Ezt a vándorzászlót, ame lyet a község dolgozói két kezük munkájáért kaptak, nem akarjuk többé községünkből elengedni, ez serkent bennünket a tavaszi munkák elvégzésére is. Vizinger Sándor, tanácselnök. A% amerikai agvesssorok lemészároltak 3() fogságukba esett kínai önkéntest Az Uj-Kína Hírügynökség je. lenti I'henjanból, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának képviselője nyilatkozatot tett az amerikai rablóhódítók legújabb bűntetteiről. „1950. december elsején 16 óra. kor — hangzik a nyilatkozat — az amerikai 2. liadosztáfy kivonulásakor Csunszuriból az amerikai rablóhóditúk géppuskával kivégeztek bar. mine fogságba esett kínai önkéntest és harmincöt bé. kés koreai polgárt. Ez ismét egy az amerikai rab- lóhóditók Koreában elkövetett számos gaztette közül.” A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság esa. patai minden hadifogollyal szemben emberséges bánásmódot tanúsítanak. és dunántúli megyékben), ricinus, bab. Kz illetékes végrehajtó bizottságok ezeket a határidőké; a megye, valamint a járások és községek termelési viszonyaihoz képest alkalmazzák, A termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és állami gazdaságoknak példamutató, an kell elvégezniük a tavaszi munkákat. Ennek érdekében március hó 1-ig szervezzék meg a brigádokat és közgyűléseken, illetve értekezleteken beszéljék meg az elvégzett munkákat és a soronkövetkező feladatokat. A termelőszövetkezetek munkájának erősítése ér- üekében * gépállomások agronó- rnusai egyénileg felelősek a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek (csoportok) ta'aszi munkáinak elvégzéséért. A járási mezőgazdasági osztályokon pedig kéthetenként tartandó értekezleteken keli értékelni eredményeiket és meghatározni a következő két hét feladatait. Az egyénileg dolgozó parasztok a községre (városra) megállapított vetési határidőre kötolesck bejelenteni a ltözségi végrehajtó bizottságnak a következő, növények vetésterületét, illetve vetésük befejezését: tnvaszibúza, tavasziárpa, zab, kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna, vörösboré, baltacím, vörös- ás fokhagyma, dohány, gyapot, rostkender, rostlen, fűszerpaprika, paradicsom, télikáposzta. E bejelentések alapján készíti el a községi végrehajtó bizottság a község vetési munkáiról szóló zárójelentését a? illetékes felsőbb szervek szépiára. A rendelet előírja a tavaszi mezőgazdaság; munkáknak az illetékes végrehajtó bizottságok által való ellenőreiét is., főleg: a terv végrehajtása, a munka minősége és a jelentések pontossága szempontjából.
