Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-20 / 42. szám

ÉLJEN A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA II. KONGRESSZUSA! ÍWtfVWWWWWWWVWWVtrtA WWUWXnMWWWtMUVWWl lAiWV^/WVWUWWWWIin •'wwwwvwv Kiértékelték a gépállomások kongressraasi vállalásait A gépjavítás területén a legszebb eredményt a mélykúti gépállomás érte el Szerződéskötésben a jakuhszállási halad az élen A csodbement íeri Az AMG bicskiskunraegyei központja február 17-én ft gép­állomásaik politikai vezetftj és gép- állomásvezetők bevonásával érte­kezletet tartott, amelyen kiérté­kelték a gépállomásoknak a párt- kongresszus tiszteletiére tett fel­ajánlásait. A gépjavítás területién legszebb eredményt a mélykúti gépállomás ért el, amply már befejezte teljes egésaében az erőgépek, és munka­gépek javítását. Hasonló & kis­kunfélegyházi, madaras:, tompái, jakabszá.iási gépállomások telje­sítése is. Ezeken az állomásokon a dolgozók tisztában vannak a kongresszus jelentőségével. A téli politikai és szakmai ok. tatáson rendszeresen resztvet­tek, ami nagy segítség volt munkájukban. A vezetőség kapcsolata jő a dol­gozókkal. Kiskunfélegyházán február 20-ra vállalták a gépjavítást és már 17-én elvégezték. A traktoros dol­gozók részéről ás komoly felaján­lások voltak. Kovács József esz- lergályos vállalta, hogy a javítá­sokhoz szükséges esztergályos munkát elvégzi egyedül és min­den erőgépre világítást szerel. Vállalását már teljesítette. Nagy István négy újítást ajánlott fel a kongresszus tiszteletére, ötöt je­lentett be. A dolgozók jó munkájának ered­ménye, hogy a jövő héten a tag­gyűlésen a legjobban teljesítők közül bat elvtársat ajánlanak fel­vételre a Pártba tagjelöltnek. Köztük Laczikó Antalt és Drub: Pétert, akik gépjavításukat már 16-ára elvégezték és a termelés; értekezleten vállaltaik, hogy sem teljesítették ezt a vállalásu­kat. Szerződéskötésben » legjobb eredményt a jakiab­szállási gépállomás érte el, amely vállalását már 105 száza­lékban teljesítette. De tavaszi tervüket nagyrészt biztosították már a kiskunfélegyházi, kiskunha­lasi gépállomások is, mert a népnevelőknek helyes okta­tást adtaik, sziemelőtt tartották azt, hogy a dolgozó parasztsággal szoros szö­vetségben kell lenni. A duoavecsei, tiszakécskej, bács- bokodi és még néhány állomás nincs tisztában a szerződéskötés jelentőségével. Nem tudják, »1- letve nem tartják szemelött azt, hogy a gépállomásnak politikailag az a feladata, hogy erősítse a munkás-paraszt szö­vetséget a falun. Mikor szerződést kötünk a dolgozó paraszttal, újabb szövetséget kö- 'ünk, amelyben a parasztság előle­gezi a bizalmát azzal, hogy előre megköti velünk a szerződést. Ezek a gépállomások nem bírják a pa­rasztság bizalmát és opportunis­tákká válnak, mert általános az a nézetük, hogy csak. akkor lehet szerződést kötni, ha már kint dol­gosuk a gép. Megijednek a nehéz­ségektől. Pártunk falusi politikájában központi kiárdés a termelőszövet­kezeti csoportok szervezése. Gép­állomásaink népnevelő munkáju­kon keresztül aktív részesei a ter- melőcsoportok szervezésének. A kiskunfélegyházi gépállomás vállalta, hogy segédkezik egy csoport szervezésében a kon­gresszus tiszteletére és már eddig hármat szerveztek meg. Szerződéskötési agitáclójukat összekötötték a csoportszerve­zéssel és mind a két téren szép eredményt értek el. A többi gépállomás is kövesse a kiskunfélegyházi példáját, munká­jának megjavítása érdekében. Fektessenek, gépállomásaink na­gyobb súlyt a nők munkába való bevonására. Ezen a téren nem tel­jesítették a vállalásokat, a leg­több gépállomáson még ma sem veszik egyenlőnek a férfi és a nő munkáját, pedig a női dolgozók is megállják úgy a helyüket, ahogy a férfiak. Például Gyenge Imréné 30 százalékkal túlteljesítette férjét. Női traktorosainknál sokkal ke­vesebb a géptörés és a géphiba. Foglalkozni kell a traktoroslányok kiképzésével múnd szakmai, mind politikai téren. Ezen a téren. 100 százalékos eredményt a kerekegy­házi, kiskunfélegyházi, csabaijai gépállomások értek el. Nem telje­sítették. felajánlásukat a baja-su- márpuszta; és szabadszállási gép­állomások. A szabadszállási gép­állomáson egyetlen női traktoros sincs. Ma már mindenki előtt vilá­gos, hogy a titóisták ötéves „iparosítási és villamosítási terve” teljesen kudarcot val­lott. Ezt bizonyítja maga Bo- ris Kidrlcs, a jugoszláv állami „tervbizottság” elnöke is, aki már a belgrádi „nemzetgyűlés” decemberi ülésén kijelentette, hogy a „tervet” egy évv el meg­hosszabbítják, azaz 1952. vé­géig. -mert az eredetileg kitű­zött időre nem tudják teljesí. teni. A titóisták — a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és az egész jugoszláv nép harcá­nak eredményeképpen —, a „terv” teljesítése terén is egyik vereséget a másik utón szen- vedili:, pedig a „terv” .Jugoszlá­viának az imperialista tábor agrárnyersanyag függvényévé való változtatását célozza. Még 1919 december 27-én Kidrics kijelentette, hogy a „munkások hanyagsága miatt” a kiszállítási tervet csupán 75 százalékig teljesítették és be­ismerte azt is, hogy a jugo­szláv dolgozók azt hiszik, „hogy azzal, hogy nem teljesj. tik a kiszállítási feladatokat, használnak az országnak.” A dolgozók valóban mindent elkövetnek, hogy megakadá­lyozzák a titóisták rablópoliti­káját. 1949-ben a munkások- nak a muukából való kimara­dása tömeges jelleget öltött és a jugoszláv dolgozók 31 százalékát foglalta magába. A fasiszta rendszer emiatt 38 millió munkanapot veszteit. 1949-ben Jugoszlávia ipará­nak „terve” 1918-hoz viszo­nyítva 17 százalékkal esett, a metallurgiai termékek 50 szá­zaléka pedig selejt volt. 1948- hoz viszonyítva, az összipari termelés 20 százalékkal csök­kent. Ugyanebben az idó"ben pedig a munka termelékeny­sége 32 százalékkal esett. 1050 első hat hónapjában Szerbia gyáraiból és bányáiból az erőszakkal mozgósított mun­kások 22 százaléka, Horvátor­szágban SO százaléka, Boszniá. ban és Hercegovinában pedig 28 százaléka szökött el. Az egyes iparágakban a jugoszláv il>ari tormelés aiig érte el az előirányzat 40—50 százalékát 1950 első felében az adriai, tengerpart déli kikötőiben az áru ki- és berakodásának ter­vét 70 százalékban teljesítet ték. 1950-ben a falun több mini 2,700.000 hektár föld maradt bevetetlenül, az őszi vetési tervet pedig alig 50 százalék­ban teljesítették. A fasiszta beszolgáltató- elleni harcban a dolgozó pa­rasztság jelentős győzelmet ért el. A titóisták kénytelenek voltak a kukorica beszolgáiia. tás tervét lecsökkenteni, de még ezt a csökkentett beszól gáltatást is mindössze 08.:: százalékban teljesítették Isztriában, Kelet.Boszniában és Horvátország egyes vidékein az elmúlt évben a dolgozó p.t rasztság tömegesen mozdult meg a fasiszta erőszak ellen és ezek a megmozdulások egyes helyeken nyílt lázadó sokká fejlődtek. Miközben Jugoszláviában dü. höng az éhség, a titóisták nyíl­tan hozzákezdtek a gazdaság háborús vágányra váló átállí­tásához. A ti tóista „tervben” mutatkozó fennakadások, sőt az egész „terv” csődje hatha­tósan zavarja őket a háborús terveik megvalósításában. Az ötéves „tervnek” hat év­re való meghosszabbítása ina gábavéve is a tito-fasiszták gazdasági csődje és egyben magának a tervgazdálkodás­nak az elvetését is Jelenti és a kapitalista hadigazdálkodásra való nyílt áttérést. Pálinkával, zsírral és pénzzel akarta me^vesztefgeíiii az elszámoltatokat Máriái Ádám ■ császártöltési kwlák Új normájuk szerint a tavaszi tervüket 25 százalékkal túl­teljesítik. A gépjavítás terén mutatkoznak lemaradások js. A soltii, szakmári, kecskeméti gépállomások javítá­sukkal még az 50 százalékot sem érték el. Ezeken a gépállomásokon gyengén megy a politikai munka. Az elvtársak másodrangú kérdésként kezelték az okta­tást és Így a politikai munka, hiánya rányomta bélyegét a kongresszusi felajánlás teljesítésére és általá­ban a gazdasági munkákra 4s. A császártőltésj gépállomás vál­lalta, hogy január 31-ig (kijavítja a gépeket. Még a mai napig Páríhírelt A népnevelő értekezletek napirendje a február 19—25-lg terjedő héten: A kongresszusi agitáció fel­adatai — nemzetközi kérdések. Üzemekben, városokban, falun olvassák el ehhez: 1. A Szabad Nép vasárnapi számában megjelent „Sztálin elvtárs válaszai a Pravda mun. iiatársának kérdéseire” c. cik­ket. Ezt a cikket a népnevelők már az értekezletek előtt olvas­sák el, csoportos megbeszélése­ken vitassák meg. 2. A Szabad Nép február 17-1 számában „Népnevelők a Kon­gresszusi Hét győzelméért” c. cikket. A „Népnevelő” .3. számá­ból: „A kongresszus lendülettel viszi előre a szocializmus építé­sét” és ugyanezen számból; „Aüyágok, érvek, adatok a nép­nevelő munkához” című cikke­ket. A népnevelő értekezletekre hívják meg a DÍSZ ifjú gárdistá­kat Is. A császártöltési pártszervezet népnevelői és a tanácsnak min­den egyes tagjo kiveszi részét a begyűjtéssel kapcsolatos agitfir ciés munkában. Tudják, hogy milyen fontos dolog a termény- begyűjtés és szívügyüknek tekin­tik, hogy községük teljesíteni tudja atz előírást. A községi.párt- szervezet és a tanács közötti Jó kapcsolat eredménye, hogy ke­nyérgabonából 170 százalékra áll a begyűjtés. Nehezebben folyik a takarmánygabona, árpa, nap­raforgó gyűjtése. Kukoricából csak 17 százalék a teljesítés. Az elszámoltató brigádok mun­kája nyomán naponta 20—25 mázsa giabona kerül a raktárba. Megnehezíti a munkát a kulákok mesterkedése, akik a terménye­ket elrejtik, hogy spekulálhassa­nak vele. Minden rést megkeres­nek, amelyen át gazdagodás! lehetőséget látnak, amelyen ke­resztül kijátszhiatják a nép álla­mát. Nem egy helyen találtak a császártöltési kulákoknál is rej­tett gabonát az elszámoltatás során. így: Ctdnyi Menyhért ká­lóknál 16 mázsa csöves kukoricát és 388 kilogramm rozsot. Kirsch- ncr József kuláknál pedig 6 má­zsa csöves kukoricát és 218 kilo­gramm rozsot- A padláson és a/ istálló négy sarkában répával és szalmával letakarva tartotta- Hogy a kulák minden aljas­ságra képes, hogy nem riad vlsz- sz(a semmitől, azt láthatjuk Ild­iin Ádám kulák esetében is, aki, amikor az elszámoltatási bízott' säg megtalálta nála a padláson az elrejtett 20 mázsa csöves ku­koricát, egyéniségének megfelelő ajánlatot tett .az elszámoltató bizottságnak. Azt hitte, hogy a múlt rendszerben él és a kispa- rasztok félnek tőle. 5—5 liter pálinkát, J,00 fo­rintot és zsírt ajánlott fel a, bizottsági tagoknak. Természetesen, nem ért el sem­mi eredményt & vesztegetésével, mert ma már a földhöz jutott kisparasztok a kulákban. ellensé­güket, vérszívó sanyargatójukat látják. Mind a három kulákot átadják a Hatóságoknak. Ezzel szemben a dolgozó pa­rasztság lelkesen csatlakozik a begyűjtéshez. Jó példával jár elől Benisik József középparaszt, aki a tanácsaink az elnöke, 500 kilo­gramm rozsot. Vidner István dol­gozó kisparaszt 250 kilogramm rózsot. Vízi Boldizsár újgazda 100 kilogramm rozsot és 200 ki­logramm szénát ajánlott fel ön­ként- Vizi Boldizsár a nyár fo­lyamán is előljárt «a beadásban. Beadási kötelezettségét 200 szá­zalékban teljesítette. Kitüntetést is kapott. Az ő példájuk nyomán halad jó úton a begyűjtés, az ő példájuk nyomán született meg a 170 százalékos kenyérgabona be­gyűjtési eredmény. begyen takarék bélyegei. V tegye pénzét S ’ t a kajrékbetétkőnyvbe/,. Minél több dolgozó paraszt társamat győzöm meg a kollektív, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről Levél Jánoshalmáról A Szovjetunió felszabadítása után hazánkból, az urak orszá­gából valóban a dolgozó nép hazája lett. Nem elnyomott töb­bó a falusi paraszt. Magunk vezetjük az országot, amiről álmodni sem mertünk volna, most valóra vált, tanulhat a dolgozó gyermeke is. A múltban én is fillérekért dolgoztam a kulákoknak, kora. reggeltől késő estig és még sem volt elég. Ha szólni mertünk, a csendőrök rögtön el hallgattat­tak. Ma magunknak dolgosunk, megváltozott a helyzetünk, mi­énk a föld, miénk a jövedelme. A iVörös Csillag-termelöcsoport elnöke vagyok, szeretem a mun­kámat. Január 22-ón behívtak kéthetes elnökképző Iskolára. Itt is éreztem, hogy milyen ke­veset tudok, mert a múlt rend­szer nem adott arra módot, hogy tanulhassak, csak 4 ele­mit végezhettem. Már akkor tudtam dolgozni és családunk­ban nagy szükség volt a kc- nyérkeresőre. Az iskolán szép eredményt értünk el a tanulás­ban- Nem tettünk semmi mást, csak tanultunk, mindenünk meg. volt Örömmel tanultunk, mert tudtuk, hogy munkánkat az is­kola elvégzésével sokkal jobban tudjuk elvégezni, hogy a szo­cializmus építésében falun csak úgy tudjuk kivenni a részünket, ha tanulunk. Meg kell ismertet, ni a nép igazi ellenségét, a há­borúra uszi tóirat, akik békés városok bombázásán, gyerme­kek, asszonyok, férfiak halálán csak keresnek. Most már még jobban látom, hogy a szocializ­must, áz 5 éves tervünket csak ügy tudjuk felépíteni, ha bizto sitjuk a nép számára a békét. Még fokozottabban fogok har­colni hazánk külső és belső el­lenségei ellen, azzal, hogy jó) végzem munkámat és minél több dolgozó paraszt társamat meggyőzöm a kollektív, nagy­üzemi gazdálkodás előnyéről Megmagyarázom, hogy a sző. vetkezet hoz csak igazi boldog életet, gondtalan jövőt a dolgo­zó parasztoknak, hogy a szövet, kezet! gazdálkodás sokkal ered­ményesebb, mint az egyéni kis­paraszti gazdálkodás. J Esért a boldog j életért, amiben élünk, köszönet Illeti a nép államát, irányítón­kat, a Magyar Dolgozók Pártját és vezetőjét, szeretett Rákosi elvtársat, hogy most nekünk, akiknek a múltban csak azé gyen és megaláztatás volt. a ré­szünk, ma jogunk van és ssa. badságunk, anút a hatalmas Szovjetuniónak és nagy vezéré­nek, Sztálin elvtársnak köszön­hetünk. Meg is őrizzük szabad­ságunkat, békénket és kémé. nyen lesújtunk mindazokra, akik azt veszélyeztetik, akik el akarják venni tölünk. Zemankó Péter jánoshalmi Vörös Csili ag.tszcs elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents