Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-20 / 42. szám
ÉLJEN A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA II. KONGRESSZUSA! ÍWtfVWWWWWWWVWWVtrtA WWUWXnMWWWtMUVWWl lAiWV^/WVWUWWWWIin •'wwwwvwv Kiértékelték a gépállomások kongressraasi vállalásait A gépjavítás területén a legszebb eredményt a mélykúti gépállomás érte el Szerződéskötésben a jakuhszállási halad az élen A csodbement íeri Az AMG bicskiskunraegyei központja február 17-én ft gépállomásaik politikai vezetftj és gép- állomásvezetők bevonásával értekezletet tartott, amelyen kiértékelték a gépállomásoknak a párt- kongresszus tiszteletiére tett felajánlásait. A gépjavítás területién legszebb eredményt a mélykúti gépállomás ért el, amply már befejezte teljes egésaében az erőgépek, és munkagépek javítását. Hasonló & kiskunfélegyházi, madaras:, tompái, jakabszá.iási gépállomások teljesítése is. Ezeken az állomásokon a dolgozók tisztában vannak a kongresszus jelentőségével. A téli politikai és szakmai ok. tatáson rendszeresen resztvettek, ami nagy segítség volt munkájukban. A vezetőség kapcsolata jő a dolgozókkal. Kiskunfélegyházán február 20-ra vállalták a gépjavítást és már 17-én elvégezték. A traktoros dolgozók részéről ás komoly felajánlások voltak. Kovács József esz- lergályos vállalta, hogy a javításokhoz szükséges esztergályos munkát elvégzi egyedül és minden erőgépre világítást szerel. Vállalását már teljesítette. Nagy István négy újítást ajánlott fel a kongresszus tiszteletére, ötöt jelentett be. A dolgozók jó munkájának eredménye, hogy a jövő héten a taggyűlésen a legjobban teljesítők közül bat elvtársat ajánlanak felvételre a Pártba tagjelöltnek. Köztük Laczikó Antalt és Drub: Pétert, akik gépjavításukat már 16-ára elvégezték és a termelés; értekezleten vállaltaik, hogy sem teljesítették ezt a vállalásukat. Szerződéskötésben » legjobb eredményt a jakiabszállási gépállomás érte el, amely vállalását már 105 százalékban teljesítette. De tavaszi tervüket nagyrészt biztosították már a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi gépállomások is, mert a népnevelőknek helyes oktatást adtaik, sziemelőtt tartották azt, hogy a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben kell lenni. A duoavecsei, tiszakécskej, bács- bokodi és még néhány állomás nincs tisztában a szerződéskötés jelentőségével. Nem tudják, »1- letve nem tartják szemelött azt, hogy a gépállomásnak politikailag az a feladata, hogy erősítse a munkás-paraszt szövetséget a falun. Mikor szerződést kötünk a dolgozó paraszttal, újabb szövetséget kö- 'ünk, amelyben a parasztság előlegezi a bizalmát azzal, hogy előre megköti velünk a szerződést. Ezek a gépállomások nem bírják a parasztság bizalmát és opportunistákká válnak, mert általános az a nézetük, hogy csak. akkor lehet szerződést kötni, ha már kint dolgosuk a gép. Megijednek a nehézségektől. Pártunk falusi politikájában központi kiárdés a termelőszövetkezeti csoportok szervezése. Gépállomásaink népnevelő munkájukon keresztül aktív részesei a ter- melőcsoportok szervezésének. A kiskunfélegyházi gépállomás vállalta, hogy segédkezik egy csoport szervezésében a kongresszus tiszteletére és már eddig hármat szerveztek meg. Szerződéskötési agitáclójukat összekötötték a csoportszervezéssel és mind a két téren szép eredményt értek el. A többi gépállomás is kövesse a kiskunfélegyházi példáját, munkájának megjavítása érdekében. Fektessenek, gépállomásaink nagyobb súlyt a nők munkába való bevonására. Ezen a téren nem teljesítették a vállalásokat, a legtöbb gépállomáson még ma sem veszik egyenlőnek a férfi és a nő munkáját, pedig a női dolgozók is megállják úgy a helyüket, ahogy a férfiak. Például Gyenge Imréné 30 százalékkal túlteljesítette férjét. Női traktorosainknál sokkal kevesebb a géptörés és a géphiba. Foglalkozni kell a traktoroslányok kiképzésével múnd szakmai, mind politikai téren. Ezen a téren. 100 százalékos eredményt a kerekegyházi, kiskunfélegyházi, csabaijai gépállomások értek el. Nem teljesítették. felajánlásukat a baja-su- márpuszta; és szabadszállási gépállomások. A szabadszállási gépállomáson egyetlen női traktoros sincs. Ma már mindenki előtt világos, hogy a titóisták ötéves „iparosítási és villamosítási terve” teljesen kudarcot vallott. Ezt bizonyítja maga Bo- ris Kidrlcs, a jugoszláv állami „tervbizottság” elnöke is, aki már a belgrádi „nemzetgyűlés” decemberi ülésén kijelentette, hogy a „tervet” egy évv el meghosszabbítják, azaz 1952. végéig. -mert az eredetileg kitűzött időre nem tudják teljesí. teni. A titóisták — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az egész jugoszláv nép harcának eredményeképpen —, a „terv” teljesítése terén is egyik vereséget a másik utón szen- vedili:, pedig a „terv” .Jugoszláviának az imperialista tábor agrárnyersanyag függvényévé való változtatását célozza. Még 1919 december 27-én Kidrics kijelentette, hogy a „munkások hanyagsága miatt” a kiszállítási tervet csupán 75 százalékig teljesítették és beismerte azt is, hogy a jugoszláv dolgozók azt hiszik, „hogy azzal, hogy nem teljesj. tik a kiszállítási feladatokat, használnak az országnak.” A dolgozók valóban mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a titóisták rablópolitikáját. 1949-ben a munkások- nak a muukából való kimaradása tömeges jelleget öltött és a jugoszláv dolgozók 31 százalékát foglalta magába. A fasiszta rendszer emiatt 38 millió munkanapot veszteit. 1949-ben Jugoszlávia iparának „terve” 1918-hoz viszonyítva 17 százalékkal esett, a metallurgiai termékek 50 százaléka pedig selejt volt. 1948- hoz viszonyítva, az összipari termelés 20 százalékkal csökkent. Ugyanebben az idó"ben pedig a munka termelékenysége 32 százalékkal esett. 1050 első hat hónapjában Szerbia gyáraiból és bányáiból az erőszakkal mozgósított munkások 22 százaléka, Horvátországban SO százaléka, Boszniá. ban és Hercegovinában pedig 28 százaléka szökött el. Az egyes iparágakban a jugoszláv il>ari tormelés aiig érte el az előirányzat 40—50 százalékát 1950 első felében az adriai, tengerpart déli kikötőiben az áru ki- és berakodásának tervét 70 százalékban teljesítet ték. 1950-ben a falun több mini 2,700.000 hektár föld maradt bevetetlenül, az őszi vetési tervet pedig alig 50 százalékban teljesítették. A fasiszta beszolgáltató- elleni harcban a dolgozó parasztság jelentős győzelmet ért el. A titóisták kénytelenek voltak a kukorica beszolgáiia. tás tervét lecsökkenteni, de még ezt a csökkentett beszól gáltatást is mindössze 08.:: százalékban teljesítették Isztriában, Kelet.Boszniában és Horvátország egyes vidékein az elmúlt évben a dolgozó p.t rasztság tömegesen mozdult meg a fasiszta erőszak ellen és ezek a megmozdulások egyes helyeken nyílt lázadó sokká fejlődtek. Miközben Jugoszláviában dü. höng az éhség, a titóisták nyíltan hozzákezdtek a gazdaság háborús vágányra váló átállításához. A ti tóista „tervben” mutatkozó fennakadások, sőt az egész „terv” csődje hathatósan zavarja őket a háborús terveik megvalósításában. Az ötéves „tervnek” hat évre való meghosszabbítása ina gábavéve is a tito-fasiszták gazdasági csődje és egyben magának a tervgazdálkodásnak az elvetését is Jelenti és a kapitalista hadigazdálkodásra való nyílt áttérést. Pálinkával, zsírral és pénzzel akarta me^vesztefgeíiii az elszámoltatokat Máriái Ádám ■ császártöltési kwlák Új normájuk szerint a tavaszi tervüket 25 százalékkal túlteljesítik. A gépjavítás terén mutatkoznak lemaradások js. A soltii, szakmári, kecskeméti gépállomások javításukkal még az 50 százalékot sem érték el. Ezeken a gépállomásokon gyengén megy a politikai munka. Az elvtársak másodrangú kérdésként kezelték az oktatást és Így a politikai munka, hiánya rányomta bélyegét a kongresszusi felajánlás teljesítésére és általában a gazdasági munkákra 4s. A császártőltésj gépállomás vállalta, hogy január 31-ig (kijavítja a gépeket. Még a mai napig Páríhírelt A népnevelő értekezletek napirendje a február 19—25-lg terjedő héten: A kongresszusi agitáció feladatai — nemzetközi kérdések. Üzemekben, városokban, falun olvassák el ehhez: 1. A Szabad Nép vasárnapi számában megjelent „Sztálin elvtárs válaszai a Pravda mun. iiatársának kérdéseire” c. cikket. Ezt a cikket a népnevelők már az értekezletek előtt olvassák el, csoportos megbeszéléseken vitassák meg. 2. A Szabad Nép február 17-1 számában „Népnevelők a Kongresszusi Hét győzelméért” c. cikket. A „Népnevelő” .3. számából: „A kongresszus lendülettel viszi előre a szocializmus építését” és ugyanezen számból; „Aüyágok, érvek, adatok a népnevelő munkához” című cikkeket. A népnevelő értekezletekre hívják meg a DÍSZ ifjú gárdistákat Is. A császártöltési pártszervezet népnevelői és a tanácsnak minden egyes tagjo kiveszi részét a begyűjtéssel kapcsolatos agitfir ciés munkában. Tudják, hogy milyen fontos dolog a termény- begyűjtés és szívügyüknek tekintik, hogy községük teljesíteni tudja atz előírást. A községi.párt- szervezet és a tanács közötti Jó kapcsolat eredménye, hogy kenyérgabonából 170 százalékra áll a begyűjtés. Nehezebben folyik a takarmánygabona, árpa, napraforgó gyűjtése. Kukoricából csak 17 százalék a teljesítés. Az elszámoltató brigádok munkája nyomán naponta 20—25 mázsa giabona kerül a raktárba. Megnehezíti a munkát a kulákok mesterkedése, akik a terményeket elrejtik, hogy spekulálhassanak vele. Minden rést megkeresnek, amelyen át gazdagodás! lehetőséget látnak, amelyen keresztül kijátszhiatják a nép államát. Nem egy helyen találtak a császártöltési kulákoknál is rejtett gabonát az elszámoltatás során. így: Ctdnyi Menyhért kálóknál 16 mázsa csöves kukoricát és 388 kilogramm rozsot. Kirsch- ncr József kuláknál pedig 6 mázsa csöves kukoricát és 218 kilogramm rozsot- A padláson és a/ istálló négy sarkában répával és szalmával letakarva tartotta- Hogy a kulák minden aljasságra képes, hogy nem riad vlsz- sz(a semmitől, azt láthatjuk Ildiin Ádám kulák esetében is, aki, amikor az elszámoltatási bízott' säg megtalálta nála a padláson az elrejtett 20 mázsa csöves kukoricát, egyéniségének megfelelő ajánlatot tett .az elszámoltató bizottságnak. Azt hitte, hogy a múlt rendszerben él és a kispa- rasztok félnek tőle. 5—5 liter pálinkát, J,00 forintot és zsírt ajánlott fel a, bizottsági tagoknak. Természetesen, nem ért el semmi eredményt & vesztegetésével, mert ma már a földhöz jutott kisparasztok a kulákban. ellenségüket, vérszívó sanyargatójukat látják. Mind a három kulákot átadják a Hatóságoknak. Ezzel szemben a dolgozó parasztság lelkesen csatlakozik a begyűjtéshez. Jó példával jár elől Benisik József középparaszt, aki a tanácsaink az elnöke, 500 kilogramm rozsot. Vidner István dolgozó kisparaszt 250 kilogramm rózsot. Vízi Boldizsár újgazda 100 kilogramm rozsot és 200 kilogramm szénát ajánlott fel önként- Vizi Boldizsár a nyár folyamán is előljárt «a beadásban. Beadási kötelezettségét 200 százalékban teljesítette. Kitüntetést is kapott. Az ő példájuk nyomán halad jó úton a begyűjtés, az ő példájuk nyomán született meg a 170 százalékos kenyérgabona begyűjtési eredmény. begyen takarék bélyegei. V tegye pénzét S ’ t a kajrékbetétkőnyvbe/,. Minél több dolgozó paraszt társamat győzöm meg a kollektív, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről Levél Jánoshalmáról A Szovjetunió felszabadítása után hazánkból, az urak országából valóban a dolgozó nép hazája lett. Nem elnyomott többó a falusi paraszt. Magunk vezetjük az országot, amiről álmodni sem mertünk volna, most valóra vált, tanulhat a dolgozó gyermeke is. A múltban én is fillérekért dolgoztam a kulákoknak, kora. reggeltől késő estig és még sem volt elég. Ha szólni mertünk, a csendőrök rögtön el hallgattattak. Ma magunknak dolgosunk, megváltozott a helyzetünk, miénk a föld, miénk a jövedelme. A iVörös Csillag-termelöcsoport elnöke vagyok, szeretem a munkámat. Január 22-ón behívtak kéthetes elnökképző Iskolára. Itt is éreztem, hogy milyen keveset tudok, mert a múlt rendszer nem adott arra módot, hogy tanulhassak, csak 4 elemit végezhettem. Már akkor tudtam dolgozni és családunkban nagy szükség volt a kc- nyérkeresőre. Az iskolán szép eredményt értünk el a tanulásban- Nem tettünk semmi mást, csak tanultunk, mindenünk meg. volt Örömmel tanultunk, mert tudtuk, hogy munkánkat az iskola elvégzésével sokkal jobban tudjuk elvégezni, hogy a szocializmus építésében falun csak úgy tudjuk kivenni a részünket, ha tanulunk. Meg kell ismertet, ni a nép igazi ellenségét, a háborúra uszi tóirat, akik békés városok bombázásán, gyermekek, asszonyok, férfiak halálán csak keresnek. Most már még jobban látom, hogy a szocializmust, áz 5 éves tervünket csak ügy tudjuk felépíteni, ha bizto sitjuk a nép számára a békét. Még fokozottabban fogok harcolni hazánk külső és belső ellenségei ellen, azzal, hogy jó) végzem munkámat és minél több dolgozó paraszt társamat meggyőzöm a kollektív, nagyüzemi gazdálkodás előnyéről Megmagyarázom, hogy a sző. vetkezet hoz csak igazi boldog életet, gondtalan jövőt a dolgozó parasztoknak, hogy a szövet, kezet! gazdálkodás sokkal eredményesebb, mint az egyéni kisparaszti gazdálkodás. J Esért a boldog j életért, amiben élünk, köszönet Illeti a nép államát, irányítónkat, a Magyar Dolgozók Pártját és vezetőjét, szeretett Rákosi elvtársat, hogy most nekünk, akiknek a múltban csak azé gyen és megaláztatás volt. a részünk, ma jogunk van és ssa. badságunk, anút a hatalmas Szovjetuniónak és nagy vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetünk. Meg is őrizzük szabadságunkat, békénket és kémé. nyen lesújtunk mindazokra, akik azt veszélyeztetik, akik el akarják venni tölünk. Zemankó Péter jánoshalmi Vörös Csili ag.tszcs elnöke.
