Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-20 / 42. szám

Állami gazdaságaink harca a kongresszusi vállalások teljesítéséért Aj ipari munkásság kon­gresszusi versenymozgalma nyo­mán a .merőgazdaság szocialista szektoraiban, így az állami gazda­ságokban is, kiszélesedett a kon­gresszus tiszteletére megindult munkaverseny. • Ez- a verseny nagyfontosságú ötéves tervünk teljesítése és egész népgazdaságunk fejlődése szem­pontjából. A traktorok és egyéb gépek időre való kijavítása, a tej- iiozain emelése, új istál.ók épí- ijso és romos istállók helyreállí­tása helyi építőanyagokból stb-, nagyjelentőségű és komoly lépés­sel viszik előre mezőgazdaságunk fejlődését. A kongresszusi. verseny során már komoly eredményeikről szá­molhatunk be. Száz és száz gép kijavítását és egyéb feladatokat már teljesítették. Megyénk, területén a hildpusz- tai, a bácsalmási, a garaj és máté- lelkei állami gazdaságok fejezték be először a gépek javítását. Ezé. sen a helyeken komolyan vették a kongtesszusi versenyt A garai állami gazdaság tehenészete pél­dául 68 db tehénnél 28 literes, 70 db tehénnél ped.g ’22 literes fe­jest átiagot ért el. Hi'dpusztán Illés András juhász vá lalta, hogy 100 db anyajuhnál 135 db szaporu. la tot ér el. Vállalását 140-re tel­jesítette, Tiszakécskén az elha­nyagolt baromfiállományt gondos kezeléssel annyira feljavították, hogy a tojáshozam 200-rúl 40Q-ra emelkedett. Az eredmények mellett azonban a (tíbák felett sem szabad elsikla- nunk. Kalocsa, Nemesnádudvar és Dunavecse lemaradlak a gépek javításánál. Nemesnádudvaron pél­dául Cser Dezső, áz állami gazda­ság vezetője boroskancsó hajto­gatással és a munkásokkal való r.ivódássa! töltötte idejét és nem készítette elő a kon­gresszusi munkaversenyt. Állami gazdaságaink a miniszter- lanács takarékossági rendeletének végrehajtásával is készülnek Pátiunk, nagy seregszemléjére. Ismeretes a?; hogy egyes állami gazdaságainkban meg nem enged­hető pazarlás mutatkozott. Soltszentlmrén például elhall­gatták 5 vagon kukoricának és 90 q hallisztnek a létezését. Ez! külön akarták felctetni » jószá­gokkal. Az ellenőrzés alkalmával derült., csak lei a dolog. A gazda­ság vezetője ellen megindult a fegyelmi eljárás. Pazarlás volt például az áru­termelés területén, is. Előfordult, hagy a termelt tejfelesleget szét­osztották a gazdaság tagjai kö­zött. QlyanoknsJk js jutott tej, akik­nek nem volt szüksége rá. Így azután a felesleges tejmennyiség különböző illegális csatornákon át eltűnt. Ilyen eset fordult elő Agasegyházán és Bácsalmáson. Az'ehhez hasonló cselekmények elkerülése végett dolgozták ki az állami gazdaságaink tevékenysé­gük minden területén a takarékos- sági térvet. Az üzemanyagmegta­karításon kívül, a takarmányta- karckosságot is a legmagasabb foítra igyekeztek emelni. Sőt, a minisztertanács által előírt taka­rékossági normákat még 15 szá­zalékkai csökkentették. Jobb ápo­lással és bánásmóddal így is jó kondícióban tudják tartani az álla­tokat. Leépítették az adm-innztra- tiv szerveket. Vagyis, az admi- niszttációból .a felesleges munka, erőket máshova csoportosították. Az árutskar ékosság területén példásan jár elől a gara- állami gazdaság, amely 22.000 liter tej he­lyett 27.000 liter tejet adott be. A mátéházi állami gaz­daság 4000 liter tej helyett 0000 liter tejet szolgáltatott be. Az állandó lermelőbrigádioi, megszervezése is folyamaiban van. Ezek a termelőbrigádok nem al­kalmi csoportosulások, hanem állandó jellegű munkaszerveze­tek. Ugyanazok a dolgozók ugyanazokkal a -termelőeszközök­kel, ugyanazon munkaterületen dolgoznak huzamosan!) időn ke­resztül. Ez lehetővé lesz*, hogy a brigádtagok tövéről-hegyére megismerjék a gondozásukra bí­zott szántóföldet, vagy jószág- állományt. A kezükre adott gé­pek, termelőeszközök jebb kihasz­nálásává! így mind jobb és jobb eredményeket tudnak elérni. Az ilyen brigádoknak szer vezeti, összetartott egységnek kel! ien- niök. A jó munkáséit átadják ta­pasztalataikat, munka mód­szereiket, tanítják a többié, két és így lehetővé válik a haladó módszerek széleskö­rű meghonosítása. A .brigádokat a hildpusztai, tompái, fehértói és a tiszakécskei állami gazdaságokban már meg­szervezték. Állami gazdaságaink a kon­gresszus.- .versennyel egyldöosn elősegítik a tavaszi munkák, ide­jében való megindítását is. Ez pe­dig rendkívül fontos a jó termés­eredmények biztosítása érdekében. A jól megmunkált talaj és az idejében való vetési munkák növelik a termés­hozamot. Megyénkben a? állami gazdaságok átlagosan 85 százalékban leszer­ződtetek a munkásokat. A vető­magok már mindegyük gazdaság­ban előkészítve várják a tavaszi vetést. : Az új kollektív szerződés, az új normák fokozták a munkaikedvet. Mátételkén az állami gazdaság dolgozói vállalták, íiogy az új nor­mákat túlteljesítik. Fontos feladat az eredmények fokozása érdekében, hogy állami gazdaságainkban is megjavítsák a népnevelő munkát, l^jjá kell szervezni az agitációs gárdákat. Pártunk tagjai mindenütt járjanak élen a kongresszu­si munkaversenyben, mutas­sanak példát a pártonkívü- li állami gazdasági dolgozók előtt. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a kongresszusi munkaver. senyoen és a termelésben eléri újabb győzelmek új lépést jelen­tenek. országunk szocialista építé­sében, valamint az egész világ békéjének megvédésében. A román dolgozó parasztok lelkesen készülődnek a tavaszi mező- gazdasági munkálatok sikeres elvégzésére. Kijavítják a vetőgé­peket, ekéket és más mezőgazdasági gépeket, hogy a tavaszi munkálatokat kellő időben, fennakadás nélkül megkezdhessék KECSKEMÉT KÉSZÜL A TAVASZI MUNKÁKRA Az ötéves terv második eszten­dejében mezőgazdaságunk újabb jelentős lépést tesz a szociális- ta tervgazdálkodás útján. A ta­nácsok mezőgazdasági osztályai — így a kecskeméti is —, fontos munkákat végeztek el már eddig is a tavaszi munkálatok sikeres beindítása é§ végrehajtása érdé- Írében. így elsőnek már jóelöre felbontották és eljuttatták a ve­tésterveket a községekhez. A kecskeméti mezőgazdasági osztály által készített vetésterv összhangba hozza a miniszterta­nácsnak a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésére ho. zott határozatát éspedig a ta. karmányféleségek fokozott ter­mesztésének biztosításával. Kecskemét környékén a ta- karmánytermelés az utóbbi évek alatt a legkisebbre csök­kent és a tenyészállatok egy- re-másra kerültél, levágásra. Az állatállomány gyors gyarapí­tásának első tényezője az egye­di takarmányozás, amit csakis a legjobb beállítású vetéstervvel érhetünk el, azaz minél több szá. lasterméket és takarmányga’oo. nát termesztünk. Ennek érdekében szabja meg az idei vetésterv Kecskemét szántóterületének 18.8 száza­lékán a másodnövények ter­mesztését. Az 500 holdon felüli birtokkal rendelkező szocialista szektorok, ban futószalagszerűen berende. zett állandó zöldtermelés folyik majd. így kb. 600 hold csaiamá. cíé, silókukorica, mohar és takar, mányköles vetésével biztosítjuk a takarmányozást. Népünk, békénk ellenségei a terményeejíegető kulákok Nagyobb éberséggel leplezzék le a helyi tanácsok a falu hörcsögeit A második: félévi begyűjtési terv teljesítése az osztályharc élesedése következtében na- gyobb harci felkészültséget és több éberséget követel a helyi tanácsok részéröl. . A kulákság kétszeres ravaszsággal igyek. szik minden szem terményt el­dugni, zavart okozni népgazda. Ságunknak és a remélt feketé. zé-ssel busás hasznot oiztositani magának. Népünk, békénk ellen, ségel a terményréjtegetö kulá- kok! A kiskunfélegyházi tanács végrehajtóbizottsága égész sor kulák ellen indított eljárást az elmúlt napokban. Fekete Imre 50 holdas zslrosparaszt 594 kg rozsot, több q. búzát, árpát és za­bot rejtegetett a lakásán. Szabó D. József 57 holdas szomszédja iái; Tő-telt Pál középparasztaál í '50 mázsa szénát rejtett el, amit ‘ a többszöri elszámoltatás alkal­mával elhallgatott. Újvári Ferencné harkakötönyi kuláknál a szárkúp alatt zabot és kukoricát találtak elrejtve, szalmával letakarva pedig na. gyobb mennyiségű burgonyát és 3 mázsa szénát rejtegetett. Kecskés Imre és Kecskés Mik­lós jánoshalmi kulákok ter­ménykészletüket a szülök házá­nál rejtették el. Kiss András jánoshalmi kulák 10 mázsa ku­koricát, 1 mázsa lisztet, búzát és feketén vágott sertést rejte­getett. Fehérvári Antal és veje, Mó. zer Gábor csávolyi kuláknál 116 mázsa kukoricát és többmázsa kenyérgabonát találtak elrejtve, amit Gyűrűs Imre telepes gazda fedezett fel; Gulyás Imre kecskeméti ku­lák borbási tanyáján az elszá- moltató bizottságot vasvillával akarta megfélemlíteni és fia fogta le a dühöngő kulákot. Valkai Erzsébet miskei kuláknál 6 mázsa árpát, 4 mázsa lisztet, zabot es 320 kg borsót találtak elrejtve. Császártöltésen Gábor János kulák a pincefalában 50 hekto­liter bort dugott el. Az elszá­moltató bizottság tagjának. Soltész Ferencnek 1000 forintot Ígért, ha elhallgatja a felfede­zést. Méri Adámnál 20 q. elrej-' tett kukoricát találtak. A kulák 400 forinttal, 16 liter pálinkával, és zsírral akarta, megveszteget- íni a bizottság tagjait; Császár. ,töltés dísze még Lovász Simon kulák is, aki 10 mázsa kukori­cát .15.hl; borral együttra-saénav kázajba rejtett, ' ....... * A tavaszi vetésterv elkészíté­sénél egy jelentős szempont, hogy az egyes növényfajtákra nem általánosan szabták meg a területet, hanem alkalmazták a tájtermelés szabályait. így valamennyi növény a neki legjobban megfelelő területet kapta. Az idei vetéstervben jelentős emelkedést mutat az ipari nö­vények termesztése. Cukorrépából tavaly mind­össze 183 holdat kötöttek le, az idén 275-öt. Megnövekedett a napraforgó is az olajosmagvak területe is. Ta. valy 3978 holdon termesztették. Az idén ezzel szemben 4081 hol­don, ezenkívül pedig még külön 2673 holdon szegélyként ter­mesztenek napraforgót. Igen nagyjelentőségű a gya­pottermesztés megindulása is. Tavaly Kecskemét környékén egyáltalán nem termesztették. Az idén összesen (i3 hold gyapotvetést kötöt­tek le, ebből 38 bold a szo­cialista szektorokban van, amelyek már a megfelelő talaj, előkészítést is elvégezték a, ve­tése alá. Zöldövezet létesítésével in­kább a termelöcsoportok, de a városkörnyéki egyéni gazdálko. dók is foglalkoznak. A kertészeti terület így 300 holdra emelkedett a tavalyi 120-al szemben. Nemesített vetömagburgonyatermesz- tésre 167 hold szolgál, ami­re 10 vagon Szovjetuniótól kapott krassavai nevű vető­mag már meg is érkezett. Erre kötött le !2 hóidat a Rózsa Ferenc-csoport öntö­zéses gazdálkodással. Tavaly egyáltalán nem szere­pelt, ma pedig 50 és fél holdon nemesített borsó- és babter­mesztése is be van. állítva a tervbe. A termelési szerződések le­kötése vonalán a termelő­csoportok 125 százalékos eredményt értek el. Az egyéni gazdálkodóknál jó­val kisebb, csupán S0 százaié- kos, ami visszavezethető az ala­pos felvilágosító munka hiányá- ra. Ennek ellenére főként az ipari növényeknél a vetésterület állandó növekedést mutat. A mezőgazdasági osztály széleskörű tudatosító munkát indított annak érdekében, hogy csak tisztított és csávázott ve­tőmag kerülhet a földbe. Beindították a szelektoro­kat és a földmüvesszövet. kezet két. csávázőegységet állított be, Egyik vándoregység., a másik pedig a földmüvesLszcvpikezet központjában van. A gépállo­más szelektorán már - kb. 20 mázsa gabona került tisztítás alá. A mezőőrök rendszeresen figyelik a szelektorok és csá­vázok használatát és tudatosító munkát végznek a dolgozó pa­rasztság körében. A vetőmagvak idejében való biztosítására is lépések történ­tek. A termelöesoportokhoz már korábban megérkezett a lu cérna, takarmányrépa és borsó, valamint a bükköny vetó'mag. A talajmüvelés és az öszi ve­tések szakszerű gondozásának tudatosítását tanfolyamokon, előadásokon, kisgyüléseken biz­tosította a mezőgazdasági osztály, valamint a mezőőrökön keresztül. Ide kapcsolódik a gépállomás munkájának nép­szerűsítése Is, aminek eredmé, nye megmutatkozik a szépszá. mű talajmüvelési szerződések­ben is. A gépállomás két traktora néhány nappal ezelőtt már ki is indult, hogy megkezdje az időszerű ta. vaszi munkát. * ' A szocialista mezőgazdaság megteremtésének útját megró, vidíti az a tény, hogy a terme, löszövetkezati mozgalom kecs­keméti viszonylatban is hatal­mas fellendülést mutat. Ezt a számok igazolják. A város területén lévő 60.714 hold szántóból 6166 hold már a szocialista szék. torok kezelésében van. A termelőcsoportok területe ta. valy szeptember óta megkétsze. reződött, ugyanígy a család, és taglétszámuk is, de megszapo­rodott a termelőcsoportok szá­ma is.­Decembertől kezdve pedig 606 családról 688-ra, • 1102 tagról 1211 tagra szaporo dott a csoportok Ictszánm. Az utóbbi hetekben pedig szá­mos új csoport alakult és az elökészí főbizottságok is szép eredménnyel dolgoznak. A táj ói állami gazdaság több íiolgozója sokszorosan túlteljesítette kongrrsszusi vállalását A pirtói szölörészlegböl Harkai Lajos. 140 százalékról 150-re vál­lalt é-s 181 százalékot teljesített. H&zcJOHyi Lajos 20 százalékkal teljesítette túl vállalását Gyön­gyi István a felajánlás előtt 150 százalékot teljesített. 10 százaié- km emelést vállalt és ma 206%-ra d olgozik- Lakói Benő ugyancsak lőó-rö] emelte 187 százalékra normáját, Vereb Béla 100 száza­léknál tartóit, 150-et váMalt - és 1210 százalékot teljesített.'

Next

/
Thumbnails
Contents