Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

e I* ú r < «* s I* á r < 6 n f í é s ANEPNEVELOKOKTATASAROL A népi demokráciánk. Pártunk előti álló feladatok sikeres meg­oldása szükségessé teszi, hogy népünk széles tömegei egyre fo' kozottabb ütemben váljanak a szocializmus lelkes építőivé és a béke tudatos védőivé. Ez arra kötelez bennünket, hogy maga­sabb követelményekéi támasz szunk Pártunkban a politikai ne­velő munkával szemben. A Poll tikai Bizottságnak az agílációs munkáról szóló határozata ' meg­mutatja, hogyan zell a politkai nevelő munka leghaiásosabbfegy vérét, áz agitációt. a népnevelő munkát, o]van színvonalra emel­ni, hogy az ténylegesen biztosít sa a Párt és a tömegek között kapcsolat szilárdságát, a pártonkí- viili tömegek felsorakoztatását a Párt és a Jzorltlány politikála mögé, Alihoz, hogy ez a célkitü vés valóra váljéz, egyre több góndot kel) fordítanunk népneve­lőink. előkészítésére, nevelésére Ezért tér ki a Politikai Bízott ság fenteuilftett határozatának 4 pontja arra, hogy pártszerveze­teinknek biztosí|uniok kell a nép nevelők sokoldalú oktatását. Ct»k képzett népneveié agitálhat megelőzően Agitáciőnknak szilárd eszmei alapra, a marxizmus-Ieninizmus tudományára kel! támaszkodnia mert. csak így lehet igazáu meg győző, mozgósító. Ez persze nem azt Jelenti, hogy népnevelőinknek pl. a dialektika törvényeit kell tu dományosan. megmagyarázniok ahhoz, hogy a dolgozókat a muri kafegvelem megszilárdításának szükségességéről meggyőzzék Egyes népnevelőink ezt teszik fippen ezekhez szól Lenin elv- társ, mikor azt mondja, hogy az agitátor köteles , egyszerűen és világosan, a tömegek részére érthető nyel- - ven beszélni, határozottan el­dobni á bölcs terminusok nehéz ütegé* az idegen szavakat, a betanult, kész, de a tömegek részére még élhetetlen, Isme rellcn Jelszavakat, meghatáro- zásokat, következtetéseket“ Kppen akkor kényszerül a nép­nevelő száraz, úgynevezett ,,tudo­mányos* érvelésre támaszkod •ni, amikor maga sem érti elég íőí azt, amit meg kellene magya­ráznia, — nem érti, hogy a marx­izmus leninizmns taníása ho­gyan függ össze a való élettel azzal a mai kérdéssel, amely mö­gé mozgósítania kell a tömege­ket Népnevelőink sokszor érvelnek azzal, hogy „hazafiasságunk is­mérve a Szovjetunióhoz való vi­szonyunk“. Ez a megállapító fe'tét’í nül igaz és helyes, — di .hj csak enpvil mondunk, ezzel még nem világítottuk meg, hogy mi a tartalma a hazafiasságnak a Szovjetunióhoz való viszony­nak. Tanuljunk Pártunk vezetőitől! Révai elvtárs a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusán azt mondta: *,Miért szereti a mi népünk a szovjetuniót határtalan ragasz­kodással? Azért, mert függet­lenségünkét neki köszönhetjük. Azért, mert Szabadságunkat ne­ki köszönhetjük. Azért, mert segített taJpraállnj nemzetünk­nek. államunknak, az ntán a Szörnyű háborús kalaszlrófa után, amelybe népünk elnyomói a második világháborúban Hit­ler oldalán hazánkat belesodor- *ák. Azért szereti a magyar nép a Szovjetuniót, meri módot adott arra. hogy élhessünk sza­badságunkkal.1’ Ez az érvelés eljut a dolgozók szivéhez é.- értelméhez, tettekre ösztönöz, Jiogy hazánkban a sz.o- cia\iimns mind gyorsabb építésé, vei bálijuk meg mindazt, amit a nagy Szovjetuniónak köszönhe­tőnk Az a népnevelő, aki rendszere­sen-' tanulmányozza a mnrxiznnis- leoinizmus kérdéseit, az ért; ah­hoz, hogy ne csak címszavakkal agitáljon, hanem összefüggésük­ben tudja, megmutatni ® dolgo­kat. Meg tudja magyarázni: ah­hoz, bogy a békéidből- szilárd támasza legyünk, soha nem látott ütemben kell fejlesztenünk ipa runkat, egye nnicnKiibli színvo­nalra kell emelnünk termelésün­ket. Azt is meg tudja lehűl értet­ni a dolgozókkal, hogy békénk védelme hogyan áll szoros kap­csolatban azzal az eredménnyel, amelyet a dolgozók a l tv telje­sítésével és túlteljesítésével, munkamódszerük állandó javíiá- sával elérnek. Minden egyes ú.1 teherautó megkönnyítt azt, hogy építkezéseink megfelelően el le­gyenek látva anyaggal, minden egyes újonnan épülő gyár az új gépek százait adja népgazdasá sunknak, s e gépekkel megier meljlik mindazt, auij a magyar nép szükségletére, az egyre éle 7Ődü nemzetközi helvze'bea nép ca/dF ságunk erősödé ébez. nép hadseregünk fejlesztésilny, ts a tartalékoláshoz szükséges. A népnevelő felelő is éggel trr űzik a Pártnak azért bogy a rábízol* dolgozókat egyre iinlu- datoí abbá nevelje. Nem tudja 11- látni ezt a megtisztelő feladatát, ha elhanyagolja a saját maga képzését. Hogyan láthatná ö a körülülte történő eseményeket vi lág( .* abban mint a Hinni ilo.go zó, ha nem tanulmányozza a marxlzmas-len I n i z mu s el mél e* ét, ha nem igyekszik ezt alkahi’.-.zm a gyakorlatra? Pál József elv- társ. a Hunijai Acélárugyár egyik népnevelője, rendszeresen eljár a politikai iskolai foglaltai zásra A „Hogyan éltek a dől gozólc a Horthy-rendszerbenP' c. tananyag feldolgozása után vilá­gosan meg tudta magyarázni a dolgozóknak, hogy a Horrliv fa­sizmus idején nemcsak u munka­bér alacsony szinvoua a to.i ne- hézzé életüket, hanem a nizonv- talanság is, amelyben éltek. Ki­mutatott, hogy a legjobb '.seihen is csak 8—9 hő'apót dolgozhat ak évenként. Ezzsi szemheállí tóttá azt, hogy ui.jyeu nagy szó eiális juttatásokai kapnak ma az üzemi do’gozők és e'monijtja hogy mindez azért lehetséges meri az ország itányitóJa a Párt. amely kiizd azért, hogy a dolgozó népet felemelje, A népnevelők bevonása a pártoktatásba Ez a példa is bizonyt!ja, hogy ha népnevelőink a tömegek Igazi kommunista nevelőizé akarnak lenni, — politikai képzettségüket állandóan emelniük kell. Pártbizottságaink súlyos mu laszi ásókat követtek el ezen a téren. Az oktatási év megindítá­sánál nem fordítottunk elég gon dot arra, hogy a népnevelőket be­vonjuk a szervezett oktatásba, így fordulhatott elő az, hogy a népnevelők többsége számára nem biztosítottuk a tovdbbjcjló- dés lehetőségét. Ez a lemaradás különösen megmutatkozik a mun sás népnevelőknél Pl. a Hofherr- ban 258 népnevelőből mindössze 54-en vesznek részt a pártokta tásban. Be ugyanilyen jelenségek tapasztalhatók a K1X. kerület­ben is, ahol 231 népnevelőből 7-et vontak be szervezel t okta’ásba, vagy Hajdú megyében, ahol csak a népnevelők 5U százaléka szá­mára biztosították a tanulást. Ezen sú yos mulasztások okát ab­ban látjuk, hogy a pártbizotisá gok — bár a legtöbb pártszerve­zet ..súlypontként'* kezelte a népnevelők oktatását (körlevelei adlak ki az alapszervezeteknek), de nem eléggé köret kezetesen ellenőrizték, hogy a végrehajtás milyen mértékben történt meg. Ez a*t bizonyítja, hogy legtöbb helyen a funkcionáriusok a Poli­tikai Bizottság határozata után sem látják: most nem nz egyet­len és nem is a legdöntőbb fel­adat, a népnevelő-csoportok át­szervezésé és különböző más, szer- vezeti jellegű intézkedés. Első- \ sorban azt kell biztosítani, hogy aojtációnk tartalmát és színvona­lát. illetően, enure hasonlóbbá váljék a bolsevik agitdciöhoz, j hogy a marxizmus-Ieninizmus. tanításaira támaszkodva, harcos, mozgósító jellegű legyen. Ezért az szükséges, hogy pári- bizoitságaink vizsgálják felül megfelelő számban vontdk-c be az. oktatási munkába a népneve­lőket és véaeznek-e népnevelő- munkát azok, akik a pártokta­tásban részlvesznek- Arra kell törekednünk, hogy rövid időn be- iiil csak azokat osszák be nén- uevelőinunkára, akik a szervezeti tanulásban résztvesznek. A pár- t.onkíviili népnevelőket vonják ne tomeaelOadds-sorozatolcra. rd- diószcmindriumgkru, hogy szá­mukra is biztosítsuk a tovább­fejlődés lehetőségét. Kísérjék fi­gyelemmel azokat a népnevelő' két, akik képezik magukat, néz­zék meg: különböző oktatási for­májuk biztosítják-e azt, bosv népnevelőink a tanulás eorán megfelelő érveket szerezzenek. A iiropaganda-e'.smináriumok po­litika; iskolák vezetőinek, adja uak minden, tananyag feldolgo­zásához helyzeiképet arról, hogy ott, az üzemben vagy faluban a párt- vagy termelési munka me­lyik kérdésében mutatkozik kü­lönösebb lemaradás. A propagan­dista elvlársaknak úgy kell fel­dolgozniuk ezeket a helyi szem­pontokat, hogy az iskola haliga tói elölt világossá váljék az anting helyi kérdései és a helyi problémák közötti kapcsolat. A propagandisták mondassák néha el egy-egy kérdésnél a politikai iskoia egyik vagy másik hallga­tójával, hogy pl. hogyan győzné­nek meg egy pártohkívüli közép- paraszt dolgozót arról, hogy ne­ki a lerraelőozövetkezeibeu van a helye, sth. Pártbizottságaink tehát ne elé gedjenek meg azzal, ha esetleg népnevelőink nagy többsége részt vesz pártok látásban, hanem le­gyenek igényesek a népnevelők továbbképzését illetően. A Kárt Országos Kongresszusára való készülődés jelentse a politikai nevelő munka színvonalának megjavítását, ami a párt- és ter­melő munka minden térülőién még nagyobb eredmények eléré­sét teszi maid lehetővé Azok a népnevelő elvtársak, akik képezik magukat, tartsák kötelességüknek, hogy meggyőz­zék a tanulás jelentőségéről mindazokat a népnevelőket, akik ettől húzódoznak. Az a népne­velő, aki tanul, bármilyen nehéz­ségek közé kerüljön is — «em fog elcsüggedni, nem fogja el­veszteni biztonságát, nem kerül­het a pánikkeltő ellenség uszá­lyába. hanem szilárdan bízva a Pártban, ügyünk igazában, moz­gósítani fogja dolgozóinkat a béke megvédésére, a szocializ­mus építésére. KOVÁCS ÉVA, Módosították a mezőgazdasági és gépálíomási kollektív szerződéseket Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozót közül számosán felvetették, hogy vizs­gálják felül az eddigi kollektiv szerződéseket és a megállapí­tott normákat, mert azok sok esetben hiányosak, méltánytala­nok, a normák pedig már lazák, elavultak és a munkaverseny to­vábbi fejlesztésének, a termelé­kenység emelésének gátjává váltak. A dolgozók kérésére, a föld­művelésügyi minisztérium és az Országos Munkabér Bizottság felülvizsgálta a mezőgazdasági és gépállomási kollektív szer­ződéseket. Ennek alapján az Országos Munkabér Bizottság határozatot hozott a mezőgaz­dasági és gépálíomási kollektív szerződések kiegészítésére. A határozat az eddigi huszon­két bérkategóriával szemben hét bérkategóriát állapít meg. Intézkedik arról, hogy külön bértarifa alapján kell elszámol­ni a darabbérben és az időbér­ben dolgozók bérét. A kiegészí­tés a mezőgazdasági munkákra új munkaköri besorolást álla­pít meg. A munkákat a nét bérkategóriának megfelelően, a fizikai erőkifejtés, a veszé­lyesség, valamint a szaktudás figyelembevételével sorolja be. Az új teljesítménybértarifa je­lentősen. emeli az alapbéreket. A kiegészítő határozat meg­állapítja a munkaidőt: a terme­lésben részvevő fizikai mun­kavállalók munkaideje április 1-töl október 31-ig napi tíz óra, november 1-től március 31-ig oápi nyolc óra, az állatok mel­lett alkalmazott munkavállaló­ké napi tíz óra, aratásnál, csép- lésnél pedig napi tizenkét óra. A kollektív szerződés kiegé­szítése rendezi a munkavállalók természetbeni járandóságát is, Rendezi továbbá a kényé rgabo- nafejadag biztosítását az állan. dó alkalmazottak és eltartott családtagjaik részére. Azok a munkavállalók, akik földjáran- dóságban nem részesültek, a háztartási szükségletük fedezd sére a gazdaság termékeiből vá. sárolhatnak, ha a gazdaság ál­lami szállítási kötelezettségé­nek eleget tett. A határozat biztosítja a sza­badnapot. Ha valamely mun­kát vasárnap kell végezni, ezért a hét valamely napján szabad­nap jár. A határozat alapján olyan pre- miumozási rendszert kell bevezetni', amely a jövedelmező termést elő­mozdítja és a gazdaságosság elvén alapszik. Igen jelentős a kollektív szerző­dés kiegészi léséről szóló haláro- zatnak az a része, amely a gép­állomás} traktorosok részére éven­ként egyszeii hűségjutalmai biz.- os.t. Ezt a jutalmat elő zör 1951. év végén fizetik ki. A jutalom összege az évi kereset két száza­lékának felel meg. Ez az összeg évenként egy százalékkal emel­kedik. A kollektív szerződének kiegé­szítéséről szóló határozat leszö­gezi hogy azokat a munkákat, ameíyekte normát állapítottak, meg, csak teljesítménybérben szabad elszámolni. A kiegészítés kiküszöböli azokat a hibákat és hiányosságokat, ame­lyek az eredeti szerződésben vol­tak. Az eredeti szerződésnek 3 kiegészítéssel ellenkező rendel­kezései hatályukat vesztik. A dolgozók kérelmének meg­felelően ielülvizsgálják az eddigi normákat jS és az új normák meg­állapításáról külön történik intéz­kedés. Ismét támadásba lendült a vietnami néphadsereg* A hétfőn délután Parisba ér­kezett hirek arról számolnák be, hogy a vietnami néphadse­reg 120 kilométeres arcvonalon nagyszabású támadást indított Hanoi külső erődítmény-gyürüi ellen. Francia hivatalos jelen­tés szerint a vietnami csapatok tüzérséggel — ágyúkkal és ne­hézmozsarakkal — rendelkez­nek. Az expediciós hadsereg közieménye elismeri, hogy a vietnami hadsereg „erős táma­dást” fejtett ki a Hanoitól északkeletre lévő térségben, A leghevesebb harcok Bao-Chuc körül. Hanoitól körülbelül 5C kilométerre északra és Vizh- Yen-tői 15 kilométerre folynak. Sajtójelentések szerint Vizh- Yen-től 16 kilométerre északra a vietnami tüzérség megsemmi­sítette Tam-Long helyőrség megerősített állásait. A Le Monde jelentése sze­rint de Tassigny tábornok Say- gonból a harcok színhelyére ér­kezett. Le’kes jelentének a Stábod Xé»-kant vány első nap jutunk eredményéről Népnevelőink harca a Szabad Nép sikeréért Mindjobban közeledik párttag­ságunk és dolgozó népünk nagy és dicső napja: a pártloongrefszus. A pár'kongresszus előkészítésének szakaszára esik a Szabad Nép terjesztési hónapja amely január IHől február 11-ig terjed Me­gyénkben a népnevelők sízázai megkézd'-ék felvilágosító munkáju­kat a Szabad Nép olvasótáborának növelésére, a pártkongresszus tiszteletére. Izsák községbsn a Ta­nács és a földműves: zövelkecet dolgozói versenyre léptok egymás­sal a Szabad Nép terjesztésének sikeréért. A tanács népnevelői már az első napon büszkén jelen­teltéi, hogy teljeatehék vállalásu­kat. A tanácsházán mindenki elő­fizeti a Szabad Népet. A tanács­tagok úgy végezték d munkát, hogy az első előfizetők ők ivoliak. Példamutatásukkal győzték meg a többi dolgozó’iát. A Szabad Nép- 1-wmpányban jó ■ feivüágosí ó és szervező munkát végzett Kovács Pál, Dinyi Imre, Barta Imre Both J.enő tanácstagok. Ezek a népne­velők több dolgozó parasztot szer­veztek be Pártunk közpon'i lap p­nak olvasótáborát». Hegedű: László, Katona Józsefné, Puszten- dorf Rózsa és Egyedi István nép­nevelők sem akartak lemaradni. Követték a tanácstagok példamu­tatását és sajátmaguk rendelték meg elsőnek a Szabad Népet. Az MNDSZ és a DISZ tagj-ai is tevé­kenyen kapcsolódtak be a kampány- munkába. , A Szabad Nép terjesztését politikai feladatnak tekintik. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága a napokban fo-gla.kozotf a Szabad Nép terjesztésének, kér­désével. Kiértékelték a murikát és ahol hiányosságok ütötték fel fe­jüket, ott azok kiküszöbölésére megtették az intézkedéseket. • Solton is teljes erővel folyik a Szabad Nép terjesztéséért meg­indítóit felvilágosító munka. A napokban megtartott értekezle­ten jO népnevelő jelent meg és vállalta, hogy a községben dup­lájára emelik a Szabad Nép ol­vasótáborának a számát. A fel- világosító munka nyomán már az első napokban harminccal növe­kedett az előfizetők száma. Az agílációs munka élén Nagg András párttitkár jár. •i­A népnevelők Hárfán is meg­indullak, hogy sikerre vigyék a Szabad Nép-kampányt. A helyi pártszervezet mozgósította a ta­nács és a tömegszervezetek nép­nevelőit. A kampány beindulása előtt gondosan előkészítették a népnevelőket és elérték aet, hogy legelőször maguk a népnevelők fizettek elő a Szabad Népre. A népnevelőcsoportba bevonták a középparasztokat is. Ennek ered­ménye az lett, hogy a középpa- rasztöik soraiban már eddig 45-en fizettek elő a Szabad Népre*. Vál­lalt ák; hogy az eddigi előfizetők számat megháromszorozzák. V. Tóth Imre és Nagy Jánosné a kongresszus tiszteletére felaján­lották, hogy egymaguk 24 előfi­zetőt szerveznek meg. A földmü- vesszövetteet tagjai valameny- nyien előfizetői lesznek a Szabad Népnek és népnevelő munkájukkal 12 új előfizetőt fognak szerezni. Mi, n bajai 1. körzet MNDSZ- asszonyai, a Szabad Nép olvasó­táborának szélesítésével c-l akar­juk érni, hogy még szilárdabbá kovácsoljuk a Párt és a tömegek kapcsolatát. Ezért vállaljuk, hogy a körzet minden családjának asztalán olt legyen a Szabad, Nép MNDSZ I, körzet asszonyai, Baja. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents