Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-16 / 12. szám

JUGOSZLÁVIA ASSZONYAI aktivan küzdenek A FASISZTA TITO-KLIKK ELLEN A földművelésügyi minisztérium közleménye a termelő­szövetkezetekbe és csoportokba bevitt állatok értékének visszafizetéséről és a tagoknak nyújtandó kedvezményes állatbeszerzési hitelről Irtai KONS1 ADiCA KRECUN, a Komán Munkáspárt Központi Bizottságának tagja Jugoszlávia hitlerista megszál­lása idején a jugoszláv nők hő­siesen harcoltak, hogy felszaba­dítsák hazájukat a hódítók igája alól. Ebben a harcban 25 ezer jugoszláv nő áldozta életét. Több, mint 40 ezer megsebesült és 5000 nyomorékká vált. A Tito-klikk fasiszta kor­mányzata megsemmisítette a ju­goszláv népnek annyi áldozat árán kiharcolt vívmányait, az egész országot az amerikai im­perializmus gyarmatává süllyesz­tette és egyre kegyetlenebből zsákmányolta ki a jugoszláv nő­ket. Nyomor, éhség. « legelemibb munkavédelem hiánya, rabszolga­ságra emlékezteid munkaviszo­nyok a gyárakban és a, falun, kényszermunka, növekvő gyer­mekhalandóság, leturtóztatúsok, kiásások és halál a koncentrá­ciós táborokban: ez 'ma az osz­tályrészük a jugoszláv nőknek* Titóék hivatalos statisztikája szerint Jugoszláviában a munká­sok 20 százaléka nő. de egyes iparágukban ez az arány meg­haladja az 50 százalékot is. A Tito-klikk azért vonta be a nőket ilyen tömegesen a terme­lésbe, hogy növelhesse a kivitelt a kapitalista országokba és fo­kozhassa az amerikai-angol im­perialisták utasítására folyó há­borús előkészületeket. A legtöbb vegyészeti-, dohány, és textilgyárban túlnyomórészt nők robotolnak. Ezekben a gyá­rakban az egészségügyi viszonyok a legsúlyosabbak: nincs szellőz- tetéo, 6 a gázok és a por külön­böző betegségeket okoznak Olyan vállalatokban, amelyeket a titő- ista szörnyszülöttek képmutató jezsuita módra és szemtelenül ,,Sztálingrádénak, „Októberi szabadságinak neveztek el és sok máé gyárban, a nők napi munkaideje 12—14, sőt 16 óra, gyc...ran előfordul, hogy a fá­rasztó éjszakai műszak után a: asszonyokat arra, kényszerítik, hogy főnként“ még néhány órát dől gozzanak. A varasdini „Varex'* gyárban, ahol a munkások 'öbb sége nő, a betegség miatt hiány­zók száma 8.7 százalék, a zágrábi konfekciótizemben 10.8. az ugyan- csak zágrábi szövőgyárban 12.9 százalék. Ezzel szemben a bábo- vú előtti időkben mindössze 2.5— 3 százalékot ért el azoknak a száma, afeik betegségük miatt hiányoztak a munkából. Rankovics pribékjei kényszer­munkára hajtják a nőket a bá­nyákba és szigorúan megbüntetik azokat, akik nem jelennek meg a munkán. Az építkezésnél nem­rég bevezették a tízórás munka­napot. Ez különösen a nőket sújtja, mert közülük kerül ki az építőiparban a szakképzettséggel nem rendelkező munkások nagy­része Ennek az intézkedésnek közvetlen következménye, hogy növekszik a csecsemőhalandóság és a koraszülések száma. Még súlyosabbá teszi a .nők helyzetét a munkabér csökkenése. Az elsőrendű szükségleti cikkek szakadatlanul drágulnak, az át­lagos munkabér viszont nem ha­ladja meg a havi 3200 dinárt. Különösen barbár módon ke­zeli u Tito-klikk az anyu- és csecsemő védelem kérdését. A tör. vény kimondja ugyan, hogy min. den 200-nál több munkásnőt fog­lalkoztató üzemben bölcsödét kell felállítani, a valóságban mégis gyakori eset, hogy a munkásnők télen-nyáron az utcán, vagy a gyár udvarán kénytelenek szop­tatni csecsemőjüket. Belgrádi­ban, ahol az ipari vállalatokban sok r.ö dolgozik, csupán 17 böl­csőde van, s ebből is csak négy jut az ipari üzemekre. 1950 fo­lyamán az óvodákban báromszof szállították le a gyermekek élel­miszer fejadagját­Az anyaság védelméről han­goztatott hazug frázis leple alatt Tito bandája fasiszta politikát folytat: a gyermekes anyákat el­bocsátják a munkából. Elegendő, igg a «Borba*' egyetlen. ,(19öö Má­jusi) számát elolvassuk és máris megállapítható: abban az időben húsz gyermekes anyát bocsátot­tak el a különböző iparvállala­toktól. A ,,Koruska‘‘ iparvállalatnál a terhes asszonyokat nehéz vá szonbálák eipelésére kényszerí­tik. Amikor az asszonyok munka- képtelenné válnak, elbocsátják őket, elveszik tőlük az élelmi­szerjegyeket Ez történt pl. a szarajevói Klucs-gyárban, a zág­rábi Viuulko, Banja, Gorán és Graizsa gyárakban, Belgrád vá­rosi nagyáruházában és másutt- A nők tiltakoznak az anyák tö­meges elbocsátása ellen. Ezek a tények annyira nyilvánvalóak, hogy még Tito is kénytelen volt elismerni őket az „Antifasiszta Női Front“-nak nemrég megtar­tott 111. kongresszusán. A fa siszta Tito, uépámító ígéreteket tett a kongresszuson, de nem si­került félrevezetnie az anyákat A kongresszuson felszólaló asz- s_„nyok közül többen elégedetlen- ségüket fejezték, ki a nők Dehéz életkörülményei miatt és tejet kö­veteltek a gyermekek számára. A nők iránti fasiszta magatar­tás Jugoszláviában is megnykvá- ul abban, hogy a nőket erőszakkal kcnyszermuHuuro hajtják. Arra hivatkoznak, hogy a gyermekük „meglesznek magukban is, elvég- re nem hercegek“. („Kova Polio- privreda“ című lap 1950 novern- oer 3.. 44. szám.) Különösen nehéz Jugoszláviá- ean a dolgozó parasztasszouyok elete. Kényszermunkára mozgó­sították és "várakba, fakiterme- •esre és oányumunkára vitték a dolgozó parasztok nagyrészét —- öreget és fiatalt egyaránt. A nit- zőgazdasái mumtálai.ok egész tér­ne, a család eltartása esősorban az asszonyokra nuuezedik. Ennek következtében gyakran elkese­redett harc indul meg az állami -eszolgá,tatások ellen, amelyek­nek terhét a Tito-klikk a sze­gény- és középparasztokra hárít­ja. Maribor vidékén éhínség dli- nöng. Ezen a vidéken ltankovies rendőrsége letartóztatta és sú- ■yosan me;,kínozta azoknak a pa­rasztoknak egy csoportját, akik megtagauták az állami buszolgál- .atások teljesítését- Négy napig ven.fk őket, egy asszony meg is aalt a börtönben. A kulákok úgynevezett mező- gazdasági szövetkezeteiben a munkaerő 52 százalékát nők szol­gáltatják. Nehéz munkájuk gyü­mölcse azonban főleg a szövet­kezeteket vezető kutasoknak jut. A kulákokat illeti meg a t°ruié- nyek nagyrésze, inertx övéké a .egtöbb föld. Tito és ltankovies bandája jól .udja, milyen erőt jelenthetnek a nők a haza felszabadításáért folyó küzdelemben. Ezért a Tifo- itaukovics banda a jugoszláv dől. gozó nők ellen lojjtatott bünüs politikájának eszközéül használ­ja fel Jugoszlávia nőszervezetét, az úgynevezett „Antifasiszta Női frontot**. E szervezet vezetősé­gében ott találhatjuk a fasiszta Németország és a fasiszta Olasz­ország régi fasiszta kémuöit és az amerikai imperialisták mai ügynökeit, mint például Tomsics Vidal. Mitra Mitrovicsot és má­sokat. Ezek segítik a Tito-klik- s.et, hogy kényszermunkára moz. gósíthassa a nőket, szovjetellenes Háborús propagandát szervezhes­sen a jugoszláv nők körében és ltankovies rendőrségének kezére juttassa azokat az asszonyokat, akik a terror és a fasiszta rend­szer ellen harcolnak Jugoszlá­viában. Ámde a jugoszláv nők egyre nagyobb számban kezdik felis­merni az „Antifasiszta Női front“ áruló szerepét. Nem vé- ;e;]en, hogy e szervezet brotszki sztupniki helyi bizottságának el­nöke így panaszkodik a „Zsena I)anasz‘* című folyóirat 1950 má­jusi számában: „A nők nem akarnak részt- .vekiú sew u felolvasó .csoportok. Termelőszövetkezeteink és ter- mclőcsoportjairtk elmúlt évi jó eredményei és a tagok jó felvjlá- gosí tó munkája következtében, újabb és újabb egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok, köztük középparasztok, kérik felvételüket a már működő termelőszövetkeze­tekbe (csoportokba), vagy alakíta­nak újabb termelőszövetkezeti cso­portokat. Az alapszabályzat ren­delkezése szerint az újonnan be­lépő tagok a háztáji gazdálkodás mértékét meghaladó jószágálio- rnányukat beviszik a közös gazdál­kodásba. A földművelésügyi mi­nisztérium azt javasolja a termelő­szövetkezeteiknek és termelőszö­vetkezeti csoportoknak, hogy azok­nak a dolgozó parasztoknak^ akik a termelőszövetkezet il­letve csoport közös gazdálko­dásába tehenet, vagy tenyész- kocát vittek be, a tehenenként és kocánként járó összeget a közös vagyon gyarapítására szolgáló 15 százalék levonása után egy éven belül fizes­sék ki. Kormányzatunk azért, hogy a termelőszövetkezeteknek, illetve csoportoknak könnyebbé legye ezen összegek kifizetését, kedvez­ményes Iliiéit biztosit. A termelőszövetkezet, illetve1 csoporitagok háztáji gazdaságá­nak fejlesztése érdekében a kor­mányzat lehetőséget ad arra, hogy a tehénnel és tenyészsertéssei ed­dig még nem rendelkező tagok i.~ előnyös feltételű hitelt vehessenek igénybe telién, vagy lenyészkeca Dcszerzésére. A ház iá ji gazdaság számára tehenei vásárló termelő­szövetkezeti (lermclőcsoporii) ta­gok 1500 forintos hitelt kaphatnak. A lenyészkocát vásárló tagok pe­dig 300 forint hitelt vehetnek igénybe. Az áltaivásátlási hiteleik igény- bevételének kérdésében a jáiási tanácsok mezőgazdasági osztályá- 'hoz kell fordulni. A mátéházi állami guzrlaság dolgozói lelkes munkafelajánláraikkal készülnek az V. pártkon®re8»zusra ÜZEMI GYŰLÉSEN A GAZDASAG DOLGOZÓI SORRA JELENTETTÉK LELKES SZOCIALISTA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAIKAT A mátéházi állami gazdaság valamennyi dolgozója munka után a kultúrterem felé tart, ahol a gazdaság üzemi gyűlésén Száraz Józsoí, a gazdaság veze­tője, beszámolt a őszi munkák teljesítésének eredményeiről, a dolgozók vállalásairól és azok végrehajtásáról. A gazdaságban a tehenészek december 21-ére, Sztálin elvtárs születésnapjára, vállalták, hogy a napi 250 lite­res fejési tejhozamot 300 literre fokozzák. A dolgozók felajánlá­saikat 330 literre fokozták. Ezt helyes és észszerű takarmányo­zással, az állatállomány fokozot­tabb és gondosabb kezelésével ér­ték el. A növénytermesztő ifi- brigád vállalását, hogy a gya­potszárat három nap alatt be­hordja, időre teljesítette. A gaz­daság kocsis dolgozói is teljesí­tetek vállalásaikat. Lovaik erőn­létben tartását növelték és fokoz­ták. A dolgozók lelkesedéssel fogad­ták a kiértékelést, a vállalások sikeres teljesítését. Nagy Sándor szólt elsőnek a beszámolóhoz­— Az V. pártkongresszus, — mondotta, — a dolgozó nép to­vábbi felemelkedését biztosítja. Nekünk, a gazdaság dolgozóinak, hálánk és szeretetünk jeléül meg kell mutatnunk, hogy a béke har­cosai vagyunk. Munkánkkal Pár­tunk mögé szorosan 1 elzárkózva, harcolunk a kongresszus sikeré­ért, a bekéért. Mi, az állami gaz­daság kocsis dolgozói az V. pártkongreszus tiszteletére vállaljuk, hogy a miniszterta­nácsnak az állattenyésztés és lá­bán, sem az előadásokon; sőt még akkor sem lehet összetobo­rozni őket, amikor a járási bi­zottságtól érkezik ide valaki.“ Az „Antifasiszta Női front** III. Kongresszusa ennek a — ju­goszláv nők körében népszerűt­lenné vált — szervezetnek a megerősítését tűzte ki feladatául. Ez azonban nem sikerül) a fa­sisztáknak. Egyre több dolgozó nő száll harcba a békéért, azért, hogy a jugoszláv nép felszaba­duljon a fasiszta klikk igája alól. Szakadatlanul csökken a ter­melés az Andzsa Rankovicsról, Marinkovicsról elnevezett üze­mekben, a „Vartex“, a „Solka‘‘ és más gyárakban, ahol a mun­kások többsége nő. Az „Októberi Szabadság“-gyárban tavaly egyet­len hónapban sem teljesítették a tervet, A Sztepán Dukics-gyárnak egyetlen munkásnője sem volt hajlandó résztvenni a pancsevói mocsarak kiszárítására indított kényszermunkában. az Andzsa ltankovies textilgyár munkásnői pedig megtagadták a kényszerű túlórázást. Nisben a „Ttatko I’avlovics.“ textilgyaniak több. karmányi emelés fejlesztéséről szóló határozatát maradéktala­nul végrehajtjuk. Lovaink erőn- léiét megtartjuk és fokozzuk. Vállalásunkat a pontos ée idő­beni etetéssel, a rendszeres és jó lóápolással valósítjuk meg. Azonfelül vállaljuk, hogy már­cius 15-ig valamennyi üres kan­cánkat befedeztetjűk. A tehenészek is szót kérnek. Vállalják, hogy az eddigi tlzliteres tehenenk/nti tej­átlagot a pártkongresszus nap­jáig 11 literre emelik. A minisz­tertanács határozatának alapján különös gondot fordítanak az egyídí takarmányozásra. A tn- kartnányveszleség teljes kiküszö­bölésére kérik a gazdaság veze­tőségének segítségét, Takarmány­szín építését az istállók elé, hogy így küszöbölhessék ki a takar- mányveszteséget. Vállalják to­vábbá, hogy a borjak leválasz­tásánál 15 százalékkal emelni fogjuk azok élősúlyát. A vállalá­sokat a rendes egyedi takarmá­nyozással, a pontos és időbeni etetéssel, az itatással és a gon­dos jószágkezelésset biztosítják. A traktorosok. is bejelentik vállalásaikat. Vál­lalják, hogy vetögópcilc és tárcsáik javítá­sát a kijelölt március 1. he­lyett február 2i~ére, a párt- kongresszus napjára befeje­zik­Valamennyi javítási munkát tel­jesítik a takarékosság szem előtt tartásával. A gazdaság mint ezer munkásnője megszö­kött a munkából. Hasonló eset történt a „Dráva** gyufagyárban is. Két parasziasszony, Mate Ra- di-ból és Umaga-ból .nemrég megtagadta Titóéknak azt a pa­rancsát, hogy élelmiszert szol­gáltassanak a hadgyakorlatban részvevő alakulatok számára A jugoszláv nők ezrei sínylőd­nek a börtönökben és rt oyüjtö- láborokban. A bebörtönzött nők közül sokan régóta, 20—30 éve, tagjai a Jugoszláv Kommunista Pártnak, Ütjk-verik a bebörtön­zött nőket, orvosi segítség nincs. Arra kényszerítik őket, hogy a fagyolt földbe gödröt ássanak, vagy a kiásott gödröt betemes­sék. Általában olyan kimerítő és céltalan munkákat végeztetnek velük, amelyek meghaladják erejüket. A koncentrációs táborban ős börtönökben sínylődő nők a hit. leristák minden állatiasságát fe­lülmúló terror ellenére is tovább folytatják a harcot a Tito-klikk ellen Amikor a ,,1‘ostafiök Nr. 45" táborban a Tito-klikk titkos- rendőrségének, az UDB-nek egyik ügynöke sarat dobott egy idő­sebb asszony arcába, egy 18 éves fiatal leány bátran odnkiáliotm üzemképtelen áHapolbgu lévő 12 1Ó--ŐS Massey-llams traktorát február 24-érc, a kongresszus napjára üzemképes állapotba hozzák. Ezekkel a munkálatok­kal 10.000 forint megtakarítást érnek el. Az adminisztráció is felaján­lást lesz a kongresszus fisziole- téro. A kitűzött határidőket pon­tosan betartják. A rakiárköny- veket és a készleteket állandóan egyeztetni fogják és a legszigo­rúbb utalványozási rendszert ve­zetik be a gazdaságban. Dági Imre a gazdaság DISZ ifjúságának nevében vállalja, hogy február 24-cre elkészítik kultúrtermük színpadát. A felavatást a kon­gresszus napjáu tartják meg, melyre egy színdarab betanulá­sával készülnek. A gazdaság vezetősége ígéretet tesz. hogy a pártkongresszus napjára leszerzödjeti és bizto­sítja a gazdaság ezévi munkájá­hoz szükséges munkaerőt. A gaz­daság üzemtervét felbontja bri­gádokra- A brigádokat munka­csapatokra és a munkacsapato­kon belül egészen az egyes dol­gozókig. A nemzetközi üdültetési konferencia záróülése A nemzetközi konferencia csü­törtökön délután zárőillést tar­tott. A küldöttek ezen a gyűlé­sen megállapodást kötöttek, hogy 1951-ben melyik ország hány dol­gozót üdültet a szomszédos népi demokráciák dolgozói közül. M. Zeücsnek, a láborpavanesnok helyettesének, akit az auschwitzi tábor egyik szadista vezetőjéről „Her,tha‘*-nak neveztek el: Ti rosszabbak vagytok a. hitleris­táknál; Várjatok. hamarosan meglakoltok minden gazságoto­kért!“ Vadállati kegyetlenséggel meg­kínozták ezt a hős fiatal leányt, aki bátran kifejezésre juttatta Jugoszlávia valamennyi haladó gondolkozású asszonyának meg­győződését. A jugoszláv nők felbecsülhe­tetlen szolgálatokat tettek a hit- lerizmus ellep vívott küzde'em- ben. Azzal, bogy az asszonyok egyre tevékenyebben vesznek részt a Tito—Rankovic.s-klikk ellen irányuló harcban, ugyan­csak hozzájárulnak ahhoz a küz­delemhez, mely az új háború elő­készítését célzó bűnös imperia­lista tervek elten irányul, ahhoz a harchoz, amelyet a jugoszláv nép folytat, hogy felszabaduljon a fasiszta Tito-klikk uralma alól cs Jugoszlávia visszatérjen a béke és a demokrácia táborába. (V „Tartós békéért, népi de­mokráciáért!'* legújabb számá­nak cikke.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents