Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

A VÁROSI TANÁCS KULTÜRCSOPORTJA FELKÉSZÜLT A TAVASZI KULTÚRVERSENYRE

az érdeklődést a kultúrszemináriumi előadások iránt

ismételve, hol & rendező utasítá sast követve, hol a két művésznő észrevételeit mérlegelve, igyekez iok tudásuk és szemléltető tanításuk legjavát nyújtani. Tanulhatták volna ebből a bemutatóból nemcsak azok a kulfúrcsoportok rendezői akik atz ..így akarom, így csiináljátok’‘.rendszerrel dolgoznak, hanem a magukat ,,sztár“-ctk- naik érzők is, akik egy-két próba után már nem hajlandók a rendező utasításait követni, mivel ..kívülről tudják“ a jelenetet.

SajnálalOs tény, hogy akkor, amikor demokráciánk olyan utat nyit meg a színjátszó kultúra fejlődése előtt, amiiyenro a magyar nép történetében még nem volt példa — elsőrendű szakemberek előadássorozata a dolgozók számára —■ ezen előadásokkal kapcsolatban mégsem nyilvánul meg az az érdeklődés, amely egy közel kilencvenezer lakosú város kullúr- munkásajtól várható volna. Pedig a mai kultúrmunka a békeharc egyiik igen fontos része, s népnevelő hatása is elvitathatatlan.

Üzemi pártszervezeteink is figyeljenek fel ezekre az előadásokra és segítsék, ösztönözzék ku'túr- g^rdáikat, hogy e most meginduló kultúrverseny-döntőkön is mi. nél mélyebb szoc'alista tartalmú és magas művészi színvonalú előadás kerülhessem a dolgozók eü.

Kultúr felelőseink; szín játszóink pedig fogadják készségesen a tanulási lehetőséget és azt az iránymutatást, amelyet a Katona Jó- zsef Színház művészei oly önzellet jóindulattal nyújtanak nekik.

Január 15-én, hétfőn délután (él 5 órakor ugyancsak a tanácsháza üléstermében, a Katona Józsel Színház majd minden művészének tészvételével, valamint az üzemi

kuliúrfeielgsök és színjátszók bevonásával nagyszabású aiiké!ot tartanak, amelynek vitaanyag! előreláthatólag döntően fogja oe- foly,ásóin; népj kullúrcsoportjaink további fejlődésének útját.

Erezze minden kuli úri slelős.

valamint kullúrcsóporltag sz'v- ügyének, hogy a ,,Tanulj, hogy taníthass’’ elv alapján megjelenjen ezen az ankéten, mert, ha kuUúr- csoportjaink tagjai a fentebbi elvet magukévá teszik, nemcsak népünk kulturális felvjlágositása tétén tesznek jó Szolgálatot hazánknak, hanem saját szellem; értéküket is növelik. ^

Csűri László.

A takarékossági rendelet végrehajtására a kecskeméti ÁMG-javítóműhe!y versenyre hívta ki a bajai javítóműhelyt

A kecskeméti városháza dolgozóinak kultúrcsoportja 1946-ban alakult meg. Az első időszakban cgyfelvonásos színdarabokat játszottak és köztük bizony olyanokat, melyek csak az öncélú szórakoztatást szolgálták. Még az első háromfeivonásos darau is olyan volt, melyet a kultúrcsoport ma már nem vállana magáénak. Drégely Gábor; ,,Kisasszony férje’’ című darabja ugyanis egy földbirtokos család bonyodalmait tárgyalta. Ehhez a témához a dolgozóknak nem volt semmi köze.

Pártunk kulturális téren való útmutatása gyökeresen megváltoztatta a színjátszócsoport működeiét. Giccsck helyett komoly művészeti darabokra tértek át. Az egyfdvonásosok már Móricz Zsig- rnond művei voltak. Az újabb há- romíelvonásos pedig Maxim Gor- ki j: „Éjjeli menedékhely“ című müve.

1948-ban mutatta be a sziínját- szóegyüttes Gergely Sándor; . Vitézek és hősök“ című művét. Jellemző az akkori magánszínházi viszonyokra, hogy ezt a színművet, mely azóta a népi demokráciák összes nagy színpadait bejárta, nem hivatásos színjátszóknak kellett bemutatnia, mert a tőkés szín- igazgatók, a kommunisták Horthy- rezsim alatti szenvedéseit tárgyaló darabban nem láttak üzletet.

A darab kecskeméti bemutatója kirobbanó sjkert aratott. Az akkori kecskemtéi viszonylatban teljesen szokatlanul 5-ször került színre telt házak előtt. A siker híre eljutott Budapestre is. A színjátszó- együttes a darabbal országos kör. útra indult. Játszottak tanyaköz" ségekbein mint pl.; Bócsán, resztvettek faiunapokoct (Csólyospálos). de eljutottak a gyárimunikások meghívására Csepe&e is. Ea a meghívás rendkívül lelkest gieg hatott és fokozta a jó munkát, mert abban az időben még Diósgyőr színjátszói mellett a kecskénél; városházi kultúrcsoport volt az egyetlen vidéki csoport, amely Csepelen vendégszerepeit. Az ottani előadásnak is nagy sikere volt. Drahos Lajos elvtárs, ,a gyár akkor; CB-elnöke megjegyezte; Csepel dolgozói akkor látták először tisztán, hogy nemcsak Budapesten de Vidéken is megtörtént kulturális vonalon a frontáttörés. Egyébként a ..Vitézek, és hösök“ktrl a kultúrcsoport összesen 18 alkalommal szerepelt.

A színjátszóegyüttes felújította Maxim Gorkij: „EjjeÜ menedékhely’’ c. darabját. Ez a vidéki ma. gánszínházaknál egyáltalán nem szerepelt. Az együttes a régebbi bemutató tapasztalatain okulva, a szereposztási hibáikat kiküszöbölve indult neki a felújításnak. Ezzel a művel szerepelt a csoport Vácott, a Kecskemét—Vác kuüúrcsere alkalmával.

1950-ben Budapesttel egy időben Tur-testvérek: „Villa a mellék-utcában” című színmüvét mutatta be az együttes. Ez a darab könyörtelenül leleplezi az amerikai imperialisták és bérenceik gálád cselszövéseit és bemutatja a Szovjetunió vezelte báketábor becsületes bókeharcát. Megérdemelt siker volt.

A háromfeivonásos darabok mellett nem hanyagolta el a kultúrcsoport az egyfelvonásosok. az aktuális, rövid jelenetek színre- hozatalát sem. Szerepelt a honvédségnél, a Párt választás; harcaiban. így legutóbb is jelentősen kj. vette részéta tanács válásé tási agi- lációban.

A csoport munkaprogramján a februárban meginduló tavaszi kul- túrversényen való réaz'vétel szerepel. Erre az előkészületeik máris megtörténtek. A színjáíszócsoport jó szovjet és magyar egyféívoná- sosokkal fog a versenyre benevez ni. Ugyanakkor rövidesen meg- ketzdődinetk áz előkészületek az új háromfeivonásos bemutatására js.

Feladatának tekinti a kultúrcsoport azt is, hogy példamutatásával a többi üzemi, tömegszervezeti kultúrcsoportokat. minél többszöri és minél felkészültebb szereplésre serkentse.

Ennek a feladatnak azonban csak úgy tud a városi tanács kultúrcso- portja eleget tenni, ha szélesebb kuitúraiktíva-háiózatöt épít ki. Gondoskodik arról, hogy á kultúrcsopor ton Délül erősebb legyen a munkafegyelem és minden színjátszó hasznosítsa azokat az érkétes kultúr szeminárium; előadásokat, melyeket a mull evben éppen ennek a kultúrcsoportnak kezdeményezésére indított e! az Állami Katona József Színház és amely a városi tanács rendezésében az üzemek, tömegszervezetek kuUúrfelelősei részére ma is nagy sikerrel folyik.

Fokozzuk

Kíváncsiságtól hajtva tértem be az egyik este a kecskeméti tanácsháza üléstermébe, hogy lássam és halljam, hogyan is folyik le egy színjátszást-ismertető előadás. Mivel nem vagyok üzemi kullúrfelelős. mégcsak valamilyen népi együttes szereplője sem, először azt gondoltam — tekintettel a kecskeméti üzemek nagyszámú kultúrfelelőseiro és színjá I - szóira —, talán hely sem akad számomra az eléggé kicsiny teremben. Meglepődve vettem azonban észre, hogy bizony még ez a kicsiny terem is alíg.alig népesedik be.

Üt óra után pár perccel megkezdődött az előadás. Dr. Székely György, a Katona József Szutiház rendezője, egyszerű, érthető szavakkal magyarázta meg a. hallgatóságnak, hogy milyen jelentőségűek a különböző próbák mjni például az olvasó-, rendelkező-, emlék-, ossz- és főpróbáik, valamint az azokon való fokozatos végighaladás. Részletesen ismertette a« egyes próbák fogalmát is. Rámutatott továbbá a szereplő személyek térbeni mozgásának, mozdulatainak fontosságára, valamint a mondott szöveg lényegének hangsúlyozására.

Különösen emelte az előadás értékét az, hogy Kelemen Éva és Kelemen Judit? a Katona József Sz.nház két művésznője a ,,Bánk- bán“ című színmű negyedik felvonásának azt a jelenetét elevenítették fel, amikor Melinda meg akarja átkozni Gertrud kiránynőt, s amikor nemcsak a hanglejiés-’ nek, hanem a mozdulatoknak is oly kifejező dráma; ereje van, hogy a néző annak lenyűgöző hatása alá kerül. A „gyakorlat; bemutatónak’’ külön érdekessége volt még az iá hogy a rendezővel együtt mindkét művésamő rámutatott arra, hogy ennek a jelenet- nek a színházi előadáson sem volt olyan tökéletes kivitele nünt a mostani bemutatón, ahol azt apró részleteire bontották fel. A jövőben a színházi előadáson is Így fogják eljátszani.

Kedves kuHúrfelelős elvtársak, kedves színjátszó elvtársak! Higy- jék el, sokai, nagyon sokat vesztettek azzal, hogy nem hallották éis nem látták ezt az előadást. Pedig jó dkulásul szolgálhatott volna mind a rendezőknek, mind a szereplőknek. Az állami színház művészei majd egy órán keresztül, egyegy jelenetet ötször-hat&zor is

A minisztertanács nemrég ha. tározatot hozott a takarékosságról. Dolgozóink harcba lendültek a rendelet végrehajtásáért. Sorra hangzanak el a felajánlások, amelyeknek az a céljuk, hogy leszorítsák a termelési költségeket, jobban használják ki az anyagot. Az AMG kecskeméti javítóműhelye a takarékossági rendelet végrehajtására versenyre hívta ki a bajai javítóműhelyt. A versenyki. hívás feltételeit a következőkben közölték velünk levélben. Ezek:

Csökkentjük az erőgépek tisztításához kiadott mosó- és tisztítóanyagot 20 százalékkal.

Szén- és tüzelőanyagfeXUasználás terén 40 százalékkal, UL 10 százalékkal csökkentjük az anyagfelhasználást.

A villanyenergia fogyasztásánál 15 százalékos csökkentésre törekszünk. Az üzem területén gyűjtjük az anyagot és ahol tehet, hasznosítsuk. Helyesen alkalmazzak a férnek fajtáját.

Szerelésnél minden méretű csavarhoz a hozzá szükséges nyílású kulcsot alkalmazzuk. így szerszámot és anyagot takarítunk meg. Ellenőrizzük a minőségi munka végrehajtását. Az irodában a minimálisra csökkentjük a papír és Írószer fogyasztását.

FAZEKAS TERÉZ,

NAGY GYULA,

ERDŐS FERENC.

Kant ári ja türelmetlenségében minduntalan órájára pillantott. Az idő délután két órához közeledett, ahhoz a perchez, amikor meg kellett kezdődnie a Reichs- tasr ostromának. A hatalmas épületet lövő tüzérség megkettőzte a tüzelést. A magas falakat és oszlopokat beburkolta a füst és a por. Egy vörös rakéta repüli, fel, jelezve a támadás kezdetét. Zjanov szakaszvezetö harcosai rohamra indultak. Velük együtt tört előre a Reichs- tagba vezető széles lépcsőkön Jegorov és Kantarija. Pár méternyi rohanás után egy gránáttölcsérbe feküdtek. A levegő a valószínűtlen forróságtól sűrűnek tűnt, melyet a fasiszták tüzelése árasztott. A föld remegett s fülük zúgott az aknák, lövedékek és páncéltörők ezreinek robbanásától.

— Már kezdik! — kiáltotta Kantarija Jegorov fülébe. Az csak fejével intett, Néhány perc telt el. A felderitők a huzatba göngyölt zászlóra tekintettek, s mintha friss erőt merítettek volna, szó nélkül is megértve egymást, újra előretörtek. Még ötven, negyven, harminc lépés — és a szovjet harcosok csizmái a fasiszta Németország legfőbb kormány épületének gránitlép. csőin kopogtak. Ekkor Zjanov katonái az oszlopcsarnokban már kézitusát vívtak a. nácikkal s agyba-főbe verték őket.

A magas oszlopok fölött kétszeres erővel hangzott a robbanások és lövések zaja. De » két

Vörös zászló a Reichstag fölött

Irta: JV. Gordejev

(Ueliion Kántorijáról, a Szovjetunió hőséről szól az alábbi történet, Kantarija Grúziából származik. Éppen akkor töltötte katonaidejét, amikor a fasiszta rablóhorda megrohanta hazáját. Kantarija végigküzdötte a lidborút, s a legkiválóbb szovjet felderitők egyike lett■ Kántorijának jutott osztályrészül az a dicsőség, hogy kitűzhette a szovjet győzelmet hirdető vörös zászlót a fasiszta birodalom fellegvárának, a Reichsfagnak a kupolájára.

felderítő ügyet sem vetett rá. Már a Reichstagban voltak — és ez azt jelentette, hogy feladatukat rövidesen végrehajtják, kitűzhetik a dicső vörös lobogót a Reichstag ormára.

Meliton éles szeme felfedezett egy falnak támasztott magas létrát. Éppen erre volt szükségük! A felderitők azonnal a főbejárat jobboldalán lévő oszlopnak támasztották. Most már csak fel kellett kúszni reá és megerősíteni a zászlót. Ekkor azonban kiderült, hogy nem tudják megerősíteni, mert nincs zsinegük.

Add ide a huzatot! — kiáltotta Kantarija. Kihúzta borotvaéléé tőrét, széles csíkokra szabdalta a huzat ponyváját és összekötözte. Az így nyert hosz" szú szalagot a zászlórúdhoz kötötték, s az oszlop fejéhez erősítették. A vérvörös vászon lobogni kezdett a tavaszi szélben.

Az épület belsejében egyre to. kozottabban dúlt a harc, A íel- derítők berohantak az előcsarnokba, s a széles márványlépcsőkön felszaladtak a második emeletre.

— Tudod, Mihail — kiáltotta Kantarija Jegorovnak, miután aá utolsó gránátot is az Itt harcoló nácik közé vetette —, mire gyalogságunk felér, a zászlónak is fenn kell lennie. Gyere, húzzuk a magasba!

A felderitők visszafutottak, levették a zászlót és kidugták a második emelet egyik lőrésén. Később felvitték és megerősítették a harmadik emeleten. A vörös zászló mindig ott volt, ahol legerősebben folyt a harc. Mind magasabbra emelkedett a Reichstag fölött.

*

Kantarija és Jegorov Igyekeztek feljutni a félig lerombolt lépcsőkön, kirohantak a lyukak, tói tátongó tetőre, kimásztak a párkányra, amely körbe futott az épületen s embernagyságú középkori lovagszobrokkal volt díszítve.

A felderitők a bronz lovagon kapaszkodva, nehogy a robbanások hullámai elsodorják őket, azon tanakodtak, hogyan tűzzék ki a zászlót. Fontos, hogy min. denünnen kivehető legyen, hogy egész Berlinből látni lehessen.

A hatalmas kupola csúcsa

felé kúsztak, amely a Reichsta- got díszítette. *

Kantarija, anélkül, hogy egy szót szólt volna, megragadta a zászlót, gerendákon felkapaszkodott és a kupola tetejére mászott. Jegorov követte.

Köröskörül lövedékek záporoznak. A kupola át- meg át- lyuggatott vasgerendái recsegtek, hajladoztak. A légörvény az alant lobogó tüzek füstjét a magasba sodorta.

De Kantariját és Jegorovot semmi sem állíthatta meg. Egy. re feljebb kúsztak, míg elérték a legmagasabb pontot. Ott tűzték ki a lobogót, a Reichstag te. tetején, kupolájának csúcsán.

*

Kantarija és Jegorov lenyűgözve szemlélték a fasiszta bi- rocjalom fővárosáért vívott harc hatalmas, félelmetes látványát. Meliton felidézte emlékezetében az utat, amelyet harcolva tett meg Litvániától Kufcánig és vissza Nyugat felé, Berlinig, a Relclistagig, a Reichstag kupolájának legfelső csúcsáig- S egész lényét betöltő diadalmas

büszkeséggel gondolt a hatalmas szovjet országra, amely kiállta a titánt erőpróbát, acéllá ková- csolódott és felszabadította egész Európát a fasiszta besttalltáe alól. A szovjet népre gondolt, amely hősiesen szállt harcba függetlenségéért, s határtalan hálaérzet töltötte el Lenin és Sztálin pártja lránt, amely ösz- szefogta a szovjet embereket és a szabadságukért vívott harcra buzdította őket... Ilyen érzések töltötték el.

— Goumardzsosz amhanag Sztallnsz! Madloba am harag Sztalinsz! — suttogta anyanyelvén Kantarija.

— Ilit mormogsz magadban, Meliton? — kérdezte Jegorov.

— Azt mondtam: Éljen Sztálin elvtársi Köszönöm, Sztálin elvtársi — mondta halk, megindult hangon Kantarija.

— Éljen Sztálin elvtársi Éljen a Haza! Éljen a Vörös Hadsereg! — mondta Jegorov Is megilletödve.

Fényszórók ragyogó sugarai cikáztak az égen. Az egyik fénysugár elökúszott a sötétségből, rávilágított a vörös zászlóra, s mintha megtorpant volna rajta, beragyogta a győzelem jelét, Azután a többi fényszóró keresztezte sorra sugaraival a Reichstag felett lengő vörös zászlót, amely büszkén lobogott a magasban, mindenki szemeláttára

A győzelem vörös zászlója lengett a Reichstag felett, Berlin felett, a fasiszta birodalom pusztulása felett,.,