Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

8“ á r i 0» M fi* n v 4 r- « * i 0» s Erősítsük népnerelőcsoportjainkat A PÁRTKONGRESSZUS — a pártonkívüliek életének is A Politikai Bizottság az agi- itáelós munkáról szóló határoza­tában megállapította, hogy az agUúcíós jiúrtmunkánk egyik leg­elmaradottabb területe Az agi­táció megjavítása elválását hatat­lan az agitátorok képzettségi színvonalának megjavításától s ezért az agitátor-gárdákat ú.1, jó felkészültségű, a pártmunkábau gyakorlott káilerekkó kell meg­erősíteni. A kongresszusi előké­születek közben ezt a munkát fokozott lendülettel kell elvé­gezni, hiszen népnevelőinkre fon­tos szerep vár a kongresszus elő- készítésében. Mindenekelőtt növelni kell ot agitátorok számát* Több népnevelő, több emberhez jut el -V többén ismerik meg ál­taluk Pártunk célkitűzéseit és a közvetlenül előttünk álló fel­adatokat. Több népnevelővel a párionkívüliek szélesebb tömegeit tudja átfogni a Párt, mélyebb­re tudja ereszteni gyökereit a tömegekben. A Politikai Bizottság határo­zatának végrehajtása során már számos pártszervezetben meg­kezdték a népnevelő-csoportok megerősítését, Kzegedeu például jelenleg 3500 népnevelő dolgo­zik, a ezeknek jelentős részét az utóbbi betekben vonták be a munkába. A marosvárosi kőrzeü szervezetben például hosszúidéig csak 40 népnevelő volt. A PB- liatározut után a pártszervezet bevonta ebbe a munkába a fej­lettebb párttagokat, a így emelkedett a pártbeli népnevelők száma 70-re, Ezenkívül a UlSZ-ből és a bókobizottságokböl újabb 70 jmrtonkívidít vontak bo a népnovelőmunkába, — közöttük as tömeg szervesetek 'vezetőségi tagjait és legjobb ak­tíváit. Így elérték, hogy a nép­nevelők száma 40-ről 140-re emelkedett. Az új népnevelők nagy megtiszteltetésnek veszik, bogy ilyen fontos megbízatást végezhetnek, a Párt nevében be­szélgethetnek a dolgozókkal. Milyen káderekkel erősítsük meg a népnevelő csoportokat? A Politikai Bizottság határo­zata útmutatást ad erre: — ,,A népnevelők hálózatát ki kell egészíteni. Egyéni magatartá­sukban, a termelő munkában és a pártakciőkban kivált, példa­mutató. megjelelő politikai mű­veltséggel rendelkező elvtdrsak- kal és a legjobb párionkívüliek- kel.1' Az elmúlt hónap harcai­ban, a nagy kampányfeladatok során ezrével és ezrével emelked­tek ki a Jó káderek, akik nem­mik arra alkalmasak, hogy egy- egy kampány idején igénybeve­gyük munkájukat hanem afra is, hogy rendszeres népnevelő- munkát végezzenek. Pártszerve­zeteink titkárai és ágit. prop. titkárai használják fel ezeket a kádereket, személyenként foglal­kozzanak velük, párttagokkal és pártonkívüliekkei egyaránt. Ke­ressék fel őket és mondják meg nekik, hogy a Párt eddigi jó munkájuk alapján komoly, állandó fel­adattal: a dolgozó nép felvi­lágosításával bízza meg őket. Az fllapszarvezet vezetőségo bíz­za még az ágit. prop. titkárt: állapítsa meg, milyen jelenleg a népnevelő-csoportok összetétele, tegyen javaslatot arra, kikkel ukarjg megerősíteni a népnevelő- munkát és közölje a, vezetőség­gel, kivel kell személyesen be­szélni mim kába állítása előtt, hogy a vezetőség 'tervszerűen megoszthassa maga között ezt a nagy feladatot. A területi pártszervezetek von. iák.be a? üzemi népnevelőket a felvilágosító munkába’. Az üzemi pártszervezetek segítsék élő, bogy népnevelőik bekapcsolódja­nak a területi agifációs munká­ba. A MÁVA.G. üzemi pártbizott- ága a Politikai Bizottság hatá­rozata alapján megkezdte az egyéni foglalkozást a népneve­lőkkel, megállapította, kik a legfejle I tebbe k, legráte rmejteb­bnk közöttük, * ezek közül 250 elvtársat területi asitáeiúru bűi­dének. A pártbizottság tervbe- vetto: összevont értekezleteket tart <z népnevelőkkelamelyre meghívja azokat a körzeti titká­rokat is, akikhez lakóterület sze­rint tartoznak a népnevelők. Ezen az értekezleten az üzemi pártbizottság titkára ünnepélyes keretek között bízza meg az üzem legjobb népnevelőit a terü­leti agitáciőval Az üzemi elv­társak egyrészt felfrissítik a te­rületi pártszervezetek népneve­lő-gárdáját, másrészt gazdag üzemi tapasztalatnak felhaszná­lásával új lendületei visznek a népneveiőmurrkába, komolyan hozzájárulhatnak a. pártszerve­zet befolyásának növeléséhez n körzet lakói között. Pártszervezeteink erősítsék népnevelő gárdájukat. a iegiobb párionkívüliek, tanácstagok, ifjak, nők bevonó sával, A példák sorát lehetne fel­hozni arra, hogy a tömegszerve- zetek pártonkivüli aktívái mi­lyen jó munkát végeztek az el­múlt hónapok kampány-fclada- taibán. Da kevés az olyan példa ahol ezt a segítséget a pártszer­vezetek, továbbra is igénybe vették, abol gondoltak volna arra, hogy a tapasztalatok alap­ján még inkább kiszélesítsék a pártonkivüli népnevelők táborát. A Diósgyőri Kohászati N. V. nagykovács-mflhoJyébeü bevon­ták a népnevelők közé a köl- csönjegyzésben, a választásban és a termelésben kitűnt legjobb pártonkívülieket ős azóta is rendszeresen növelik számukat. De sokkal gyakoribb az Ózdi Martin-üzem példája, ahol csak a kampányok alatt törődtek a népnevelőmunkával és a kampányok óta jelentősen csappant a népnevelők szá­ma. Ki kell javítani ezt a hibát. c Növelni kell az agitátorok között a pártszervezet!, gaz­dasági, szakszervezeti, tö- megservezeti funkcionáriu­sok és a műszaki értelmisé­giek számát. Ezeknek fejlettsége, a különbö­ző szakterületeken való jártas­sága feltétlen emeli a népnevelő­munka Színvonalát. Pest me­gyében a 1'oJitikal Bizottság ha­tározata után a pártszervezetek­ben megkezdték a párt- és tö­megszervezeti funkcionáriusok és szakemberek bevonását az agitádós gárdába és máris jelen­tős fejlődést értek el az ugitá- ciúx munka terén. Pel kell liívni a figyelmet né­hány hibára is Az egyik ilyen hiba. hogy számos helyen bü­rokratikusán fogják fel a „szám­vetést" a népnevelőmunka terén- Egyszerűen kérdőíveket oszta­nak szét a népnevelők között és valamiféle „összeírást-4 hajta­nak végre, anélkül, hogy ezt ösz- szykötnók a népnevelők szemé­lyes megismerésével. így vég­eredményben csak azt tudják ki­mutatni, hány népnevelője van a pártszervezetnek, do nem tud­ják, milyen ezeknek a politikai képzettsége, szilárdsága, ráter­mettsége. Ő A másik súlyos hiba, ami néhány pártszervezetnél elő­fordulj, hogy az alapszervezetek- !*íii, mielőtt még megerősítették volna a népnevelőcsoportot, a népnevelők között nagy „tiszto­gatást“ végeztek. Cegléden pél­dául 800 népnevelő . közül 450-et leváltottak, s csak a megyebi- •.oltság közbelépésére változtat­tak ezen. Hasonló eset történt v '"""yházán és ’'vecenbén is. A lüi-puevelfőcsoportokból való- bau el kell távolítani az ellensé­ges és karrierista elemeket. Ezekben a pártszervezetekbeu azonban azokat a párthü és becsüle­tes elvtársakat fosztották rueg ettől a megtiszteltetés­től, akik eddig gyengébben végezték ugyan munkáju­kat, de nevelhetők és fejlő­dők. Egyszerűbb lel'dltanl, mint ne­velni a kádereket, de nem vitás, hogy aki a Párt ügyét előbbre akarja vinni, a nevelést tartja főfeladatának. S ahol mégis szükségessé válik egy-egy nép­nevelő leváltása, ott a pártveze­tőség alapos meggondolás U|án döntse el a kérdést, A megyéi és városi pártbizott­ságok a népnevelőmunka megja­vításában közvetlen ellenőrzés­sel segítsék az alsó pártszerveze­tek munkáját. Hozzák felszínre a jó tapasztalatokat, és gondos­kodjanak. azok átadásáról. Tár­ják fel a munka során előfordu­ló hiányosságokat, hogy azokat időben ki lehessen Javítani Galambos Sándor nagy esemenye Pártunk ívüli dolgosok tevele a pártkongresszusról □ PártonkívUU vagyok, de megértem Pártunk februári kon­gresszusának nagy jelentőségét. Hiszen látom Pártunk eddig el­ért hatalmas eredményeit, kérh Ihctctlcn és minden nehézséggel szembeszálló harcát, amelyet az ellenség, a kulákot: ellen foly­tat, az imperialisták belső ügynökei ellen. Akik a mi legnagyobb ellenségeink, akik nem riadnának vissza attól sem. hogy egy áj háború árán a dolgozó népet újra nyomorba döntsék és vissza­állítsák a régi Horthy-rendszert. De ez éppen azért nem fog ne­kik sikerülni, mert népünk egy emberként áll Pártunk és szere­tett vezérünk, Rákost elvtárs melleti. Még fokozottabb munká­val, meg több és jobb termeléssel válaszolunk a: imperialista háborús uszitóknak, tin Is tgérem, hogy munkámat ás eddigieknél sokkal jobban végzem el, mert a munka fegyver a dolgozók kezében. És arra törekszem, hogy én is minél előbb kiérdemelhessem a legna­gyobb kitüntetőst, a párttagságot. Mr 1 az országot vezető Párt­nak tagjai sorába kerülni, az élcsapatnak tagja lenni mérhe­tetlen nagy dolog és kitüntetés. TÖGSKAY ERZSÉBET ÁMj-javitómühely dolgozója. 0 Én, mint pártonkivüli dolgozó, a Párt V» kongresszusára szeretnék egy pár szóval rámutatni, mai boldogabb és örömte. libb életünkre. A világ ma ltét táborra szakadt. Az egyik a békéért, sza­badságért, függetlenségért harcol. A másik fékevesztett dühé­ben és elvetemültségében a rombolást, a vérözönt tüzto zászla­jára. Számunkra, akik a béketábor soraiban foglalunk helyet, nyitva az út elméleti és szakmai felkészültségünk továbbfejlesz, tésére. Nagyon jól emlékezünk még a múltra, amikor csali a ki­váltságos osztály csemetéi előtt voltak nyitva az Iskolák kapui. Lehettek azok akármilyen buták is, számukra ez nem volt akadály, hiszen apjuk gyáros, vagy földbirtokos volt. Ha néha mégis előfordult, hogy a dolgozó nép egy-egy rendkívül tehetsé­ges gyermekét nem tudták elnyomni a tanulásban, úgy ha tűr. ték is annak továbbtanulását, minden eszközt és módot megra­gadtak, hogy osztályával szembeállítsák, azt megtagadja és az ö szekerüket tolja. Mi, pártonkivüli dolgozók ia érezzük azt a hatalmas válto­zást, mely életünket átformálja. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy gyermekeink minél több tudást szerezzenek, mert a tu­dás hatalom, amely szükséges, hogy építhessük boldog jövőn. liet. A Párt V. kongresszusára munkafelajánlásokkal készülünk. Munkaversenyeket szervezünk. Elért eredményeink továbbfoko. zását vállaljuk. Tudjuk, hogy mindezt magunknak tesszük. Az, előtt a tőkés vágta zsebre a hasznot, az elvégzett munka ered­ményeit. Napi nyolc óra helyett tizenként—tizennégy órát dol­goztatott. Ebből tellett neki lóversenyre, dőzsölésre, nyaralásra. A többtermelés most a mi céljainkat szolgálja. A ml élet­színvonalunkat emeli. Eredményeink gyümölcseiből épülnek az új gyárak, a hidak, a napközi otthonok, az üdülök, kórházak, iskolák. En, mint pártonkivüli dolgozó, mondom őszintén, nem leplezett irigységgel fordulok azok felé, aldk mint küldöttek részt vehetnek és elmondhatják mindezt, beszámolhatnak ered. ményeinkröl az V. pártkongresszuson. Nagyon-nagyon sok sikert kívánok a kongresszus minden egyes küldöttének! ZOMBOLA JAN08NE, a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója. Schmiedt Jánost küldöttnek választották a járási párikon fer enciár a Schmjedt János négyéves korá­ban vesztette el édesapját. Schmiedt Péter az akkor} Goklber- ger-gyáiban volt kazánfűtő. Egy napon felrobbant o kazán és ő is a robbanás áldozata lett. Schrrredték addig sem vdtak valami fényes helyzetben. Dohos pince-lakás volt az otthonuk, ahol o napsugár is cssik ritkán volt vendég. Az édesapa halála után gyász borult a család’a. Naphosszat zo­kogott az édesanya, nem tudta mineZ kezdjen ■* két gyerekkel. Egy napon -azután nem brta to­vább a nélkülözést. Elment a nagybátyjához, akinek segítségé­ben többé-kevé-bbé bizhaiotk A nagybácsi készségéé volt. Megen­gedte azt., hogy az asszony taka­rítson, mosson és általában a ház­tartással kapcsolatos munkákat el­végezte. De csak annyit juttatod nekik, hogy éhen ne háljanak. A két gyeteknek Péternek és Jánosnak, el kellett menni inas­nak. Schmiedt János, 13 éves ko­rától kezdve lábakapcája voll mes­terének. KeSeríl évok voltak ezek. Számtalan pofon emlékezteti erre a helyre. Hányszor feküdt le üres gyomorral a pincclakásbanV Mint segéd, még mélyebben be­lelátott az élet nyomorúságába. Belépett a szakszervezelbe és el­keseredetten harcolt a boldogabb jövőért. Egyre keményebbek vol. tak eizek a harcok. A Király-utca 50-ben dolgozott akkor, mikor az első sz'rájkmoz- galomban részt veit. Úgy emlék­szik rá, mintha ma történt volna. A többi szabósegéddel együtt ott állt őrt a kapub.n, hogy felvegye a harcot a sztrájktörőikkel. Nem félt. Nem voh benne félelem akkor sem. mikor a rendőrgolyók süví­tettek el a füle mellett. * így múltak az évek. Kitört az első világháború. 1919-ben Schmjedt János már az akkori Vörös Hadseregben harcolt. A ten­gerész dandárnál szolgált. Ott har­colt Dunapaiajon a fehér terroris­ták ellen. Zászlóaljával győztesen került ki. Megsemmisítették a fehéreket, A túlerő győzött é-s elveszett az igaz ügy. Fogságba eseti. Bu. karé,síbe vidék. 1920-b. n jött ha­za. Budapesten folytatódott a régi élete, ökölbe szorított kézzel és összeszorított ajakkal kínlódott sokezer munkástestvéráve! együtt. Nehezen kapott munkát. ^Politi­kailag megbízhatatlan" volt. 1925- ben megnősült. Nem bírták tovább a küzdelmet az asszonnyal. Keser. vés kenyér vojt a Szeméttelepeken az ócskavasat összesizednj és né­hány fillérért értékesíteni. Haza kellett jönni az öregekhez Tass-ra. Huszonöt év küzdelmes és ke­mény harca áll mögötte a felsza­badulásig. Ezalatt a huszonöt év alatt mjnden eizk&zt megragadott arra. hogy emberhez méltó életet éljen. Nem sikerült. A felszabadulás meghozta Schmiedt Jánosnak is a jobb éle­tet. 1945 január 3-áu belépett a Kommunista Pártba. Nemsokára vezetőségi tag lett. Már öt éve résztveSK a harcba® a reakció cső- kevényej ellen és munkástársaival együtt épít] a Szocializmust. Három Icát. hold földet kapott a demokráciától. Melléje hat kát. holdat tartott kishaszonbérletbeii. Hamar rájött, hogy hz , igazi fel­emelkedést csaik a nagyüzem} gaz­dálkodás biztosítja számára és 195Ö-ben. belépett a ta;-l Petőfi- turmelőcSopoftba. A napokban hatalmas megtjsz4 teltetés érte. A küldöttválaaztó* taggyűlése® a párttagság küldött­nek választotta meg a járási értej kezle're. Kimondhatatlanul őrült ennek a megbízatásnak. As V. pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlotta, hogy tíz új tagjelöltet szervez be a helyi pártszervezetbe a DEFOSZ fiataljai közül. — Tudom, milyen hatalmas je­lentősége van Pártunk V. kon­gresszusának. Különösen most. amiké«' atz imperialistái: egy újabb háború kirobbantásán dolgoznak. Ez a kongresszus hosszabb időre megszabja feladatainkat a béke- harc és a szocialista alkotó munka terén —mondja Schmiedt János a falu dolgozóinak. Nemcsak egy Schmjedt János van az országban. Sokan, akik mint küldöttek harcolnak dolgozó népünk szebb, boldogabb jövőjéért, a békéért. Január 12-i koreai hadijelentéei A Koreai 1" ‘ Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága január 12-1 ha­dijelentésében közli: A néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt az összes frontokon folytatják támadásu­kat és nagy veszteségeket okoz oak ait ellenségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents