Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-12 / 9. szám

Hozzászólás az iskolai lemorzsolódás vitájához Milyen eredményeket értek el az apostagi nevelők ? A Népújság december 17-1 szá­mát olvasva, megragadta figyel, műnket ,.A azeremlej nevelők kar­ca a lemorzsolódás ellen“ Című cikk. Ez a cikk miután igen ak­tuális-közérdekű problémává! fog­lalkozik, szükségét érezzük annak, hogy egy:két gondolattal mi. apostagi általános iskolai nevelők •.zintén hozzászóljunk. Először is állapítsuk mag, hogy miként vjszonylunk a beiskolázás, a tanulmányi rend és fegyelem, a lanulmányi színvonal emelése és a lemorzsolódás megakadályozása problémájához. Felkutatják a tauköteles gyermekeket A nyár folyamán pontosan számbavetlük a községünk terüle­tén található iskolás gyermekeket. Sú.ypoatot képezett a községtől távoíabu eső tanyavilág, mert itt kallódik el leghamarabb a tan­köteles gyermek. Nem váltunk a jószerenosér e, hogy majd bejön a rzü'ő behatni gyermekét, hanem tugalmasak voltunk és kimentünk mj hozzájuk Ott a 'helyszínen in­téztük el a behatást és egyben annak is utána néztünk, hogy van-e a tanyavilágban olyan gyermek, akiről eddig nem vol áldomásunk. A rendes beiratkozás alkalmával 60 olyan gyermek volt, aki nem iratkozott be. .Versenyre keltünk egymással, hogy ki tud több gyermeket feikuta’ni és be­írni. 4 nap múlva befejeződött a verseny. Az igazgató a-jó munkát végzett két kartárs jutalmazásá­ról som feledkezett meg. Két-két nap] szabadságot adott nekik. A bejelentő hivatalból, pontosan megállapítottuk, hogy kik jöttek a községbe lakni és jött-e velük tanköteles gyeimek. A beiskolá­zd .okéi t felelős kartárs minden lióten megállapítja a bejeleolőhj- vatal adatai alapján, hogy milyen változások történtek.' Havonta egy alkalommal beiskolázási versenyt hirdetünk1. A' gyermekeknek tet­szik ez a verseny. Figyelmüket litkán kerülj q\ az, hogy az ő ut­cájukban van-e csavargó, vagy nemrég ideköltözött,iskolába nem járó'gyermek. Szervezik a családlátogatásokat A gyermek rendszeres iskolába járását ügy tudjuk biztosítani, ha a családlátogatást -tervszerűen és i endszereSen végezzük. A család­látogatás! munkára aktivizáljuk és bevonjuk a szülő; munkaközössé­get, zúz MNDSZ-t és a DISZ-t is. A lemoi zsolódással kapcsolatban a következő a- helyzet. Após tagon az 1933—36 iskolai évben beirat­kozott 49 első osztályos tanuló. Ezek közül a hat-odik osztá.yt mindössze 10 tanuló végezte el Ez a 79.6 százalékos lemorzsoló­dás erősen javulóban van a fel­szabadulás óta, mert az elmúlt év­ben végzett' nyolcadik osztályos tanulóinknál a 8 év alatti lemor­zsolódás 34.7 százalék. Ez azonban még mindég elég magas. A lemorzsolódás egyik oka a szülök közömbössége a kultúra iránt. Ennek az évszázados elnyo­matásból eredő örökségnek teljes felszámolása csakis széleskörű felvilágosító munkával érhető el. A jól megszervezett családláto­gatással és a tömegszervezetek igénybevételével szép eredményt tudtunk elérni a lemorzsolódással kapcsolatban, de ez még nem ki­elégítő. A rendszeres iskolábajá- rás biztosításának egyik igen jól bevált módszere, ha a tanulók tá­mogatását is. igénybe vesszük. Utcafelelősökét áJlítuntk be. Min­den utcának van a lehetőség sze­rint egy-egy utca felelőse, aki a? útvonalába oső mulasztó tanulót meglátogatja. Személyesen győző­dik meg a távolmaradás okáról. A látogatás eredményét másnap közli « osztályvezetővel, vagy az osz­tályfőnökké!. Ezekuián munkába tépnék a családlátogatók. Nem egÜ esetben sikerült ezzel az, e(-j lenőrző-látogatással a mulasztó és az iskolából indokolatlanul kimar radt tanulót rendszeres jskolába- járásra nevelni. Tanulmányi gondozás A lemorzsolódás másik oka a gyermek otthoni környezete. Ke­vés a hely nagy a zaj éis nem tud zavartalanul tanulni, de ezen­kívül a támogatásra is szüksége van, mert nem fogta meg jól aí új 'ismeretanyagot, stb. Ezen a területen előáll a tanulmányi gon­dozás szükségessége. Első lépés­ként meg kellett állapítanunk a tanulmányi gondozásra szoruló ta­nulók számát. Másodszorra bizto. sítani kellett a tanulószobát, vé­gül gondoskodni kellett annak be­népesítéséről is. Természetesen ezzel kapcsolatban hatalmas felvi­lágosító munkára volt szükség. Meg kellett hívni a szülőt, hogy a lanulószonát látogassa meg. Sze­mélyesen győztük meg arról, hogy mennyivel kedvezőbb tanulási le­hetősége van gyermekének a ta­nulószobában, mint otthon. Nem­csak a szülőt, hanem a gyermeket is meg kell győzni ,a tanulószoba jelentőségé, öl. Népszerűsíteni kdl a tanulószobát a gyermek előtt. Ennek egyik módszere, hogy min­den 50 perc után, 10—15 perc Sza­badidőt DÍztosítuák a gyermekek­nek. Ezt az időt nem szabad ki­használatlanul hagyni. Játékos foglalkozást kell, beiktatni. Erre természetesen megfelel a tanuló­szoba. A tanulószobai játékok el­lenőrzésére egy-egy szülőt is meg fogunk hívni, hogy. hadd lássa az ott folyó értékes munkát, így le­het a szülőt is a lemorzso.ódás elleni küzdelembe segítőtársul megnyerni. A tanulószobát a gyer­mek második otthonává kell tenni. Küzdelem a fegyelem megszilárdításáért A lemorzsolódás harmadik oka az iskolai fend és fegyelem meg- lazulása. A fegyelmezésnek egyik jól bevált eszköze: a jók megdicsé­rése és a rosözak nyilvános meg­dől gálása. Az iskola fegyelme akikor fog jól kialakulni, ha maga az igazgató mjntaképe a fegye­lemnek. Ha az igazgató a fegyel­met másoktól megkívánja, de ugyanakkor ő nem jár elől jó példával, a munka lelkiismeretes elvégzése és a pontosság (erén ott nem lehet fegyelemről beszélni. Az, hogy milyen komoly jelen­tősége van a jó felvilágosító mun­kának a szülők meggyőzésével kapcsolatban. az alábbi példa bi­zonyítja-. Az egyik gyermekünk állandóan késve érkezett az isko­lába. Többszöri figyelmeztetés el­lenére sem javult a helyzet. A Szülői Munkaközösség egyik tag­ja egy napon a reggel; órákban meglátogatta a szülőket. A gyer­mek még aludt. Beszélgetésbe elegyedeti a szülővel. Rámutatott arra, hogy a gyermek állandó ké­sésével zavarja a közösség} mun­kát és hogy a tunyaság nemcsak fegyelmezettlennó teszi a gyer­meket, de öntudatos emberré való nevelését is gátolja. Megkérdezte a szülőtől, hogy helyesnek tartja-e az-t. hogy gyermeke állandó ké­sésévei zavarja a közösségi mun­kát? így tovább sorakoztatta lel az érveket. Az eredmény az lett, hogy a szülő belátta, hogy a gyér mekc eddigi magatartását meg kell változtatni-és a tanuló azóta rendszeresen, pontosan jár isko­la Da. Tervszerűbb munka A fegyelem megszilárdításának másik módja a tervszerű munka jó megszervezése. A tanításra ne­künk. nevelőknek gondosan és tervszerűen kell előkészülni, mert csakis az ilyen munka hat fpgyel- mezcleg a gyermekre és csakis az ilyen tanítás tudja felkelteti; ér­deklődéséi. A szeretnie} igazgató kartárs nem írja le, hogyan lépnek ők fel kollektiven a fegyelmezetlenség dien, hogyan értelmezik ők csírá­jában elfojtani a fegyejme.zetüen- iéget. Ezekre a konkrétumok! a azért van nekünk szükségünk, hogy tapasztalatainkat egymással kicserélhessük. Mi például az el­mondottakon kívül súlyt, helye» zünk arra is, hogy a gyermek a tízperces szünidő alatt sem ma­radjon magára. Különösen fontos ez az iskolai év beindítása idején. A ' nevelők a szünetben elbeszél­getnek a gyermekekkel és szinte észrevétlenül fegyelmezett maga­tartása szoktatják őket. Mindezeken felül megállapíthat­juk azt, hogy az iskolai rend és legyeiéin megszilárdítására nem lehet általános érvényű szabályo­kat és módszereket kialakítani, mert a fegyebnereUlenség más és más formában jelentkezik az is­kolában, Az jskolai fegyelmet megszilárdítani csakis a nevelő- testület kollektív munkáján ke­resztül lehet. Katona László igazgató, Aposlag. Körzeti hu*tőr r er sets y Kecskeméten Színjátszásban a kisfát, táncban a Helvécia—köncsögi, énekben az ágasegyházi csoportok kerültek ki győztesen A téli kultúrverseny körzeti döntője a napokban volt a Ka­tona József gimnázium díszter­mében. Az érdeklődők teljesen megtöltötték a termet, s lelke­sen tapsoltak a tanyai szereplők munkájának. A körzeti döntőn színjátszás­sal indult a katonatelepi egysé­ges csoport, a városföldi egysé­ges csoport, a kisfái DISZ, a helvécia-köncsögi csoport, az ágasegyházi és a matkói egysé­ges csoportok, A versenyből a kisfái DISZ került ki győztesen: 169 ponttal. Második lett az ágasegyházi kultúrcsoport, har­madik Helvécia. Versenyen kí­vül indult a kecskeméti földmű, vesszövetkezet, melynek kultúr, csoportja szintén szép sikert ért el. llépi tánccal szerepelt a vá­rosföldi egységes kultúrcsoport, a helvécia-köncsögi kultúrcso. port, a külsőballószögi csoport és az ágasegyházi egységes csoport. Győztes a helvécia—köncsög. tánccsoport lett, míg a második helyre szintén a kitűnő külső- baUőszögl tánccsoport került. Énekkarral csak az ágasegy- házl egységes csoport szerepelt, mely így ellenfél nélkül jutott be a járási döntőbe. A kultúrverseny megmutatta, hogy Kecskemét tanyavüágán Is átérzik már a dolgozók a szo­cialista kultúra jelentőségét. Igen örvendetes, hogy a kultúr- nnmkában nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is részt­vesznek. Lényegesen javult a csoportok összmunkája. Jobb a 3zereptudás, kifejezőbb az ala­kítás. Nagy eredménynek te­kinthető, hogy a versenyből csak az ágasegyházi népi tánc­csoport és a városföldi színját­szócsoport esett ki, de számuk­ra is további versenyzési, sőt nyerési lehetőség van a teljesít­mény-versenyben. Ugyanakkor megmutatkoz­tak lübák is. így például a leg megfelelőbb darabot az ágas­egyházi színjátszócsoport mu­tatta be. Ez a csoport rendelke­zett egy kiemelkedő színjátszó tehetséggel, ugyanakkor ennek a csoportnak volt kisebb szerep- tudása, mint a többinek. A ka­tonatelepi színjátszócsoport, mely jó szövegtudással, jó sze­replőkkel rendelkezett, két jó színdarab mellett egy olyat is bemutatott, mely az öncélú nc- vettetést szolgálta csupán. Az igasegyházi népi táuccsoport pedig nem népi táncokat muta­tott be, sőt az égjük táncát, a Csárdáskirálynő dallamára tán­colták. Ezek a hibák azt bizonyítják, hogy Kecskemét tanyavüágá- ban is van még a kultúra terü­letén sok javítani való. Maga a verseny általános eredménye azonban jónak mondható, a kul- tűrcsoportok fejlődőképesek és a január 28-i járási döntőn fo­kozottabb felkészültséggel bi­zonyára szépen is szerepelnek majd. Sokan jelentkeznek a Lakatosipari NV átképző tanfolyamára A Kecskeméti Lakatosipari Vállalat harcot indított a szak­munkás-káderek képzéséért. No­vember hónapban 36 átképzős kiváló' eredménnyel tette le a vizsgát. Ezeu az eredményen, en­nek láttán a dolgozók már töme­gesen jelentkeztek a most bein­duló átképzés tanfolyamra. Sok a jelentkező, nehéz a kijelölés. Minden dolgozó tudja, hogy az épületlakatos szakmában igen kevés a szakmunkás. Ezért je­lentkeztek, hogy minél többen el­sajátítsák ezt a szakmát. Eddig 6(t jelentkező van már­BAJAI ÚTTÖRÖK A BÉKÉÉRT A bajai állami általános leány­iskola ..Rákosi-zászlós“ úttörő- csapata ünnepi bétkegyülést far­tőit. A békegyüiesre Széchényi Lenke, a csapa-tanács elnökének vezetésével vonultak fel az úttörő pajtások. A csapattanács elnöké­Pál Rozália 19 éves, férjezett, Garán született, ott is lakik, férje gépkocsivezető a Kecskeméti Te- herfnvar NY-uél, három hóid földjük van, melyet kisbérlet út­ján hasznosítanak. Ez tömören Hál Rozáliának a személyi adata. így mondja el Garán az állami gazdaság irodá­jában, mikor munkaszerződés megkötésére jelentkezik. Téli ka. bátja nyitva vau, a meleg szinte leolvasztja róla. Nyakán a sál szétbontva omlik vápáira. Keu- dője alól-szőke hajfürtjei homlo­kára tikodnak. Kék szemével jól körülnéz, szinte látszik, min. dent bele akar vésni emlékezeté­be. — Azok közé tartozunk, akiket Rákosi elvtárs egyik beszédében úgy határozott meg: „kétlakiak“ Az uram gépkocsivezető. Három hold loldünk&t kishaszonbérletbe adlak* De ha mi magunk művel­nénk, akkor sem biztosítana szá­munkra megélhetési. Felajánlot­té' . :cmn pedig most lo aka­rok Szerző:1.-’.! a gazdaságba. — Társnőim, akikkel együtt dolgc-tam valamikor, ma heten­ként a gazdaságban a 200 forin­tot Js megkeresik 150 forint heti köröseinél kevesebbhez senki sem Intőit P'mult évben, Pár évvel ezelőtt még magam is a kulákok- nál voltam kénytelen robotolni, bagv megélhetésemet biztosítsam. Sokkal fárasztóbb és kimerítőbb Pál Rozália is felszámolja „kétlaki44 életét munka után, amikor nem volt másban részein, csak hajszában jó volt, ha hetenként meg tudtam keresni az 00 forintot. A különb­ség a Kulák zsebét duzzasztotta. Könnyű a számvetés. Ha egy bu­jáknak a tavaszi és nyári mező­gazdasági munkálatok során át­lagosan 15 dolgozóra volt szüksé­ge. úgy csak munkabérkülünbö- rnben hetenként 1500 forintot h 'tt el. ami csak négy hónapot véve alapul, 24-000 forintot je­lentett a mi verteitekiiDk árán a kulák zsebére. Amint mondja, látszik, hogy odahaza elvégezte már a száma­dást arról, hogy hol az ő igazi helye, amit ezekkel a szavakkal juttat most kifejezésre: —- A nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a terméseredmények nö­vekedését biztosítja, de biztosít­ja a dolgozók számára a boldo­gulást, a nyugodt megélhetést, az életszínvonal állandó fokozását, emelkedését. Mint pártonhívilli, rájöttem azonban arra is, hogy fokozódó, munkateljesítés nélkül nem valósítható meg a szocializ­mus építése. Három holdam nem hiziositja a megélhetést, a fel­emelkedést. A megfeszített munka ellenére sem’. A nadrágszíj-parcel Iákhoz való görcsös ragaszkodás nem más, mint a lassú sorvadás és pusztulás. Már pedig ki akarja ezt? A nagyüzemi gazdálkodás, akár a termelöszövelkezeti cso­portban, akár az állami gazdasá­gokban a dolgozók számára biz­tosítja a magasabb élejsztovona­lat­Fái Rozália és férje már régen elhatározták, hogy belépnek a ter­melőszövetkezetbe. De mit csi­náljanak? Férjét foglalkozása más irányba köti le. Próbállak kiutat keresni. de mindezidáig számukra ez pem sikerült. For­dulatot Rákosi elvtárs útmutatá­sa jelenteit számukra Megoldó­dott a helyzet és a nyög, a teher, mely eddig nyomta őket, Rákosi elvjárs beszéde nyomán megol­dást nyert. Most itt van az állami gazda­ság irodájában, ahol szeretettel fogadták. Alig várja, hogy nevé­nek aláírásával erősítse meg «I határozását és az állami gazda­ság dolgozója leg a, — Rálépjem arra az útra, — mondja távozóban — melyen ma minden öntudgjos dolgozónak ha­ladnia kell. Erősíteni a békejá- bort, gazdagítani országunk ere­jét, mert eztin keresztül tudjuk csak biztosiján! a magunk boido gabb és örömtelibb életéi­nek jelenlése után Szendrődi E> zsébet, az iskola Dökcbizo.(«ágá­nak elnöke tartott előadást a béke védelméről. Major Zsuzsanna paj­tás nyitotia meg a hozzászólások sorát. Szólt a továbbtanulás fon­tosságáról, a tanulóifjúság felada­tairól. Pet rich Éva osztálya névé. ben vállalta, hogy az V. pártkon­gresszus tiszteletére és a béke megszilárdítására osztálya hár­mas tanulmányi eredményét há­rom és félre fogja feljavítani. Pongó Aranka osztálya nevében felajánlja, hogy átlagos (iái más tanulmányi eredmény eiltet négyes osztályzatra fogják feljavítani. Szekeres.Mária a jó előmeneteld tanplők segítését ajánlja fel a gyengébbek megsegítésére, Kiss Katalin, Hammerii Éva, Gotteiser Márta. Jászberényi Hona vala­mennyien ígéretet tesznek, hogy fegyelmeize't-égük lazaságát kü­szöbölik, a késések és mulasztá­sok megszüntetésére felvilágari- tó-brigádokat szerveznek. Bárány Sára elszavalta Kuczí.a Péter ..Béke’4 című versét, majd az ünnep "égen megjelent honvéd baKársaik üdvözölték a pajtásokat és átadtak három darab művészi kivitelű Sztálin domborművet. A honvéd bajtérsak közölték a paj­tásokkal, hogy szereztek nagyobb otthont számúikra, melynek kulcsát át is adták. . ASriUK á Itirileiölnket, hogy az u'sagCa záti hirdöiétae.&ei mindig, a mag jelenes e ott va< sstv.eske Meaek la *da!.

Next

/
Thumbnails
Contents