Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

A Bajai TiizSp üzemi páríszcTTcncle feltárja a Kecskeméti Tiizép Tállalatvezetőségének li iány«ssága it és utat mulat azok kiküszöbölésére A Népújság 1950. december 15-i számában rövid cikk jelent meg, mely a Kecskeméti 'Xüzép Vállalat dolgozóinak a munká­hoz való viszonyával foglalko­zott. A cikk felvetette a válla­lat vezetésében megmutatkozó hiányosságokat és hibákat is. A cikk írója félremagyarázhatat- lanul megmondotta, hogy te­remtsünk rendet a Tüzépnél. A Kecskeméti Tüzép Vállalat bajai alapszervezetének vezető­sége megtárgyalta a cikkben említett hiányosságokat és azt teljes egészében helytállónak tartja. A vezetőség a továbbiak­ban még megállapítja azt Is, bogy a cikkben foglalt hiányosságok, valamint a vásárló közönséggel való ilyen bánásmód azért tör­ténhetett meg, mert a vál- lalatvezetöség elszakadt a Párttól és a tömegektől. A Tiizép vállalatvezetösége mindennapi munkájában éppen úgy, mint az egyes kérdések megoldásánál, nem vette figye­lembe azt a bölcs sztálini taní­tást, hogy minden nehéznek lát­szó kérdést könnyen meg tudunk oldani, ha nem zárkózunk a fa­lak közé, ha nem kötjük ma­gunkat az íróasztal mellé. Ezen a téren elkövetett hiá­nyosságok idézték elő azt, hogy a Kecskeméti Tiizép telepein hibák fordulhattak elő és mi most keresztül ' tudjuk helyesen és maradéktalanul megoldani. Hit tapasztalunk ezen a téren? A legelső telepvezetői értekezleten felvetettük az ellenőrzés fontos­ságát és gyakorlati kivitelezé­sét. Az ellenőrzési osztály egyik dolgozójának, Magosnak, az volt a véleménye akkor; — A telepvezetők vegyék úgy, hogy ml 100 százalék­ban megbízunk bennük. Ezért az ellenőrzés mind ritkább lesz. Es az ellenőr­zéseket vegyék baráti láto­gatásoknak, ne pedig vala­mi rendőri ellenőrzést lássa­nak benne. Az ilyen vélemény persze nem helyes. Merő ellentétben van a Pártunk által előirt ellenőrzési formának. A gyakorlatban így végrehajtott ellenőrzés magá­ban hordhatja a visszaéléseket. Nem tud rámutatni funkcioná­riusaink kisebb hibáira sem, hanem hagyja, hogy hiba hibára halmozódjon és funkcionáriusaink ebbe ette- metkezzenek. Fel kell tárnunk, hogy nálunk így folyik az ellen­őrzés. Hogy ez igy van, bizo­nyltja a legutóbb nálunk meg­tartott külső ellenőrzés. A kecskeméti központ Winkler nevű ellenőre te­lepünkre belépve megkér­dezte, mi újság ? Hogy megy a munka ? Odaadott a kályhához, megmelegítetto hátát és továbbment. Az Ilyen ellenőrzésnek mi ér­telme van? Es indokolt az a kérés is, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Kétségtelen, hogy emellett a hibák mellett vállalatunk komoly eredményeket is lel tud mutatni. A hibák nagy része, mely még fennáll, abból adódik, hpgy az eredmények önteltséget idéztek elő. Az önteltség és önelégültség miatt aztán nem veszil; észre a kisebb hibákat, melyekből a na. gyök adódnak. A Kecskeméti Tüzép a’.apszer- vezete segíteni kívánja a válla- latvezetöséget a hibák feltárá­sával, hogy azokat sürgősen ki tudja javítani. Rákosi elvtárs 1950. február 10-én megtartott beszédében Sztálin elvtárs sza. vait idézte; — „Bírálat és ön­bírálat állandó fegyver a kom­munizmus fegyvertárában. Ahol e fegyvert nem használjak, meg. áll a fejlődés.” Reméljük, hogy a Tüzép kecs­keméti dolgozói örömmel veszik, hogy hibáikat nyíltan felvetet­tük, hogy ezzel is hozzásegítsük őket hibáik mielőbbi kijavításá­hoz. ötéves tervünk második tervévének kezdetén feladataink megnövekedtek, melyeket sike­resen csali úgy tudunk megol­dani, maradéktalanul teljesíteni, ha eddig elkövetett hibáinkat teljes egészében kiküszöböljük. Biztosak vagyunk abban, hogy a Kecskeméti Tüzép Vállalat ve­zetősége, s minden egyes dol­gozója jobb munkával fogja be­bizonyítani, hogy az 1951-es év. ben munkájuk fokozódó eredmé­nyeivel újabb csapást mérnek az Imperialista gyujtogatókra. Ez­zel erősítik a béketábor erejét és a szocializmus mielőbbi meg. valósítását. A Tüzép bajai MDP alap­szervezet vezetősége: Fábián Lajos üzemi párttitkár. Curnics József propagandista, Fcrró József szervező titkár. őszintén és nyíltan feltárjuk mindazokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeket a mai napig tapasz­taltunk. Tesszük ezt elsősorban azért, hogy segítséget nyújt­sunk a vállalatvezetöségnek a hibák legsürgősebb kijavításá­ra, kiküszöbölésére. Mikor ezt tesszük, önkritiká­val is kell, hogy éljünk. Voltak hibák, amit már jóval a cikk megjelenése előtt észrevettünk és nem éltünk a lehetőséggel, hogy felhívjuk a figyelmet ezek­nek a hibáknak időbeni kijaví­tására. Kezdjük ott, amikor a bajai és a kecskeméti Ti-’"én-vállalatok egybeolvadtak. A bajai közpon­Mit kellett tapasztalnunk a felszámolás alkalmával/ Felszámolták a Bajai Tüzép Vállalatot és az itt alkalmazás, ban volt ad mV a? -a í/ dolgozó­kat új munkahelyekre osztották Iw Jutott belőlük Kecskemétre is.’ Ezt a fontos munkát úgy végezték el, hogy abba nem vonták be sem a városi pártbizottságot, sem az alapszervezet vezetőségét, amit aztán ", f»Js,’'á?v'o'ást kö­vető taggyűlésen a párttagság jogos kritikával is illetett. Ea most nézzük meg, mit mutat a gyakorlat? Az átadást és átvételt végző három elvtára caak szakmai vo­nalon vizsgálta meg a dolgozó­kat. Mivel az alapszervezet vé­leményét nem kérték ki, igy olyan személyek is jutottak ve­zető szerephez, akik politikai szempontból nem lettek volna kívánatosak. íme az első példa arra, mit eredményezett, hogy a Pártot mellőzték és a Párt nélkül oldották meg a feladatokat. A hiányosságok azonban ugyanilyen mértékben megtalál- hatók a vállalaton belül meg- oszló osztályokban is. így a kereskedelmi osztálynál. Míg Gerö elvtárs 1949-ben öt­éves tervünk megindulása előtt döntő feladatnak jelölte meg a váilalatvezetőaégek számára a forgótőke sebességét, mint az 5 éves terv egyik legfontosabb alappillérét, ugyanakkor azt kell látnunk, hogy a Kecskeméti Tüzép.en belül ezt semmibe sem veszik, A telepekre megérkezett áruk néha hetekig ott vesztegelnek. Miért? Mert eladási árát nem közük. Ami aztán maga után vonja, hogy száz és száz vá­sárlót el kell küldeni, mert a telepek nincsenek birtokában az áru eladási árának. Ez a kérdés néha már úgy nézett ki, mintha szabót álás folyna. tot felszámolták és a Bajához tartozó valamennyi telepet Kecs­keméthez csatolták. Az egész felszámolást, az átadást, átvé­telt három személy végezte. Be­regi elvtárs a Kereskedelmi Központ részéről, Kovács elv­társ a Kecskeméti Tüzép válla­latvezetője és Doszkocs elvtárs, a Bajai Tüzép volt vállalatveze­tője. Mind a három elvtársat a Párt állította a gazdasági élet­nek ezekre a forkos őrhelyeire. Munkájukon keresztül érdemel­ték ki a dolgozó nép bizalmát és a dolgozó nép megbecsülése juttatta őket vezető funkciókba. Mikor a szokásos havi telep­vezetői értekezleten ezt a kér­dést felvetettük és kértük en­nek az ügynek kivizsgálását és az illetékes személy felelősségre vonását, elodázó válaszokat kaptunk. A hibákat elkendőzték és min­dent félremagyaráztak, aminek az lett az eredménye, hogy a meglevő hibákra újabb hibák Halmozódtak és senki sem vizs­gálta ki, nem szánt-szándékosán történik-e ez. Mit bizonyít ez? Bizonyítja azt, hogy az alapszervezet mel­lőzésével a központban teljesen eltompult az éberség. A vállalatvezetöség nem kíséri figyelemmel a kereskedelmi osz­tály munkáját. Ha kritikát ka­pott, a hiba védelmére kelt, ahe­lyett, hogy azt kivizsgáltatta volna. A Népújság hasábjain keresztül kellett rádöbbennünk arra, hogy „fontosabb a Miklós bácsi névnapja”, minthogy a te­lepre megérkezett áru eladási árát közöljék. De most nézzük meg az ellenőrzési osztályt. Ennek az osztálynak a legkomo­lyabb szervnek kellene lennie a vállalaton belül, Sztálin elvtárs azt mondotta; „Az ellenőrzés, nek olyannak kell lenni, hogy a gazdasági funkciókba beállí­tott kádereket, akiknek még nincsen meg a szakmai képzett­ségük, ellenőrizzék, irányítsák, segítsék munkájukban azok az elvtársak, akik magasabb funk­cióba lettek beállítva és szak­mai képzettséggel rendelkeznek, nehogy munkájukban eltolódás mutatkozzék a népgazdaság ér­dekeit szolgáló tervszerűség­ben.” Népgazdaságunk fejlődése során újabb és újabb feladatok elé kerülünk és ezeknek a fel­adatoknak végrehajtása he­lyességét csakis az ellenőr­zés fokozottabb gyakorlásán KÉPES HÍRADÓ A moszkvai „Kompresszor”-gy ár egyike a főváros élüzemeinek. A képen A. Petrov Uomszomolistát látjuk, aki az üzem egyik legjobb munkása és évi normáját kétszeresen teljesítette. A Román Népköztársaságban olyan hatalmas munkálatok folynak, amelyek Románia felszabadítása előtt elképzelhetet­lenek voltak. Az egész román nép büszkeséggel tekint a Duna- Fekete-tengeri csatorna építkezési munkálataira. Ennél a hatal­mas munkánál Is megmutatkozik a szovjet nép önzetlen segítsége. Képünk: a Duna-Fekete-tengert csatorna munkálatainál az egyik hatalmas szovjet gépet ábrázolja munka közben. üiemelkedo eredményeket értek eS nz örmény kolhozok Szovjet-Örményország kolhoz- pirasztjai az elmúlt mezőgazda- sági évben mind a terméshozam emelése, mind pedig az állatte­nyésztés fejlesztése terén kiemel­kedő eredményeket értek cl. A köztársaság kolhozaiban jelentő­sen kiszélesedett a gépek hasznú- fala. A nerbajászétszki körzet ma­gast ek véső hegyi kolhozaiban a tudósok segítségével Q kclhozpa- r asz tok fagyálló gabonafajtákat termeltek. Az élenjáró kolhozok hektáronkénti átlagos búzater­mése 25—30 mázsa volt. Az aszLralld és az oklyembcriáni köi- zetekben csaknem ; minden kolhoz többmjllió' rubeles jövedelmet ért ci. A Pártoktatok Háza előadásai Jan ‘J én d. u. t> órakor. ,,A Bolsevik Párt útja” címmel — párttagok, tömegszervezeti tagok, szervezeten kívüliek számára. (Városháza tanácstermében.) Jan. 11-én d, u. 6 órakor: » Kommunista magatartás, igaz hazafiság” címmel — középfokú propagandista szemi náriumvczelö! és hallgatói számára. (Városháza tanács termében.) Előadó: Jlabas Mihály elvtárs, a Megyei Pártbizottság káderosztáivéral: titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents