Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

VI. évfolyam. 5. szám mp Ára SO fillér Ax állami gazdaságok mun­kájáról és feladatairól. — \ Félegyházi Gépgyár és a Magas, építő AV a takarékossági hatá­rozatért. — A SzöVOSz II. országos küldöttgyűlése. — Jó gazdája a tanács Császártöltés községnek is. — Hajdú Imre kunszentmiklósl kulák gazságai. map 1951. január 7, vasárnap Munkásosztályunk a kongresszusi feladatok teljesítésének élén A Párt V. kongreszusára ké­szül elsősorban többszázezres párttagságunk, de az egész ma­gyar dolgozó nép is. A kon­gresszusi készülődés 'munkájá­nak beindítója a taggyűlések voltok. A taggyűléseken fejezte ki párttagságunk azt, hogy megérti a kongresszus nagy belpolitikai és nemzetközi je lentőségét, megérti azt, hogy a kongresszus tovább fogja fo­kozni békeharcunkat, megértet­te, Logy a kongresszus sikere csak úgy biztosítható, ha a közvetlenül elöltünk álló fontos : lkatokat megoldjuk, lelkiis­meretesen, fegyelmezetlen, fele" lősségleljesen elvégezzük. De nemcsak arról van szó, hogy a kommunisták megértették, mit keilt tenniük a kongresszusi győzelem érdekében. Ennél sokkal többről beszélhetünk, el­mondhatjuk, hogy -széles dol­gozó tömegeink is világosan látják azt, hogy a Pártkongresz- Bztts minden dolgozó ügye. hogy a Pártkongresszus sikere olyan harci célkitűzés, ame­lyért minden munkásnak, dol­gozó paarsztoak, értelmiségi­nek lelkesedni, dolgoznia kell. Az előttünk álló feladatokat tehát minden fronton meg kell oldanunk úgy, hogy az valóban nagy, erőgyarapodást jelentsen a béketábor számára, hogy el­mélyüljön egész dolgozó né­pünkben a Párt, Rákosi elv­társ, a szocialista haza építése iránti szeretet. Ebben a mun­kában élenjáró feladatok vár­nak munkásosztályunkra, az ipari üzemek dolgozóira. Min­den győzelmünk záloga a mun" kásotsztály nagyszerű lendülete, fo rra dalim isá ga, kéz de m é n y ez ő képessége, helytállása, Pártunk­ba és jövőnkbe, vetett szilárd hite. A munkásosztály a ha­talom birtokosa, és ez termé­szetesen hordozza magában az ország építéséért való nagy felelősséget. Ha a Pártkon­gresszus tiszteletére mindenütt az országban jobb munkát fo­gadtak a dolgozók, akkor ebben a vezető szerep, a legnagyobb rész vállalása és elvégzése nem lehet másé, mint a mun­kásosztályé. Üzemeink dolgozói az elmúlt hat esztendő alatt bebizonyították, hogy tényle­ges vezetőjük országunk­nak, Zászlóhordozói voltok a reakció elleni harcnak. Százezrével vonultak az ntoára, ha a dolgozó parasztok földjé­nek megvédéséről volt sző, birtokukba vették a tőkések üzemeit, a Párt vezetése mögött sikerre vitték a hároméves tervet, teljesítették az ötéves terv első évének feladatait. A kongresszus sikeréért első­sorban sfükségys, h'ogy az ipart üfemek dolgoztál jól meg­állják W&lgüket a termeiét frontján, hogy tudatosuljon ben­nük a nemzetközi helyzet kiéle­ződése megszabta, nagyobb kö­vetelmények és a fegyelmezet­tebb munka. Az elmúlt hét eseményei az üzemek életében arról tanús iodnak, hogy megyénk mun­kásosztálya jól megértett© fel­adatát a kongresszusi munka vall kapcsolatosan. A terv- ismertető értekezleteken az üzemi pártezer vezetek taggyü- .ései, a felajánlások számtalan­ja tanúskodik arról, hogy mun­kásosztályunk harcba indult a kongresiszusi győzelemért. A vállalatok vezetésének ré­széről azonban azt tapasztal­tuk, hogy nagyfokú lemaradás mutatkozik meg az üzemi dol­gozók nagy tömegének lendü­lete mögöit. A vállalatok veze­tőségei nem tartanak lépést azzal a mozgalommal, mely a Pártkongresszussal kapcsolat­ban kialakult és amelynek alapja a kongresszus nagy je­lentőségének felismerése, elmé­lyülése. A itervdsmertető érte­kezletek felszínire hoztak egy olyan tapasztalatot, ami arról beszél, hogy a vállalat vezetése és magúk a vállalatvezetők ér­tetlenül állnak a már megin­dult felajánlási mozgalommal szemben, nem sokat, vagy leg­alább ts igen kevesen tesznek annak érdekében, hogy a tö­meges felajánlásokat helyesen koordinálják és elősegítsék an­nak nagyobb méretű tovább­fejlődését. A vállaltat vezetők ezekért az igen fontos kérdé­sekért nem érzik a maguk fe­lelősségét, úgy hiszik, hogy ez túl van hatáskörükön, ez nem a „vezetés“, hanem a „politi­ka“ kérdése. Hogy ez mennyi­re így van, azt igazolják azok a tények, amelyek arról be­szélnek, hogy a tervismertető értekezletek nagy részén nem tárgyalták meg részleteiben az ezévi tervet, hanem csak álta­lánosságban beszéltek róla. Már csak természetes, hogy az üzemi dolgozók így nem látják világosan a feladataikat. Az elmondott nagy számok, az üzem globális tervének az is­mertetése kevés ahhoz, hogy mindenki konkréten, láthassa a maga munkáját. Az lett vol­na a helyes és egyben szüksé­ges is, hogy a második tervév megindulásaikor minden dolgo­zó kezébe kapja a feladatát. Ez egészen biztosan lelkesebbé, mozgalmasabb és eredménye­sebbé tette volna a terv ismer­tető értekezleteket. Passzív voi. az 'értekezlet a Kecskeméti Bar nettóiban, mert az egészévi tervet nagy -számokban vitték a dolgo’zók elé 5 aktív volt az ertdkezlet a Kiskunfélegyházi szóltak a: előirányzatokra. En­ne’ még kifejlettebb formáját találjuk a Bajai Gyapjúszövet­gyárban, ahol az apretúra dolgozói ellen tervet nyújtottak be és vállalták az első negyed­évi terv 5 százalékos túltelje­sítését. Milyen feladatok következnék ebből elsősorban? Az, hogy haladéktalanul fel kell bontani a terveket, hogy minden dol­gozó világosabban lássa a ma­ga feladatát és így felelősebben végezze munkáját. A tervfel­bontás megoldása nem elodáz­ható feladat. Nem lehet halo­gatni különböző határidőkre, a vállalatvezetőknek látniok kell, hogy a tervek felbontá­sán, a kongresszusi jó munka, DRAGA RÁKOSI ELVTÁRSI Ml, a Dunai Vasmű dolgozói, ifjúmunkása] röpgyűléseken meg­vitattok a Hofherr-gyárí dolgozók kezdeményezését és hazafias köte­lességünknek tartjuk, hogy elsők között csatlakozzunk e nagyszerű kezdeményezéshez. Elhatároztuk, hogy még jobb termelési erídmé- nye&kel, a Dunai Vasmű építésé­nek meggyorsításával készülünk Pártunk kongresszusára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Dunai Vasmű békénk egyik biz­tosítéka lesz, ezért minden köbmé­ter föld, minden tégla, minden gyárépület és lakás, amelyet ha­táridő előtt készítünk el, hozzájá­rul békénk védelméhez. Pártunk kongresszusának tiszte­letére vállaljuk: 1. Az első félévi tervünkben sze­replő 126 lakást magában foglaló épületcsoportot április 30-a he­lyett április 15-re befejezzük, a ki­lenc kockaépüleiből hatot február 24-ig tető alá hozunk. A 6/1-es háromemeletes épületet június 30-a helyett június 10-rc be­fejezzük, február 24-ig elérjük a másodikemeleti falegyent. 2. A C/4., C/5. háromemeletes épülcteket, amelyeket teljes egé­szében ifjúsági brigádok építenek, május 31-e helyett május 28-ra befejezzük és február 24-én elér- jiik az elsőemeleti falegyent. A ke­nyérgyárat február 28-a helyett február 24-re építjük feI. A még hátralevő 9000 folyómé­ter va»betonkerítést a terv által kitűzött április 30-a helyett befe­jezzük április 24-re, február 24-re pedig 4000 folyómétert készítünk el. 3. A mélyépítés] anyagszállítás terén február 24-|g 400.1M0 forint megtakarítást. a magasépítés vo­nalán a jobb anyagszállítás és anyagkezelés megszervezésével ez év folyamán 300.000 forint megta­karítást érünk eL 4. A mélyépítés az első negyed­évi tervét hat és fél nappal a ki­tűzött határidő előtt befejezi. Az út- és csatornaépítésen kívül egy 2000 köbméter űrméretű vízme­dence elkészítését vállaljuk már­cius 31-e helyett március 24-ig. 5. A magasépítésnél a 100 szá­zalékon aluli teljesítmények arány- számát február 24-jg 38 százalék­kal, a mélyépítésnél pedig 25 szá­zalékkal csökkentjük. A sztahánovista-mozgalom ki­szélesítése érdekében vállaljuk, hogy a Makszimenko-módszerű fa­lazással dolgozók számát február 24-ig a jelenlegi 35 százalékról 45 százalékra és..ez év végéig 70 szá­zalékra emeljük. A Ce Soir című francia lap be­számol arról, hogy egyre több párisi és páriskörnyéki gyár dol­gozói csatlakoznak az Eisenhower Párisba érkezess elleni tiltakozó mozgalomhoz. Ugyancsak erősö­dik a tiltakozó mozgalom Nyugat- Németország felfegyverzése ejlen. Sok párisi és peremvárost gyárban már valamennyi dolgozó aláírta a tiltakozó- iveket, Teljes számban a nyugatnémet felfegyverzés ellen szavaztak alá­írásukkal a colombesi Moreau- gyár és a CACL lyoni gépgyár dolgozói. A tiltakozást a gyár német nemzetiségű munkásai is aláírták. A lijonkörnyékl Givóés ipari központ és a vén’ssíeu'xi pen ezért mozgósítani kell a szakszervezeti bizottságot, az üzemi DISz- és MNDSz-szerve- zeteket is. Ne legyen egyetlen pártonkívüli dolgozó sem, ne legyen egyetlen fiatal, vagy asszony, aki ne venne részt a Partkongresszus tiszteletire be* indult nagy munkaversenyben és felajánlási mozgalomban. Megyénk munkásosztá lyá na I» nem kis feladatokat kell elvé­geznie. A proletariátus diktáló, rájának megerősödésével, a szo­cializmus építésének fokozódá­sával megnövekedett a munkás- osztály munkája és felelőssége is. Munkásosztályunknak pél­dát kell mutatnia az egész me­gye dolgozóinak, hogy azok I» mozgásul jónak, átvegyék a nagy lendületet. így jut el dolgozó népünk népi demokratikus rendünk, Pártunk és a szocializmus épí­tésének újabb győzelméhez. 8. A műszaki dolgozók a terv- fe!bontás| munkát úgy szervezik meg, hogy február 24-ig az épít­kezésen dolgozó brigádok felada­taikat legalább egy hétre előre megkapják. A Dunai Vasmű m]ndeu dolgo­zója, ifjúmunkása megfogadja Pártunknak, szereteU' Rákosi elv- társunknak, hogy a kongresszusi listzteletére vállalt kötelezettsége­ket becsülettel teIjesítenj fogja. Dunapenleie, 1951 január 5. Mester Sándor, a pártszerve­zet tilkára. Kővágó István Magasépítő váll.-véz. Bittera László Mélyépítési váll.-ves. Kiss László, DISr-titkár. Jan- csó Béta, UB-tltkár. gyárak dolgozói eddig S8 száza­lékban csatlakoztak a tiltakozás­hoz. Nievre megye béketandcsa el­határozta, hogy január 7-én nagy tiltakozó napot tart Nyugat-Német- ország felfegyverzése ellen. Glameoy városában a tiltakozást összekapcsolják a város nagy fia, Romain Rolland emlékére ren­dezett ünnepéllyel. "gyre növekszik a várostauá- csk száma is. amelyek állást fog­lalnak a nyugatnémet felfegyver, zés ellen; Az elmúlt 24 órában. St, Q uen, Kant etje és az isererne- gyei Saint Marcsiin és főbb nuft francia város tanácsa írta, alá a Ültakoríst. Gépgyárban, ahol a dolgozók ko-wédg f elajánl diókkal pálá­A Dunai Vasmű dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz: Az építkezés meggyorsításával, a Makszlaisenko-módszer elterjesztésével ünnepük a Párt országos kongresszusát A párisi és páriskörnyéki gyárak dolgozói tiltakoznak Eisenhower Párisba érkezése és Nyugat-Németország felfegyverzése ellen a terv feladatainak teljesítése ipúMk. Feltétlenül szükséges, hogy a Tiártszervezet étére álljon az üzemi feladatok elvégzésének. A pártszervezet vezetősége tűz­ze napirendre a Pártkongresz- szus előkészítésével kapcsola­tos termelési feladatokat, és hozzon olyan határozatokat, amelyek elősegítik azok meg­oldását. Elsősorban tartsák szem előtt a politikai agitációs munka nagy fontosságát. Vé­gezzenek az általánosságtól mentes, jól szervezett, helyesen irányított, politikai tartalmá­ban megfelelő, az üzem kon­krét életét feldolgozó népne­velőmunkát. A pártszervezet ehhez mozgósítsa a legszéle­sebb aktívát. Az üzemben nemcsak a kommunisták fel­adata és kötelessége jó mun­kát végezni, hanem minden dolgozónak, kivétel nélkül. Ép-

Next

/
Thumbnails
Contents