Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-30 / 24. szám
A kiskunhalasi fföldmívesgzö vetkezet szép eredményekkel zárta az 195©-es esztendőt Tervét minden vonalon túlteljesítette, a begyűjtésben azonban lemaradt réffi Rég egy ért li tűk izerécj táblácska hirdette * Kossuth-utcá- ban a kiskunhalasi földművesszö- retkazet nevét. A gyors fejlődés eredményeként azooben ma már a halasi dolgozó parasztság egyik legnagyODb tömégszervezetc, legerősebb érdekképviseleti szerve. Az elmúlt esztendő eredményeinek tükrében különösen kibontakozik a földművesszövetkezet jó munkája. Munkasikerek a termelés vonalán A termelés vonalán nagy sikert ért el a termelési szerződések megkötésében. A* előirányzott területet 10S százalékban kötötte le. A cukorrépa és a rostkender vonalán mutatkozik lemaradás, a dohánynál azonban 112, a gyapotnál 104, a pillangós növényféleségek- nél 137 százalékot értek el. A gyapot különösen meghódította a halasi földeket. Tavaly még csak egy-egy állami gazdaság foglalkozott a termesztésével, az idén egyénileg dolgozó parasztok is tömegesen kötöttek rá szerződést. Sipos Ferenc füzest kisparasit ! hold területet kötött le gyapotra és gyapottermesztési versenyre hívja ki a megye egyénileg gazdálkodó parasztjait. Szakszerű, gondos ápolással a legmagasabb terméseredményt vállalja. Az állattenyésztés fellendítése terén is szép eredményeket ért el a földmüvesszövetkezet a tenyésztési és hizlalás! szerződések útján. Tervét 109 százalékban teljesítette az átadásnál is 6 százalékos túlteljesítéssel dolgozott. Az eredmények alapja » jó egyéni agitáció, a földművesszövetkezet népnevelőinek lelkes munkája. Papp Ferenc, M állattenyésztési felelős 260 százalékra teljesítette a tenyésztési és hiz- lalásf tervet, jő munkájáért 111. díjat is nyert. Azok a dolgozó parasztok, *kik tavaly Is kötöttek szerződést, maguk is tovább agitálnak társaik között. Elmondják, hogy mennyi előnnyel jár a szerződéses tenyésztés és hizlalás A szerződő felek előleget, aa átadott illatok után prémiumot, súlyengedményt kapnak és minden esetben nyugodtak afelől, hogy állataik nem maradnak a nyakukon, mert a szövetkezet biztosítja az átvételt. Rokolya Pál göböljárási dolgozó paraszt például egy süldő után 200 forint hizlalás! előleget kapott. 157 kg-os disznaját 6.80 forintos egységáron vette át szövetkezet és még ( százalékos prémiumot kapott. Középparasztok, akik példát mutatnak Ilyen példák nyomán aztán szívesen köt szerződést a dolgozó parasztság. Ez a magyarázata annak, hogy az idei hizlalás: és tenyésztési keretet máris 60. százalékra biztosítottál. Az akcióba az Idén különösen • középparasztok kapcsolódtak bele. Miklós Vendel, Szőke Zs. Lajos, Kovács Q. Sándor példáján még számos középparaszt kötött le állataiból szerződésre. Oszto'bányi József termelőcsoporttag háztáji állományából kötött két malacra tenyésztési szerződést. Virágzó szövetkezett árudák Az áruellátás terén elért eredmények is azt mutatják, bogy a földmüvesszövetkezet kereskedelmi vonalom is jól gazdálkodik. Ennek Igazolásira elég megemlítem, hogy multévl tervét 223 százalék« ban teljesítette, A szövetkezet tulajdonában két vegyeskereskedés, egy textilüzlet, egy vasüzlet és három hentesüzlet működik. Saját bevételből 114.000 forintot fordíiott beruházásokra. A hentesüzlet berendezésére 26.000, a boliok kibővítésére 7000 torintot adtak, a begyüjlőtelep 2000 darab zsákot kapott, szállítóeszközökre — így két új teherautóra — 40.000 forintot fordítottak. Műtrágyát és növényvédőszert 489.000 forint értékben adott ki a szövetkezet a dolgozo parasztságnak. A begyűjtésben azonban elmaradtak Az elért eredményeket erősen lerontja sí a lemaradás, amely a begyűjtésben mutatkozik. A begyűjtési terv teljesítésében a szövetkezet mindezidejg 64 százaléknál tart kenyérgabonából, de hasonló a helyzet a kukoricánál és takarmány féleségeiknél is. Ext a vonalat nem tartották elég erősen, nem folyt meg- felelő felvilágosító munka és így tgret kapott a szabotáló kuláikság is. A szövetkezet, mint járási irányító szerv is, jó murikat fejt ki A szövetkezet dolgozói kongresz- szusj felajánlásképpen vállalták., hogy Borotán és Kisszálláson létre-1 hoznak egy-egy termeiőcso. portot, amelyek I. típus sse- rint működnek. Borotán vasárnap tartották *z alakuló gyűlést. A volt urasági major újgazdáit Vlasies Antal 7 holdas dolgozó paraszt szerverte be, de belépett több kis- és középparastt 1«. Az alakulógyüléoen a földmü. veaazövetkezet kultúr csoportja eaerepeit. Ka a koltűresoport két óva alakult és munkáját a Halas- köm y élű , termelőcsoportok látogatásával kezdte. Ahogy erősödött a kultúrgárda, úgy szélesült működési területe is. Később már ellátogatott a szom szédoa falvakba Is, amióta pedig Kiskunhalas járási székhely, rendszeres kultúrmunkát végez a járás községeiben. A kul- túresoport motorja a földmű vesszövetkezet üzemi DlSZ-szer- vezete. A szövetkezet most arra törekszik, hogy eredményeit megerősítse, a XI. országos választmányi ülés határozz. tatnak tükrében kijavítsa a meglévő hibákat. Ezekkel a célkitűzésekkel készülnek a szövetkezet dolgozói Pártunk kongresszusára. Egyéni felajánlásokat Is tettek. A textilbolt például 10 százalékkal emeli a forgalmat, tovább- szélesltl a Vorostn-mozgaimat. A járási ügyvezető értekezleten pedig megszületett az a határozat, hogy a községi földmü- vesszövetkezetek a pártszervezetekkel és tanácsokkal szorosan együttműködve, mindenütt létrehoznak egy új termeiőcso. portot. Illetve új tagokkal erősítik a meglévőket. Kártevő kuiákokat ítélt el a bajai bíróság A Síjij Begyei bíróság újabb kulákokat vont felelősségre a dolgozó nép érdekel ellen elkövetett gaztetteikért. Füstös Verona 22 holdas, báct- bolcodi kulik 1048 négyszögölön még as ősszel elszabotálta a vetési mudkils tokát. A megyei bíróság a szabotáló kulákot 1 évi börtönre, 900 forint pénzbüntetésre és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. özv. Horváth Jánosáé 30 holdas kuláfcasszony viszont úgy gondolta, hogy ha húz*a-ha .assz« az őszj mélyszántás munkálatainak teljesítését, úgy tavassral az elveteti gabonaíéieség nem szőkék majd magas szárDa és a gyenge kalászok hátráltatják az eredményeket. A megyei biróság Ítélete most megmutatta, hogyan sújt le a dolgozó nép ökle kártevőire. Ozv. Horváth János- nét 7 hónapi börtönre, 900 forint pénzbüntetésre a köz ügyektől 3 évre való eltiltásra Ítélték és 30 bold mezőgazdaság} ingatlanából 10 hold szántót elkoboztak. Mákká] Antal bajai kuliknak paplrkereskedésén kívül 31 hold szántója< 5 hold szőlője és 10 hóid egelőjngatlana van. Makkal Antal házának padlásán 7 mázsa kenyér- lisztet rejtegetett. E nagymeny. nyiségü kényéi liszt ellenére 1948 —49. év folyamán kenyérgabona tejadagját a közellátásnál mégis kiváltotta, hogy a közeliátás rendjét veszélyeztethesse. Makkai Antalt 7 hónapi börtönre, 1200 forint pénzDüntetésre és a »özügyektől 3 évre való eltiltásra ítélték. A csátaljai állami gazdaság szőlészeti szaktanfolyamának hallgatói egymással versenyeznek a jobb tanulásért. Nagybaracskin az esti órákban többen haladnak az iskola leié. A sötétben hang csendül: — Siessünk, mert elkésünk az iskolából. — Hét óra van. Az Iskola ablakai fényárban úsznak, megvilágítják az egész úttestet. Az isüso- L-i padokban férfiak és nők vegyesen foglalnak. helyet. Mindegyikük előft tankönyv és füzet. A csátaljai állami gazdaság itt tartja szőlészet} szaktanfolyamát. A tanfolyamnak 32 halig«tója van. Ennyivel indult és ennyien ölnek most Is a padsorokban. A tanfolyam vezetője Tumbás* Lajos agrónómus. A szőlészeti szaktanfolyam Igen bő és részletes anyagon keresztül ismerteti meg a hallgatókat a szőlészet egyes kérdéseivel, KflKaszuga, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felszólalt az utolsó szó jogán a tokiói kerületi bíróság előtt Tokiói jelentések szerint január 26-án a tokiói kerületi bíróságon megtartották a 26-ik tárgyalást Kaszuga vádlott ügyében, majd Kaszuga és Jamaguol vádlottak felszólaltak az utolsó sző jogán, A vádlottak kijelentették, hogy nem tartják magukat bűnösnek. Ezzel a tárgyalás végétért Az ítéletet 16-án fogják kimondani. lön-külöm tananyagot képeznek: a telepítés, « szőlőápolás és szőlö- k»zelés( a szocialista nagyüzemi szőlők 'létesítése, a sejttan. A szaktanfolyam legjobb hallgatója Gál János. Nem fiatal ember. Közeljár már a 40 évhez. Irnl-olvasul nem tud. Mindent, amit elsajátít az előadás elhangzott anyagából meríti. Minden felelete pontos és tökéletes. Amjnt mondja; Még másnap ia az előző napon hallott anyagot ismételgetem. — Most döbbentem rá igazás — mondja. — mit Jelent az Irat olvasni nemtudás. Aj elmúlt világ kizsákmányoló! nem akarták^ hogy a dolgozó nép gyermekei iskolát végezzenek. Rablásukhoz, * dolgozók verejtékén való meg-1 gazdagodásukhoz a*t tartottig jobb. ha elvonjuk m*S a lehetőségét ja a taoutáaafcji Most, hogyha ezt a saaktaalolya- mot 'elvégzem^ első utam lest| hogy egy újabb tanfolyamon a§ írás-olvasást elujitftbauza. A hallgatók egymással mse* nyerne* a jobb tanulásért, tanulmányi eredményeik (okozásáért. A tanulási verseny éléi Vinkovtcs Etel, Földvár} Erzsébet^ BUnszky Imre brjgádvezető és Laszinger Imre haladnák. Az orosz realizmus mesterei Alekszej Tolsztoj Február SS-áa leas négy éve, hogy meghalt Alekszej Nyikolájevica Tolsztoj. AlakszejNyikolájevlcs Tolsztoj mostoha apja, egy tönkrement földbirtokos házában nőtt fel. Anyja színésznő volt, Turgenye. va néven szerepelt. Alekszej Tolsztoj a középiskola elvégzése után a pétervári Technológiai Intézetben tanult. Tizenhatéves korában kezdett írni, akkor jelentek meg nyom. tatásban első verset Költemé. nyelnek 1907-ben kiadott első gyűjteménye a költő saját be. vallása szerint „naiv, gyönge könyv”, amely egészen dekadens versutánzatokböl áll. Tolsztoj első prózai müve 1910-ben látta meg a napvilágot. Itt kísérli meg először, hogy a természetet szemléltetően ábrázolja. A sikerre azonban még sok évig kellett várnia, csak „Nyikita gyermekkora” cimü regénye tette ismertté és népszerűvé. Tolsztoj mindinkább a 19. század orosz irodalmi reallzmu. sának folytatója lett. A forradalom előtt megjelent regényei, így az 1912-ből származó „Sánta úr” már tisztán mutatják fényes írói tulajdonságait, kitűnő stílusát, nyelvének azt a festői elevenségét, amely az orosz klasszikus irodalom nagyjai közé emeli. Legtöbb ebben az időben írott történetének hősei olyan embe. rek, akiknek nincs jövőjük. Nyíl. vánvalő, hogy ebben az Időben az Író sem tudta, kié lesz a jövő, de életteljes képeket festett póruljárt házi zsarnokokról, tea. pedő, semmittevésbe süllyedt, életcél nélkül tengődő emberekről. Mikor realista művészetével a valósághoz híven ábrázolta az orosz földbirtokosok életét, egyúttal szétfoszSatta az akkori irodalom kedvenc legendáját a köl. töl dicsfénnyel övezett régi net meat udvarházakról. Az akkori erotikával és misztikával telített dekadens Irodalomban újszerű és jelentős hang volt az, amelyet Alekszej Tolsztoj megütött, mi. kor realista művészetével bemutatta a megnyomorított életű kisemberek, egy körorvos, egy néptanító, egy színésznő mene. külését ^ebböl a nyomorúságból az „igazi szerelem boldogságába.” Az író a maga munkássá, gának ezt a kezdeti stádiumát később a „reminiszcenciáit kor. szakának” nevezte. Az első világháború alatt Alekszej Tolsztoj a „Ruszkije Vjedmosztyij” haditudósítója volt. A fronton végre megtalálta hőseit: orosz sorkatonákat és tiszteket, akik életük feláldozásával teljesítették katonai kötő lességüket. Növekvő élettapasztalatai for. ró szeretetet oltottak leikébe az. orosz nép iránt. Egyre igénye, sebb lett önmagával szemben. Ebben a stádiumban művészi alkotását Oroszország sorsa iránti lázas érdeklődése és az a törekvése jellemzi, hogy minél világosabban feltárja az orosz nép jellemét, Az októbert forradalmat nem fogadta el rögtön, ezért Inkább elhagyta Oroszországot. De a tehetsége« éa becsületes Író csakhamar felismerte as emigráns ölet erkölcsi és politikai sivárságát és növekvő gyűlölet, tel fordult ezek ellen „a hazátlan” emberek ellen, ahogyan Ők maguk önsajnálkozással nevei, ték magukat. Önkéntes szám, üzetése, amely 1913-tól 1923-lg tartott éa az emigráció alakjai adták meg tárgyait ebből azár. mazó regényeinek és novelláinak, melyek közül a legismer, tebbek „Orosz mezőn át”, „Az ágy alatt talált kézirat” és „Fekete arany”. Valamennyinek középpontjában az orosz haza áll. Tolsztoj a maga egyéni módján oldja meg problémáját és kere. sését részletesen megírja a „Golgotha” cimü ismert hármasregényében, amelynek témája történelmi, lényege életrajzi. Benne Tolsztoj egy egész nemzedék örömét ás bánatát rajzolja, amely az Októberi Forradalom következtében páratlan társa, dalmi és szellemi átalakuláson ment át. Alekszej Tolsztoj a néplélek mélyére akart hatolni, azt ke- reste, mikor a történelemhez fordult. Különösen izgatták fan. táziáját a történelemnek azok a fordulópontjai, amelyek hosszú Időre meghatározták az orosz nép életét: Rettenetes Iván és Nagy Péter kora, az 1917-es forradalom és az azt követő polgárháború, végül pedig a Nagy Honvédő Háború. A Nagy Honvédő Háború alatt Alekszej Tolsztoj két drámát Irt. „A ás párja” és „Nehéz évek” elmen. Ebből S két drámából tevődik össze * „Rettenetes Iván" című könyv, amely IV. Iván oár alakját mutatja be, a haladóaeeüemú állas*. férfiúét, aki hatalmas munkát fejtett ki, hogy a kis feudális tartományokat sgyságse nemzeti orosz állammá kovácsolja. Alekszej Tolsztoj a seellemt és közélet kiemelkedő alakj* volt Az 1935-ben Páriában tartott nemzetközi trökangreeew. son „A* alkotó munka szabadsága” elmen tartott előadást 1937-ben pedig a londoni kongresszuson a Szovjetunióban fa lyó szocialista építőm unkáról ás a szovjet alkotmányról beszélt. Ez a közéletben tevékeny szovjet polgár különösen élénk részt vett a fasizmus elleni küzdelemben és a legutóbbi háborúban nagy hazafinak és nagy publicistának bizonyult Az újságírásban is művészi eszközökkel dolgozott és cikkei egyéb müveihez hasonlóan, a nép életének hü ábrázolását adták. Van va- lami emelkedett fenség Tolsztojnak ezekben az írásaiban, a ha talmas történelmi panorámákban és a belőlük levont általános következtetésekben. A „Ha za” a kötetben és egyéb kötetek, ben összegyűjtött cikkei nagy elterjedtségnek és olvasottságnak örvendenek. Alekszej Tolsztoj tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsé nak és a Tudományos Akadé mlának. Három müve „I. Péter'' (1940), „Golgotha” (1943) és „Rettenetes Iván” (1946) meg. topta a Sztálin-dijat
