Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-05 / 3. szám

Tit© a h á)»©i*űs nszítók elvetemült cinkosa Az ENSz közgyűlésének nem­rég lezárult ötödik ülésszakán, akárcsak az előző negyedik ülés­szakon is a Tito-klikk képvise­lői a nemzetközi politika min­den fontos kérdésében az ame­rikai agresszorok buzgó lakájai­nak szerepét játszották. A belgrádi bábok lakáji viselkedé­sükkel az ötödik ülésszak mun­kájának első napjától az utolsóig megerősítették azt a vitathatatlan igazságot, hogy mindenben az imperialista gazdáiktól függnek és az USA kalandor politikájának készsé­ges eszközei. A Tito-küldöttség, amelynek élén a kém és provokátor Kar­el élj, az USA külügyminiszté­riuma belgrádi fiókjának fő­nőké állott, az ENSz úgyneve­zett amerikai többségének so­raiban ezúttal a legpiszkosabb feladatot látta el. A mestersége­sen felkorbácsolt szovjetellenes propagandával, valamint a béke, demokrácia és szocializmus egész táborára szőrt undorító rágalmakkal megfertőzte a köz­gyűlés ülésszakának légkörét. Titóck egész viselkedésük­kel, amelyet Washington diktált, szavazásukkal, fel­szólalásaikkal, határozati javaslatokkal és ellenjavas* tataikkal a béke és a nemzetközi együttműködés esküdt ellenségeinek bi­zonyultak. A közgyűlés ülésszakán Kar- deljnek már az első beszéde is annyira szovjetellenes és hábo­rúra büjtogatő volt, hogy az imperialisták sajtója és rádiója nyomban ugyanúgy dicsérte, mint Acheson és Bevin beszé­deit. Tito cinkosa arra használta fel az „orosz agresszió”-ról szóló kedvenc dajkamesét (pontosan úgy, ahogy ezt napról-napra „Amerika Hangja” teszi), hogy a közgyűlés előtt befeketítse a Szovjetunió „nyilatkozatát az új háború veszélyének elhárítá­sáról és a népek békéjének és biztonságának megszilárdításá­ról". Az ENSz szószékén Kar­déi j az Új háborút propagálta s ezt olyan tajtékozva és nyíl­tan tette, ahogy gazdái paran­csolták. Ti tóók, amikor elvetették az atomfegyver feltétlen eltiltásá­nak, az új háborús propaganda eltiltásának, a nagyhatalmak hadereje egyharaaddal való csökkentésének, a népek közti béke és együttműködés meg­szilárdításának békeszérető szov­jet programját, azt a programot, amely a világ népeinek igazi érdekeit fejezi ki és amelyet világszerte a béke híveinek százmilliói támogatnak, egyszer­smind bebizonyították, hogy dühödten védelmezik a háborús gyújtogatok közös arcvonalát. Különös ellenséges álláspontot foglalt el a Tito-küldöttség a hős koreai néppel szemben, mely az amerikai agresszorok ellen szabadságáért és függetlenségé­ért harcol. Ugyanakkor, amikor az egész szabadságszeretö világ határozottan elítéli az amerikai beavatkozókat, a provokátor KardelJ az imperialista agresszorok mellett szállt síkra és a rá­galmak özönét zúdította a koreai nép felszabadító har­cára. Nem átallotta megkockáztatni azt az undorító állítást, hogy a koreai nép hadműveletei az ame. rikai rablók ellen szerinte „nem szolgálják a koreai nép igazi függetlenségének és egysé­gének ügyét”. De a Tito-küldöttség nem állt meg még a bős koreai nép meg- rágalmazásáná sem. Tovább ment és washingtoni gazdáinak parancsára olyan javaslatokat terjesztett a közgyűlés ülésszaka elé, amelyek nemcsak igazolják és törvényesítik az amerikaiak koreai agresszióját, de lehetővé teszik, hogy „agresszornak” mi­nősítsék azt az országot, amely támadást szenvedett el, az im­perialista agresszort pedig fel­jogosítja, hogy kitöltse bosszú­ját az agresszió áldozatán. A Tito-féle javaslatok kiegészítik az amerikai progra­mot, amelynek célja az, hogy törvényesítse az agressziót és az Egyesült Nemzetek Szervezetét az amerikai imperialisták enge­delmes eszközévé változtassa. A titóista Jugoszlávia ellensé­ges álláspontot foglalt el nemcsak a szabadságáért és függetlenségéért harcoló koreai néppel, hanem a nagy kínai nép­pel szemben is, amely a koreai népnek önként segítségére sietett az amerikai agresszorok ellen folytatott harcban. Csak egy tényt idézünk. A december 6-i plenáris ülésen a Tito-küldött­ség képviselője arra az Egyesült Államok által előterjesztett napirendi javaslatra szavazott, amely azt kívánta, hogy vegyék fel a közgyűlés napirendjére az úgynevezett „kínai központi népi kormány koreai beavatkozásá­nak” kérdéseit. A közgyűlés egész ötödik ülésszaka bővelkedik Titóék wa­shingtoni gazdáik diktálta undo­rító provokációs tevékenysé­gének példáival. Mikor Bulgáriá­val kapcsolatban „az emberi jo­gok megsértésének” ravasz fon­dorlattal napirendre felvett kér­dését tárgyalták, akkor a rágal­mazásban a főszerepet Titóék vitték. Sárral dobálták meg a népi demokráciák ox'szágait. Eredménytelenül próbálták igazolni saját bűnös tevé­kenységüket az Albánia, Bulgária, Románia és Ma­gyarország határain elkö­vetett rendszeres provoká­ciókat, azt, hogy ezekbe az országokba kémeket, diver- zánsokat és összeesküvőket dobnak át, hasztalan igyekeztek igazolni az igazi hazafiak ellen saját orszá­gukban folytatott hadjáratukat, a jugoszláv nép ellen elkövetett eljárásukat, stb. Érthető, hogy az amerikai agresszorok belgrádi lakájai, amikor az ENSz-ben „az emberi jogok vé­delméről” zengedeztek, egy szót sem szóltak (és nem azért, mintha emlékezőtehetségüket el­vesztették volna) arról, hogy a Bulgáriával, Magyarországgal és A múlt században fiatal anyák ezrei pusztultak ei gyermekágyi láz következtében. Az orvosok tehetetlenek voltak — nem tud­ták a halálthozó láz okát megta­lálni. A bécsi orvosok közül néhányan komoly kísérleteket folytattak, de eredménytelenül. A klinika vezetőjét öngyilkos­ságba kergette, hogy nem tudott segíteni az anyákon. Utóda, Semmelweis Ignác, a magyar- származású orvos lett. Kliniká­ját a szegény asszonyok mene­dékévé akarja tenni, hiszen a gazdagoknak módjukban áll ott­hon gyógyíttatni magukat a császári udvar orvosaival. Semmelweis életében, további munkásságában jelentős ese­mény, hogy barátja, Lanthaler doktor kérésére elvállalja fiatal feleségénél a szülés levezetését. Az asszony meghal és az ezt kö­vető boncolásnál az idős Lantha­ler megvágja a kezet, vérmérge- zést kap. A tünetek ugyanazok, mint a gyermekágyi láznál — állapítja meg Semmelweis. Ez a gondolat nem hagyja nyugodni. Kiadja az utasítást, hogy kór­házában szülés előtt mindenki­nek -fertőtleníteni kell a kezét. Az eredmény ■ nem marad el, a gyermekágyi láz megszűnik kli­nikáján. ' Romániával kötött békeszerző­dést az Egyesült Államok és csatlósai megsértették, mivel megtagadták ezeknek az orszá­goknak a felvételét az ENSz kö­telékébe. Ilyen síégycuietcs szelepet töltenek be ,az amerikai impe­rialisták belgrádi lakájai az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. Titóék, mint az új vi­lágháború gyujtogatóinak leg­elszántabb cinkosai, végleg leleplezték magukat. Ugyanakkor, amikor a provo­kátor Kaidéij az ENSz szószéké­ről áj latos szemforgatással kije- lentette, hogy Titóék nem fog­nak részéven ni semmiféle „agresszív háborúban”, Truraan Üzenetben hívta fel a kongresz- szust, hogy nyújtson sürgős segítséget Jugoszlávia haderői­nek s követelését azzal indokol­ta, hogy ez összhangban áll az „amerikaiak politikai és hadá­szati érdekeivel” a Balkán­félszigeten. Éppen akkor, amikor a provokátor Karclelj az ENSz szószékén „orosz veszélyről” rikácsolt, a Pentagonban — az Egyesült Államok hadügymi­nisztériumában — fokozott ütem­ben dolgoztak az agresszív föld­közi-tengeri blokk összekapcso­lásán, amelyben az imperialisták Olaszország, Görögország és Tö­rökország mellett különösen je­lentős helyet szántak Tito Jugo­szláviájának. Éppen akkor, amikor az Egyesült Nemzetek szervezeté­ben. a Tito-küldöttség majd a bőréből bújt ki igyekezetében, hogy rágalmakkal szórja tele Korea és Kína hős népeit és fe­hérre mossa az imperialista agr es szórókat, Amerikából elindult Jugo­szláviába a soronkövetkezS népes tiszti csoport, hegy­közébe vegye a 32 Tito-féle hadosztály ellenőrzését és, hogy erőltetett ütemben foly­tassa a katonai készülődéseket a népi demokráciák országainak határain. De az imperialista agresz- szorok belgrádi cinkosainak nem sikerül tévútra vezetni Jugoszlávia dolgozó tömegeit. Eljön majd az idő, amikor a Tito-klikket felelősségre von­ják a béke és a népek bizton­sága ellen folytatott egész bűnös tevékenységéért. A film Semmelweis életén ke­resztül mutatja meg az 18-18 márciusi eseményeket is. A nagy tudós ott harcol azoknak az oldalán, akik a csá­szári önkényuralom ellen, a szabadságért küzdenek. A for­radalmat azonban vérbefojtot- ták és Semmel^eisnek is mene­külnie kellett. Fiatal házas, Lanthaler húgát, Máriát vette feleségül, aki mindig mellette áll, munkájában és harcában egyaránt. Pesten élnek tovább, Semmelweis a klinikán tanít, és harcol, hogy az egész világon nevezessék az anyák életét megmentő módszerét. De évti­zedeken keresztül nem ér cl eredményt. Ellenségei, a reak­ciós orvosok még csalástól sem riadnak vissza, hogy a haladó tudós módszerének terjedését megakadályozzák. Barátai se­gítségére sietnek, Becsben or- voskoDgresszust hívnak össze, hogy nyilvánosságra hozhassák a felfedezést. Semmelweis ekkor már beteg, lázasan utazik Bécs. be. Annyi ereje van csupán, nogy a kongresszuson akadozó szavakkal elmondhassa a világ különböző részéről' összegyűlt orvosoknak: „tiszta kézzel és tiszta szívvel ’Végezzek munkáju­kat”. Baján a népnevelők egyre foko­zódó és lendületes munkája a hi­bák kijavításán dolgozik, hogy a gaoonabegyüjtésnél megmutatkozó lemaradást mjelobb behozzák. A népnevelők egyéni meggyőző munkája máris megmutatkozik. Dikán István, Gyüdi-út 4. szám alatt lakó dolgozó paraszt újabb 5 mázsa kukoricát szállított be. Űzv. Iiudi Kálmánná, Mártonszál- lásj-út 24., csak az elmuU .héten szállott C vételi jegyre 170 kg búzát. Most újabb i mázsa búzát és feleslegéből további 150 kg ku­koricát ajánlott fel. Ifj- Horváth iGyuláné, miután feszült figyelem­mel végighallgatta a népnevelők fölvilágosító szavajt, csak ennyit felelt: — Tudom mi’ a kötelessé­gem hazámmal és dolgozó népem­mel szemben. — Felajánlott 50 kg búzát, 2 mázsa rozsot és 5 mázsa kukoricát. Id: Horváth Gyuláné sem akart elmaradnj és I mázsa búza felajánlása mellé 2 mázsa tengeri szállítását is vállalta. Mikó István 1 mázsa kukoricát ajánlott feh Kiss Kálmánné, Mártomszál- lásí-út 118-, « népnevelők felvilá­gosító szavaira azzal felelt, bógy 1 mázsa kukoricát másnap már Itt is szállított. Kiskunhalas-felsővárosi iskola nevelőinek harca a lemorzsolódás ellen / iskolánkban megtartottuk a tanulmányi ellenőrző és műn* kaáriekezletet. Nevelőtestületünk megbeszélte a két köz­ponti kérdési: tanulmányi rend és fegyelem, továbbá a lemorzso­lódás elleni harcot. Megbeszéltülc eddig elért eredményeinket, ön- kritikát önmagunk és a nevelőtestület fele alkalmazva, kiértékel­tük első negyedévi munkánkat. Iskolánkba évelején beiratkozott 033 tanuló, ebből ipari mun­kás: 202, közi. és postai dóig.: 87, dolgozó paraszt 25 holdig2 203, értelmiségi: SÍ, egyéb: D0. Lemorzsolódott: 12 tanuló. A le­morzsolódás oka: 2 betegség, 5 túlkoros, a, többi munkábaálhis stb. miatt. A tanulók tanulmányi eredményei az I. negyedén végén.1 -él kitűnő ti, jeles 58, jó 112, közepes 202, elégséges ISO, átment 559. Egy-köt tárgyból elégtelen 47> 3 vagy több tárgyból elégtelen 21 tanuló, A tanulók összlétszámúnak W2 Százaléka, kapóit elég-, télén osztályzatot, /l/f ulasztásol: megszüntetésére a neuelőlestütet minden tagja családlátogatást véges azoknál <5 tanulóknál, akik nem- járnak iskolába. Ebben nagy segítséget nyújt a Ez, M. vezetőségei is, meri a szülök között gyűjtést rendezve, cipőt, ruhát oszt. ki olyan tanulóknak, akik ruhúttanság -miatt nem tudnak iskolába járni Így karácsonyra 11 pár cipőt, kabátot és szoknyákat, ha­risnyát osztottunk ki- Segítségünkre van a mulasztások megszán- telesére as MNOS.z helyi csoportja a Párt aldpszervezcte, ahol jó felvilágosító munkával meggyőzik a szülőket as iskalábajárdg fontosságáról. U' esések megszüntetésére az úttörők kapuőrséget szerveztek reggel 8 óráig, majd a hivatalsegédek 8—8.30-ig felírják a későn jövő tanulókat, akiknek a neve ki van függesztve a fekete táblára. Ezzel elértük, hogy a késönjáró tanulók 0.5—1 százalék naponta. A rend és a. fegyelem megszilárdítása érdekében az osztályok versenyben állnak egymással. Minden osztályban' a növelők óránkint osztályozzák az osztály magatartását, külön az udvari magatartását és az élkésést. Ezt minden hiten szombaton osztá­lyonként kiértékeljük és megállapítjuk a legjobb eredményt elért osztályt, melyet egy nagy élmunkás jelvénnyel jutalmazunk, Ezt őrzi a következő szombatig. A: az osztály, melynek magatartási középértéke nem éri el a 2.5-et, az egy nagy csigajelvényt kap. Mindczideiy még nem. került rá sor, hogy ezt ki kellett volna függeszteni valamelyik osztály ajtaja fölé, rr anulmúnyi színvonal emelése érdekében a- osztályok tanulói versenyben, állnak egymással és osztályok az osztályokkal. Ezenkívül a nevelőtestületünk versenyre hívta ki a másik két ált. iskoláit a tanulmányi rend és fegyelem megszilárdítása, va­lamint a lemorzsolódás elleni haro eredményessége érdekében. .1 verseny dec. 1-én kezdődött, közben a versenybizottság 1951 január végén és április végén, valamint június végén kiértékeli az elérj eredményeket. T> and és a fegyelem megszilárdítását nagyban előmozdította a- ellenőrző könyvok bevezetése, qz egészségijei szolgá­lat, valamint q folyosó felügyelet a tanulók részéről, akik karsza­lagot viselnek. A tanulmányi színvonal emelése érdekében iskolánkban októ­ber D-tül működik tanulószoba, ahova állandóan 5$ tanuló jár és a nevelők felváltva segítik az arra rászoruló tanulókat. Ezen. kívül működnek a tanulópárol: minden osztályban, melynek jó hatása megmutatkozik a tanulók eredményeiben, iskolánkban há­rom szakkör működik: orosz, tör'énelcni és ének-tánc. Növendé­keink valósággal könyörögnek, hogy szakkörre járhassanak, ha elégséges is a tanulmányi eredményül:. A Szülői Munkaközösségnek jó munkáját hirdeti az, hogy a Szülök Iskolájának állanióan 100—120 hallgatója.. van, okik tevékenyen kapcsolódnak bele a vitába is­ZsUbOri Károly, Isk. igazgató. íj német film: „Semmelweis, az anyák meqmentoje“ A kultúra fegyverével küzdünk a békéért! Szakmár község DISz-ifjúsága is benevezett a kultür- versenyre, megmutatva ezzel, hogy a kultúra fegyverével, tanulás­sal állanak ki a békeharc sikeres győzelméért. December 21-én, az ünnepi pártnapon bemutatták munkájuk eredményét a község dolgozó népének. A zsúfolt terem közönsége szűnni nem akaró tapssal fogadta a népi tánccsoport és színjatszócsoport előadását. A Párt, illetve a népmüvelésügyi minisztérium ajándékát, a 170 kötetes népkönyvtárat örömmel és őszinte hálával vette’át a dolgozók nevében P. Márta Sándor tszcs-tag. Többek kö­zött mondotta: „Ezt a nagy ajándékot a Párt iránt érzett odaadó hálával köszönjük meg, mert lehetővé tette számunkra a tanulást, amely elősegíti bennünk minél előbb a szocialista embertípus kialakítását.” December 26-án körzeti kultúrverseny volt községünkben, melyen Szakmaron kívül résztvett Homokmégy kultúrcsoportja is Minden, csoport bejutott a járási döntőbe. A verseny közönségé két termet megtöltött. Egyedüli nagy hiányunk a kultürbáz és ez a hiány igen meglátszik kulturális életünkön. Soskó Gyula népművelési ügyvezető Baján a népnevelők munkája nyomán fokozódik a kukoricabeayűjtés

Next

/
Thumbnails
Contents