Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

BOLGOZO PARASZTJAINK A JÓLÉT UTJÁN

Rákosi Mátyás elvtárs a kecskeméti paraszt gyűlésen így mutatott irányt;

„Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásbavitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak megával törődik, ahol az az eiv uralkodik, aki bírja, marja. Ennek az elvnek elkerülhetetlen, törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, a nagy kulákgazdák tovább erősödnek, tovább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb, dolgozó parasztságot.., Tudják ezt az újgazdák is, akiket a demokrácia földhöz juttatott, tudja ezt a dolgozó parasztság és ezért keresi a másik utat, az elktilö. niilt, egyéni gazdálkodással szemben az összefogás, a szövetkezés útját.”

Rákosi elvtárs szavai visszhangra találtak megyénkben. Nagy tanítómesterünkre hallgatva, a legöntudatosabb dolgozó parasztok ráléptek erre az új' útra, a nagyüzemi, társasgazdálkodás útjára. Hogy milyen eredményesen haladtak előre, hogy hogyan tették le a vizsgát, erről számolunk be. Végiglátogattunk találomra több termclöcsoportot, a megye különböző helyein. Más táj, más emberei fogtak össze, hogy a szövetke. zeti gazdálkodás útjára lépve boldoguljanak. Követjük fejlődésük, boldogulásuk útját,

l.akiieteken nyitóit könyv a csoport élete

Vasárnaponként új kerékpárok csengője csilingel a tisza- •kécskei úton, Lakuelek felső határában. Az út jobboldalán húzódik meg a „Micsurin”.tér. melöszövetkezeti csoport legnagyobb tanyája. Itt szoktak a csoport tagjai összejönni, hogy ügycs-bajos dolgaikat megbe széljék,, hogy kiértékeljék az eredményeket és a hibákat, 'főbe 'csoporttag vadonatúj biciklit vá. sárolt. Egyikről sem kopott még le a nikkeiezés. Hogyan is kopott volna le, mikor gazdái úgy vi- gyáznak rájuk, mint a szemük- világára.

Fodor Imre elnökhelyettes me. séli 6Í a csoport tőrténecét, fel

zet, még hozzá gaztermelőszö vetkezet.

Amikor megtudták, hogy Gulyás István és családja menynyit gyarapodott egy év alatt, hogy levágott egy 173 kiló3 hí. zőt, feleségének vett két ruhát, a családnak és magának egyet. egyet, vásárolt cipőt, mo3t meg nyolc malacot nevel, akkor elnémultak a gúnyolódó ltulákok.

Az előrehaladás láttán 5 dolgozó paraszt kérte a felvételét...

Nem kumk kapcája többé Kovács 1st tantié

Kiskunfélegyháza után a kis szegedi útón járunk. Az egy.k ol. dalon, a két nyárfa közé szeged

ve ránkvirít egy tábla. Betűzzük; „Vörös Csillag”-termelöszö vetkezet. A szövetkezet udvarán párázó orrlyukakkal szaladgál, nak az itatásra engedett lovak, tehenek. A tinók túlhabzó erejükben csattogó szarvakkal küzdenek. Ostor pattog, a karcsú jegenyefák között szilajkodik -egy csikó.

A ház előtt Kovács Istvánná, ba botlunk. Kulákcselédből lett megbecsült, boldog asszony. Az előtt kuláknál tengette éleiéi. Csongrádon volt Nagy Forge István cselédje. Két fiával az éhenhalál elől menekült Félegy. házára, ahol belépett a „Vörös Csillag”-csoportba. Nem bánta meg. Amikor október 15-én el. készült ag évi zárszámadás, az elnök bejelentette, hogy munká ja után Kovács Istvánná fiával együtt

7994 forintot kap, ezenkívül még 11 mázsa gabonát, 5 és fél mázsa krumplit, 13 mázsa kukoricát, 220 kiló árpát, 00 liter bort, 40 kiló barackot, 14 kiló zsírt, 7 ki. ló cukrot, 18 kiló sajtot, 12 kiló csirkét, egy mázsa diny. nyét, 50 kiló szi'vát és egye. beket.

Amikor ezt Kovácené meghallotta, megeredtek a köny- nyei. Azelőtt éhbérért robotolt az egész család, reggeltől-esiig, hétköznap, vasárnap a csongrádi Nagy Forgó István kutaknak. Olyan árvák voltak, mint a harangláb a temetőben. Ma pedig megbecsült, boldog asszonyemelkedésük útját.

— Nyugodt szívvel elmond hatjuk, hogy eredményesen dolgoztunk. Amikor 1950. januárjában 17-én megalakítottuk a cső. portot, alig volt betevő lalaiunk, hiszen azelőtt a kulákokhoz jár. tünk napszámba. Munkánk ered ménye az lett, hogy már az idén felülmúltuk az egyéni gazdák termelési eredményeit. Amíg az egyéniek búzából 7—8 mass«! értek él, addig mi átlagosan -U mázsát arattunk, ügyszintén rozsból a három-négy mázsás egyéni átjagtérnielés helyett a csoport 6 mázsát ért el holdam ként.

— így van ez végig a kecskeméti határban — folytatta Gulyás István Fodor szavait. — Az egyik értekezleten hallottam, hogy a kecskeméti „Dózsa” napraforgóból 6 mázsát hozott be„ Az égyénileg gazdálkodók, nak csak 3 mázsa termett. Cukorrépából 160 mázsa, az egyé nileg gazdálkodóknak csak 80 mázsa. Burgonyából az arány a következő; 48:14, kukoricából 18:5, zabból 4:2, árpából 12:5, rozsból 14.5:7, búzából 12:6.

Minden növényfajtánál két.

szer-háromszor többet termelt a szövetkezet, mint az

egyéni gazdálkodók.

De hasonló a helyzet a kecske, .méü „Lenin’>csoportn41. Itt az arány a következő; burgonya 27:14, kukorica 10:5, árpa 10:5, rozs 11:7; a „Rózsa”-csoportnál burgonya 60:14, kukorica 15:5, árpa 12:5, rozs 11:7. Munkaegy. ■ségük 19.08 forint volt. Az „Elö- re”-csoportnál a különbség az egyénileg gazdálkodókkal szemben pedig a kővetkező: burgonya 27:14, kukorica 10:5, zab 5:2, árpa 8:5.5, rozs 10:7 és búza 10:6.

Elnémulnak

a gúnya lódók

'.Dakftelekéa nyitott könyv , a termelőcsoporf életé. Bézzég el. hallgattak már a rosszmájú ku- lák szomszédok, akik ä csoport alakulásakor azt mondották:

'i— Pár . gebe, egy ket kidőlt-, bédölt szekér, két eke^-föghyjas vetőgép, meg 17 rongyos nadrág." Ezekből is lesz aztán" szővétlte.

— A kezdet-kezdetekor olyanok voltunk.' mint áj ágrólszakadt-k. A.ig volt vetőmag, szerszám, amivel a földeik megmunkálásaitól lóghattunk volna. A demokrácia azonban a hónunk alá nyúlt és egykettőre ment minden, m.nt a karikacsapás. ’

Erről beszél a kiskunhalasi Vőtös Szjkra-termelőszövctkezet- bon íia.ogh Ica. Az évvégi elszámoláskor a Balogh csa.ád 13. ezer toriat jövedelemrészosedést ka. polt.

A halasi Vörös Szikra-termelő, szövetkezet épületei messze ben. fekszenek a műúttól. Amióta hírt I ütött, hogy a Ba.ogh-család 13 ezer lorintot kapott kézhez, azóta gyakrabban jönnek a lá.o gatók. Füri Vilmos csoportéi nők tájékoztatja a kíváncsiakat. — Mikor megindultunk — meséli az elnök — 120 holdon gazdálkodtunk 12 taggal. Azóta saját erőnkből 1200 holdra növeltük földterületünket és 120 tag a létszámunk.

A jó példa ragadós. Napió.- napra új belépők kopogtatnak a szövetkezet portáján. Már nem győzik őket lakással. Az idén számos új kislakást építenek, villannyal. fürdőszobával, vízvezetékkel.

Az udvaron lázas munka folyik. Befejezés előtt áll a még há ra levő lakásokba a villanybeszerelés.

Újjáalakítják a kultúrtermet. Helyet csinálnak a többszáz: kötetes könyvtár, nak.

A szövetkezet kultúrtermében nagybetűs felírás: Hol egykor elnyomó szőtte sötét terveit, ma itt kigyúlt a fény.

Az- új istállóikhoz vezet az elnök. Rövidesen befejeződik az építkezés.

UJ, modern vízvezetékkel felszerelt Istállót építenek.

Csillékkel szállítják májd a' trágyát t tárolási helyre. A szomszédos hizlaldában 700 darab sertés gömbölyödikc Eddig .írtár 470 d .rabot szállítottak el. A .könyvelő a nyereség oldalára 30 ezer forintot könyvelhetett-. Szegényen kezdek ék ma • már van 60 darab anyadisznó és hizlalda, 80 darab

szarvasmarhát is hizlalnak.

A csinos lakásban Baloghnéva! beszélgetünk, örömmel újságolja, hogy a jövedelemrészeseccsbol veit Icának, meg a többi gyereknek ruhát, nagykabátot, cipőt inog csizmát. 1

Soha nem voltam

annyi dissnótor^n...

Balogh Ödön ihiaronfog, a szekrényhez vezet, elővesz egy vadonatúj vadászpuskát. — Azelőtt csak az urak vadászhattak itt. Ez az egész terület kulákuirtok volt, most végre mi, a dolgozó nép fiai magukénak ■ vallhatjuk ezt a fö.- det. Most többen összeálltunk és mi is vadászunk.

Az egyik szomszéd megszakítja a beszé.getést. Disznótorra hivja Baloghékat.

— Mjnden csoporttag kapott egy-égy hízott sertést. Soha nem vo.tam annyj disznótorban, mini amióta csoporttag lettem — meséli büszkén Balogh Ica.

Baloghék azelőtt napszámba jártak. A.ig tudták biztosítani magúknak és a gyermekekneik a mindennapi betevő falatot. Amjóla iáiéptek a társasgazdá.kodás út- jára, azóta napró.-napra szebn, vidámabb az életük.

De Ba.oghék példája nem egyedülálló. Számtalan családot tuduník felsorolni, akik hasonlóan jártak. Mind megtalálta a helyes utat a felemelkedés felé.

Már messze jártunk a tanyától. A hó apró pelyhekben piljnkél alá, a meglapult házak konyháiban rotyog a levosesíazék, böfög a kása, kint a határban durran ogy- egy lövés...

Újfajta, boldog emberei vidé. ke . . .

Gátőrén is megmutatta a csoport életrevalóságát

' Amikor az őszön Gátéreh jártunk, az -útszélj tábla még • úgy hirdette,; hogy -,Uj Eiet-terme.ö- csoport“.-Ma már új neve van a gátéri csoportnak. Az Uj Elet és az Uj Barázda öiiállö tormelőszü- vetRezetté . alakylt.. Vorosi.ovcso-; port neyen, Az; egyesüléskor azj ,Uj.Barázdál 56Ó:holdat hozott a. meglevő 230-hoz.-Az-új belépőkbevitt földjei pedjg 916 holdra gyarapították « szövetkezet bir- ’okát.

Az Uj Élet 1950 januárjában i akult és egy esztendő «lati náris kimutatta oroszlánkörmeit, életrevalóságát.

Mészáros András meséli el, mjt hozott a csoportgazdálkodás egyénenként a tagoknak.

Mészáros bácsi 77 évével « leg* öregebb tagja a csoportnak. Hét* esztendős korában cselédnek került és egészen a felszabadulásig élt ezen a keserves kenyéren. Ku- láktól-kulákhoz vándorolt. Egyik gazdája eb volt, a másik kutya.

A felszabaduláskor neki is kjpar. celláztak 2 bold tőidet.

De a kisüzemi gazdálkodás

nem tudta biztosítani megél- betését.

Rálépett a korszerű gazdálkodás úijárs.

— Az évvégi elszámoláskor —

uüszikélkedik Mészáros bácsj —• nálunk a csoportban a Hajdú-csa- ,ád 20-ezer forinton tétül részesedett. A Hajdú-csa:ádból öten dolgoznak a csoportban. Ilonka Könyvelő, Erzsi a kertészeiben dolgozik. István a juhokat gondozza. A négy legkisebb gyerek még az isko apadot koptatja. Az elszámoláskor a Hajdú-család még Kapóit a készpénzen felül 20 mázsa kukoricát. 10 mázsa krumplit és egyéb szükséges torményt.

— Nem fáj nekem már a fejem- Azelőtt több vojt a gondom, mint Kucsmámon a szőr. Ma nekem az égvilágon mindenem megvan. Hála annak, akj kitalálta a közös gazdálkodást.

Odavezet a sublóthoz. Kinyitja.

— Ide nézz, elvtárs. Tele van- Azelőtt üresen ásítozott. A levágott hízó is bevándorolt a kamrába. Helyébe máris új süldő löfög az ólban. Jól kihízlaljuk< padlásomon 10 mázsa kukorica szárad.

— Feleségem Is meggyógyult a pest] kórházban. Hatvanhat est tendő nyomja már a vállát, ő is boldog, mert a csoport az öregekről is gondoskodik.

A társasgaxdálkodás villanyfényt, mozit és kultúrát visz a csoportba

A halasi tanyavilágban terjed a kultúra fénye. A harkai Vörös Csillag-termelőcsoport mozijában Lénárd Antal csoportelnök vázolja a közös út egyes állomásait. Rámutat Lehoczki János gulyásia, akj a fehér mozivászon o<őtt .m és a visszaverődő tényt vizsgálja. A múltban cseléd volt, a csoporr- oan harmadmagával 14 ezer forintot kapott. Mellette áll Horváth Mihály hízlalós. Csak 6 hó- aapja csoporttag.. Azelőtt l-igma Lajos kuliknál ette a száiaz kenyeret. A zárszámadás részére is 4 ezer forintot mutat ki. Mint szegény legény azelőtt bizony, hatszor js meggondolta volna a oősüiést. Ma már nyugodtan nősülhet, hiszen vágott disznót c^ vett magának szép mhát.

A társasgazdá.kodás kullúrbá- zat, villanyt, mozit ad a falu régi nyomorúsága helyébe. A halas: tanyavilágban a Keleti Fény-, a Petőfi-, a Szabadság-, a Micsurin- és a Vörös Hajnal-terme lőcsoportok mutatnak példát a dolgozóknak. Megmutatják, hogyan kell gazdálkodni, hogy jobban, boldogabban, vidámabban, a kultúra áldásaiban élhessenek.

Gyermekotthont, sportpályát épít a garat Fürst Sándor-esoport

Garán is kárörvendően súgtak- búgtak a falu okosai, amikor a nincstelenek összeálltak, hogy társ.:sgazdálködásba fogjanak. — Ugyan mire mértnek ezek? — hangzott innen is; onnan is.

Mire menték?

A falu kuiákjai belesáppadtak, amikor értesültek -áz évvégi zárszámadásról. A garal Fürst Sán. dor-termelöszövet'kezet jövedelméből gyermekotthont létesít, sportpályát épít és berendezi kyl.úrtermét.

A csoport üzemi alapra 223.527 forintot tartalékolt. Kulturális Beruházásokra közel 9000 forintot irányoztak elő.

A Fürst Sándor-tefme'.őszövet- kezet tagjaj a munka mellé az eszüket is használják. A csoport földjein a közeli gépállomás traktorai éjjel-nappal düböröglek. Volt jlő, amikor nappal csépeltek, éjjel pedig ref.oktor fénye mo.lett tárcsáztak és tarlót hán lottak.

Az irodában, az egyik lócán ülve, Deák Antal meséli el jöve- leiemrészesedését.

— 345 munkaegységet értem el. Ezért 6557 forintot kaptam. Gá. Gyula 5851 forintot, Gál István 4943 forintot, Juhász Lajos 555J forintot kapott. így bizonyult be, hogy a jó munkának, a jó teljesítésnek meg is van a méltó jutalma.

Deák Antal még büszkén hozzáteszi:

— Az elmúlt világban havi 10 pengőhöz sem jutottam. Kommen- cióm avas szalonnából, zsizsilkes búzából és dohos rozsból állt.

Jövedelméből már telik családja téli ruhaszükséglelére, lakásának kicsinositására...

Vidám, gondtalan élet. Az öregekről gondoskodnak

A tassj Petőfi-csoportban Nagy Géza bácsival beszélgetünk. Már 69 éves de úgy mozog, mint egy fiatal. Minden téren megállja a helyét. Tőle kérdezzük meg, -miben látja a nagyüzemi lársas- gazdálkolás előnyét.

— Ismerek egynéhány termelő- csoporiet, halottam, hogy egy tőlégyig kitűnő terméseredményekkel "és pompás állatállománnyal dicsekedhetnek “Ertesirltefú,- hogya nagybaracskai Petőf j-csoportban már 20 birka, 54 sertés. 5Q tehén és 23 ló az állatállomány, pedig még girhes gebével sem kezdték. Úgy tudom, a Ujosmizseí Törekvés-csoportnál 21 sertéssel, 1 tehénnel és 2 lóval kezdtek. Ma már 137 sertés, 28 tehén és 4 ló szerepel a leltárban, A fülöpbári Petőfinél a birkáik száma 100-róI 200-ra emelkedett, a sertések

37- ről 445-re, a tebeoefc 20-röí

38- ra és a lovak 4-röl 6-ra. Szép a szaporulat a kecskeméti Pofánál js. Itt a birkák száma 188-al, a sertések száma 140-nel, a teheneiké 42-vel és a lovaké pedig

8-cal emelkedett

— Vidám, gondtalan életet élünk. Minden tagnak beleszólása van a szövetkezet ügyeibe. Helyeslem, hogy « végzett munka arányában részesülünk a jövedelemben. A szövetkezet az öregeikről is gondoskodik- •

Rákosi elvtárs beszéde óta megyénk falvaiban megindult az erjedés. De sok községben inúr a gátszakadás ts megtörtént. A dolgozó parasztság nagy érdeklődéssel fordul a társasgazdálko. dás felé. Saját magukon tapasz, falják, hogy a kisüzemi termelés nem vezet a felemelkedéshez. A kisgazdaságokban a legegyszerűbb, alacsony teljesítményű mezőgazdasági eszközt használják. A mezőgazdaság fejlődése megkívánja, hogy korszerűbb eszközöket használjunk. A kisgazda. Ságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátása megoldhatatlan feladat, mert a termelőeszközök olyan szétosztását jelentené, amely nem alapszik a gépek teljesítőképességének teljes kihasználásán.

Ezért a kisgazdaság saját erejéből nem szabadulhat meg a nyomorúságból, az clnia. radottságból. Nagyüzemi földművelést kell tehát megteremtenünk. Két út vezet erre: a szó cialista és a kapitalista út,. A kél út közül a parasztság számára egyedül a szocialista út lehetséges, mert csak ezen az alapon fokozható a mezőgazdaság .termelőereje, semmisíthető meg a kólák kizsákmány olás és csali Így Válik a parasztság érdekeltté a szocialista építésben, annak tel jés győzelmében. '

A demokrácia hónunk alá nyúlt...