Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-27 / 22. szám
ErőMklik si falu motoi*|a: a pártsm'iezet l§«ysxrn(iini'én 4 SZOT távirata az ENSZ Politikai Bizottságához és a görög kormányhoz Kőt oldalt kőt sor ház, aztán vége is a falunak. 1700 ember él benne, Olyan, mint a többi kisközség. A cserepes, nagy házakban ku]ákok élnek, a nádfedele- sekben a kisemberek, A kulákok nem sokan vannak, de ha még ennyleu »eni lennének, kevesebb lenne a nincstelen. De a dolgozók többen vannak és erősebbek is. Igaz, hogy csak 1044 óta - Mert azóta hatalmas, jó gazdájuk a Párt. Txtssú ütemben haladt a pártépítés A soltszentimrei pártszervezetben fél esztendővel ezelőtt még pangott az éjét- Becsületes dolgozó parasztok ültek ugyan ben! a - " 'gbeu, de elkényeimesedtek. Idősek voltak. Arról ledig hallani sem akartak, hogy fiatlu;okat vegyenek maguk közé. — A'm való azoknak még a Párt — legyintettek, — nem elég komolyak.. A pár,élet sehogyan sem onnt. Majdnem ügy volt, hogyha valaki megkérdezett egy eoltszent- imrei párttagot, hogy mikor volt taggyűlés, vagy pártnap, az ('őbb megkérdezte, hogy mi az? A párti zetőségi tagok is azon ' iszálykodtak egymással, hogy ki milyen állást kapjon meg, Csáki szalmája volt a pártszervezet. Ha akadt jelentkező, annak ügyét szándékosan húzták- ■halogatták. Szénái Imrének, a mostani párttitkdrnak. felesége kéf esztendeig volt tagjelöl:. iVzdcsí Zsigmood juttatott gazda is lemondott már 18 hónap után arról, hogy ő valaha tagjelölt lesz- Kereken ennyi ideig hevert ugyani* felvéteti kérelme a Párt* bürokrácia útvesztőjében. dörögni kezd a kerék Amikor Szendi Imre lett a párttUkdr, majd amikor megalakult a tanács, megmozdult az élet a pártszervezetben is. Szendi elvtárs először Szűcs elvtárs sal; a tanács elnökével fogott össze. De ketten aztán erős kéz zel kezdték meg a pártszervezet felélesztését. Első lépés volt annak a taggyűlésnek összehozása amely újraválasztotta a pártve- zetöséget. Mert, ba a fej Jól működik. a tagok már mennek u(fi lift Aztán sorba jöt| a többi régi inulasziáw behozása. Hot itt tömtek be egy réet. hol ott. S ha nem is minden hiba nélkül, de most már egyenesben fo rég a kerék. Az ősz óta Itt új tagjelöltet vett föl a pártszervezet, köztük sok, a DISZ ben ki tűnt, pnrusztfiatalt. Büszke a községi pártszervezet arra is, hogy decemberben két üzemi .ilap6zervezetet is létrehozhattak, egyet az állami gazdaságban, egyet pedig a termelőcsoportban. Középparasztok a t á r sasgazdái kódú s felé fordulnak .Milyen eredmények vannak még úgy hamarjában? Megalakították a szőlőlermolők csoportját- A meglévő Béke-termelőcsoport mellé megindult egy má síknak a szervezése. A régi párt- vezetőségnek nem sokat fájt e miatt a feje. Maga Beke Sándor, a régi párttitkár is úgy volt vele, hogy ezzel az eggyel is e'ég a baj. Most mozgolódik a falu, áj csoportot akarnak alakítani, főként a középparasztok. Andó János és Antal Pál 19 holdas dolgozó parasztok bármelyik pillanatban aláírják a belépést, a többiek is szépen hajlanak. — Tudjuk ml, hogy könnyebb lesz — mondogatják — Mert, ha roesz lenne a gépcsite t nagyüzemi gazdálkodás, akkor régen az uraság nem. csinálta .volna, Az új csoport így majdnem ikertestvére lesz a tavaly ősszel alakult Béke-csoportnak és bizonyítéka a soltszentimrei középparasztság állásfoglalásának. Újjáéledt a népneveiömunka TJj mederben indult meg a népnevelőmunka is. Míg a pártszervezetben a régi herce-hurca folyt, a népnevelők még papíron sem szerepeltek. Most vagy 44 aktív népnevelőt tartanak számon, akik eredményesen is dolgoznak. A páhi gépállomás az ő segítségükkel kötött le köt nap alatt a tervbevettnél sokkal nagyobb területet a tavaszi munkákraÉledezik szénen a DISZ és az MNDSZ is. Van, aki serkenti, támogatja őket. A DlSZ-fiatal- ság a pártkongresszus tiszteletére feltölti, rendbehozza a falu egyik hepehupás utcáját, az asszonyok rendszeres nőnapoka: tartanak A falu mintha most kóstolta vplna meg a tanulást, olyan érdeklődéssel jár a Szabad Föld Téli Estékre béke- gj ülésekre. — Sok erő szunnyadt iff ed dig kihasználatlanul — mondja Szondi elvtárs. — Most mind számbavesszük és mozgósítjuk. Mert még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk. Párttagságunk még mindig a régi álmát alussza. Még most is előfordul, hogy négyszer kbi! összehívni egy taggyűlést, hogy kellő számban legyünk. A begyűjtésben még mindig nagyon alacsony sza zalékon állunk. Persze, olyan is megtörtént, hogy amint a közmondás tartja: .sokat akart a szarka, do nem bírta a farka.*' A kukorica begyűjtési héten mi. az 1700-as kis fiain, versenyre liiviuk 70 mázsával a járási székhelyt, Kiskőröst. Bizony csak 89 százalékra teljesítettük válla lásunkat. Kern azért, mert nem lehetett volna többet, hanem mert előrefutottunk. Mert nem volt elég erős még a népnevelőmunka. A pártkongresszusra mi is úgy készülünk, hogy apróra mes vizsgáljuk magunkat, munkán kát és ami hiba még van, azza most már végzünk. Az edd.ig e ért eredmények azt mutalják hogy jó úton indultunk el. Josip Goriansshy: MŰ délszláv anyanyelvű dolgozók, egységes sorainkkal erősítjük a béketábort Lelkes békenagygyűlés Garán Garán lelkes békenagygyülést tartottak, amelyen közel 500 an vettek részt, köztük 300-an délszláv anyanyelvűek. Tóth Sándor, a megyei békeiroda küldőt- te szólott a békeharc fokozásáról, rámutatva az imperialisták háborús készülődésére, Nyugat. Németország felfegyverzésére és a koreai háborúra. A bókenagygyíilésen a felszó. lalók soraiban volt Josip Gori- anszky délszláv anyanyelvű dől. gozó paraszt is. Délszláv nyelven jelentette be a község délszláv anyanyelvű dolgozóinak lelkes és egyre fokozódó békehar- cát az imperialisták ellen. Korea, ban — mondotta — a dolgozó nép azért a függetlenségért és szabadságért harcol, melyet ml a Szovjetunió felszabadító harca nyomán értünk cl. A béke megvédéséért össze kell fogni valamennyiünk, nek. Különösen nekünk, délszláv anya. nyelvűéknek, akiknek sorait Tito áruló bandájának diverzánsal, kémei és ügynökei megakarják bontani. Odaát Titóék börtöné, ben testvéreink elnyomatásban élnek. Mi szabadon, szabad emberként, boldogan élhetünk, de nem messze tölünk, pár kilomé. térré, a dolgozó nép nyakán újból ott ülnek elnyomóik, kizsák. mányolóik és vérszopóik. A békéről nemcsak beszélni, de azért cselekedni is kell. Jobb és több munkával, eredményeink lovábbfokozásával. Nekünk, dél. szláv anyanyelvű dolgozó parasz- toknak, jó munkánkkal, elért eredményeink további okozásával, a terménybegyüjtés sikerének növelésével kell erősítenünk a békefrontot. Minden mázsa több. termés egy-egy újabb csapás ^iz imperialistákra és készséges ki. szolgálójára: a Tlto-bandára, A lelkes békenagygyülést a garai békebizottság elnökének, Jagó Sibalin délszláv anyanyel. vü dolgozónak szavai zárták be. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő táviratban tiltakozott az ENSZ Politikai 3izottságánál és a görög kor. mánynál a halálra ítélt két görög hazafi, Szaraflsz tábornok és Kosztasz Gavrilidlsz, a Görög Agrárpárt főtitkárának terve- zett meggyilkolása ellen. „A Magyar Szakszervezetek Országon Tanácsa 1,700.000 szervezett dolgozó nevében mélységesen elítéli a görög kormány nak Szarafisz tábornok, a nemzeti felszabadító hadsereg tisztje és Kosztasz Gavrilidisz, a Görög Agrárpárt főtitkára életére törő gyilkos terveit. Ez az aljas terv azt bizonyítja, hogy a görög nép ellenségei még a koncentrációs táborba zárt hazafiaktól is rettegnek. A magyar szervezett dolgozók nyomatékosan követe, lik, hogy a két görög hazafit, akiket teljesen jogtalanul, min den vád és ítélet nélkül már három éve koncentrációs táborban tartanak, azonnal feltétel nélkül bocsássák szabadon. Apró Antal főtitkár.” lngol«amerikai katonai megbeszélés Máltában Málta szigetén angol-amerikai megbeszélések folynak a Kelef Földközi-tenger „védelméről és biztonságáról“ —• jelenti az AFP. A tárgyalásokon résztvesz Carney tengernagy, a íöldköziténger* amerikai hajóhad parancsnoka, Edelstein és Ballaniine tengernagy, KobertsOn tábornok, Baker légügyi tábornok, valamint főbb tengerészeti és légügyi szakértő. fit© elkótyavetyéli a kiéhezett jugoszláv dolgozók vérét a koreai nép gyilkosai részére A ti tóista sajtó állandó pro- agandát csinál, hogy minél öbben menjenek vért adni. En aek a propagandának volt bl- ronyos eredménye, mert a kiéhe :ett dolgozók számára gyakran az az egyetlen lehetőség volt, íogy vérükért cserébe nyomorúságos mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy .ulajdonképpen kiknek adják a jugoszláv dolgozók vérét. Titóék ninden titkolódzása ellenére ki. szivárog, hogy Jugoszlávia kin őseinek kiárusítója, a jugoszláv nép vérét a koreai asszonyok .3 gyermekek gyilkosai részére oocsátja áruba. A jugoszláv dolgozók vérét konzerválják és az JSA-ba küldik, onnan pedig Koreába. 1' t ' Ti tónak az imperialisták nem tették feladatává, hogy katonákat küldjön a koreai nép elles, ászén neki a szomszéd népi de- nokráclák békés építését kell “enyegetnle. Attól azonban semmi sem tartja vissza, hogy a hléhezett jugoszláv dolgozók vérét a koreai nép gyilkosai részére legalább Így elkótyave, tyélje. A jugoszláv nép fokozza harcát a kizsákmányolás ellen A jugoszláv nép felszabadító harcának é.csapata — a jugoszláv munkásosztály — elszánt harcot vív a rabló és gyarmati .kizsákmányoló titöista rendszabályok ellen. A munkások erőteljes harca következtében Tito klikkjének egyáltalán nem sikerül megvalósítani a termelési terveket. Még a titóista sajtó is kénytelen vol beismerni, hogy a legfontosabb bányák és igen sok fontos termo lésj üzem nem teljesíti termelési feladatát. így pé.dául a titóis.a sajtó szerint a „Kakany“-bánya 6 hón.pos tervét még 70 százalékra sem teljesítene, a patkoviA „közösben66 Részlet Sándor András: Híradás a pusztáról c. regényéből Huszonöt höld a Kocsmavölgyi kaszáló. Haggon nagy a 1ii; számítsunk ne 800 ölet, csak 000 ölet egy kaszásra. Akkor is szükség van 15 kaszásra, mert három nap alatt le kell vágni. Azdrn, de a tszcs nem tud kiállítani többet hét kaszásnál. Dósa Mátyás nem számit, merf sérve van. Hegedűs bácsi nem számit. Az asszonyok, lányok megint csak nem számítanak. Hagy vita kerekedett, hogyan s mint legyen. Vajda azt ajánlotta, hogy szabályszerűen, munkaegységben kell levágni és akik kívülről segítenek, azok is kapják meg a nekik járó munkaegységet. De Vajdát leszavazták. Mert még mindig erős volt dm a régi ember és mindenki inkább gondolj a- magú, egyéni,' hasznára, mint a közös haszonra. As egy Vajdát és Hátét kivéve» J j gy határoztak, hög-y mivel úgysem kezdték meg a tel-- les közös gazdálkodást, nincs értelme munkaegységben dolgozni. Mért az csak úgy jó. ha egész éven át azon cu alapon vannak, stb-, stb. Hanem jelesbe vágják. Azaz: fele a, tszcs-é, tehát közös, fele pedig a tagoké. A tagok a magukét kiadják felesbe csoporton kívülieknek. így a csoporttagok a közöset vágják le, a, külső felesek pedig a tagokét. libben megegyeztek. TV cm volt véletlen, hogy első- ' sorban azok vállalták el a kívülállók közül a felesmunkát, akik legjobban érdeklődtek a. tér- melőcsogort iránt. Meg azután «. tagok is inkább ezeknek ajánlották. Trtssinak, Bigó Pistának, a tszölöh eyyi F a rágó-K ovácsnak, Mu kiinak. Megkezdtük a kaszálást. Az az egy haszna megvolt azért ennek is. hogy együtt dolgoztak csoportbeliek és az érdeklődő egyém gazdálkodók is .így kóstolgatták azt a ,rettegett‘ közös munkát. Nem ía volt az rossz. Hamarosan kialakult a verseny Nem volt könnyű munka. A hepehupás, zsombőkos talajon, hamar földbe- szaladt a kasza és akkor mindjárt fenni kellett. A fii- gubancos volt és sok helyen megdőlt, azonkívül magas és nehéz: Alaposon megforgatta az embert, mert mindig nuis oldalról kdiett hozzáállni. -1 közepe felé pedig . egyre süppedő- seb',, ingoványosabb! teg a talaj; néhol térdig bcicsüllycdlünk. Azért három nap alatt sikerült levágni azt a rengeteg szénát. 132 petrence lett belőle. A gyűjtést is közösen végez' y-1 tiik, alkalmi munkacsapa tönként. A mi munkacsapatunkban volf Faragó-Kovács, Bigó Pista és a felesége. Az asszony gyűjtés közben szüntelenül arról beszélt, hogy ö egy pillanatig se végezne közös munkát, olyan nines és elég volt a közösből. Szidta a Iszcs-t, mint a bodrot, már pedig ezf a Iái», szénát is a tszcs-nek köszönhette. Azután jobb kedve kerekedett, sokat tréfáltunk, ment a. munka, mint a vízfolyás. Fagyon forrón tűzött a nap, egyike volt a legmelegebb napoknak ezen a nyáron, de föl se vettük Nem értünk rá törődni vele• Észre se vettük s mór be is fejeztük a munkát. Kerestünk még rendet, de már egy sem volt, mindet fel- gyüjtöttük, pedig még csak fél egy volt és úgy számoltunk, hogy háromig is eltart. El. is tartott volna, : ha ki-ki maga csinálja és nem ennyien együtt. Mondta is Bigóné, hogy igen jól érezte magát, ilyen jól már régen ment a munka. Emlékeztettem rá, hogy közösben dolgoztunk. — ha nem tudná. Zuvaiba jött, hímezett- hámozott, aztán azt mondta, hogy hg szükség lesz gyermekgondozó- nőre. a tszcs-ben, akkor annak be- lép, ' ■ • coj szénbánya pedig 55 százalékban sem. A fasiszta módszerek ellenére, melyeiket a tjtóist* üzemvezetőségek és az úgynevezett ,raunkástanácsok*’ alkalmaznak, a termelés állandóan csökken. A munkások tömegesen szökneik el a bányákból és üzemekből, mert nem haj.andók az angol-amerikai imperialisták profitjának növeléséért dolgozat. A titóista ,,Rdd‘* elmfi lap be- ismerlo, hogy az I950-es év élsö hat hónapja alatt Szerbia üzemeiből és bányáiból a mozgósított munkásoknak mintegy 22 száza* léka, Horvátország üzemeiből 30 százaléka. Bosznia és Hercegovina üzemeiből pedig mintegy 28 százaléka szökött meg. Azól* pedig még jelentősen tovább nőtt a szökések száma. Egyre erőteljesebben és elszáll' tabb-n száll szembe a dolgozó parasztság is a titójsták rabló élelmiszer ,,beszolgáltaiási’‘ törve elten. A parasztok nagyon jól tudják, hogy a „beszolgáltatott” élelmiszer Nyugat-Európába vándorol ki. A gabona ,,beszolgál.atásának*’ sikertelensége’ miatt a tltóis'ák arra kényszerültek, hogy csők* tentsék a kukorica „beszólgá!látási" tervet. De ezt a csökkentett tervet — még a tjtóista statisztika szerint is — csak 68.3 százalékban tudták megvalósítani. Hogy a parasztság mennyire gyű öli a titóista rendszert, azt világosan mutatja az is, hogy Jugoszlávia sdk helyén megsemmisítettek és fe'gyújtották a titóisták által összerabolt gabonát. A hallatlan rablás és erőszak miatt a dolgozó parasztság nem is tudja, de nem Is akarja bevetni a földet. A jugoszláv dolgozók harca:, a termelés vonalán komoly csapáso- köt mér a fasiszta rendszerre. Es bármi yen brutális is ai elnyomás és terror, a tjtóisíáik a jugosz.áv dolgozókat nem tudják meg örni és nem tudók megmeri epi rendszerüket a pusz'ulástól, melyet a történelem is .halálra ítéli.
