Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-25 / 20. szám
Szabad Föld Téli Estékre járunk a baja járás dolgozó parasztjai Javuló hultúrinunha az egész járásban A bajai járásban egyre. erősödik a kuliúrmuqka, A bajai járás 12 községiben folynak a Szabad Föld'Téli E^ték- 3 községben: Szerénáién, Nagybaracskán és Davodon a DÉFOSZ-ra hárult volna a feladat az olvasókörök megszervezésére. A kultúrmunka jelentőségének fel nem ismerése, a közöny és a közömbösség azonban, a PÉFOSZ vonaláu ezeket az olvasóköröket még a mai napig sem keltette éleire. Csatalján a Szabad Föld Téli Esték látogatottsága egyre növekedik. Egy-egy Szabad Föld Téli Estén 250- ilOO-an is megjelennek Az érdek, lődést a jól végzett népnevelő munka keltette fel. Az esték műsorának összeállítása is jelentős segítséget- nyújtott ahhoz, hogy a község dolgozói folyton növekvő számmal vesznek részt és alig várják a Szabad Föld Téli Esték megtartásának napját. Az estéket mindenkor kultúrműsorral kötik össze. A kultúrműsor keretében levetítik a filmszínház híradó filmjét. A kultúrműsort minden esetben utás és más töroegszervezet kul- túrcsoportja adja. A tömegszer- vezatek így bizonyítják be, hogy maguk js fontosnak érzik a Szabad Föld Téli Esték sikerének biztosítását és az azok iránt fokozódó érdeklődést. j tlercefszáníón ugyancsak népszerűek és látogatottak a Szabad Föld Téli Esiék. A községben magyar és délszláv anyanyelvű Szabad FöId TéÜ Estéket tartanak. Mindegyiken közel 150—200 dolgozó vesz részt, akiknek soraiban nagy számban ■szerepelnek az asszonyok. Az estéket itt lg. mindenkor kultúrműsor, bemutatásával kötik össze. ttálmouoHloron I ä tanács Jó munkája biztosította -a Szabad Föld Téli Esték sikerét A tanács a politikai és gazdasági sikerek mellett harcot indított a kultúrmozgalom kiszélesítéséért is. (timber Jánosné, a helyi tanács elnöke maga vette kezébe a kulturális felemelkedést biztosító harc sikerét. Maga is aktív tagja lett a kultúrcsoportnak. A kultúr- csoport minden szereplésébe tevékeny munkával kapcsolódott be. A tanács jó munkájának eredménye, hogy a Szabad Föld Téli Esték látogatottsága egyre növekszik.' A legutóbbi esten már 150 en vettek részt. A járás többi községeiben is sikerrel, folynak a Szabad Föld Téli Esték. Az eredmények mellett azonban rá kell mutatni a hibákra is, melyek a járás két községében, Csávolyon és Érsek- csanáüon mutatkoznak meg. Ezekben a községekben a DÉFOSZ és a többi tömegszervezei ek nem fejtenek ki tevékeny munkát a Szabad Föld Téli Esték megszervezésére. A DÉFÖSE és a tömegszervezetek a kulturális felada- lók teljesítését teljesen különálló munkának tekintik politikai és gazdasági munkájuktól. Nincsenek tudatában annak, hogy a szocializmus építésében a politikai és gazdasági eredmények mellé szorosan felzárkózik a kultúrmunka is. Nem ismerik fel a Szabad Föld Téli Estéknek agitációs jelentőségét. a kultúrcsoportok szerepeltetésének mint politikai báréi egységeknek, mint politikai harci fegyvereknek jelentőségétA kultúrmunka kiszélesítésé: jelenti a bajai járásban a megszervezésre került analfabéta tanfolyamok. Garán 20, Bácsborso- don 13, Vaskúton 5, NeuiesDádud- varon (Kiilbogyiszló) 6 a tanfolyamokon részvevők számai — Orosz nyelvoktatási taufolyamok is folynak a járásban- Csátalján 25, Vaskúton 28 hallgatóval. A DtSZ uj vezetu&rg’ választásai további lendületet adlak a községekben folyó kultúrmunka kiszélesítésének. A DISZ veze,tőségválasztásai után új kultúrcsoportok alakultak a DISZ fiataljainak soraiból Csávolyon és Érsekcsanádon. A kultúrmunka növekvő sikereit bizopyítja a járásban, hogy a január 28-án megrendezésre kerülő járási kultúr versenyro 12 — ezek között két délszláv anyanyelvű — kut[úreso port nevezett be, A bajai járásban a kultúrmun- ka sikerét bizonyítja az is, bogy a járás községei 42 közkönyvtár, iái rendelkeznek. A 42 könyvtár mintegy 5300 kötetei tartalmaz. Könyvtárai vannak a járásban: a Pártnak, az MNDSZnek, a DISZ-nek, a DÉFOSZ-nak, a föld-, művesszövet kezeteknek, bárom termelőszövetkezeti csoportnak s a bácsborsódi állami gazdaságnak A járus tlmgustt népének tudásvágya és kultúrszomja megnyilvánul a könyvtárak látogatottságában és olvasottságában Példa erre, hogy a kövesmajori állami iskola növendékei, a cérna- háti állami általános Iskola úttörői, minthogy közelségükben könyvtár'’''-- noui jutnak, a bács- borsódi állami gazdaság könyvtá rát látogatják, hogy kulturális felem-Tkedésüket biztosíthassák. A Szovjetunióban járt oarasztkiüdöttség tagjának beszámoló]a a 111. sz. ált. iskola Szülők Iskoláján Kiemelkedő esemény volt a kecskeméti III. sz. ált. iskola Szülök Iskolájának muitheU előadása. Békési István elvCárs, a Szovjetunióban járt paraszt küldöttség tagja: „Boldog családi élet a Szovjetunióban'1 címmel saját tapasztalatairól szá molt be a SZMK által rendezett Szülök Iskoláján. Az előadó a szülök elé tárta a Szovjetunió dolgozóinak csalá-di életét és megvilágította a uö, az asz- szony, az anya szerepét, munka, körét a családban, az államban. Rámutatott a Szovjetunió terv. szerűségére a családvédelmi In. tézmé.nyekkel kapcsolatban. A meglátogatott bölcsődékről, is- ‘kolá-król, otthonokról, a Szovjetunióban tapasztalt készséges vendégszeretetről és még szá. mos élményről számolt be. Kecskeméti színészporti ék barkós Anny Pár perccel a gongütés előtt,, a izíupad mögött ringöszoknjájú parasztmenyecskébe ütközöm. Ok dalt sandífok Kölcsönösen megismerjük egymást. Farkas Auny, az „Arnnycsillag" egyik főszerepleje. Pár éve, bőgj' uioljára láttám Sopronban. Sok mindenről írtak akkor róla a régi színházi .,intimpisták‘‘. Az egyik napilap heteute „Színházi Fecsegő“-t tálalt művészeinek magánéletéről. Ez a ..Színházi Fecsegő’* az összes színházi intimitásokról hírt adó t, csak egy „titokról" nem beszél- tek: arról, hogy a magyar színészet fénykorának hazudott korszaka tulajdonképpen a legmélyebb művészi -züllött ség korszaka volt, A közönség soproni tartózkodásom alatt mép abból az illúzióból táplálkozott, — kezdi el Farkas Anni) a vissza emlékezést, — hogy mi művészek „kiváltságos" emberek vagyunk. Az istenek kegyeltjei, akit érzékei röpítenek át minden művészi nehézségen, remélhetőleg egész a csillagokig. Hasonló érzéssel indultam én is neki a színpadi világnak, amikor Munkácson 1939-ben szerződéshez iutollam. Ott játszottam eletem első szerepét. Megbetegedett a naira, kénytelen voltam beugrani. Ez az .,ugrás‘‘ olyan jói siketült, hogy tovább játszottam a szerepet, pedig csak két hónapja voltam a színháznál. Jócgypárszor játszottam még a* „Erzsébet“ c operettben Ida szerepét. Farkas Anny elgondolkodik. Agyában tolakszanak az emlékek. Felvillannak a városok. A sikerek. A pebézségek, a küzdelmek. A marakodások a szeroplő, játszó színészek között. Nem ismerték az egész darabot. Így a színmű tartalmút som ismerték, táján csak egy-két jelenetet. Akkor még együttesről, .kollektív színjátszásról beszélni sem lehetett. Farkas Anny nagyon otthonosan' mozog a kecskeméti színház öltözőinek labirintusában. Nem csoda, negyedik éve játszik már Katona József, városában. Már 1945—46-bau, majd 1010—50-ben itt tapsolt neki a közönség. Négy év alatt sokat fejlődött Farkas Anny művészeié. Állandóan harcolt a régi színjátszásnak ittrekedt rossz öröksége ellen ég az újtipusú, realista emberábrázoló- művészetért. Jánoky Sándor Végétért a Sztaolszlavszki'kör értekezlete, amelyen a kecskeméti színművészek kiértékelték az: el múlt évadot. A színpadról, átló megtartották az értekezletei egymásután érkeznek a színművészek. Az elsők között van Jánoky Sándor- Ebben az évadban amely itt Kecskeméten január hé 24-é.n befejeződik, kilenc szerep ben láttuk a színpadon. Kolléga a „Sztalinyec" nevet akasztottál rá. Ezzel akarják kifejezni az* hogy olyuu megbízható, , biztos mint egy Sztalinyec. — Megújhodott színjátszásunI — magyarázza mélyen belesüp pedve az igazgató szobájánál egyik puha karosszékébe, — amióta államosították. Azelöt, ,,sokoldalú“ embernek kellett len nilnk A régi kritikusaink legelsősorban a külsőségekről tájékot tatták a közönséget. Hasábokat írtak a színésznők ruháiról, ,,s:a mővaszdfukrőC*, „ggsellalekinie tűkről“, de nem nézték, hogy '’rolóban ilyen-e az ember, amelyet ábrázolt. A Sztanisziavszki-kor új perspektívákat nyitott. Rájöttünk arra, ha könnyeinkkel öntözzük a színpadot. ha szikrát szót szemünk haragjában, ha pirosar lángol arcunk o 'elvesen,-* , akkor még nem biztos, hogy reálist,, alakítást nyújtunk. Az ösztönös- ség, az érzelmek gazdag áradata önmagában többnyire nem ele gendő a színészi feladat megoldd sdhoz. A ^Házasság hozomány nyal" c. színműben Pirogov kol hozelnök szerepét alakítottam — folytatja Jánoky Sándor. —■ A: ösztönösség átsegített a nehéasé geken, de biztonságot, csak a iu datosság nyújtott. Gyakran abba a hibába estem, hogy egyéniségein erejévé bíztam g szerepet, néni törődtem a színpadi fény ember, viszonylataival, társadalmi', hely zctével, múltjával ős. jövöjóúel Manapság a szerep betanulására sok idő áll rendelkezésünkre. A különböző próbákon, a Jótéma az- hogy Gogoly vqgv Höhere mit akar elmondani ezzel vagy azzaI a darabbal. A viták és megbeszélések tárgya dg lett, hogy helyesen értelmezzük szerepünket c „Tartuffe“-ben, vagy a „Revizor", ban, ü} szellem született a színpadon és ez ÚJ, egészséges együttest alkotott Letűntek a sztárok helyükbe a tudatos színészek lép lek. (—O A takarékosság győztese Örömhír érkezett Lublionba, "mely .végigszdguldotf az L. M. Kőganovics mechanikai öntögyár valamennyi műhelyén: Valentyina F’jiUtyina Fomina komszomolkát, a takarékosságéit vívott szocialista munkaverseny kezdeményezőjét, az anyag- és szerszámtakarékos- sdg egyéni számlájának bevezetéséért Sztálin-díjjal tüntették ki. ...A háború utáni sztálini ötéves terv első évében tartottunk. Az ország. gyógyítani kezdte háborúütötte sebeit. Határtalanul sok volt a tennivaló, de nem volt elegendő munkáskéz. Azokban a napokban a kolotneai, gőzmozdony. gyár nyilvántartójának, Galina bzergyi jen tónak példamutatása alapján a fiatal lányok ezrei otthagyták irodájukat és átmentek a műhelyekbe, hogy a szerszámgépek és lakatos gyalupadolc mellett dolgozzanak. A fiatal honleány (hazafi) követői közé tartozott Valentyina Fomina isFominát a Fárt és a Komszomol nevelte. Számára a legnagyobb boldogság az volt, hogy becsülettel szolgálja hazáját és kötelességén felül teljesíti munkáját. (/ alja, azelőtt kalkulátor volt. v Alighogy a termelési ősz- tályra a magkészítő brigádhoz átkerült, nyomban az tűnt szemébe, amire a többiek nem fordítottak figyelmet: rossz gazdálkodással használták fel a csavarokat, for- maerősltő drótokat és kenőolajokat, Miutdn a raktárból megkapták az anyagokat, a munkavezető sremmérték szerint nagy kezével mérlegelve, — időnként megállapította. 'mennyiséjüket, A munkahely mellett a padlón garmadával hevertek a szögek, melyek nagyiészét a földbe tiporták. Maguk a magkészítő munkások nem voltak felelősek értük. Hogy lehet, ez — gondolkodott el Válja — ez nem helyes gazdálkodás. Meg kell szervezni az anyagkiadás elszámolását, amellyel nagy megtakarítást érhetünk cl. Este, közös otthonukban, sokáig beszélgetett erről barátnőivel. Marijg, Bztrolkova, Polina Lebe- gyeva és Jclizavegi Jc'meljdnova, akik együtt dolgoztak Foininóval, élénkén helyeselték indítványát. Igen, természetesen, igaza van Validnak! A szögekből és fonna- erősítő drótokból jóval kevesebb használható fel-.. Beszélgetésük a maga nemében termelési, brigád- ertekeslet volt. Ti e ott van a kenőanyag, sőt a levegő, a jorma töltésére szolgáló sűrített levegő, vájjon nem lehetne ezekkel is takarékos- kodni? BzámUgattak, mérlegeltek, tervet készítettek: A brigád 200 ■rubelt takaríthat meg havonta. 200 rubel nem nagy összeg, de kevésből lesz a sok. Egy népi közmondás így szól: Kópékból lesz a, rubel, Így is van: milliárdók lettek azokból a rubelekből és kopekekből, amelyeket a szovjet társadalom fáradhatatlanul dolgozó munkásai megtakarítottak. Fomina hazafias kezdeményezésének híre hamarosan bejárta a töili műhelyt, a többi gyárat és az egész országot. Egyre növekedett, egyre szélesedett <j takarékosságért és 0z anyagmegtakarításért indított, egész népre kiható hadjárat. Rendkívüli erővel lángolt fel a kezdeményezés az L. M. Kaganovics gyárnak nemcsak az öntő-, hanem a kovács-, a mechanikaia. kerékgyártó- és a többi műhelyében is. f'9V ISO kg súlyú gőz-mozdony*-J hajtórúd (dugatfyúrúd) készítésére 1.1 tonna súlyú nyers- öntvényt kapnak a kovácsok. Azelőtt a kikészítésnél fölöslegessé vált teljes anyag a hulladékanya- gok közé került. Fomina kezdeményezése új magatartásra indította a munkásokat. Kovalevszkij.. és Kombarov. kovács elvtársak a hulladékból kisteljesítményű mozdonyok részére hajtórudakat és más alkatrészeket kezdtek készíteni. A sajtolómunkások, miután takarékosan csökkentették a félké- szitmény méretét, csökkentették a fémveszteséget is. A vaslemezvágó Nyikulin lakatos helyesebb kiszabással csökkentette selejtjét: egy fémcsíkból nem — mint azelőtt — 14, hanem 10 nyers munkadarabot készített, Uj erővel indult meg a kiváló minőségért vívott harc is. Hiszen a. takarékosság és a selejt nem egyeztethetők össze Egymással. Szmetankina magkészítö brigádja rendkívüli eredményt ért el: teljesen kiküszöbölte a selejtet a, sablonkészítésnél. A technológusok megváltoztatták az öntésrendszereket, tökéletesítették a technológiád felszerelést és magát a magkészltés módszerét. s megjavították a formázó- jöld, összetételét, ]\.í indez, természetesen, nieg- döntötte az anyagfelhasználás régi normáit. A gyárban új. leözepesen progresszív normákat vezettek be, de hamarosan ezeket is túlszárnyalták- 4 harc Most már nemcsak a jelentéktelen segédanyagok- és fém megtakarításáért folyt, hanem a tűzálló tégla-, fűtőanyag- és villamosenergia fel- használásának csökkentéséért is. Fomina, azonban újabb lehetőségeket keresett az anyag takarékosságra. Egy alkalommal felkereste a Komszomol Bizottságot és ott elmondta, hogy helyes lenne, ha minden brigádba bevezetnék a megtakarítás egyéni számláját. Elfogadták ajánlatát. Az üzemben Fomina valamennyi követőjének átadták az egyéni számlákat: kis könyvecskéket, amelyekbe> bejegyzik a megtakarítás számjegyéit. A könyvecske első oldalán Lenin történelmi szavaiból ez az idézet állott: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldo.zóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenyéé, gének emeléséről, úrról, hogy minden púd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb tennékeket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is „hozzátartozóihanem, „távolállókF, azaz a, társadalom egésze..." C ok brigád — Popováé, Rlkd- váé és másoké ■— még Fórumát és barátnőit is túlszárnyalta, Egyes hónapokban megtakarításuk ?—9000 rubelt i$ elért. Valja őrült társnői sikerének, s emnak, hogy kezdeményezése ilyen nagy lendületet vett. A fontos az. hogy közös gyűjtésünk növekedjék, • mondotta Valja. Es gyűjtésűk gyorsan, kitartóan szaporodott. Aa alatt a 8 év alatt, amely a takarékosságért indított hadjárat kezdete óta élteit, a:>'.E M. Kaganóvics-gyár . gazdaságos számvetéssel dolgozó brigádjai ,— pedig kb, 100-on felül vannak, — több, mint egymillió rubelt ta.ka ritattak meg. 25.000 rubel szerepel Rominának és azoknak a leányoknak ; o listáján, akik most az ő brigádjában dolgoznak. D o vájjon, lei tudjuk-e szá” mokkái fejezni a teljes ér tikét Valja és barátnői nagyszerű kezdeményezésének? Teljes joggá), egyéni számlájukra írható még az a. sokmillió rubel is, amelyét : a termelés és a szállítás minden ágában — Fomina komszomolkát és a lublini gyárat követő — hírneves sztahdnovisldink megtakarítottak. A srtahánovista magkészítőno lelkes választ adott Eidia Kora- belnyikova és Fjodor Kuznyecov-. újítóknak — a takarékosságért indított harc kezdeményezőinek — felhívására. Szovjetorszdgban nagyra értékelik az egyéni kezdeményezést és egyéni példamutatást. A BztdljnJ díj odaítélése Valentyina Ryíki- tyina Fommának, —• egy egyszerű munkdsnönek — a legfontosabb pártügy állami tám- olását je• lenti ,,A dolgozó emb.t — mutat rá Bztdlin elvtdrs — nálunk hazája szabad polgárának, nemzete társadalmi tényezőjének érzi magát- És hg jól dolgozik és azt adja q, társadalomnak, amit képes adni, akkor a munka hőse és méltó Cj dicsőségre,-“