Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-25 / 20. szám

Szabad Föld Téli Estékre járunk a baja járás dolgozó parasztjai Javuló hultúrinunha az egész járásban A bajai járásban egyre. erősö­dik a kuliúrmuqka, A bajai járás 12 községiben folynak a Szabad Föld'Téli E^ték- 3 községben: Szerénáién, Nagybaracskán és Davodon a DÉFOSZ-ra hárult volna a feladat az olvasókörök megszervezésére. A kultúrmunka jelentőségének fel nem ismerése, a közöny és a közömbösség azon­ban, a PÉFOSZ vonaláu ezeket az olvasóköröket még a mai napig sem keltette éleire. Csatalján a Szabad Föld Téli Esték látoga­tottsága egyre növekedik. Egy-egy Szabad Föld Téli Estén 250- ilOO-an is megjelennek Az érdek, lődést a jól végzett népnevelő munka keltette fel. Az esték műsorának összeállítása is jelen­tős segítséget- nyújtott ahhoz, hogy a község dolgozói folyton növekvő számmal vesznek részt és alig várják a Szabad Föld Téli Esték megtartásának napját. Az estéket mindenkor kul­túrműsorral kötik össze. A kultúrműsor keretében leve­títik a filmszínház híradó filmjét. A kultúrműsort minden esetben utás és más töroegszervezet kul- túrcsoportja adja. A tömegszer- vezatek így bizonyítják be, hogy maguk js fontosnak érzik a Sza­bad Föld Téli Esték sikerének biztosítását és az azok iránt fo­kozódó érdeklődést. j tlercefszáníón ugyancsak népszerűek és látoga­tottak a Szabad Föld Téli Esiék. A községben magyar és délszláv anyanyelvű Szabad FöId TéÜ Es­téket tartanak. Mindegyiken kö­zel 150—200 dolgozó vesz részt, akiknek soraiban nagy számban ■szerepelnek az asszonyok. Az es­téket itt lg. mindenkor kultúrmű­sor, bemutatásával kötik össze. ttálmouoHloron I ä tanács Jó munkája biztosította -a Szabad Föld Téli Esték sikerét A tanács a politikai és gazdasági sikerek mellett harcot indított a kultúrmozgalom kiszélesítéséért is. (timber Jánosné, a helyi tanács elnöke maga vette kezébe a kul­turális felemelkedést biztosító harc sikerét. Maga is aktív tagja lett a kultúrcsoportnak. A kultúr- csoport minden szereplésébe te­vékeny munkával kapcsolódott be. A tanács jó munkájának eredmé­nye, hogy a Szabad Föld Téli Es­ték látogatottsága egyre növek­szik.' A legutóbbi esten már 150 en vettek részt. A járás többi községeiben is sikerrel, folynak a Szabad Föld Téli Esték. Az eredmények mel­lett azonban rá kell mutatni a hibákra is, melyek a járás két községében, Csávolyon és Érsek- csanáüon mutatkoznak meg. Ezek­ben a községekben a DÉFOSZ és a többi tömegszervezei ek nem fejtenek ki tevékeny munkát a Szabad Föld Téli Esték megszer­vezésére. A DÉFÖSE és a tömeg­szervezetek a kulturális felada- lók teljesítését teljesen különálló munkának tekintik politikai és gazdasági munkájuktól. Nincse­nek tudatában annak, hogy a szo­cializmus építésében a politikai és gazdasági eredmények mellé szo­rosan felzárkózik a kultúrmunka is. Nem ismerik fel a Szabad Föld Téli Estéknek agitációs jelentő­ségét. a kultúrcsoportok szerepel­tetésének mint politikai báréi egységeknek, mint politikai harci fegyvereknek jelentőségét­A kultúrmunka kiszélesítésé: jelenti a bajai járásban a meg­szervezésre került analfabéta tan­folyamok. Garán 20, Bácsborso- don 13, Vaskúton 5, NeuiesDádud- varon (Kiilbogyiszló) 6 a tanfo­lyamokon részvevők számai — Orosz nyelvoktatási taufolyamok is folynak a járásban- Csátalján 25, Vaskúton 28 hallgatóval. A DtSZ uj vezetu&rg’ választásai további lendületet ad­lak a községekben folyó kultúr­munka kiszélesítésének. A DISZ veze,tőségválasztásai után új kul­túrcsoportok alakultak a DISZ fiataljainak soraiból Csávolyon és Érsekcsanádon. A kultúrmunka növekvő sikereit bizopyítja a já­rásban, hogy a január 28-án meg­rendezésre kerülő járási kultúr versenyro 12 — ezek között két délszláv anyanyelvű — kut[úreso port nevezett be, A bajai járásban a kultúrmun- ka sikerét bizonyítja az is, bogy a járás községei 42 közkönyvtár, iái rendelkeznek. A 42 könyvtár mintegy 5300 kötetei tartalmaz. Könyvtárai vannak a járásban: a Pártnak, az MNDSZnek, a DISZ-nek, a DÉFOSZ-nak, a föld-, művesszövet kezeteknek, bárom termelőszövetkezeti csoportnak s a bácsborsódi állami gazdaságnak A járus tlmgustt népének tudásvágya és kultúrszomja meg­nyilvánul a könyvtárak látoga­tottságában és olvasottságában Példa erre, hogy a kövesmajori ál­lami iskola növendékei, a cérna- háti állami általános Iskola út­törői, minthogy közelségükben könyvtár'’''-- noui jutnak, a bács- borsódi állami gazdaság könyvtá rát látogatják, hogy kulturális felem-Tkedésüket biztosíthassák. A Szovjetunióban járt oarasztkiüdöttség tagjának beszámoló]a a 111. sz. ált. iskola Szülők Iskoláján Kiemelkedő esemény volt a kecskeméti III. sz. ált. iskola Szülök Iskolájának muitheU előadása. Békési István elvCárs, a Szovjetunióban járt paraszt küldöttség tagja: „Boldog csa­ládi élet a Szovjetunióban'1 cím­mel saját tapasztalatairól szá molt be a SZMK által rendezett Szülök Iskoláján. Az előadó a szülök elé tárta a Szovjetunió dolgozóinak csalá-di életét és megvilágította a uö, az asz- szony, az anya szerepét, munka, körét a családban, az államban. Rámutatott a Szovjetunió terv. szerűségére a családvédelmi In. tézmé.nyekkel kapcsolatban. A meglátogatott bölcsődékről, is- ‘kolá-król, otthonokról, a Szovjet­unióban tapasztalt készséges vendégszeretetről és még szá. mos élményről számolt be. Kecskeméti színészporti ék barkós Anny Pár perccel a gongütés előtt,, a izíupad mögött ringöszoknjájú parasztmenyecskébe ütközöm. Ok dalt sandífok Kölcsönösen meg­ismerjük egymást. Farkas Auny, az „Arnnycsillag" egyik főszerep­leje. Pár éve, bőgj' uioljára lát­tám Sopronban. Sok mindenről írtak akkor róla a régi színházi .,intimpisták‘‘. Az egyik napilap heteute „Színházi Fecsegő“-t tá­lalt művészeinek magánéletéről. Ez a ..Színházi Fecsegő’* az összes színházi intimitásokról hírt adó t, csak egy „titokról" nem beszél- tek: arról, hogy a magyar színé­szet fénykorának hazudott kor­szaka tulajdonképpen a legmé­lyebb művészi -züllött ség korszaka volt, A közönség soproni tartóz­kodásom alatt mép abból az illú­zióból táplálkozott, — kezdi el Farkas Anni) a vissza emlékezést, — hogy mi művészek „kiváltsá­gos" emberek vagyunk. Az istenek kegyeltjei, akit érzékei röpítenek át minden művészi nehézségen, remélhetőleg egész a csillagokig. Hasonló érzéssel indultam én is neki a színpadi világnak, amikor Munkácson 1939-ben szerződéshez iutollam. Ott játszottam eletem első szerepét. Megbetegedett a nai­ra, kénytelen voltam beugrani. Ez az .,ugrás‘‘ olyan jói siketült, hogy tovább játszottam a szere­pet, pedig csak két hónapja vol­tam a színháznál. Jócgypárszor játszottam még a* „Erzsébet“ c operettben Ida szerepét. Farkas Anny elgondolkodik. Agyában tolakszanak az emlékek. Felvillannak a városok. A sike­rek. A pebézségek, a küzdelmek. A marakodások a szeroplő, játszó színészek között. Nem ismerték az egész darabot. Így a színmű tartalmút som ismerték, táján csak egy-két jelenetet. Akkor még együttesről, .kollektív színjátszás­ról beszélni sem lehetett. Farkas Anny nagyon otthono­san' mozog a kecskeméti színház öltözőinek labirintusában. Nem csoda, negyedik éve játszik már Katona József, városában. Már 1945—46-bau, majd 1010—50-ben itt tapsolt neki a közönség. Négy év alatt sokat fejlődött Farkas Anny művészeié. Állandóan har­colt a régi színjátszásnak ittre­kedt rossz öröksége ellen ég az újtipusú, realista emberábrázoló- művészetért. Jánoky Sándor Végétért a Sztaolszlavszki'kör értekezlete, amelyen a kecskeméti színművészek kiértékelték az: el múlt évadot. A színpadról, átló megtartották az értekezletei egymásután érkeznek a színmű­vészek. Az elsők között van Já­noky Sándor- Ebben az évadban amely itt Kecskeméten január hé 24-é.n befejeződik, kilenc szerep ben láttuk a színpadon. Kolléga a „Sztalinyec" nevet akasztottál rá. Ezzel akarják kifejezni az* hogy olyuu megbízható, , biztos mint egy Sztalinyec. — Megújhodott színjátszásunI — magyarázza mélyen belesüp pedve az igazgató szobájánál egyik puha karosszékébe, — amióta államosították. Azelöt, ,,sokoldalú“ embernek kellett len nilnk A régi kritikusaink legel­sősorban a külsőségekről tájékot tatták a közönséget. Hasábokat írtak a színésznők ruháiról, ,,s:a mővaszdfukrőC*, „ggsellalekinie tűkről“, de nem nézték, hogy '’ro­lóban ilyen-e az ember, amelyet ábrázolt. A Sztanisziavszki-kor új perspektívákat nyitott. Rájöt­tünk arra, ha könnyeinkkel öntöz­zük a színpadot. ha szikrát szót szemünk haragjában, ha pirosar lángol arcunk o 'elvesen,-* , ak­kor még nem biztos, hogy reálist,, alakítást nyújtunk. Az ösztönös- ség, az érzelmek gazdag áradata önmagában többnyire nem ele gendő a színészi feladat megoldd sdhoz. A ^Házasság hozomány nyal" c. színműben Pirogov kol hozelnök szerepét alakítottam — folytatja Jánoky Sándor. —■ A: ösztönösség átsegített a nehéasé geken, de biztonságot, csak a iu datosság nyújtott. Gyakran abba a hibába estem, hogy egyéniségein erejévé bíztam g szerepet, néni törődtem a színpadi fény ember, viszonylataival, társadalmi', hely zctével, múltjával ős. jövöjóúel Manapság a szerep betanulására sok idő áll rendelkezésünkre. A különböző próbákon, a Jótéma az- hogy Gogoly vqgv Höhere mit akar elmondani ezzel vagy azzaI a darabbal. A viták és megbeszé­lések tárgya dg lett, hogy helye­sen értelmezzük szerepünket c „Tartuffe“-ben, vagy a „Revizor", ban, ü} szellem született a szín­padon és ez ÚJ, egészséges együt­test alkotott Letűntek a sztárok helyükbe a tudatos színészek lép lek. (—O A takarékosság győztese Örömhír érkezett Lublionba, "mely .végigszdguldotf az L. M. Kőganovics mechanikai öntögyár valamennyi műhelyén: Valentyina F’jiUtyina Fomina komszomolkát, a takarékosságéit vívott szocialis­ta munkaverseny kezdeményezőjét, az anyag- és szerszámtakarékos- sdg egyéni számlájának bevezeté­séért Sztálin-díjjal tüntették ki. ...A háború utáni sztálini öt­éves terv első évében tartottunk. Az ország. gyógyítani kezdte há­borúütötte sebeit. Határtalanul sok volt a tennivaló, de nem volt elegendő munkáskéz. Azokban a napokban a kolotneai, gőzmozdony. gyár nyilvántartójának, Galina bzergyi jen tónak példamutatása alapján a fiatal lányok ezrei ott­hagyták irodájukat és átmentek a műhelyekbe, hogy a szerszám­gépek és lakatos gyalupadolc mel­lett dolgozzanak. A fiatal hon­leány (hazafi) követői közé tarto­zott Valentyina Fomina is­Fominát a Fárt és a Komszomol nevelte. Számára a legnagyobb boldogság az volt, hogy becsület­tel szolgálja hazáját és kötelessé­gén felül teljesíti munkáját. (/ alja, azelőtt kalkulátor volt. v Alighogy a termelési ősz- tályra a magkészítő brigádhoz át­került, nyomban az tűnt szemébe, amire a többiek nem fordítottak figyelmet: rossz gazdálkodással használták fel a csavarokat, for- maerősltő drótokat és kenőolajo­kat, Miutdn a raktárból megkapták az anyagokat, a munkavezető sremmérték szerint nagy kezével mérlegelve, — időnként megállapí­totta. 'mennyiséjüket, A munka­hely mellett a padlón garmadával hevertek a szögek, melyek nagy­iészét a földbe tiporták. Maguk a magkészítő munkások nem voltak felelősek értük. Hogy lehet, ez — gondolkodott el Válja — ez nem helyes gazdálkodás. Meg kell szer­vezni az anyagkiadás elszámolá­sát, amellyel nagy megtakarítást érhetünk cl. Este, közös otthonukban, sokáig beszélgetett erről barátnőivel. Marijg, Bztrolkova, Polina Lebe- gyeva és Jclizavegi Jc'meljdnova, akik együtt dolgoztak Foininóval, élénkén helyeselték indítványát. Igen, természetesen, igaza van Validnak! A szögekből és fonna- erősítő drótokból jóval kevesebb használható fel-.. Beszélgetésük a maga nemében termelési, brigád- ertekeslet volt. Ti e ott van a kenőanyag, sőt a levegő, a jorma töltésére szolgáló sűrített levegő, vájjon nem lehetne ezekkel is takarékos- kodni? BzámUgattak, mérlegeltek, tervet készítettek: A brigád 200 ■rubelt takaríthat meg havonta. 200 rubel nem nagy összeg, de kevésből lesz a sok. Egy népi köz­mondás így szól: Kópékból lesz a, rubel, Így is van: milliárdók let­tek azokból a rubelekből és ko­pekekből, amelyeket a szovjet tár­sadalom fáradhatatlanul dolgozó munkásai megtakarítottak. Fomina hazafias kezdeményezé­sének híre hamarosan bejárta a töili műhelyt, a többi gyárat és az egész országot. Egyre növeke­dett, egyre szélesedett <j takaré­kosságért és 0z anyagmegtakarí­tásért indított, egész népre ki­ható hadjárat. Rendkívüli erővel lángolt fel a kezdeményezés az L. M. Kaganovics gyárnak nem­csak az öntő-, hanem a kovács-, a mechanikaia. kerékgyártó- és a többi műhelyében is. f'9V ISO kg súlyú gőz-mozdony­*-J hajtórúd (dugatfyúrúd) készítésére 1.1 tonna súlyú nyers- öntvényt kapnak a kovácsok. Az­előtt a kikészítésnél fölöslegessé vált teljes anyag a hulladékanya- gok közé került. Fomina kezdemé­nyezése új magatartásra indította a munkásokat. Kovalevszkij.. és Kombarov. kovács elvtársak a hulladékból kisteljesítményű moz­donyok részére hajtórudakat és más alkatrészeket kezdtek készí­teni. A sajtolómunkások, miután ta­karékosan csökkentették a félké- szitmény méretét, csökkentették a fémveszteséget is. A vaslemezvágó Nyikulin lakatos helyesebb kisza­bással csökkentette selejtjét: egy fémcsíkból nem — mint azelőtt — 14, hanem 10 nyers munkadarabot készített, Uj erővel indult meg a kiváló minőségért vívott harc is. Hiszen a. takarékosság és a selejt nem egyeztethetők össze Egymással. Szmetankina magkészítö brigádja rendkívüli eredményt ért el: tel­jesen kiküszöbölte a selejtet a, sablonkészítésnél. A technológusok megváltoztat­ták az öntésrendszereket, tökéle­tesítették a technológiád felszere­lést és magát a magkészltés mód­szerét. s megjavították a formázó- jöld, összetételét, ]\.í indez, természetesen, nieg- döntötte az anyagfelhaszná­lás régi normáit. A gyárban új. leözepesen progresszív normákat vezettek be, de hamarosan ezeket is túlszárnyalták- 4 harc Most már nemcsak a jelentéktelen se­gédanyagok- és fém megtakarítá­sáért folyt, hanem a tűzálló tégla-, fűtőanyag- és villamosenergia fel- használásának csökkentéséért is. Fomina, azonban újabb lehetősé­geket keresett az anyag takarékos­ságra. Egy alkalommal felkereste a Komszomol Bizottságot és ott el­mondta, hogy helyes lenne, ha minden brigádba bevezetnék a megtakarítás egyéni számláját. Elfogadták ajánlatát. Az üzemben Fomina valamennyi követőjének átadták az egyéni számlákat: kis könyvecskéket, amelyekbe> bejegy­zik a megtakarítás számjegyéit. A könyvecske első oldalán Le­nin történelmi szavaiból ez az idé­zet állott: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldo.zóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gon­doskodni a munka termelékenyéé, gének emeléséről, úrról, hogy min­den púd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb tennékeket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is „hozzátar­tozóihanem, „távolállókF, azaz a, társadalom egésze..." C ok brigád — Popováé, Rlkd- váé és másoké ■— még Fó­rumát és barátnőit is túlszárnyal­ta, Egyes hónapokban megtakarí­tásuk ?—9000 rubelt i$ elért. Valja őrült társnői sikerének, s emnak, hogy kezdeményezése ilyen nagy lendületet vett. A fontos az. hogy közös gyűjté­sünk növekedjék, • mondotta Valja. Es gyűjtésűk gyorsan, kitartóan szaporodott. Aa alatt a 8 év alatt, amely a takarékosságért indított hadjárat kezdete óta élteit, a:>'.E M. Kaganóvics-gyár . gazdaságos számvetéssel dolgozó brigádjai ,— pedig kb, 100-on felül vannak, — több, mint egymillió rubelt ta.ka ritattak meg. 25.000 rubel szerepel Rominá­nak és azoknak a leányoknak ; o listáján, akik most az ő brigádjá­ban dolgoznak. D o vájjon, lei tudjuk-e szá­” mokkái fejezni a teljes ér tikét Valja és barátnői nagyszerű kezdeményezésének? Teljes joggá), egyéni számlájukra írható még az a. sokmillió rubel is, amelyét : a termelés és a szállítás minden ágában — Fomina komszomolkát és a lublini gyárat követő — hír­neves sztahdnovisldink megtakarí­tottak. A srtahánovista magkészítőno lelkes választ adott Eidia Kora- belnyikova és Fjodor Kuznyecov-. újítóknak — a takarékosságért in­dított harc kezdeményezőinek — felhívására. Szovjetorszdgban nagyra érté­kelik az egyéni kezdeményezést és egyéni példamutatást. A BztdljnJ díj odaítélése Valentyina Ryíki- tyina Fommának, —• egy egyszerű munkdsnönek — a legfontosabb pártügy állami tám- olását je• lenti ,,A dolgozó emb.t — mutat rá Bztdlin elvtdrs — nálunk ha­zája szabad polgárának, nemzete társadalmi tényezőjének érzi ma­gát- És hg jól dolgozik és azt adja q, társadalomnak, amit képes ad­ni, akkor a munka hőse és méltó Cj dicsőségre,-“

Next

/
Thumbnails
Contents