Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

9

Rákosi elvt: s ci'<Ui-— Harcban a kongresszusi verseny frontján. — Donavecsel járás termelőcso. portjai felkészülnek a pártkon. gressznsra. — Tito Jugoszláviájában cipő helyett rongyokba csavart lábbal dolgoznak az em. berek. — Megalakult a megyei ideiglenes szakszervezeti tanács.

VI. évfolyam, 19. szára Ara 50 fillér

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950. évi eredményeiről

A gyáripar 109°6 százalékra teljesítet le tervét — termelése 35*1 százalékkal múlta felül az 1919. évit. A kenyérgabona termelése 9*2 százalékkal növekedett

A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális. é.e.szinvona,áriak emelkedését, 195Ö ben a következő .adatok- jellemzik: .

; Ipar

Az ipar a minisztertanács által időké. ben felemeli 1950. évi termelési leivét nagy méi lékben tú.- teijesíleué. Az erednnényeknez jeUn.ékenyen hozzájárult a gyáijpatban eeve/e.eii darabbét- reudszer, az év III. negyedében végrehajtott a.apbéreme.és és normarendezés, va.amint az 1950. évi terv siket es teljesítéséért kialakult szocia ista munkaveiseny.

Az egész gyáiipar 1950-ben tervét 109.6 százalékra^ ezen beiül a nehézipar 110.5 százaikra, a könnyűipar 108.8 száza.ésra íelje- isfteUe. A gyáripai termelése 1950- ben 1949hez viszonyítva 35.1 százalékkal - eme kedeit, ami az ötéves tervben 5 évre előiiányzo.l 86.4 száza ékos emelkedésnek több mint 40. százaléka. A nehézipar termelése 36:2 százalékkal, a könnyűiparé 34.0 százalékkal magasabb. aze.őző évinél. Az 1950. évi termelési tervet az egyes csoportokban a következőképpen teljesítették:»950.

évi terv

iparcsoport te jesf .és %-a

Bányászat

108,2

Kohászat

108.4

Gépgyártás

109.8

Erősáramú berendeases 118,4

Gyengeáramú berénde

zés

1116

Finommechanika

146.4

Tömegcikk

117.7

Javltóműhe'yek

»2245

Vilamosenergia

«019

Építőanyag

105.1

Nehézvegyészet

111.7

Könnyű vegyészet

113.4

Nehézipar összesen:

110-5

Gumi

108.2

Fa

119-0

Papír

»06.0

Nyomda

107.2

Textil

107.8

Bőr- és szőrme

115.5

Ruházat

113.0

Élelmezési Ipar

108.4

Könnyűipar összesen;

108.8

Gyáripar összesen;

109,6

A fontosabb iparcikkek termelése az 19501 évben 1949 hez viszony. tva ä' következőképpen alakult:

A termelés 1950-ben Iparcikk 1949 százalékában Szén 112 0

Vasérc 108.7

Va> és acél 117.8

Ön vény 141.7

Hengerelt rúdacél 103.1 Hengerelt idomacél 121.2 A umjnium é< ttmfö.d 115.7 Esz ergagéptk 195.9

Egyéb

forgácsológépek 117.9

Mozdony

112.5

Vusúj teherkocsi

82.2

Vasú i szemé.ykocsi

178.1

Teh.rgépkocsj

251.2

Autóbusz

247.2

Dieselmotor

167.4

Mo orkerékpár

126.1

Kerékpár

114.1

Trak.or

151.4

T&.ajműve'.őgépek

1231

Vi íamos forgóg.pek

1492

Izzó ámpa

1194)

Rádjóvc .őkészü'ékek

142.7

Távbeszélőkészülékek

131.6

Varrógép

147.8

Vil amosenergla

118.4

Mű rágya

142.1

Gép- és motorolaj

1734

Világi ógáz

103.1

G.pkocsiab roncsköpeny

146.5

Tég a

200.)

Mész

138.1

Cement

144.2

Tűzá láanyag

137.7

T áhaüveg

112.1

Pamu fonal

114.5

A termelés 1950-ben

Iparcikk 1949 százalékában

Pamutszövet

1084)

Gyapjúfonal

140.8

Gyapjúszövet

111.9

Sciymfonal

102.6

Se yeímzövet

117,3

Len, kenderfonal

138.3

Ju afonat

112.3

Len kenderszövet

140.5

Selyemharisnya

99.7

Pamu harisnya

1166

Bőrcipő

147.4

Férfiö.öny

234.4

Női kabát

331.1

Liszt

140.6

Cukor

125.0

Szesz

66.3

Sör

164.7

Cigaretta

85.8

Kolbászfélék

195.1

Tej

127.6

Édesipari

készt, menyek

1896

Szappan

121.4

Gyufa

120.6

Tei ven felül 1950. évben jelenős mennyiségű vaséicet^ mangánércet földgázt, nyersvasat, nyersacélt, vas-, acél- és fément- vényt> hengerelt rúdacél', ková- cso.t acélt, gépi szerszámot^ iraktort, izzólámpát, rádióvevő- készüléket, műtrágyát, kenőolajokat gépkocsiabroncsköpetiyt, .égiá?, meszet, tüzá.löanyagokat, táblaüveget, kötöttárut, fért i- öl'önyt, lisztet^ sör’, .kolbászfélé', száraz-^sz ál slb. gyártottunk.

A tervvel szemben ' lernst.dás mutatkozik a nyersolaj, forgácsoló szerszámgépek, vasúti gőzmoz- dony, vasúti szemé ykocsj, motor kerékpár, kerékpár, D'ese'-moior, nagy-vil amosj forgógépek, benzin, petróleum, te.őzserép, ce- m ntáru, cukor, szesz, keményítő gyártásában.

1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása és fokozódott a gépesítés, A nyersvas- gyártásban az érckihOiaial javult es a hasznos kohótér ki-haszná á>a ■öbb mjnt 8 százalékkal eme.ködeit. A faj',3gjs kokszfogyasztás 4 százalékkal csökkent. Az ön ö- dék részbeni gepesi-ése folytán az önivényselejt csökkent.

Egyes géptípusokban a'sorozat gyánásra való áttérés komo.y termelésemé.kedést eredményezett.

' A léglagyártásban a gépi beru házások és a Uuvcnov-ié.e gyots- égetésj módszer bevezetése nogy- inértékoen hozzájáru.tak a letme. lés jelen.ékeriy tokozásához.

Az öaköl isé'gcsöbken .és terén nem használtuk ki ke 15 n a ien de'.kezésre álló lehetőségeket és ennek következtében a? önköltség nem csökkent kielégítő ... mértékben.

Építőipar

Az építőipar 1950. évben nagy arányú fejlődést mutat. Az építőipar 1950. évi termelési tervéi 130.7 százalékra, ezen belül ama- gasepí.őjpar 138 százalékra, a mélyépítőipar 114.4 szá.alékm teljesítette. Az építőipar össztermelése az .1950. évben 226.1 száza- .éka volt az 1949. évinek. Az ép.tőip.ri termelés emelkedéséhez íio.zájárult az építőipari munka sok között mindjobban szélesedő munkaverseny, ami az összdoigo- zók kétharmadát ölelj fel, a szov jet Sziahariov-módszerek meghonosítása az építkezés mjnd je.en- ősebb terüie.én és a gépesítés fokozása Ez utóboira jellemző, hogy az építőiparban használt gépek teljesítménye az év folyamán kétszeresére emelkedett. Az ép.tő- iparnak az 1950. évben jelen .ős mértékben sikerült kiküszöbölni az építkezések idényjellegét. A IV. negyedév terme.ése a gyakori esőzések ellenére 10.5 száza.ékka 1 volt magosabb a második negyedévinél.

Mezőgazdaság

1950 ben folytatódott a mező- gazdaság tervszerű fejlesztése és jelentékenyen megerősödött a s o- cjalista szektor. Az e.őző évi 6.7 százalékkal szemben 1950 végén az ország s ántóiöld terüle.ének 13.1 százalékán folyt szociális.a gazdá.kcdás. Énből 6.1 százalék az állami gazdaságokra, 7.0 százalék a termelőszövetkezeti csoporiokr3 jutott.

1950-ben kenyérgabonából 9.2 szází lé-kkul termeltünk töobet, mint 1949 ben. A viszonylag kedvező terméseredmé.-.y-khez hozzájárult, hogy ebben az évben nemesített kenyérgaaona vetőmagokból 2/.6.1 százé lókkal, műtrágyából 51.5 száza.ékka. többel használtak fel, mint 1349-b~a. Bu.gonya, szemes- és szálas-afeuimary tekin e- ■ében a kedvezőtlen időjárás következtében nem értük e! az 1949.

évi. mennyiséget. Cukorrépa és kukoricáiéimésünk a múlt évi valamelyest meghaladta.

Az év folyamán, különösen a szocialista szék tótban, tovább nőtt az ipaii növények vetéstciü ete. Míg az egyéni gazdálkodóknál a vetésietüleinek 8.S százaléka jutott ipaii növényekre, addjg a szocialista szekioiba-n'ez az aiány 12.1 száz-lék. Jelen.ősa iona.növények (gyapot, len, kendet) vetés, erűidének növekedése. A fei- szabadu ás óta a fonalnővények vetésteiülete közel háromszo,o Sára emelkedett.

A szocialista szektor fölényét mutatja a koldankénti áttagter- melés alakulása. Az állami gazdagokban búzában Í3 százalékkal, rozsban 30 százalékkal; a termelőszövetkezetekben búzában 5 százalékkal, rozsban 16 százalékkal volt magasabb a holdanként) termés, mint az egyéni gazdaságokban.

1950-ben az öntözött terület 1949 hez képest 19.7 százalékos emelkedést mu.at.

Az állatállomány növekedése, az előző évi növekedés mértékét- nem értő el. A magángazdaságok szarvasmarha- és sertésállománya a szárazság okozta, gyenge takarmány termés követkéz;éhen az év második felében csökkent.

Az állami gazdaságok területe 1949 hez viszonyítva, 53.1 százalékkal, traktorállománya 160.1 százalékkal nőtt meg. Az állami gazdaságok álla;állományábun az emelkedés szarvasmarhánál 111-7 százalék, sertésállományban 305.0 százalék, juhállományban 86.3 százalék és lóállományban 145,1 szá. zalék.

Erőteljesen fejlődtek az év folyamán a termelőszövetkezeti csoportok- területük 2.6-szorosára, állatállományuk 3.5-szüriSsére emelkede.t egy év alatt. A' ternie- őszövetkezetekhez tartozó családok száma az év végén elérte a 00.000-t.

A .nehézipar nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépesítésének fokozását. A szocialista szektorban a traktorállomány 4468 darabbal; növekedett, ebből 1242 az állami gazda- ságo-kra, 3226 a gépállomásokra esett. Emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén isAz 1950. évi őszi vetésterület a tervhez képest, előzetes adatok szerint» némi lemaradást mutat. A kedvező időjárás lehetőségejt felhasználva a vetési munkák még folynak.

Közlekedés

A vasutak az 1950. évi áruszállítási tervet 101.4 százalékra, a szemólyszállf ási tervet 102,0 százalékra teljesítették. 1949-liaz viszonyítva az emelkedés teherszállítás terén 22.9 százalék, éz az ötéves terv végére előirányzott növekedés 40 százaléka. A személyszállítás 25.7 százalékkal magasabb az 1949- évinél.

A teheráruk napi átlagos rakodása 1949 hez viszonyítva 26.5 százalékkal emelkedett, A/fon-io- -sabb árucikkeknél az emelkedés a következő: vasáruknál 29.8 százalék, téglánál, cserépnél 44.3 száza'ék, kő" és kavicsnál 52.3 százalék, mész- és cementnél 60.2 százalék, szénnél 13,8 százalék, őilemínyeknéi 33.7 száza,ék

Az átlagos kocslfoídutó Sö.-.nap- ről 4.7 napra, 16.1 százalékkal rö*

1951 január 24, szerda

vidült meg. A teljositsit elegyton- na km egységre eső szénfogyasztás 1949 hez képest 3.4 száza lék- -táj csökkent.

A városi közúti vasutak sztr méiyszáliíiási tervüket 108.9 Szá- alékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva az emelkedés 12.0 százalék. A városi autobuszközleke- dés a szomélyszálliiási tervet j.04.0 százalékra, a távo,sági aútö- ouszközlekedég 312.9 százalékra teljesítette. 1919 hez viszonyítva a városi autobuszközlekedés forgalma 25.1 százalékkal, a távolsági autobuszközlekedés 69.7 százalékkal emelkedett.

A közhasználatú tehergépkocsik 143.4 százalékkal több árut szállítottak, mint 1949-ben.

A vízi közlekedés folyami teherszállítási tervét ' 112.3 százalékra teljesítette. Az 1949. évihez viszonyítva a folyami forgalom 54.5 százalékkal emelkedett, személy- szállítási tervét 125.3 százalékra pjjesítette, 28.9 százalékkal teljesített többel, mint 1949-boD.

Beruházások

Az 1950 ben megvalósított ösz- szes népgazdasági beruházások értéke 67.4 százalékkal meghaladja az 1940. évit- Az 1950. évi — évközben felemelt, — beruházási tenet összegszerűen: 112,5 százalékra teljesítettük. A Sjocííjíís- ta termelés bővítését közvetlenül szolgáló beruházások 55.8 százaléka a gyáriparra és épf.őiparra, 13.3 százaléka a mezőgazdaságra.

26.S százaléka a közlekedésre, 4.1 százaléka a kereskedelemre esett. A gyáriparra fordított beruházásokból 90.4 százalék volt a nehézipari, 9.6 százatok a könnyűipari beruházás.

Az 1959. évi jelentős népgazdasági beruházási munkálatoknak 72 százalékát üzembe helyezték. így népgazdaságunk valamennyi ága zatában számos új üzem, épület, gép és termelő berendezés létesült. Elkészült a Sztálin-híd, a polgári Tlsza-híd, a bajai Dttua- liíd, a Dunavötgyj Timföldgyár, <i Szegedi Textilkombinát fonodája, a lőrinci durvahengermű durva hengersora, a gödöllői árammérő gyár és több jelentős üzem.

Tebergépkocsiátlománvunk 36.4 százalékkal, vasúti teberkocsiát- 'ományunk 16-8 százalékkal, vasúti személykocsíállományunk 19.5 százalékkal emelkedett.

1.75 községet. 108 gépállomást 65 állami gazdaságot és 47 termelőszövetkezeti csoporto- villamosítottunk. 587 községbe újon; uau hővezetőik a telefont.

jCruforgalom

Az 1950 évi állami nagykereskedelmi forgalom 57.4 százalékka' haladta meg az ‘1949. évii. A lakosság fogyasztására kerülő egyi's fontosabb cikkek ..forgalma 1950

IV. negyedévében 1049 azonos időszakához képest a következő emelkedést mutatja: cukor TI.0 Százalék, ső 35.8 százalék, 'tej 32-4 százalék, dohány 24.8 százalék, szappan és tiszti ószerek 92 9 százalék, lábbelik 62.2 százalék, tűzifa 46,4 ezázalék: varrógép 72,7 száza.ék.

A szocialista kiskereskedelem forgalma 170.9 szái-a'ékkal emelkedett 1949. évhez képest. Ezen belül az állami boltok forgalma 190.2 százalékos, a szövetkezeti boltoké 119.5 százalékos növekedést mutat- Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi boltháló-