Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-23 / 18. szám
< /«:OHinisisei Sallai-termelőcsoyort felkészült a tarasxi munhákra A magasabb terméshozamért A* állate^észségü^r államosítása versenyre hívták a Vörös Csillag-csoportot A földeket éppen most borította be friss bóré-eg, de a naptár már január végét jelzi. A fa.usi, tanyai •ember ilyenkor pedig már felcibelődik a tavaszi munkára. A megkurtított február gyorsan elszalad, március elején a/tún földbe lehet már akasztani az ekét. A tavaszi munka olyan, mint a laki.da.mas ebéd: előre fel kell rá készülni, ba azt akarjuk. hogy jó legyen, A lajosmizrsei Sallai termelőcsoport annál is inkább felkészül, mert az idén többet, jobbat akar betakarítani. A magasabb terméshozamért versenyre hívták a szomszédos Vörös Csillag-csoportot. A Sallat-esoport ismét «gyet lépett a belterjesebb, tervszerűbb gazdálkodás felé. — Nézzük csak, mi szerepel az Idei vetéstervben? Nagy újdonság, 15 hold gyapot- Aztán vagy 30 ho;d kertészetet is létesítenek, jórészt öntözéssel. Szakembert is kapnak hozzá. Dezmond János La- josmizséről szakadt el Solt vad- kertre 4 családjával. Kertészkedő ember volt világéletében, szívesen látták az ottani termelő- csoportban is. Dezmond János most hazakivánkozott, — A tér- melőcxoportolcnnlc mindenütt egy a céljuk — mondta. — Mindegy, hogy hol dolgozom. Amikor Juhászné. a csoportelnök bejelentette a tagságnak Dezmond János érkezését és rajta kívül még egy jelentkező tagot, többen bümmögtek. A Sallai-csoportban Is gyökeret vert kicsit az elbizakodottság. — Miért nem jöttek 48-ban? Könnyű a készbe beleülni. — mondták többen. Gerőcs Vendel aztán felszólalt- — Micsoda beszéd ezt Keni egyszerre születünk, nem egyszerre halunk meg, a csoportba, sem, egyszerre jön mindenki* Ami pedig azt illett, hdt olyan szükségünk van az új tagokra, mint egy falat kenyérre. Ezt aztán már minden csoporttag kénytelen volt elismerni. Mert ha ők taglétszámban nem is sokat szaporodtak eddig, de nőtt a csoport. 8 T->-san máris ott tartanak, hogy több a munka, mint a hozzávaló kéz. Tavaly még csak elbirkőztak. de ki kapálja meg az idén a rengeteg szerződéses veieményt, n 150 hold krumplit, a gyapotot, a cukorrépát, amiből az idén is 4 mázsát kapott vissza cukorban a csoport? Ott van aztán a folyton szaporodó állatállomány. A 24 tehénből 20 már borjút hord, júliusra Jeellenek. 20 anyakocájuk is másodmagával van már. Aztán a hízómarhák, a maglőraalacállo- mány 240 darabbal, a 6 ló, mind egész embert kíván és Kiss Juhász Pál, Bárközi János, meg K. Tóth Pál tudják, hogy több kéz, nagyobb, gondozás, többet tud kihozni a jószágból is, akárcsak a földből. — Üres kamrának bolond a gazdasszonya — tartja a közmondás és. üres jászolból sem lehet Jószágot nevelni. No, a Sallai . csoportban nem volt éppen iireg soha, de a takarmánygazdálkodás körül annál több kivetnivaló akadt. A szárkúpok m^g néhány héttel ezelőtt, is úgy düledeztek, mintha a jószerencse bajigália volna őket rakásra. A szénát vasvillával hordták az istállókba, mire beértek, fele lehullott és a sarat töltötte. A köret eső esoportgrűlésen aztán meg'flrgyaUáfe a pártkongresszus közeledtét. Felajánlást is tettek, mint mindenütt. A csoport végignézett magán és irgalmatlanul felfedte a hibákat. A ml kongresszusi vállalásunk az lesz, hogy rendet teremtünk a csoport életének minden zugában — határozták el. S a szénaboglyák, szűrkazlak azóta nem szégyenkeznek, az udvaron sem vezet tasarmányös- vény az istállókig. A pártkongresszus tiszteletére fogadták azt is, hogy a tavaszi munkák beindításához mindént készre csinálnak. Így aztán élénkül a mozgás a földeken is. A tavaszi szántás alá 10 holdat már lelrágyáztak, a gépállomással kötött szerződés is kitöltve pihen az elnökasszony fiókjában. A konyhákért bokrosvete- tnényei alá most ágyaznak kiválogatott trágyával, A csoport asztalasmühelyében Szűcs Márk és Oeröcs István fúr-farag naphosszat. Mert a csoport maga készíti el a melogágyakhoz szükségéé kereteket- Csikorog a fűrész, hasadnak a friss deszkák, munkában van a nemrégen vásárolt gyulupad. A SZOVOSZ II. országos küldöttgyűlésének határozata alapján a hartal földmüvesszö- vetkezet kiértékelte eddigi munkáját. Rögzítette elért eredményeit és felszjnre hozta a hiányosságokat. Eredmények Az elmúlt év folyamán a földmű vessző vetkezet megerősö. dött. Megháromszorozódott a készáru raktár és a dolgozó parasztok szükségleteinek zavartalan ellátása érdekében egy új árudát létesített. A felvásárló telepek működési területét kiszélesítette. Ma már nemcsak a közélelmezés döntő fontosságú cikkeit vásárolja fel a szövetkezet, hanem összegyűjtik és továbbítják a hulladékanyago. kát, a vasat, a hulladékzsiradá- kot is. A termelőcsoporttal az azelőtti laza kapcsolatot szorossá tette. A csoportot gazdasági támogatás mellett munkamódszer- átadással is segíti. A tagság soraiba és az új vezetőségbe bevonta a középparasztokat Is. azokat, akik úgy a begyűjtésben, mint a termelési szerződések kötésében egyéni példájukkal jártak élea. Állandóvá és szorossá tette a kapcsolatát a pártszervezettel és a tanáccsal. A pártszervezet segítségével megszervezett egy új szölöter melő csoportot, mely 268 taggal már meg is alakult. Hiányosságok Az eddig elért eredmények mellett a földmüvesszövetkezet munkájában azonban megtalálhatjuk azokat a hiányosságokat is, melyek veszélyeztetik a további fejlődést. Az elmúlt év folyamán a földmüvesszövetka. zet nem Ismerte a tagságát. Papíron közel kéíszerannyi tag szerepelt, mint a valóságban. Nem gondoskodtak arról, -hogy rendezzék és megtisztítsák az ellenséges elemektől a tagság sorait. Elhanyagolták az új tagok felvételét és a belepő tagok felvételénél sem végeztek megfelelő felvilágosító munkát. Az új tagok egyrésze csak azért lépett a földmüvesozövetkeset tagjai sorába, mert meg akarta kapni a vásárlási könyvet, nem ismerték a földmüvesszövetkezet célját és feladatait, ezért nem is tartották szükségesnek azt, hogy résztvegyenek a föld- müvesszövetkezet napi munkájában. r. Egyoldalú munka A földmüvesszövetkezet munkája az áruellátásban merült ki. A termelés 'egfontosabb problémáival alig, vagy keveA majorudvaron, szőlőben szétszórtan á]!ö gyümölcsfák tavaszi tisztogatása is megkezdődött. Bővítik a takarmányos ke- verőt. amott- a disznóól végfalát bontják Újat, még egy nagyobbat ragasztanak hozzá. Április- májusban fialnak a kocák, négy hónap múlva új törzs érkezik, hizlalásra is kell a hely. Korán sötétedik, de a megtör dúlt déli szél elkergeti az oszladozó hófelhőket a teliüoldról. A íelázott földekről felszálló párában sejteni lehet már a tavaszi illatokat. — Esős a tél, a fagy vastaga is elkerült bennünket — örülnek a csoporttagok. Bizakodva néznek az új tavasz elé, amikor másodszor indulnak közös munkába n szövetkezet, a maguk földjén, mindig többet akarva és mindig több eredményt is kapva. set foglalkoztak^ Ez a helytelen felfogásuk azt eredményezte hogy lemaradtak a termelést szerződések megkötésében. Nagy hiányosság volt a szövetkezet vezetőségének munkájában az is, hogy eredményeikről, hibáikról a tagságnak még egyszer sem számoltak be. A tagság így nem érezte magát érdekelve a szövetkezet munkájában Elhanyagolta a szövetkezetét, a vezetőség pedig elszakadt a tagságtól. Ennek lett aztán az a következménye, hogy egy-egy feladat végrehajtásakor a vezetőség magára maradt, munkájához nem kapott segítséget. Elhanyagolták a kis-, de különösen a középparasztok nevelését is. Nem vettek irányt arra, hogy megnyerjék a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás számára. itat íuutnt a kongresszusi határozat A SZöVOSZ határozata nagy segítséget adott a földmüvesszö. vetkezetnek. Ennek alapján ismerték fel a még meglévő hiányaikat és ennek alapján hoztak határozatot a további felAz első süldőnevelési akcióban a már bebugaiott. vagy már el- - llelt kocákra lehet szerződést kötni. A szerződés .aláírásától szá. mílva 6—7 hómp kezö tj időbein a lekötött kocánként 2 drb hizlalásra alkalmas 45—70 kg közötti Lüxlőt kell átadni a földművessző- vetkezetnák. A • földművesszöve'- kezet minden lefkötö'-t koca után a szerződés aláírásakor 2C0 forint kamatmentes előleget fizet ki a szerződő gazdának. A sü’.dő átvételekor a szerződés aláírásakor érvényben lévő süloö- árakat fizetik ki, amennyiben az ár magasabb lenne, úgy a napi árakat fizeti. A mostani süldőárak a kővetkezők: 45—60 kg közti süldő ára kg.ként 5 forint,'60-—70 kg közti süldő ára kg-ként 5.50 forint. A rendes áron felül minden átadott hizlalásra alkalmas süldő u'án még kg-ként 40 fillér prémiumot is fizet jutalomként a földmüvesszö- vetkeuet. Amennyiben azonban nem az előirt, a szerződéskötéstől számított 6 és 7 hónap közötti időben Február elsejével államosítjuk az állategészségügyet. Ezzel a szocializmus építésének újabb jelentős állomásához érkezünk el. Hogy megérthessük ennek jele-'őségét, vessünk egy pillantást a múltba. Az állatorvosi karból mesterségesen bárom „osztályt** termeltek ki. Az állami hatósági állatorvosok rétege volt az állat- egészségügy félistene Az állat egészségügyi ellátás tejesen személyéhez volt kötve A második osztályhoz tartoztak a községiéi körállatorvosok. Választás útján nyerték el állásukat. A képviselőtestület tagjai — minden község esetében a kutákok — bírálták el. főként abból a szempontból, hogy képes és hajlandó lesz-e a falu kulákjainak érdekeit szolgálni. Ráadásul egy életre választották meg- így a nép felé az állatorvos nem egy esetben csapnivalóan rossz, gonadatok végrehajtására is. A ve. zetöség elhatározta, hogy mint első teendőt, a tagság sorainak rendezését a legrövidebb Időn belül végrehajtják. A legközelebbi taggyűlésen pedig megválasztják a tagbizottságot Megerősíti a kapcsolatát a gépállomással oly módon, hogy az újjászervezett népnevelő csoport résztvesz a talajművelési szerződések megkötéséért folyó nép. nevelő munkában, A tagság sorainak rendezése után a vezetőség taggyűlést tart, ahol beszámol az eddigi erdményekről és tudatosítja a fóldmüvesszö- vetkezet célját és feladatait. Irányt vesz arra, hogy az egyéni meggyőzésen keresztül egy új termelőszövetkezeti csoportot hozzanak létre. A termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése érdekében magúk a vezetőségi tagok járjanak majd elöl jó példával. Céljuk az, hogy az előkészítő bizottság a öldmüves. szövetkezet vezetőségéből és tagjaiból tevődjék össze. A tagság nevelése érdekében a népnevelő csoport állandó és szívós felvilágosító munkát fog végez, ni és a Párt népnevelőinek vezetésével résztvesznek a napi feladatok végrehajtásáért folyó harcban. szállítják le a süldőket, úgy a kg-kérüi 40 filléres prémiumot nem fizetik ki. A második süldőnevelési akcióban csak előhasi, vagy be nem bugatolt kocákra lehet szerződést kötni A szerződés aláírásától számolóit 10 és 14 hónap köz i időben minden koca után 2 drb 45— 70 kg. közti súlyú, hizlalásra alkalmas süldőt kell átadni a töld- művesizövetkezetne!k. A bebugatást úgy kell. szabályozni, bogy a süldők a fentebb megjelölt időben . kerü.hessanak megfelelő súlyban átadásra. Ugyanúgy, mint ez 1. szárhú akciónál, 200 forint kamatmen'es előleget folyósít a szerződés aláírásakor a földmüvesszövetkezet. Ugyancsak biztosítva vart a 40 filléres külön kg-kéni prémium js, amennyiben a süldők áladása az előírt időben történik meg. A földmüvess7Övetkezetnél minden felvilágosítást megadnak az akcióra vonaikozóan és megmondják, hogy a községben az akciók közül melyikre lehet szerződést, kötni. A hartai íöldművesszövetkezet végrehajtja a SZÖVOSZ országos kongresszusának határozatait A do.gozó parasztság a földműves- szövetkezeteknél űj süldonevelési akcióra köthet szerződést datlan, felületes volt. mégis egy életre a nyakára ültették. A ave~ reknek azonban mégis nevet adlak. Mert súlyos fegyelmi vétség miatt eltávolfthattáb. de a fegyelmit a képviselőtesiület — azaz a kulákok — voltak hivatva elbírálni. Sem az állami, som a hatósági állatorvos nem kapott annyi fi- zotésl, hogy abból megélhessen. Kárpótlásul az első osztály mindén hatósági tümegmunkűnak hivatalból kirendelt vezetője volt és a nem éppen megvetendő hatósági összeg az övé volt. Ha iné' gís sok volt számára a munka, meghívta a körállatorvost és néhány százalékot kegyként leadott a bevételéből. A községi ég körállatorvosok rétegű arra fordult, ahol a meg éltetéshez szükséges bevételt fokozni tudta így mindenkor készségesen rendelkezésére állott az uradalmak tulajdonosainak és a kulákságnak. A harmadik „osztályt1* képviselő magáu-állatorvosnak elsősorban a letelepedés problémájával kellett megbirkóznia. Voltak bőven olyan helyek, ahol még két magán-állatorvos is elkelt volna, ahol u dolgozó parasztok bak napokig várni kellett az orvosra. A járási állatorvos azonban féltette egyeduralmát és arra törekedett, hogy aZ engedélye nélkül letelepedett állatorvost olmarja onnan. A magán-állator- vo- V így a városok felé tömörültek. Természetszerűleg bekövetkezett a túlzsúfoltság, ami viszont a kíméletlen .,szabad- verseny** állapotához vezetett. Egymás munkáját becsmérelték. Ez a körülmény alkalmas volt a kulákságnak arra, hogy az állatorvosokat egymással szemben kijátsszák. Emellett a magán- állatorvos távolról sem volt füg getl©n. Nem más, mint az őt fog' lalkoztató jószágtulajdonosok bérmunkása. így született meg a konvenciós állatorvos, mint az uradalmak és kulákok állatorvos cselédje. A jószáglétszám arányában az állatorvos meghatározott mennyiségű terményt vagy pénzt kapott. Az államosítás a Horthy-rend- szer állategészségügyi állapotát felszámolja. Az állatorvosi kar számos tagja, akik részére meg alázást Jelentett, hogy bérmunkássá züllesztették, örömmel üdvözli a már régen várt minisztertanácsi rendeletet. Minden állatorvos megkapja szolgálati helyét és körzetét. Megszűnik az egymást bemocskoló ,,szabadversCny‘‘. Egy állategészségügyi körzet nem lesz megáldva vagy megverve egy életre egy jó és lelkiismeretes, illetvo egy rossz, hanyag állat orvossal. A múltban az is akadályozta a jó munkál, hogy hiányos volt a műszerkészlet. Vagy hiányoztak az anyagi feltételek, vagy nem volt rá szükség- A korszerűbb és drágább műszerek javarészt csak kirakat-darabok Voltak a kislét* számú állatkórbázakban. Most az egyetemről kikerülő orvoso kát bőségesen ellátjuk korszerű műszerekkel így állategészségügyünk egy szocialista ország egészségügyét megillető színvonalra emelkedik, melyhez fogható a -tőkés országok állatorvosi karánál csak mint vágy jelentkezhet. A korszerű műszerfelszerelés karbantartására is történt gondoskodás. A fizetésen és juttatáson felül havonta kiutalt összeg áll minden állami állatorvos rendelkezésére külön >e célra. Az állategészségügy' államosítása egyik, jelenlős záloga 2 éves állattenyésztési .tervünk sikeres végrehajtásának is. Kellermann Sándor, megyei vezető szak-állatorvos.
