Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

Éhínség és nyomor Jugoszláviában A Kanadában élő jugoszláv ki> vándoroltak lapja, a .,Je<Jjnsztvo‘' et^yik legutóbbi számában be- számolt arról, hogy egy bizonyos Szvooodáné nevű jugoszláv kiván­dorolt asszony nemrégiben meg­látogatta Jugoszláviában élő ro­konait. Visszaérkezése után nyilat kozott a johnstowni „The Tri­bune“ című lap munkatársának Miután elmondotta, mit látott Jugoszláviában, a megdöbbent újságíró a következő Kérdés telte fel: ,,Mjt eszik hát egyália Ián a nép?" „Szinte semmit szinte semmitl — felelte köny nyezve Szvobodáné. — Nem kapják meg még a felét sem az élelmiszereket amelyeket a je gyekre kapniok kellene.1* Szvobodáné azonban csatk azok nak a nyomorát látta és írta le akiknek élelmiszer jegyeik vannak, A belgrádi Borbában Ti tóék hi­vatalos lapjában -» megjelent adatok szerint az ország 16 millió lakosa közül múlt év szeptembc rében. csak 5,200.000 részesült az úgynevezett szavatolt ellátásban Azóta Titóék több mint egymillió embertől vonták meg még ezt a nyomorúságos ellátást is. Az a mintegy négymillió ,.sze rencsés“ jugoszláv, aki ma a sza valóit ellátásban részesül tizen hct-féle kategóriába van osztva A kategorizálás célja, hogy minél alacsonyabbra nyomják le a ki adandó étohnjszer-fejadagokat. A titóisták altal kiadott élelmiszer jegyeken yajj kenyér-, hús-, zsír­os cukor&zelyény, továbbá 15—20 számozott szelvény is, amolyekre szappant, gyümölcsízt, túrót, saj tói, tejet burist, kávét, pálinkát, gyümölcsét, cukorkát és egyéb cikkeket kellene kapniok az ,,el­látottaknak’’, De még a zsír hús-, cukor-, sőt gyakran a ké­ny érszelvényeknek jórészo is be­váltatlan marad, a számozott szel­vényok 75—80 százalékára pedig soha semmi som Kapható. jmé, néhány példa: A múlt év februárjában Bolgrádban — amely pedig az ország „legjobban1’ el­látott városának számit — egyál­talában nem adtak ki jegyre húst, októberben pedig Bolgrádban és más városokban napokig aem volt tenyér. A titóista Borba december 10-j számában a következőket is­meri be; ,,November hónapban Horvátország az előírt zsírnteny- nyjség 46 Százalékát kapta csak meg, Macedónia 74 százalékát Szlovénia 65 százalékát... Zágráb­ban a fogyasztók novemberben egy. gramm zsiradékot sem kap­tak.“ A belgrádi Politika című lap december 20-j számában arról ír, hogy Bolgrádban a szükséges tej- mennyiségnek mindössze egyhar madát osztják ki. Ehhez tudni kell azt, hogy Jugoszláviában tejellátásra csak a gyermekek és a betegek jogosultaik. A Politika adata szerint tehát Belgrádban a gyermekeknek legalább kéthar­mada egyáltalán nem kap tejet, Dé a titóista lapok beismerései elförpülnek amellett, amit a ..szenzációra** mindig éhes nyu­gati sajtó megír. A Daily Tele­graph című angol lap például ké­rőkén kimondja: ,,A fejadagok rendkívül kicsinyek és még a gyer­mekeknek sem szolgáltatják ki az élelmiszereket." A New York Herald Tribune vezető amerikai burzsoá lap arról szamot be, hogy augusztusban a munkások­nak 10 napi késedeíomme! osztot­ták kj élelmiszcrjogyeiket és ezalatt egyáltalában nem kaptak kenyeret. A Daily Herald, az an­gol ,,Munkáspárt“ hivatalos lapja belgrádi tudósítás alapján a kö­vetkezőképpen számol be a jugo­szláv nép* nyomoráról: ,,Belgrád utcáin toprongyos madárijesztők tömege hemzseg. Az emberek a kétségbeejtő ruhahiány miatt el­képzelhetetlenül ócska rongyokba burkolóznak. A sovány fejadager kát hetek óta nem kapták meg teljes mértékben és |gy .mindin káhb a szabad piacra szóm nak, amelynek csillagászati árai és kezdetleges csereforgalma mu­latja a norma.is élet megszűnő“ íét. A vaj, zsír, cukor megfizet hutctlen. A legelemibb élctszük­ségleti cikkeik sem kaphatók. Egy pár cipő egyhavi fizetésbe kerül. Szappan nincs. Gondterhelt arcú asszonyok napokig vadásznak cér­náért, tűért, gombokért. A köz­hangulat nem jó. A közegészség aggasztó. Egy agyondolgozott or­vos Írja: „A népet tüdővész pusz­títja. A szappan és melegvíz­hiány új csúcspontra emelte a rühességi járványt és mindentéle ragályos betegségek számát. A szociális nyomor terjed*’ — idézi befejezésül' a Daily Herald a jugoszláv orvos nyilatkozatát. Az utóbűi időben Tito Jugoszlá­viájának vezető politikusai is mind gyakrabban tesznek beis­soha semmi sem kapható. A ku- lákok természetesen jól kihasznál­ják ezt a helyzetet. Az úgyneve­zett szabad piac árai a munkás részére jóformán megfizetnetet- lenek. Egy átlagkeresetű jugo­szláv munkásnak 60—70 órát kell dolgoznia egy ki'ó zsírért, ugyanennyit egy kiló cukorért, 16—20 órát, hogy egy küóhúst-ve- hesseo és 16 órát égy kiló lisztért, amelyet a szavatolt ellátásban már évek óta csakis úgy kaphat­nak a dolgozók, ha cserébe lemon­danak érte kenyérfejadagukról. Persze, a titóista vezetők köz­ben dúskálnák tninden jóban. Kü­lön a számúikra felállított üzletek­íasisztákkal pedig október 24-én szerződést kötöttek húszezer juh kivitelére. A dolgozókai ugyanakkor arról igyekeznek meg­győzni, hogy azért kell nyomorog- niok, mert ,,szárazság sújtotta Jugoszláviát". Rákosi elvtárs Október 27-én a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédében teljesen leleplezte Titóőknak ezt a mes­terkedését és rámutatott, hogy kit terhel a felelősség a jugo­szláviai katasztrófád helyzetért: ,,A Tito-banda a gazdasági vál­ságért és zűrzavarért az idei szárazságot teszj felelőssé. Ná­lunk, Magyarországon is volt az idén’ szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugoszláviában... En­nek dacára, nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Jugoszláviában, mert a mi meg­elégedett parasztságunk a népi demokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a me/őgazdaságj mun- íálatokat, amelyek jórészben ki tudták védeni vagy csökkenteni az aszály hatását... A Tito-banda már tavaly ősszel elharácsolta a jugoszláv parasztoktól a jó vető­magot, a mezőgazdasági munkák idején százezrével hurcolták el a dolgozó parasztokat erdőirtásra, vagy mint az idén, az aratás kel­lős közepén, a hadseregbe. Ezek az elkeseredett jugoszláv pa­rasztok természetesen nem törték magukat a tormésbeadásnát. Ez aiz oka annak, hogy a száz­ezrekre rúgó tjtóista janicsár­had nyomása dacára Jugoszlávia élelmezési helyzete és-egész gazda­sági élete az aratás utáni hetek­ben már katasztrofálisra fordult.1’ Titóista kémeket ítéltek cl Albániában A jugoszláv UDB tizenkét di­ve rziós és kémtigynökének albá­niai bünperében kihirdették az ítéletet. Baftlar Tursilát, AIus Kruzát, Szelman Ruzit és Musz. tim Canit golyóáltali halálra, polgári jogaik elvesztésére és vagyonelkobzásra ítélték. A töb. bi nyolc vádlott tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést kapott. Az ítélet részletezte a vádlót, bak bűnös tevékenységét Ide. gén hatalom javára kémkedtek, az Albán Népköztársaság ellen irányuló propagandát és agitá. ciót folytattak, fegyveres ban. dákban vettek részt és terroris­ta szabotázs-cselekményeket követtek el. H. K iss Sándor khkunmajsai daráló­tulajdonos hónapok óta feketén rozsot darált a kulákok na k merő nyilatkozatokat a jugoszlá­viai nyomorral kapcsolatban! Kid- rics, a títójsták gazdasági bizott­ságának vezetője például decem­ber 28-án a titóista parlamentben maga is elismerte, hogy az úgy­nevezett szavatolt ellátásban ré­szesülő lakosság a múlt év ío.ya- mán a 90 százalékát sem kapta annak a nyomorúságos élelmiszer mennyiségnek amelyet 1949 ben még megkapott. Kidrics akkor amerjkai segítséggel bíztatta a dolgozókat. Azonban az amerikai segítség“ már mintegy másié Hónapja érkezik Jugosz.ávíába, s a dolgozók helyzete csak rosszab­bodik. A zágrábi ^Vjesznik” című lapból kiderü^ hogy csak novem- >erben mintegy 132.000 ember tő vonták meg Horvátországban a szavatolt ellátást. A belgrádi Borba január 7*i számában arról záritól be, hogy a tuziai terü.e- ien január elején 2650 embertől elvették az élelmiszerjegyeit. Milyen jogcímen vonják meg a títójsták az élelmiszerjegyeket a dolgozóktól és családtagjaiktól? A „egtöbb jegyet a ^muokavi- szony be nem tartása1» miatt von- ák meg. Még 1949-ben elvették minden 50 éven aluli nőtől az éle.miszerjegyet ha nem dolgo­zott valahol, tekintet nélkül arra hogy hány gyermeko van. A múlt év folyamán pedig a ,,munkaerő rögzítéséről” szóló hírhedt rende­letük alapján a titóisták a dolgo­zók százezreit bocsátották el a munkából és vontaik meg tőiük és családjuk tagjaitól azonnal az élelmiszer jegyeket. Az iparból és az államigazgatásból elbocsátott dolgozók közül körülbelül 160 ezer teljesen kereset nélkül maradt és az élelmiszer jegyeket sem kapja többé. I.yeri' körülmények között 'vi­rágzik a speku.áció Jugoszláviá­ban'- A Városi munkás, akitő. riieg- vonták az "élelmiszer jegyedét, iiényie.en falura menn; vásárolni, mert a városi üzletekben szinte ben annyit vehetnek alacsony árakon a dolgozóktól elrabolt élelmiszerekből, amennyit csak akarnak. A titóisták bűnös gazdaságpoli­tikájához tartozik az is, hogy amíg egyfelől a nép nyomorog és alig van minden napra betevő talatja, a Tito-banda bőven szállí­tott és szállít élelmiszereket a kapitalista országokba. A múlt év folyamán csak Angliába — a megkötött szerződés alapján — 14 vagon vajat, 100 vagon tojást, 200 vagon zsírt és olajat és sok más élelmiszert vittek ki Jugo­szláviából. A múlt év októberé­ben Ausztriába 20.000 hússertést szállítottak ki, a görög monarcho­Addig, míg dolgozó népünk fo­kozott erővel harcol a bókéért és niunkaíelajánláaokkal készül a pártkongresszusra, ellenségeink, a kulákok, minden eszközt megra- %J*»ak, hogy a békés építést akadályozzák­Solton Oörgényi Alajos nyug­díjas postamester, -1-t holdas kulák nem tett eleget beadási kötelezettségének, ugyanakkor ukásáu u helyszíni ellenőrzés al­kalmával 240 kilogramm búzát. 350 kilogramm lisztet találtak a feladagon felül. Ezenkívül még elrejtett 41S kilogramm morzsolt tengerit is. Mojzs Bálint 29 holdas kulák szintén nem teljesítette beadási kötelezettségét, mégis lakásán 360 kilogramm lisztet találtak* Sód* Gábor (Nérnedi) 33 kát. holdas kulák, 230 kilogramm lisz­tet rejtegetett a lakásán Kiskuumajsán H. Kies Sándor darálós, rozsot darált kulákokuak. Saját bevallása szerint már bősz-1 *zú hónapok óta folytatja ezt a munkát. A leleplezéséig 10 mázsa kenyérgabonát darált meg a km Iákoknak azért, hogy azok álla" iáikkal fel tudják «t®t»i. Akasztón a tanács felszámolja a régi rendszer terhes örökségét Az akasztói községi tanács megalakulása óta igyekszik megvalósítani ,a dolgozó nép ér­dekében mindazokat a régen hangoztatott kívánságokat, íme. lyeket a múlt elhanyagolt. Elsőnek vette a tanács az utak és a járdák megjavítását, amelyek gyakran járhatatlanok az esőzések idején. A lakóházak ezideig nem voltak megszámoz­va, most erről is gondoskodnak. Ezzel megkönnyítik a közigaz­gatás munkáját, mert nem kell félnapokig keresgetni senkit. Amióta a tanács megalakult, nincs olyan ügy, amelyet gyor­san el ne tudnának intézni. Az elnök egyszerű parasztember. Bárki nyugodtan nyithatja rá az ajtót minden alkalommal, ö igyekszik az illető panaszát, vagy ügyes-bajos dolgát a le­hető leggyorsabban és legpon­tosabban elintézni. A Szabad Nép-kampány elő­segítésében, illetve megszerve-, zésében Is segít a községi ta­nács. Sokan megrendelték már a lapot a tanácstagok közül, hogy ezzel is példát mutassanak a többi dolgozó parasztnak. Kulákbérenc tikkasztókat lepleztek le a lakiteleki ét a dunapataji földművé 11zövetkezetben A falusi osziályeilenség nem rdjíi fel a, harcot. A kulákok száz esetbeu vereséget szenvedj nők, százégyedszer mégis meg­próbálnak béreüceik útján befér- közní a gazdasági élet területei­re és úgy ártani. Nem egy he­lyen taktikai módszerük, hogy ti földműves szövetkezetbe beépítik megbízottaikat és rajtuk keresztül szereznek be­folyást. S abo) a népi ellenőr­zés nem elég éber, úgy ezek a bérencek nyugodtan rombolnak, csalnak,, sikkasztanak. Ezt bizo­nyítják a lakiteleki és dunaoa- taJi füldinü vessző vetkezet ben el­követett visszaélések is, : A SZöVöSZ ellenőre vizsgála­tot tartott' a lakiteleki -földmű-- vesSzüvetkezetnéj. A vizsgálat wrau bebizonyosodott, hogy Otí/ Juliánná, — a volt pénztáros, — 13.202 fo­rinttal megkárosította, a dolgozókat. Munkáját hanyagul végezte és a vezetőség többszöri figyelmezte­tése ellenére sem változott meg. A biány okára nem tud magya­rázatot adni. Azzal védekezik most, hogy tapasztalatlansága folytán következett be a pénz- tárhiány, a felelősséget pedig a vezetőségre igyekezett átháríta­ni. A tények azonban bebizonyí­tották, hogy sikkasztást kö\e- tett el A dolgozók ébersége Duna patkon szintén Jeteit- lezje a kulákok bérenceit, K'zó Laios, volt könyveiéi, Ü0.58S, Kurucz Endre, volt boltkezelß Sí.500 és Oszter- . majrr Tibor, rólt iigin'ezctO- 0250 forintot sikkasztottak . ej a földművesszövetkezei, a dot- go: ő nép vagyonából. Hízó Lajos a ,,Hangya“ al­kalmazottjaként került a föld­mű vesszővel kezeihez. Régi gaz­dái, a kulákok, nem csalódtak beune. Hízó tudatosan megváltoz­tatta a könyvelési. ügy vezette a könyveket, bogy azokból j hiányokat nem lehe­tett megállapítani. Amikor a lel­tározásra került a sor, az egy­szerű dolgozókat félrevezette és a lejtárt nem értékelte ki- Így az akkor már fennálló hiányo­kat uem vették észre. A lefoly­tatott vizugaiul azonban kide­rített,,. Kurucz Endre és Osftermajer Tibor hasonló módon a k-Ulákbé- rém: Hízóhoz, összeja tszottgk kulákblirátáikkál*és áruban,- pénz­ben "egyaránt.- ftrlyaipatos-an meg­lopták a földtpüvpgszövet keletet. A sikkaszlóküt, fo!jób'Ötctt,'-‘k es megkapják méltó -büntetésü­ket. Az amerikai kém, a véreskezű Tito, ma már egészen nyíl tan, mint az amerikai háborús gyújtogatás habzószájú ügynöke lép fel. A belgrádi rádió mikrofőnján keresztül a Tito-bandi amerikai gazdáinak hazugságait kürtöli világgá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents