Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

Soltszentimrén a népnevelők értekezleten vitatták meg Galambos elvtárs cikkéi a népnevelőcsoportok erősítéséről Fiatal káderekkel erősítették meg a népnevelocsoportokat Egyre lüktetőbbé válik Baja kulturális élete, de as eredmények fokozására még sok a tennivaló Soltszentimre apró, szétszórt há­za; belebújtak már a hosszú, téli éjszaka sötétjébe. Mintha fetkets fátyolt borítottak volna erre a kjs alföldi falura. Az utcák csende­sek már. Csak itt-ott látni egy két járókelőt. Még nem mindenki tért pihenőre. A tanácsháza ao- lakain keresztül kiszűrődő fény is bizonyítja ezt. A tanácsházán a vegrehaj tóbizottság, a tanács „vezérkara’’ tartja meg­beszélését. Egymásután tárgyalják meg a tárgysorozatj pontokat. Minden határozatból kicseng, hogy jelenleg a falu valamennyi megmozdulása a pártkon­gresszusra való előkészület jegyében zajlik le. Szó esik a népnevelő munkáról is. Megbeszélik, hogy hányán indul­nak ki a következő napokban fel­világosító munkára, hogy -a páhi gépállomás dolgozóinak segítségé­re legyenek a szerződéskö ésben. — Most könnyebben megy a munka, mint alig félévvel ezelőtt — hangoztatta Szűcs Sándor párt­vezetőségi tag, miután az ülés befejeződött. — Abban aiz időben — folytatta, — Sehogyan sem ment a népne­velő munka. A párttagság főként idősebbekből állt. Ezek a meg­csontosodott öregek így nyilatkoz­tak: Minek a tanulás? Tudunk mi többet, mint azok, akik tanítanak bennünket. Az oktatás lebecsülé­séből következett, hogy megálltak fejlődésükben, elszakadtak a tö­megektől. Szünetelt a tagjelöltfel­vétel is. Nem is volt felvilágosító munka. Meg is látszott a falu ké­pén a jó pártszervezet hiánya — mondotta, miközben fejét rosszaié­ig megcsóválta. Valóban, félévvel ezelőtt még a DISZ-nek is alig volt néhány tagja. Tömegszervezetek csak pa­píron voltak. Az öreg párttagok csak laBsan jöttek rá, hogy nem lesz Így jó. Lépést kell tar­tan; a fejlődéssel. Igazi javulást azonban csak a Politikai Bizott­ság határozata hozott Szűcs Sándor, mint pártvezetőségi lag, nem nézhette tétlenül a kérdések ilyen laza kezelését. A régi népnevelőfelelőst le kellett váltani. Mivel jfjk még nem voltak a párttagok közül, akik alkalmasak lettek volna a feladatra, Szűcs Sándor maga vállalta a párttitkár­ral együtt a népnevelőgárda meg­szervezését. Megkezdték a nép­nevelő értekezletek rendszeres tartását. — Mikor a Népújságban olvastam Galambos elvtárs cikkét a nép­nevelőcsoportok erősítéséről — mondotta Szűcs Sándor, — úgy érez'em, mintha a mi falunkról Irt volna. Ha visszagondolok az utóböi hónapokra, elmondhatom, hogy jelentős fejlődést értünk el agitációs vonalon. Jelenleg 50 jó népnevelőnk van, akikre minden megmozdulásnál .szánjíthatunk. A DISZ és az MNDSZ hatalmas meg­erősödését bizonyítja, hogy ezek közül 18 ifi van és 30 nő. A nép­nevelőmunkába főként azokat a párttagokat és pártonkívüli dolgo­zókat vontuk be, akik kiemelked­tek a termelésben és élenjárnak az egyéni példamutatásban. Igye­keztünk jó pártonkívüli dolgozókat is beszervezni. Amióta a fiatal erőkkel felfrissí­tették a nevelőgárdát, szép ered­mények Születtek. A jó felvilágo­sító munkának köszönhető például, hogy a mezőgazdasági vándor- szaktanfolyamon állandóan 80— A Bajai Magasépítési NV ver­tikális lakatosüzemének vezető­ié, Illés György, nagyjelentősé­gű újítással készül az V. párt­kongresszus napjára. A vertikális lakatosüzem iro­dájában egy rajztáblára felerő­sítve áll a kartonlap. Ezen van az újítás pontos rajza és leírása. Már csak a kivitelezését várja. Az újítás nemcsak országos je 'entöségü. Jelentékeny pénzgaz­dálkodásunk szempontjából is- Kiküszöböli a külföldi valuta fel­használását az eddig Svédország­ból és egyéb tőkés kapitalista or­szágokból beszerzett betongömb- vasvágő gépeknél. Tlléa Györgv részleteiben Is el­magyarázza újítását, mely hóna­pok munkája és tervezése után jött létre. 100 hallgató vett résért, annak elle­nére, hogy jóval kevesebben je­lentkeztek. Most, legutóbb vállal­ták a népnevelő értekezleten, hogy minden tanácstagot megnyernek Szabad Nép-előfizetőnek. Bz egyik kongresszusi felajánlásuk. Vállal­ták a népnevelők a kongresszus tiszteletére azt jSl hogy a dimbes- dombos Rákóczi-útat megtisztítják a halmoktól és kiegyengetik. Víz­levezető csatornákkal megszaba­dítják a falut an évtizedes sár­tól. A népnevelőmunkában mindenkor élenjárnak Varga Sán- dorné, Bondor Mihályné, Csuti Kálmánné, Gelencsér Erzsébet, ifj. Bagjas Ferencné. Kardos József és Vörös Gábor ifik mindenütt ott vannak, ahol szükséges a felvilágosító munka. Meg is kapták a legnagyobb aján­dékot, — tagjelöltként felvették őket ä Pártba. — Galambos elvtárs cikkét át­tanulmányoztuk a legutolsó nép- neveiőértekeizletem — hangoztatta Szűcs Sándor. — Kiértékeltük az eddigi eredményeket és az elköve­tett hibákat. Mindezek alapján tovább tudjuk erősíteni népnevelő­csoportunkat. — Újításommal lehetővé te­szem a betongOmbvasvdgógépel: hazai gyártását. A külföldről be­hozott óévek vételára j000— 15.000 forint között mozgott da­rabonként. Újításom egy ilyen gép előállítási költségét 1000 fo­rintra, csökkenti. Lényegében mi­lyen megtakarítás érhető majd el a termelés eredményeinek fo­kozásában, azt csak a. vele való munkafolyamat fogja tulajdon- képen megmutatni és kiértékelni. Illés György további magya­rázata 6orán megvilágítja újítá­sának tulajdonképpeni lényegét. Példának hozza fel, hogy a Bajai Magasépítési NV körzetébe tar­tozó építkezéseknél minimálisan tíz betongömbvasvftgőgép szüksé ges. Ha az eddigi gépek beszer­zési árának középarányosát vesz- sziik, ezek érléke, illetve beszer­Baján a kulturális munka mind erőteljesebb kiszélesítésére és fo­kozására az utóbbi hónapok során erőteljes aktivizálódás mutatko­zott. A Szabad Föld Téli Esték Bajaszentj'tvánon megindításuk óta tovább Szélesülnek. Az eddig megtartott négy előadás dolgozó parasztságunk legszélesebb sorait mozgatta meg. A Szabad Föld Téli Estéket mintegy 246-an látogatták és a hallgatóság soraiban jelentős számban voltak asszonyok. A kultúrmunka fokozása és an­nak Kiszélesítése a természettu­dományi előadások iránt megmu­tatkozó nagy érdeklődésben is megnyilvánul. A természettudo­mányi előadásokat eddig a Gyapjú­szövetgyárban és a Szülők Iskolá­jában rendezték. A Szülők Iskolá­jában a főhangsúly a2 egészség­ügy; ismeretferjesztő előadások megtartására helyeződött, mig az ipari dolgozóik előtt a ,,Föld ke- letkezése’*, a „Vallás eredete'’, ,,Az anyagról” és >,Az atom szer­kezete" címmel megtartott előadá­sok váltottak ki általános megelé­gedést és f okozó dó érdeklődést. Ha itt mégis megmutatkoznak bi­zonyos fokban a hibáik és hiányos­ságok, úgy azok az üzemi pártszer­vezet és szakszervezet részéről nyilvánulnak meg. Nem ismerték még fel és a népnevelők munká­zósi ára eddig 40.000—150.000 forint között váltakozott- Most újítása tíz ílyen gépnek előállí­tási árát 10.000 forintra mér­sékli. Ha Számításba vesszük az ország valamennyi Magasépítési NV-jét és az ott alkalmazott be- tongömbvasvágő gépeket. úgy könnyen ki lehet számítani, hogy Illés György újítása milyen nagy jelentőséget jelent népgazdasá­gunknak. A külföldről behozott beton" gömb vas vágógépek 3—5 mázsa súlyúak voltak. Súlyuknál fogva nehezen voltak mozdíthatók és kerékszerkezetre kellett szerelni őket. Illés György újítása ezen a vonalon is jelentős. Az általa módosított • be tongömbvas vágó­gépek 6Úlya nem több 40 kg-nál, hordozhatóak és ezzel könnyen alkalmazhatók az építkezéseknél. ján keresztül nem tudatosították; kellően a tudományos ismertető előadások fontosságát. A kultúrmunka más vonalán is jelentősen megmutatkoznak az eredmények. így a máléházi állam; gazdaságban és a bajai szőlők tanyavilágában megindultak az ana]fabéta-!anfolyanioik az írás­tudatlanság teljes felszámolására. A színjáts?ócs0P°rtoik lelkes munkája kiszélesítette a városban a színpadi kultúrát művelők szá­mát. Csak az elmúlt hónapban 15 műsoros előadást tartottak. Közremüködlek: a Gyapjúszövet­gyár, aiz MNDSz, a DISZ, az MDP VIII. körzete, a MÁV, az Orvos- egészségügyi Szakszervezet, az MDP I. körzete és a honvédség DISZ kuitúrcsoportjaj. A kultúr­munka kiszélesítésével a dolgozók mind nagyobb tömege; fordultak lérdeMődésüklkel a színjátszócso- poríok munkája fejé. Az elmúlt hónap műsoros estéinek látogatói meghaladták a 4380 főt. A téli talusi kultúrversenyben az MDP Vili. körzete színjátszásban a má­sodik, a X. körzet a harmadik, míg a tánccsoportok versenyében Baja Vili. körzetének tánccso­portja a másodjk helyezést ért© el. Az elért eredményeik mellett, hibák ia jelentkeznek. A hibáik főleg a zenekultúra megkedveli e- tésébeo és megismertetésében nyilvánulnak meg. Az első lépés azonban már itt is megtörtént. Ga^da Tamás zenekarával sorra felkereste az üzemeket. Szovjet és magyar zeneszámokikaj és da­lokkal szerepeltek műsoraikban. A zenekultúra továbbfejlesztésére népi zenekar alakult és a Zenész Szakszervezet, valamint a Városi Zeneiskola pedagógusainak együt­tes munkája igyekszik zene­kultúránkat a Szovjetunió zenei kultúrája nyomán kimélyíteni. Baján a kultúrmunkát erősen gátolja és hátráltatja egy meg­felelő kultúrhelyiség hiánya. A most rendelkezésre álló termek és azok színpadai nem tudják jelentő­sen szolgálni a kultúrvonalon folyó munka egyre növekvő eredményeit, Bajának nincs kultúrotthona. Nincs megfelelő színpada, mely lehetővé tenné hogy a* Állami Színházak vendégjátékai, azok gyakorlati út mutatásai tanítani és fejleszteni tudnák a színjátszás vonalán ed­dig már elért eredményeiket. Illés György, a Bajai Magasépítési NV dolgozója újítással készül a kongresszusra Lehetővé teszi, hogy a betongömbvasvágógépeket itthon is gyárthassuk A Moszkva melletti Gorkiban, ahol a nagy Lenin utolsó napjait töltötte, van egy meggyeskert. A meggyfák törzsei csomósak, el vannak görbülve, látni le­het, milyen szívós harcot vívtak létü­kért. Esf a kis írért története is igazol­ja. Íme a történet; 1923. októberének végén a gluhovkai textilkombinát munkásai és munkdsnői elhatározták, hogy küldöttséget menesz- lenek V. 1 Leninhez Oorkiba. hogy tu­domására hozzák, milyen sikereket ért el üzemük, újjáépítése után. A küldött­ség Leninnek tizennyolc meggyfacseme­tét s egy szép, vlénkpirosszinü inget vitt ajándékba, az inget Gluhovka legjobb szövőnői szőtték. A küldöttség Bogo- rodszkból Gorkiba Moszkván áj vonult- .4 gluhovkaiak magukra vonták a mosz­kvaiak figyelmét, amint a fővároson gyalog keresztülmentek, kezükbe hor­dozták ugyanis a finomszövésü, fehérí­tett szövetbe gondosan bepólydlt cse­resznyefa-csemetéket. Élmunkások és chnunkásnők voltak a küldöttség tag­jai; P. A. Molodova, K, J, Mokszjejeva, és mások, Moszkvában nem időztek és egyenesen Gorki felé vették az irányt. Már a Gorkiba vezető úton így szólt Di- rnitrij Vasziljevics Kuznyecov, novgoro- di tdjszóldssal Holodova felé fordulva: — Hallod, Holodina, ha megérkezünk Lenin elvtárshoz, ne kezdd mindjárt te a beszélgetést. Várd, amíg ö megszólal Ne sértődj meg ezért, emlékezz, kihez megyünk. Ext mondván, végigmimította szé- lesz, öszbevegyült szakáll át és hatalmas öklét, térdére támasztotta. Magas, erő­GLUHOVKAI MEGGYFÁK írta: Pjotr Sxáxsin teljes testalkatú, szélesarcú, jólelktt em­ber volt, mint általában az erős embe­rek P. A. Holodova fonógyári csévézőnö Gluhovkában kimeríthetetlen energiájú dolgozó hírében állott. Sokat és gyorsan beszélt Holodova, ezt a szokását azok­kal való ,,harcában‘‘ vette fel, akik akadályt gördítettek pártmunkás tevé­kenysége elé Ha Dimitri] Vasziljevics helyett más szólt volna igy hozzá, Holo­dova nem késlekedett volna méltó vá­lasszal, de a kovácsot mindenki tisztelte, ezért sietve nyugtatta meg őt: V — Te vagy az elnök, tiéd az első szó. De ha kérdést intéz hozzám Lenin elv­társ, nem fogok hallgatni. Tudja 0 bizo­nyára, hogy munkás emberek vagyunk, úgy beszélünk, ahogyan tudunk. Közvetlen Gorki előtt eltévedtek az úton. Szerencsére egy Gorki faluból való paraszt utitúrsul szegődött hozzá­juk. Hallgatva mentek. Csak Kuznyecov és az utitárs beszélgetett halkan. — Leninhez1 — kérdezte az utitárs. Kuznyecov válaszolt: — Leninhez­— Sokan jönnek hozzá, de beteg. .Ízt mondják, senkit sem fogad. Kuznyecov ijedten nézett rá, mire ez folytatta: — Benneteket biztosan fogadni fog, ti messziről jöttök. Ez ajándék? — kér­dezte, a csemetékre mutatva, — Igen. Kuxnyecov igenlően bólintott, majd kibontotta a csomagot és megmutatta az inget is. Az utitárs az élénkpiros ing láttára vidáman felszegte fejét! — Ez már igen! Hanem a fát — tette hozzá — kár volt hoznotok: van itt dús park, kert is... Ámbár — folytatta el­gondolkodva — Vladimir Iljics, azt mondják, nagyon szereti a természetet. Van a parkban egy öreg, nagyon öreg tölgy, már rég ki akarták vágni, de Le­nin nem engedte. Parancsára körülkerí­tették, sodronnyal megerősítették és lám — növekedik. A Pábra folyóndl az út kettéágazott, az egyik a majorságba vitt, a másik Gorki faluba. A- útitárs elbúcsúzott: — Most már közéj vagytok. Menjetek az erdő mentén, tartsatok balra és mind­járt ott lesztek a majorságnál. A küldöttséget Mártja Iljinicsna fo­gadta. Rövidesen kinyílt az ajtó és meg­jelent Lenin. Valamennylüket üdvözölte és kérte, hogy üljenek le. A küldöttek átadták Leninnek a $u~ hovkai munkások levelét ét az ajindé kot. Vladimir Lljics figyelmesen hallgatt» végig a küldöttek előadását a gluhov kaiak életéről és munkájáról. Sikereik nagyon felvidították őt. Amikor búcsút vettek, Dimitrij Vasziljevics Kuznyecov megölelte Vladimir lljicset és Igg szólt: — Mielőbb gyógyulj meg, Lenin elv társ. Kovács vagyok és szavamat adom, hogy amit terveztél, azt mi megvaló­sítjuk. A meggyfákat, amit a gluhovkaiak Leninnek hoztak, elültették. A kertész nem is remélte, hogy megfogamzanak, a november ugyanis nagyon kései idő a gyümölcsfák elültetéséhez, hozzá még az ősz is erősen csapadékos volt. Janu­árban olyan fagg állt be, hogy a föld csak úgy ropogott belé, egyes helyeken még a régi kertek is megfagytak. De a gluhovkai meggyfák kibírták ezeket a zord időket. Átvészelték az 19j0-es év negyvenfokos hidegét is. amikor pedig Moszkva közelében sok kert elpusztult. Azonban a faggyal vívott küzdelem nyo­mai meglátszanak a fákon. Ettől az időtől kezdve a kert terebé­lyesedett. Évről-évre, tavasz érkezesekor dúsan virágzanak a gluhovkai meggy­fák és fehér sipkáik alatt zümmögnél az erdei méhek. Vladbr^r Iljicsnek nem adatott meg, hogy a gluhovkaiak ajázidékdt teljes szépségében meglássa, mert nem érte meg a tavaszt. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents