Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

Párttagok, tagjelöltekés pártonkívüli dolgozók levelekben számolnak be arról, hogyan készülnek a pártkongresszusra A Kecskeméti Bamevál dolgo­zói levelükben mondják meg, hogy mit jelent számukra a párt- kongresszus, mit köszönhetnek eddig Pártunknak. — En is azok közül a munká­sok közül való vagyok, akik köz­vetlen érezték az úri Magyaror­szág igazságtalan rendszerét. En, aki egy földesár birtokán tengőd­ve éltem végig a gyermekkoro­mat, számtalanszor vágyódva le­selkedtem be a nagy kastély vas­rácsain, hogy mily szép, víg élet van azok számára, akik a kerí­tés mögött élik gondtalan életü­ket; A birtokon nem volt Iskola, így hat. kilométerre kellett el­mennem és nemcsak nekem, ha­nem sok más hasonló társamnak a nagy télben, hóban. Ezalatt az idő alatt a kastély gyermekei a jó meleg szobában, a házitanító és a németül beszélő tanítónő lelügyelete mellett tanultak és nevelkedtek a 12 szobás nagy kastélyban. Mi pedig éltük az életünket, szinte nem is ember­hez méltó módon, olyan lakás­ban, ahol 1 család* lakott együtt. Síri sötétségben éltem, ahová nem jutott el a kultúra, s a tüdő- baj szedte áldozatait. De egyszer ránk is ragyogott a napsugár. Kelet felől, a vörös- csillagos zászlót lobogtató, hős szovjet katonák elhozták a mi számunkra is a rég várt szabad­ságot. Az én sorsomhoz hasonló­an, sokan szabadultak fel. Meg­adták a lehetőséget arra, hogy tanulhassunk hogy emberhez méltóan élhessünk. Jogot adtak a dolgozó nép kezébe, hogy épít­sék újjá országukat. Megadlak a jogot a nőknek, egyenlővé tet­tek bennünket a férfiakkal. Nekem a népi demokrácia, a hős szovjet hadsereg hozta meg a szabadságot. Jogom lett, boldo­gabb életem. Biztosi életem lett a becsületes munka után. De mindezekkel a szabadság­adta jogokkal nem érhettünk vol­na eredményeket el, ha nem len­ne egy harcban edzett Pártunk, amely mindenkor megmutatja nekünk azt az utat, melyen ha­ladnunk kell. Ez a Párt tanít en­gem a hazaszeretetre, segít a ta­nulásomban, a inunkúmbaa és minden nehézségben. Ennek a Pártnak a kongresz- sziisát én is méltóképpen akarom megünnepelni. Felajánlom, hogy a dolgozóknak 80 százalékát be­szervezem a munkaversenybe, A Szabad Nép olvasótáborát 3 elő­fizetővel gazdagítom. Vállalom továbbá, hogy négy munkatár­saimnál foglalkozom, hogy méltó tagjai legyenek Pártomnak. Így akarom előbbrevinni a termelést, így akarom erősíteni Pártunk egységét. Fokozott felvilágosító munkát végzek a dolgozók kö zött, hogy még többen olvassák a Szabad Népet, melyen keresz­tül megismerhetjük az imperia­listák gaztetteit, melyből erőt meríthetünk a békéért folytatott harcban, mely harcra nevel ben nüriket szocialista hazánk erősí­tése érdekében. KAPÓSA ÍREN gozók élete, mert megbecsült tagjai az országnak a munká­sok. Most, hogy készülünk a pártkongresszusra, én is vál­lalom, hogy a tojáslámpá- zást 100 százalékig átveszem és termelésemet 100 száza, lékra emelem. Mint tagjelölt az oktatás terén vállalom, hogy állandóan képzem elméleti tudásomat, hogy a pár- tönkivüli dolgozókat fel tudjam világosítani, hogy lássák a dolgo- zők, hogy a Párt minden dolgo. zóért harcol, legyen az párttag, vagy pártonkívüli. Varga Hona Munkamódszeremet átadom Almási Lászlónknak Amikor olvastam a Szabad Képből, hogy „ Párt kongresszu­sát február 24-én tartja, ahol nemcsak a párttagok ügyeit tört­jük szem előtt, hanem a párton- kívüli dolgozókét is. elhatároz­tam magamban, hogy elősegítem a kongresszus sikerét. Én a múlt­ban a volt Benedek-telepen dol­goztam reggeltől késő estig és bizony részünket csak a munká­ból vehettük kt. Nem volt, jogunk máshoz, csak a robothoz és a nyomorhoz. De amikor a szovjet had­sereg, felszabadított bennünket, megváltozott a' életünk és meg­becsült emberek lettünk. Főként mi, dolgozó asszonyok, akik a múltban igen el voltunk nyomva. Most érezzük, hogy mit jelent szabadon élni szabad hazában. /•Ízért ón is felajánlom a párt- kongresszus tiszteletére, hogy gz eddig elért 120 százalékomat há­rom százalékkal emelem és mun­kamódszeremet a tojásldmpárás­nál dolgozó Álmdsi Lászlónénak 100 százalékig átadom Mi, pártonkívüli dolgozók, tudjuk, hogy amit a Párt eddig megígért, azt meg « adta- Na­gyon sok minden van ebben áz országban, amit a Párt nélkül egyáltalán nem tudtunk volna végrehajtani, mint például a, jó foriht, a S Öves terv. Tudjuk, hogy y nemzet­közi helyzet igen feszült. De ha ,1 Szovjetunió tapasztalatai nyo­mán építjük hazánkat és követjük Pártunkat, akkor az aljas impe­rialistáknak nem fog sikerülni aljas tervük, hogy egy újabb há­borúba sodorják kásánkat. Nem akarjuk férjeinket, fiainkat az imperialisták háborújába enged ni, mert mi békét akarunk és nem- akármilyen békét, hanem tartós, nemzetközi békét. Minket pedig különösen kötelez a béke megvédése, mert közvetlen szom­szédja vagyunk Titánok, aki azt hirdeti, hogy „szocializmust épit a Szovjetunió nélkül.'1 Mi ezt nem akarják. Mi igenis a Szovjetunió segítségével akarjuk virágzó or­szággá tenni hazánkat. Én ígérem, hogy gyerme­keimet a szocializmus szellemé­ben fogom nevelni, ök is világo­san lássák, hogy mit jelent sza­badon élni. A pártkongresszus csak akkor lesz eredményes, ha minden­egyes dolgozó a saját munkaterü­letén megállja a helyét, ezért mindent megteszek, hogy a gyen­gébben dolgozó munkatársaim­nak átadjam munkamódszeremet, mert így köszönhetjük meg leg­jobban Pártunknak, amit eddig adott a dolgozóknak. Kovács Józsefné, pártonkívüli dolgozó jElőfizetek a Sva bad Névre Ahhoz, hogy békénket meg tudjuk védeni, napről-napra nö­velnünk kell eredményeiket, erősítenünk kell néphadseregün­ket. En a pártkongresszus tiszte­letére vállaltam, hogy előfizetek a Szabad Népre, mely mutatja egész dolgozó népünknek — és nekem is — az utat, szocialista hazánk építésének útját. Sok mindent köszönhetek én Is a Pártnak és amit kaptam, csak úgy tudom meghálálni, ha még jobban dolgozom, ha még jobb felvilágosító munkával viszem a Párt politikját, Tóth Teréz A békét a muttnapadok melleit rédjiik Nemrégen tettem felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. Az­óta 110 százalékról 120 százalék, ra emeltem teljesítményemet. Örömmel írom, innen a munka, helyemről, hogy vállalásomat a csoporton belül teljesítettem. Úgy érzem, hogy a munkapad mellett tudok jobban harcolni a békéért. Mint pártonkívüli, bt zok benne, hogy ez a kongre3Z- szus nagyjelentőségű lesz és jog. gal mondhatjuk az amerikai im­perialistáknak, hogy: vigyázza­tok, ti kardesörtetök, ebben az országban a békét, a családok nyugalmát a munkapadok mel­let is védik! Bizalommal tekintek a kon. gresszus elé, mert eddigi tapasz, talataim azt igazolják, hogy mindaz, amit a Párt eddig ígért, azt bo is tartotta. Novak Béla, Kiskunfélegyházi Gépgyár pártonkívüli dolgozója. Megértem a párí- kongrisszus nagy jc.entb&énét Atéreztem a pártkongresszus jelentőségét, ezt mutatja a tér. nielésl eredményem is, mert egy hét alatt 115 százalékról 128 százalékra emeltem teljesítmé­nyemet. Munkamódszeremet pe. dig a gyengébben dolgozó szak­társaknak átadtam, hogy ők is fokozhassák eredményeiket. Do én még nem elégszem meg az elért eredményemmel, hanem tovább fokozom. Csökkentem a selejtomet és a kiadott munkák elkészítésének határidejét tíz. százalékkal csökkenteni. Tudom, hogy felajánlásommal az ötéves terv gyors befejezését segítem elő. Mint pártonkívüli dolgozó azon leszek, hogy a dolgozókkal is/nertessem a pártkongresszus jelentőségét, hogy a gépgyár dolgozói méltóan készülhesse, nek. Bizalommal tekintek a pártkongresszus elé, mert tu­dom, hogy mind a pártonkívüli dolgozóknak, mind a párttagok nak és egész dolgozó népünk számára újabb, nagyszerű győ­zelmek születnek. Ott József, Kiskunfélegyházi Gépgyár A ki slain halasi géváliomás Táncsics- brigád kongresszusi vállalása En, a kiskunhalasi gépállomás Túucsics-hrigádjának vezetője, brigádommal együtt Pártunk kon­gresszusára a következőket aján- .tam fel, 1. A brigádomhoz tartozó 5 erő­gépet hibamegállapliás végett tO Jesen szét-i.ereljiik és átvizsgál­juk. Az alkatrészeket kijavítjuk, vagy újjal pótoljuk­Három darab T. 20—25-ös erőgép teljes generáljavítását el­végezzük, a hengerfúrások és az új dugattyúk elkészítésének ki­vételével. Munkánkat úgy ütemezzük be hogy Pártunk kongresszusára ké­szen legyünk. 'Ugyanezzel a mód­szerrel dolgozik gépállomásunk másik három, brigádig- is. Id. Viszmeg Balázs, brigád­vpze ő. A diadalmas szovjet filmek erősítik a békéért folyó harcot A Szocializmus országának filmművészete létének első évei­től kezdve, azoknak a nagy cé­loknak szolgálatában áll, ame­lyeket a szovjet nép Lenin Sztálin pártjának vezetése alatt valósított meg. A békés munkára való áttérés­nek. az újjáépítésnek és a nép­gazdaság helyreállításának évei­ben az új témavilág magával ra­gadta a szovjet filmgyártókat Egész sor kiváló némafilmet ké: szítettek, amelyek felnyitották az egész világ szemét a fiatal szovjet köztársaság eredményei­vel kapcsolatban s megismertet: ték a világgal a szovjet nép mű­vészetét. A sztálini ötéves tervek évei­ben a szovjet filmgyártás figyel móf a munka, az építés és az új szovjet ember nevelésének pro­blémái kötötték le. A nagy Honvédő Háború évei­ben a szovjet fi.mek a népet a fasiszták ellen vívott harcra lel­kesítették. Az olyan filmeket, mint a „Szivárvány“, a ,,Párt­titkár“, az „Orosz ember“ a „Nő is védi a hazát“, a „Front“ és a „Döntő fordulat“, valamint egész sor más film nagy szerepet ját­szott a szovjet népnek az ellen­ség szétzúzására vaió mozgósítá­sában, A Nagy Honvédő Háború befe­jezése utüu az élet új feladato­kat állított a szovjet ország és következésképpen a szovjet film­művészet olé. Az egyik legfonto­sabb; a békéimre. a részvétel abban a hatalmas Jelentőségű nagy mozgalomban, amely az egész világon az egyszerű embe­rek százmillióit fogja össze. Nem véletlenség eredménye, hogy a szovjet filmgyártás már a harmadik éyo elnyerj a béke- díjukat a nemzetközi filmfeszti­válokon. 1943-ban a békedíjat az „Orosz kérdés“ című szovjut film kapta meg. Az 1949. évit, a „Ta­lálkozás az Elbán“ és a rákövet' kezendő 1950- évit, a „Kárhozot- tak összeesküvése“. — Azonban ezzel a bárom díjnyertes film' mcl nem merül ki a szovjet film­gyártásnak a béke érdekében végzett nagy muukűja. A mi leo runkról szóló összes szovjet fil­mek állhatatosan terjesztik a bé­kének és a népek barátságának eszmeit és leleplezik az új hábo­rús ggujtogatókut. A béke ügyét szolgáljál; a szovjet filmek «, melyek a szovjet emberek (bé­kés építő munkáját dicsőítik, amelyek a szocialista országban élő népek boldog, virágzó életé­ről beszélnek. A békéért küzdő szovjet film­művészet egyik ragyogó példája 1 „Titkos küldetés“ című film aiueiy az angoi-amerlkai impe­rialisták sötét mesterkedéseiről beszél, akik népünk hátamögöt| összeesküvést próbálnak szőni a fasiszta Németország képviselői vei, a háború utolsó hónapjai ban. A film egyik pozitív alakja az az amerikai repülő, aki nem akarja elárulni népének érde­keit, sem a szövelségesek érde­keit és nem vállalja,, hogy « ,,Missziót“ átvigye, az arcvona- I011. Amikor ezt beállították a filmbe, arra törekedtek, hogy megmutassák: az amerikai nép­nek semmi közösségi) sincsen a küldöttséget vezető szenátorhoz hasonló sötét kufárokkal. Es amikor a nézők meglátják ugyan­ezt a repülőt a film Végjeleneté­ben, a Brodwayon, a Németor­szág fölött aratott győzelem nap­ját ünneplő tömeg között, min­denki azt mondja magában: Igen, ez az amerikai nép, amely uj­jong a béke napján, ugyanakkor, amikor a szenátbr dühödten ül az emberáradatban körülvett gép- kocsiban, A „Titkos küldetés“ című film n békét védelmezi, éppen úgy, mint a „Találkozás az Elbán“, a Berlin élést--“, a , Kárhozottak összeesküvése“, az „Orosz kér­dés“, valamint az összes szovjet filmek. Ennek a filmnek az a célja, hogy lerántsa az álarcot azokról, akik tényleg arra törekszenek, hogy fellobbantsák az új háború tüzét. Szemben a nemes, az élet­igenlő szovjet filmművészettel, az amerikai burzsoá filmgyártás' az újabb háború féktelen propa­gandáját folytatja, A nézőkben megvetést ébreszt az emberi élet iránt: azt sugalmazza neki, hogy az élet semmit 6em ér és emel- 'ett a gyilkosokat, a gengsztere­ket és kémeket dicsőíti. Láttam egy filmet, amelyben volt egy visszataszító jelenet: a film „hőeo“, egy rablógyilkos, megölto szerelmesét, mert azt kezdte gyanítani, hogy mi a* ő igazi „foglalkozása“. A gyil­kosságot a következőképpen kö­vette el: elment a leánnyal sé­tálni az erdőbe, ahol még gyer­mekkorukban együtt játszottak, megölelte és -mialatt megcsókol­ta, beleeresztette az egész töl­ténytárát. Lcengedto szerelmesé­nek holttestét a földre, homlokon csókolta és aztán fogta a kalap­ját, legyintett egyet és eltávo­zott azzal n, könnyed elengúnciá- vnl, amelyet Hollywood annyira reklámoz. Ez a visszataszító je­lenet éppen azért vésődött bo az emlékezetembe, mert a film szer­zője: ,,liősét“ példaképpen akuria az ifjúság oló állítani. Hollywood most egyre-máara hoz ki olyan filmeket, melyei gyűlöletet akarcak ébreszteni a Szovjetunió ellen, megrágalmaz- zák a‘ szovjet embereket, a szó* ciaüzmus országát. « szovjet éle-1 tét. Ezeknek a filmeknek csak egy céljuk van: előkészítőül az ame­rikai népet a háborúra. Ezek <* minden izükben rágalmazó, ha­zug, mílvészeüellenes filmek, szerte a világon méltó vissz a- utasításra találnak a nézők, as egyszerű emberek részéről- Még mindenkinek emlékezetében él a haragos tiltakozás hulláma, ame. lyet a „Vasfüggöny“ című rá­galmazó szovjeiellenes filmet as európai filmvásznakon való meg­jelenése idézett föl. A vászonrai romlott almák, rothadt krumplik repültek, harsogott a füttyszó a termekben, rendőrosztagok őr­ködtek a filmszínházak körül, az őrszobák és börtönök megteltek a film nézőközönségével, a néző­ket egyenesen a filmszínházak­ból hozták a börtönbe. Szemben Hollywood szennyes, véres koholmányaival, a szovjet filmgyártás nyugodtan és bizto­san folyiatja harcát a világbé­kéért. Ha a szovjet filmek hozzá­járultak ahhoz, hogy a világ minden országában nézők mil­lióinak kinyílt a szeme, ha a nézők megtudtak valami újat a háborús gyujtogatókról és meg­erősödtek abban a törekvésük­ben, hogy harcolni fognak a bé­kéért, akkor a szovjet- filmek megtették kötelességüket a bó- kcliarc nagy ügyében, A szovjet filmművészet kö­vetkezetes bökeharcu, s 0 harc­ban elért sikerek a szovjet film­művészet dolgozóinak megadták azt a nagy és megtisztelő jogot, hogy delegátusokat küldjonek a második összszövetségi békekon­ferenciára A konferencia emel­vényéről Grigorij Alexandrov, a* ismert filmrendező, a Szovjet­unió népművésze, az összes ren­dezők, a színészek, az operatő­rök és a szovjet film többi mű­vészeti dolgozói nevében biztosí­totta a szovjet népet és az egész haladó emberiséget arról, hogy a szovjet film a jövőben is becsü­lettel fogja szolgálni a népek ba­rátságának nagy ügyét és az egész világ békéjéért folytatott harcot. KOVÁCS VIKTOR S J6 o V JE 1’ ¥ I JL M M E L A É íiv E ÉJ Ili T ! Termelésemet 100 százalékra emelem lOátj óta dolgozom a BAtut- V AL-baa, A jó munkám után ki, érdemeltem, hogy a Pártnak tag- jelöltje lehettem. Nem fogom el­felejteni azt a napot, amikor én megkaptam a tagjelölbkönyvet. Ez újabb lendületet adott ne­kem és kötelez, hogy úgy fokoz­zam a termelésemet, mint aho­gyan ezt egy kommunistának tennie kell. Tudom, hogy párt tagnak lenni nagy kitüntetés. En egy szegény munkáscsaládbOl származom és szüleim nehéz anyagi körülmények között ne­veltek fel. Semmi örömöm nem volt gyermekkoromban. Es most, hogy tagjelölt lettem, magam Is látom, hogy megváltozott a dob

Next

/
Thumbnails
Contents