Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-30 / 221. szám

A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete avolga-doni hajózható csatorna és a eimljanszki vízierőmüközpont

felépítéséről

flAromnegyedmillió hektár öntözését» kétmillió hektár vízellátását biztosítják az újabb szovjet békemfivek

A volga-doni hajózható csatorna építése már a háború előtt megkezdődött.

A háború félbeszakította a megkezdett építőmunkát Hatál. más népgazdasági jelentőséget tulajdonítva a volga-doni viziút létesítésének és figyelembe véve ezzel együtt, hogy ez az építkezés lehetővé teszi a rosztovi és a sztálingrádi terület félig puszta és aszályos vidékei öntözésének és vízellátásának széleskörű fejlesztését, három évvel ezelőtt a kormány határozata alapján újból fellendültek a volga-doni csatorna építésével kapcsolatos munkálatok.

A volga-doni viziút használatba vételének meggyorsítása és a rosztovi, valamint a sztálingrádi terület félig puszta és aszályos földjei öntözésének és vízellátásának fejlesztése céljából, úgyszintén szükségesnek tartva a Volgodonsztroj építkezési munkálatainak gyors és bőséges ellátását hatalmas exkavátorokkal, építő gépezetekkel és szállítóeszközökkel, amelyek lehetővé teszik a föld- és betonmunkálatok teljes gépesítését, a Szovjetunió minisztertanácsa elrendeli, hogy

I

Két évre csökkentsék a • volga-doni viziút építésének korábban megállapított határidejét és az 1951. évben befejezzék:

a) a volga-doni hajózható csatornát, amely egyesíti a Volga folyót a Don folyóval a Sztálingrád városától a donmenti Kalács városáig terjedő térségben, 301 kilométer hosszúságban, tizenhárom zsilippel, bárom gáttal, duzzasztógáttal, kikötőkkel, hidakkal és egyéb berendezésekkel;

b) a vízlerőmü-központot a Don-folyón, Cimljanszk község körzetében, szabályozható víztárolóval 12 6 milliárd köbméter hasznos térfogattal, amely ötszáz méter hosszú víz szint biztosító betongátból, 12.8 kilométer hosszú földgátból, két hajózsilipből, folyami kikötőből és vasúti átjárókból, valamint főútvonali átkelőből áll;

c) a vízierőmütelepet a cimi- Janszki vízierőmű-központ mellett százhatvanezer kilowatt teljesítménnyel az öntözéses földművelés és az ipar olcsó villanyárammal való ellátása érdekében.

A volga-doni hajózható csatornát és a clmljan- szki vízierőmüközpontot a vízi- erömíitelepekkcl együtt üzembe kell helyezni 1952. tavaszán.

Az 1951—1956. években meg kell valósítani hétszázötvenezer hektár öntözésére és kétmillió hektár földterület v ízellátására öntözőrendszer építését a Don-folyó vízforrásai alapján. Ebből a rosztovi területen hatszázezer hektár öntözését és egymillió hektár vízellátását, a. sztálingrádi terület déli kerületeiben százötvenezer hék- t ír öntözését és egymillió hektár vizéílátását. Az öntözött földet elsősorban búza* és gyapotvetésre kell felhasználni.

A lenti célokból biztosítani kell a következőle építésétt a) doni főcsatornát a cimljan- ig'ki víztárolótól Froletarszkaja községig 190 kilométer hosszúságban a vizvételezésre szolgáló berendezéssel a eimljanszki víztárolóból;

bj elosztőcsatomákat 568 kilométer összhosszúságban, éspedig:

Felsö-Szali csatornát a Szal- folyó medrének felhasználásával Mala ja Martinovka falutól a Ga- sun-íolyó torkolatáig 125 kilométer hosszúságban vízvételezés- sol a doni főcsatornából, gátakkal és duzzasztótelepekkel a

2.

3.

víznek eljuttatására a Szal-fo- lyón felfelé;

Alsó Don-esatornát Voszhod közs' ;től a Szemikarakorszkaja község irányában 73 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából;

Bagajevszki-csatornát Komarov községtől Bagajevszka község irányában, 35 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából;

Szatkovszki-csatornát Bolotov községtől Manics Balabinszkij faluig, 15 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából ;

Azo vi-csato rnát Vészeli községtől Kulesovka faluig, 90 kilométer hosszúságban, vízvétcle- zéssel a veszel! víztárolóból;

Jergeninszld-esatornát a var- varovt víztárolóból Obilnoje talu irányában 140 kilométer hosszúságban, vízvételezésscl a volga- doni hajózható csatornából;

Csirl-csatornát a Nizsnij-Csir- teleptől Kraszno-Bogdanov talu irányában, 19 kilométer hosszúságban, víz vételezéssel a ciml- janszki víztárolóból;

c) az elosztó csatornákon 140 szivattyútelepet és elektromos távvezetékeket o telepekhez;

d) öntöző- és vízellátó-hálózatokat vízvételezéssel az elosztó csatornákból, hétszázötvenezer hektár földterület öntözéséro és kétmillió hektár földterület vízellátására,

V tusi tani kell a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumát, a Szovjetunió gyupotterraelésl minisztériumát, a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát:

a) hogy biztosítsa az öntözött és vízzel ellátott földek használatba vételét a következő meny- nyiségben és években:

1952-ben: százezer hektár ön4.

tözött terület, százezer hektár vízzel ellátott terület;

1953. évben: megfelelően százhuszonötezer hektár és kétszáz- ötvenezer hektár;

1954. évben: százhuszonötezer hektár és kétszázötvenezer hektár;

1955. évben: kétszázezer hektár és ötszázezer hektár;

1950. évben: kétszázezer hektár és kllencszázezer hektár;

b) biztosítani az elektromos energia széleskörű felhasználását a mezőgazdaságban, a szántásnál és más munkálatok végzésénél villamostraktorokkal a földművelésben, úgyszintén az elektromos energia felhasználását a nehéz munkafolyamatok komplex gépesítése céljából az állattenyésztésben és a kolhoz-, valamint a szovhoz-termelés más ágazataiban.

rf A Gidroprojektet meg kell bízni a kutatásokkal és a tervezésekkel, a Voigo- donsztrojt pedig a földek öntözését és vízellátását szolgáló doni főcsatorna és minden elosztócsatorna építésével, a szivattyú- telepekkel és minden rajtuk lévő berendezéssel, valamint a gátakkal és a víztárolót szabályozó berendezésekkel együtt;

A A Szovjetunió mezögaz* daságügyi minisztériumát, a Szovjetunió gyapottermelési minisztériumát és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát meg kell bízni a tervezés előkészítésével, valamint öntöző-, vízellátó-hálózat és az azon szükséges hidrotechnikai berendezések építésével.

Javasolni keli a Szovjetunió erdőügyi minisztériumának, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának, hogy az öntöző- és vízellátóhálózat építésével egyidejűleg mező- védő erdősítéseket végezzen.

Komszomol — Á Bolsevik Part hűséges segítőtársa

A hős lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, az élenjáró szovjet ifjúság politikai tömegszervezete, a Bolsevik Párt harcos segítőtársa és megbíz- ható tartaléka, A kommunista építés ügyét határtalan odaadással szolgáló KomszomoJ alapításában és nevelésében Is megmutatkozott a Bolsevik Párt nagy, vezető szerepe. A Párt állandó gondoskodása arról, hogy az ifjúság a leninizmus szellemében nevelkedjék, dús gyümölcsöket termett, A leninisztálini Komszomol nagy érövé növekedett és hősiességével, te. remtö kezdeményezésével megérdemelt tekintélyt vívott ki magának a Szovjetunió dolgozói között.

A Komszomol első tűzkeresztségét 1918-ban a polgárháború tüzében kapta, ahol a fiatal harcosok a legveszélye. sebb frontszakaszokon védelmezték a munkások és parasztok első államának szabadságát és függetlenségét. A Komszomol- nak, VIII. kongresszusa alkalmával adták át a Vörös Zászló, rendjelet, mellyel a szovjet kormány a polgárháború arcvonala, in szerzett harci érdemeiért tüntette ki. Ekkor a Komszomol fogadalmat tett, hogy mindig hő siesen, az első sorokban fog harcolni a szocializmus győzelméért. A Komszomol fogadalmát szilárdan megtartotta.

Miután Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XIV. kongresszusán előterjesztette a szocialista iparosítás tervét, a Komszomol hősiesen harcolt a szocialista verseny megszervezéséért. Ezért a Munka Vörös Zászlaja rendjellel tüntették ki,

A Bolsevik Párt XV. kongresszusa után megindult a mezőgazdaság szocializálásának hatalmas munkája, A Komszomol segítségére volt a Pártnak e feladat végrehajtásában, akti. van részt vett a kulákság ellen folytatott harcban és a kolhozok megszervezésében.

A Komszomol 15 éves évfordulóján Sztálin elvtárs azt íta, hogy a Komszomol-tagok soha el nem hervadó dicsőséget szereztek az új gyárak, üzemek,

Hiányosságok a Kecskeméti Gyotagyár taggyűlésének előkészítésében

A Kecskeméti Gyufagyár üzemi alapszervezet is készül a taggyűlésre, A népnevelők máris megkezdték a felvilágosító munkát, hogy a gyűlés jelentőségét tudatosítsák mind a tagsággal, mind a pártonkívüliek- kel. A tizesbizalmiak is átbeszélik a hozzájuk tartozó tagsággal a taggyűlés előkészítését. De ezenkívül az üzemben a párttagok röpgyüléseket is hívnak Össze, hogy mennél jobban elő tudják készíteni a dolgozókat a Párt V. Kongresszusára.

A kongresszus mindenkinek, nemcsak a párttagoknak, hanem a pártonkivülieknek is légii nsőbb nagy ügye. Az egész magyar nép nemzeti Ugye, mert. hosszabb időre szabja meg az élcsapatnak, az egész dolgozó népnek munkáját, irányát. Ha a párttagság ezt megérti, akkor lelkesen és aktívan veszi ki részét az előkészítő munkából.

De a taggyűlésre való készülődésnél hiányosságok is vannak, amelyek már most megmutatkoznak. A pártvezetőség nem gondoskodott arról, hogy a párttagokat korábban engedték volna el szabadságra, nem pediglen most, a taggyűlés előtt. A tagság egyrésze szabadságon van és most nehézségbe ütközik a taggyűlés teljes létszámának a biztosítása. Ezenkívül van még egy másik hiányosság Is. Mégpedig az, hogy a kultúrteremben lévő asztalon vannak elhelyezve a Szabad Nép,

Népszava és a Népújságnak számai. A pártvezetőségnek nem terjed ki a figyelme arra, hogy a dolgozók olvasnak-e rendszeresen újságot, vagy nem. Ezt bizonyltja 'az asztalon heverő újságok, amelyek még nem voltak kézben. A gyárban sajtó- felelös nincs. így néz ki a helyzet, hogy csak előfizetők vannak, de olvasók nagyon kevesen. Még a párttitkár sem olvasta el rendszeresen ,a Szabad Népet, nem ismerte a szombati számban megírt cikket, amely a kongresszus előkészítésével foglalkozott.

A pártvezetőség ezeket a hiányosságokat minél előbb igyekezzen kiküszöbölni. Fektes sen nagyobb súlyt a tanulásra is. Ellenőrizze, hogy lük foglalkoznak rendszeresen a napi sajtóval, és kik nem. A legközelebbi taggyűlésen feltétlenül válasszanak sajtófelelöst, aki foglalkozik a sajtó megszerve zésével.

Megalakult Kiskunhalason a Szülői Muri ka közösség éi lekka ra

A felsővárosi Szülői Munkaközösség a napokban az iskola részére történő rádióvásárlás céljából műsoros előadást rendezett. Az előadás sikere visszatükrözte a nevelői kar és a szülői munkaközösség együttes munkáját.

A Szülői Munkaközösség elnökének megnyitója után a szülők és az úttörő pajtások kedves szavalattal és a helyi honvédség zene. és dalegyűitessének műsorával kellemes hangulatot teremtették.

A Szülői Munkaközösség most alakult énekkara a megyében az első és szereplésével máris kellemes meglepetést hozott.

MEG3ELENT LENIN MŰVEINEK 34. KÖTETE OROSZUL

V. I. Lenin gyűjteményes mun. kainak 34. kötete, amelyet a Szovjetunió Kommunista (oölsevik) Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin Intézet rendezett sajtó alá_ a napokban jelent meg. A 34. és 35. kötet az új kiadás befejező kötetei, amelyek Lenin levelezését tartalmazzák 1895-től 1921-ig.

bányák, vasutak, szovhozok és kolhozok építésében. Sztálin azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a komszomol-tagok még több kezdeményezést tanúsítanak majd az új technika elsajátításában a népgazdaság minden területén.

A Komszomol tagjai a sztálini útmutatást követve bevonultál; a technikumokba, főiskolákba, tudományos intézetekbe. Az első két sztálini ötéves terv évei alatt 118 ezer mérnököt;, technikust, 69 ezer mezőgazdasági szakembert nevelt a Komszomol.

A Nagy Honvédő Háború első napjaiban a Komszomol tagjainak százezrei mentek ki önként a harctérre. A front legveszélyesebb szakaszain har. coltak, s a kommunisták és KomsZomol-tagok alkották Sztálingrád védelmének gerincét. Számos Komszomol-tagot tüntettek ki a Szovjetunió Hőse címmel.

A Kamszomolt a Nagy Honvédő Háború éveiben szer. zett kimagasló érdemeléri 1945 júliusában Lentn-renddc tüntették ki. A Komszomol és az ifjúság az egész szovjet néppel együtt lelkesen látott hozzá a háborúutáni sztálini ötéves terv teljesítéséhez. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöki tanácsa méltányolta a Komszomol érdemeit és 1948- ban, fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából ismét Lenin-renddel tüntette ki.

A Szovjetunió kormánya nemrég történelmi határozatot hozott a kommunizmus új. gigantikus építkezéseiről. A Szovjetunió hős ifjúsága e határozatokat úgy fogadta, mint saját programját. A komSzomol- tagok tízezrei lelkesen láttak hozzá a kommunizmus nagy építményeinek felépítéséhez,

A Komszomol követve a Bolsevik Párt útmutatását, leg. fontosabb feladatául tűzte ki » kommunizmus ifjú építőinek politikai nevelését. A Párt és a Komszomol gondoskodik arról, hogy az egész szovjet ifjúság lankadatlan tanulással megismerje a marximus-leninlzmüst, a modem, élenjáró kultúra, az élenjáró szovjet technika minden vívmányát, mert tudás nélkül nem lehet a kommunizmust építeni. A Szovjetunió évről-évre növekvő ipara egyre több szakképzett kádert követel. A Komszomol tagjai lelkesen tanulnak a különböző Is kolákban és technikumokon. A háborúutáni ötéves terv négy éve alatt 3 millió olyan új szakmunkás került be a gyárakba, üzemekbe, bányákba és a vasútra, akik elvégezték ezeket az Iskolákat.

A szovjet ifjúság, az egész szovjet néppel együtt szilárd, kitartó harcot folytat a sztálini békepolitika sikeréért. A szovjet ifjúság döntő szerepet játszott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség meg. alapításában. A nemzetközi értekezleteken a szovjet ifjúság képviselői leleplezik az új világháborúra bujtogatök agresz- sziv terveit és felhívják a világ ifjúságát, hogy egyesítse erőit a. békeharcra,

A Szovjet ifjúság híven nemzetközi kötelességéhez, egyre erősíti barátságát és együttműködését az összes oi szágok fiatalságával és aktivan harcol az ifjúság egységéért a béke és a népek biztonsága érdekében,

A colomból kikötő- munkások bojkottja a Koreába hadianyagot

szállító hajók ellen

Ceyloni jelentés szerint, a colomból kikötő- és rakodómunkások vezetői elhatározták, hogy bojkottálják azoknak a bujáknak ki- óé berakodását, amelyet hadianyagot szállítanak a Koreában harcoló ameuikai csapatok számára.