Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-19 / 213. szám

A CSÁVOLYI NÉPNEVELŐK a béke védelmében A csávolyi általános iskola ian- termeiből Us*ta gyermeidiangok szűrödnek .J<i: a béketábor legyőz­hetetlen... a béke útja bj/tos ú'... száz és száz gyermekietektől hangzik el a diadalmas felhívás a világ minden népéhez:' ,,... Iia ösz. szetartumk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút!”. Mily boldogító tudat; ha a leg­nagyobb cél( a béke érdekében mind ösSzetai tanúnk, akkor nem lenne többé vérzivatar, kevesebb lenne az özvegyi fátyol> a hősi sir. Nem lenne több nyomorék apa és fjú. Nem lenne több hadiárva. Az üszkös romok eltűnnének, to­vább épülnének a gyárak, iskolán, kórházak és szülőotthonok. Vígan zúgnának a traktorok a mezőkön, a munkáskarck izmai megfeszülnének, az esz és az aka­rat összefogva, békás, boldog, új viiágot teremtene. Építeni, újítani, termelni csak a béke nyugati lég­körében leltet. És mi építünk, al­kotunk, biztosítjuk gyermekeink boldogabb jövőjét. Haladunk azon az úton és ez a szabadság útja, melyet * hős szovjet hadsereg biz­tosított számunkra. Ezzel ellentétben a vérengző imperalisták, akik minden áron veszélyeztetik békénket, akik há­borút akarnak zúdítani nyakunkra, hogy elpusztítsák «-zt, amit mi ö év alatt építettünk. Mj nem en­gedjük elvenni szabadságunkat. Mj megízleltük már .a szabadságot. Mi új világot akarunk, békéi Es ez a mag, ez a tudat megy mind mélyebbre és mélyebbre ifjúsá­gunk leikébe. De még sokan vaunak, akik nem tudják, hogy minden egyes csa­var, minden szem búza, minden alkotó munka haizáodeat, békénket szilárdítjuk meg. Ezeket a dolgo­zókat kell tudatosítanunk és harc­ra neveinünk, hogy a békét nem­csak óha jtani kell, hanem azt meg is eikll védeni. Legyen az fiatal, vagy idős ember. A csávolyi nevelők derekasan kiveszik részüket a békéért foly­tatott harcban. A ,,Béke és Sza­badság” című folyóirat alapos meg­ismerésére olvasókört alakítottunk. Az elolvasott anyagból, a leszűrt tapasztalatokból hosszasan gondol­kodunk, hogy mit is tudnánk hasz­nosítani a békéért folyó harcban.] Az MN'DSz kubúríelplőse tani-' tónó’, aki lelkesen szervezte megi az egyesületi tagokból az olvasó-j kőit, De minden nevelő Így van.i Fáradságot nem kímélve vesszük ] ki .részünket a felvilágosító mun-! kában, mert tudjuk, hogy ezt a béke érdekében tesszük. Mi csávolyi nevelők a béke har-t cos katonái akarunk lenni. Igazgatónk a helyi békebhott-í ság titkára. Mindent elkövet, hogy. elősegítse Csávoly dolgozóinak • békeharcát. Béke-matinét rendez, í amit a falu dolgozó népe már is- nagy érdeklődéssel vár. Sikere: !e z, az bizonyos. A nevelőtestület minden tagja' oek-apcsolódik a munkába. A la-’ nulóifjúság is lázasan készülődik.í A máskor olyan zajos, játékos^ iízpercet most komoly sürgéssel-* forgással, készülődéssel töltik^ el. Most nem érdekli őket a labdajj és a futkosás. Az egyik sarokban! kisfiú-csoport áü, egymásnak- mondják fel az ünnepi verseiket A másik sarokban mosolygó lc-j ánycsoport próbálgatja a népi tán-.* c:.-k lépéseit. Komoly ábrázatű Kis-í diákok cikkeket függesztenek ki a" faliújságra és ragyogó -arccal né-.? zik nagy müveiket. Szinte nem is,, iiinné az ember, hogy mit is gon-/? dolhat egy ilyen fiatal gyermek.^ aki még nem i* tudja mi az élet," ák j falán homályosan emlékezi!. vissza a második világháború bor­zalmaira. De azért ők elszántak. 'Komoly az arcuk és szin<o sugá­rozza tekintetük, hogy megvédik a békét! Az énekkar új békedalotat ta­nul. Az úttörők békcbizotíságot alakítottak. Jó példával járnak elől. Az úttörő otthont díszítik. Zenekaruk pedig új műsorszám­mal készülődik a nagy ünnepélyre. Mindenki akar egy kis téglát hor­dani a nagy épülethez, a béke bás­tyájához. Minden kisdiák, minden nevelő, minden hazafi érzi, hacsak egy cSeppje is a világóceánnak, mégis fontos tagja a béketábornak. Özv. Behavetz Istvánné, csávolyi tanítónő'. Kecskeméten a tanácstagok aktivan n kapcsolódnak he a közigazgatás munkájába Amióta a tanácsok megala­kultak, Kecskemét városában is megváltozott a helyzet. A város dolgozó népe mind gyakrab­ban és gyakrabban keresi fel a tanácstagokat és adja elő különböző panaszát. A tanács tagjai december 4-töl kezdődő, leg minden munkanapon délután két órától este nyolc óráig a városháza első emelet 53. szá­mú szobájában rendszeres fo­gadónapot tartanak. Aránylag rövid idő alatt a város dolgozói 25 különböző panasszal, illetve javaslattal fordultak a tanács tagjaihoz. A titkárság minden reggel átnézi a panaszkönyvet és abból kiírja a tételeket, majd teljes-'szövegében átadja az ille­tékes ügyosztályoknak azzal, hogy az ügyet a legrövidebb időn belül vizsgálják ki és az Az MSzT Országos Kongresszusa útmutatásait hasznosítani fogjuk szervezeti munkánk fokozásában A megyei MSzT küldöttválasztő értekezlete engem is küldöttnek választott a Mugyar-Sz0vjet Cár. saság I. Országos Kongresszusá­ra. Nagy kitüntetés ez a szá­momra, mert tudatában vagyok a kongresszus politikai jelentő­ségének, békénk harcos megvédé­sében. A múltban sokan azt hitték, de a Jelenben is még sokan azt hiszik, hogy az MSzT tisztán kulturális szervezet- Ha azon­ban az MSzT eddig elvégzett munkáját nézzük, úgy látnunk kell, hogy a béke harcos megvé­dése, a Szovjetunióval való kap­csolatok elmélyítése és kiszélesí­tése nemcsak kulturális, de poli­tikai feladat is. Baján és a bajai járásban a Párt, az alapszerve­zetek az MSzT-t eddig nem tárno. gatták jelentőségéhez mérten. Például a hajai járásban voltak és vannak még súlyos szervezeti lemaradások. Mint küldöttnek, úgy érzem, kötelességem lesz a kongresszuson beszámolni min­denről. Ha szervezeti eredmé­nyekről nem is mondhaiok majd sokat, — mert járási vezetősé­günk csak nemrégiben alakult, — azt mindenesetre el tudom mon­dani, hogy a bajai járás minden dolgozója, pártállásra való tekin­tet nélkül, békét akar, harcol a béke megvédéséért és ha kell, fegyverrel n kezében is meg fog­ja védeni azt. Tudom, bogy az MSzT T. Or­szágos Kongresszusa forduló­pontot jelent a* MSzT életében nemcsak országos viszonylatban^ de a bajai járás területén is. Az X. Országos Kongresszus útmu­tatásai alapján és az ott elhang­zóit gyakorlati eredményeket itt­hon is hasznosítva, fogunk majd haladni jobb szervezeti munkával célkitűzéseink megvalósításáért, a békéért folyó harc további foko­zásáért. Pavcsek Aranka, a Bajai Bútorgyár dolgozója. Egyre több új bányász az osztravai bányavidéken Az elmúlt héten erősen fel­lendült a munkaerötoborzó. mozgalom Osztrava vidékén. Pár nap leforgása alatt 4544 új munkaerőt kaptak Osztrava- vidék bányái és gyárai. Az 1231 jelentkező közül 163 nő volt. Kohómunkára 404 férfi és 360 nö, építkezési munkálatokra 565-en jelentkeztek. Ezek kö­zött 150 nö. A munkaerötobor- zási verseny-ben Krnov-járás vezet Opava előtt. eredményről a titkárságot há­rom napon belül értesítsék. Életveszélyes a lakás — rendbeliozzák Az illetékes ügyosztályok a regrövidebb időn belül igyekez­nek az ügyeket elintézni. Példá­nak fel lehet hozni az alábbi eseteket. Pápista Gáborné, Kecskemét, Bem-utca 16. szám alatti lakos panasszal fordult az egyik ta­nácstaghoz és előadta, hogy la­kásába befolyik az esővíz, a menyezet pedig leszakadással fenyeget, a lakásban lakni élet- veszélyes. A háztulajdonos azon­ban nem akarta a lakást meg- javíltatni. A műszaki osztály azonnali helyszíni szemlét tar­tott és megállapította, .hogy a panasz jogos és határozatban kötelezte a háztulajdonost, hogy záros határidőn belül a lakást javíttassa ki. Nincs villany — bevezetik A kiskecskeméti iskola kör­nyékén lakó szülök panasszal fordultak Varga Imre tanács­taghoz, hogy az ottani iskola két tantermében nincs bevezet­ve a villany és ez a téli hóna­pokban a délutáni tanítást aka­dályozza. A végrehajtó bizott­ság intézkedésére két napon be. lül kigyulladt a villany a tanter­mekben. Megszakadt a vízszolgáltatás — kijavítják a hibát Az Állami Gyermekvédő Inté­zet telefonon fordult a titkár­sághoz azzal a panasszal, hogy az Intézetben két nap óta nincs vízszolgáltatás, amely tarthatat­lan állapotot idézett elő a gyer­mekek gondozása terén. Közölte egyben azt is, hogy már több vállalathoz fordult a városban, de mindenütt elutasították az­zal, hogy a nagy építkezési munkák miatt nem tudnak mun­kaerőt adni a kijavításhoz. A titkárság utasította a tanács műszaki osztályát és másnap reggelre az intézet gondnoknöje örömmel jelentette, hogy a hiba ki van javítva. December 12-én délelőtt 9 órai kezdettel tartotta a városi ta­nács első ülését, amelyen meg­jelent Szabó Károly, a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke is. Az ülésen Szelepcsé- nyi Imre, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette a nemzetközi helyzetet. Később beszámolt a végrehajtó bizottság eddigi mun. kájáról és bejelentette azt, hogy a végrehajtó bizottság és annak keretében működő titkárság cs az osztályok dolgozói teljes erő­vel és szorgalommal a hivatalos órák meghosszabbításával dol­goznak. hogy megfeleljenek an­nak a bizalomnak, melyet váro­sunk lakossága és a Párt belé­jük helyezett. Beszámolójából kitűnt, hogy az együttesen ke­zelt közadó 83 százalékban, a búzaföldadó 82 százalékban, a mezögazdaságfejlesztési járulék ”4 százalékban, az illetményadó 97 százalékban folyt be. A be­számolóból kitűnt az is, hogy az év kezdete óta működő öt községi vállalat, éspedig a te­metkezési. téglagyár, gépkocsi­közlekedési, cukrászda és az in­gatlankezelő községi vállalat no. vember 30 ig 249 ezer forintot fizetett be a. háztartás javára. Működnek a községi üzemek December 1-én kezdte meg működését a pénzügyi tervek gondos előkészítés után a piac és a mérlegházi, a kenyérgyári, a kertészeti, a köztisztasági, a víz-, csatornamű- és fürdöüze- mek és most kezdi meg műkö­dését a vágóhíd., és húsfeldolgo­zó vállalat is. A város fejlődése a költségvetés tételeiben Letárgyalta és elfogadta a tanács a város 1951. évi költ­ségvetését. Az 1951. évre elő­irányzott költségvetési összeg 21,502.611 forint, amely az 1950. évre jóváhagyott költségvetés főösszegét 9,224.155 forinttal, azaz 75 százalékkal haladja meg_ Népgazdaságunk fejlődését vila. gosan tükrözi a város költség- vetése. Amíg az 1946—47. év­ben az első forint-költségvetés főösszege 5,183.000 forint volt, addig az 1951. évre ennek már négyszerese van előirányozva. A hároméves és az ötéves tervünk eredményes végrehajtása városi viszonylatban azt eredményezte, hogy míg az utak fenntartására 1947.ben 105.003 forint volt, addig az 1951. évben 533.126 fo­rint van erre a célra biztosítva. Amíg a parkok fenntartására és építésére 3947-ben 67.230 forint lett felvéve, az 1951, évben már 348.000 forintot irányoztak e’.ö. Az iskolák fenntartására 1947, évben 954.113 forint lett előirá­nyozva. Ez az összeg 1951. év­re 1,014.710 forintot tesz ki. Al, ~ lamunk nagy gondot fordít a napközi otthonok fenntartására. Amíg 1947-ben a költségvetés- i ben erre a célra 38.829 forintot ■; vettek fel, addig 1951, évben J 433.218 forint az előirányzat. Ez < az emelkedés megmutatkozik az * összes költségvetési tételekben. 1 Albizottságok alakultak 2 Tárgyalta és elfogadta a ta, nács a titkárság által összeáll í­^ tott kilenc állandó bizottság fel« 2 állításáról beterjesztett javasla, 1 tot is. így megalakultnak tekint. 2 he tő a pénzügyi bizottság kilenc taggal, a tervstatisztikai és 2 munkaerögazdálkodási bizottság ? hét taggal, a mezőgazdasági bi- 5 zottság kilenc taggal, a keres- i kedelmi és közellátási bizottság 3 kilenc taggal, az ipari bizottság 9 hét taggal, az építési és közleke- ? dési bizottság kilenc taggal, a 5 közegészségügyi és népjóléti bi­< zottság kilenc taggal, az okta. S tási bizottság hét taggal, a nép- t művelési bizottság hét taggal. i Ezáltal 73 tanácstag kapcsoló- ? dík be aktivan a közigazgatás . munkájába. < A bizottságok összeállításánál ' szem előtt tartották a politikai . és szakmai összetételt. £ Városunkban a közeljövőben ^megalakul a lakásügyi albizott. Jság, mely működését az eddig fennállott lakásügyi bizottság szellemében fogja vezetni. ■* Letárgyalta és elfogadta a tanács a terv- és statisztikai osztály által benyújtott 1951. »évi építési tervelőirányzatot is. 3 Varjú Tál Kulák cselédjéből megbecsült, boldog asszony 1950 január. Csikorgó fagy szikkasztja keményre a földet és ^mególmosítja a könnyeket özv. ©Kovács Istvánná 'arcán. Szegé- pnyes holmival rakott szekér zö- r rög velük ezen a napon Félegy- 5 háza felé- Két fia viseltes rubá- ¥ baa didereg mellette. A szekér ' előrehalad, de Kovácsné gondo- í latai Csak visszafelé tudnak i szállni az úton és az életében. ij A csongrádi Nagy Forgó Ist- $ M ván cselédei voltak mind- | hánnan egy hosszú eszteudőn ke. 1 resztül. Azelőtt meg a máséi. 2 Ködben, fagyban, tikkasztó nyár- 7 baD húzták az igát. üzvegyasz- S szony két fiával! Jó vásár volt 2 mindegyik zsírosnak- Hiszen 3 szólni -nem szólhattak, az árvák 3 szája néma volt, a kenyér meg ?< kellett. Minden szűkös falatért | cseppenként adták oda a vérüket, k erejüket. g Az esztendei fizetség zsebken- 2dőbe.sodorva rejlik Kovácsné r mellkeodője alatt. Ébbérért, 2700 * forintért robotoltak 365 hosszú i napon áj, reggeltől estig, hétköz- ■ nap, vasárnap. Kovácsné arcára 1 friss könnyek ömlenek, szivét < összeszoritja a keserűség, a meg­1 alázoltság, n parázsló gyűlölet és 2 a tehetetlen harag Nagy Forgó !> iránt Halad s szekér, messze hátuk mögött van már Csongrád, a régi élet. Kovács Istvánná, az elnyo­mott cselédasszony fellázadt. Két fiával új életet indult keresni. Nem tudja még, melyik út vezet oda, de egyet tud. hogy soha töb­bé nem lesz cseléd. M ár a kisszegedi úloh járnak. Az egyik oldalon, két nyár­fa közé szegezve tábla áll. Az egyik fiú hangosan betűzi: „Vö­rös Csillag termelőszövetkezet-“ Kovácsné tekintete rásuhan a fehérre mr-szel-t épületekre. Az udvaron párázó orrlyukakkal szaladgálnak az itatásra engedett lovak, tehenek, nótaszó hasítja a csendet. .Mint nagy fekete sző­nyeg terülnek .körösköriii a mé­lyen szántott Jölciek, az őszi ve­tés zöld szálain zúzmara csillog. Traktoros vontató kanyarodik- ki a csoport felöl az útra, a na­gyobbik fiú vágyakozó szemmel nézi a íhíyürésző traktoristát.. • Korátsné elfoi'dí.ja a fejét, a lovacskák serény patakkal kocog­nak. Ite a vidámság, a nóta hang­ja még sokáig a füléi« n cseng. Maga sem tudja, mi, de valami húzza visszafelé, oda. a fehér ta­nyáin' zakba, azok közé a vidám, nőtáró emberek közé. S két hét múlva már közöttük van-. ­* 1950 október lő. Nagy ünnep vett ma a Vörös Csillag-csoport­ban. az évi zárszámadás napja. Kovács Istvánná is bent ül a töb- b.e,<kei a nagy jraddhan és újra km.tyek vannak a szemében. De i t-zek már más könnyök, mint azon i- a januáron. Ezek ta túláradó öröm 't ki'-üj-yei. Mt’t í csoporcd í'k tia:gn»aD: t olvassa: — Kovács Istvánná ­- fiával együtt *“994 forintot ka-- pott. 31 mázsa gabonát, 5 és fél ; :. múzsa krumplit, 13 mázsa kuko- i- ricát. 220 kiló árpát, 60 liter - 7, bort. 40 kiló barackot, 34 kiló j- zsírt, 7 kiló cukrot, 18 kiló sa.itot,1 ‘ 12 kiló csirkét, 1 mázsa dinnyét,: i 50 kiló szilvát és egyebokei. * 1 1/ovácsné megszorítja ineilet-= l ÍN te ülő fia kezét. A másik' t már régen traktoros a gépállo-z » máson. Nemrég lett feteiő3 vt-1 ■ zelő. Azzá leheteOj amihez-? kecho volt. Az asszony körülnéz. Szeretet-7 ; te! néznék rá a többiek. — Meg-; ‘ érdemli, derék asszony- Kettő he-; ■ Ivett dolgozott egész évben a fiá-; val — hallja innen is, onnan is. ­' Feláll, szólni akar. El akarja : 1 mondani, amit érez. mert úgy : érzi, rögtön megszakad a szive. ? De mit is mondjon? Hiszen min-? ; denki tudja, hogyan jött ‘ide, ho- = 1 gyan találta meg otthonát, az új ? életét a csoportban. Hogyan vált ’ Nagy Forgó kulák cselédjéből megbecsüli, boldog, szabad asz- j ‘ szonnyá- C — Csak annyit akarok inon-' dani — szakadoznak ki a szavai, i — hogy mostmár tudom, érdemes ' éiiii... hogy én az életben sóba • liven boldog nem voltam. És • ezután még többet dolgozom i azért, hogy béke tegyen, hogy £ r még boldogabbak legyűrik! C

Next

/
Thumbnails
Contents