Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-17 / 212. szám
A kecskeméti pártszervezetek agitáeiós munkája és feladatai a Politikai Bizottság határozata nyomán A békebizottságok munkája és a Béke világkongresszus határozatai A Politikai Bizottság határozata alapján a kecskeméti városi pártbizottság megvizsgálta agitáciős munkamódszerét és az alapszervezetek agitáeiós munkáját. Megállapította, hogy mindazok a hiányosságok, me. lyeket a Politikai Bizottság feltárt az agitáeiós munkában, nálunk is megvannak. A hibák forrása az volt, hogy pártbizott Ságunk reszortfeladatnak tekintette az agitáeiós munkát, csak a propagandista feladatának. Ez a hiba még mélyebben nyilvánult meg az alapszervezeteknél, ahol megállapítottuk, hogy — vannak olyan pártszervezetek, ahol a párttitkár ritkán vesz részt a népnevelő-értekezleten és még ritkábban az agi- tációs munkában, pl. a III, kerületi pártszervezetben vagy az Útfenntartó NV pártszervezeténél, Ennek következménye az, hogy az utóbbi időben a feladatok végrehajtásában, üzemi tér. Kiélésben, a mezőgazdaság vonalán, az őszi szántás-vetésnél, begyűjtésnél, termelési szerző, dések kötésénél mindig nagy volt a lemaradás. A háborús hangulatot szító ellenséges elemek leleplezése, a közcllátá- sunkat szabotáló, árurejtegetó kulákok, spekulánsok ellen többször az agitációnk nem le. leplező, hanem védekező volt. Az ellenség munkája folytán beállott átmeneti közellátási zavarokat „szárazsággal”, „rossz terméssel” és egyéb, a valóságnak nemmegfelelö érvekkel akartuk magyarázni, mint legutóbb a kenyér felvásárlási láznál, amikor konkréten beigazolódott, hogy 30 százalékkal több kenyér fogyott el a városban novemberben, mint októberben. Nem azzal érveltünk, hogy a kulákok mázsaszámra hordják a kenyeret és azt. állataikkal etetik fel, — nem azzal, hogy a malmoknál az elmúlt héten több olyan ku- lák jelentkezett őrlésre, aki még cséplés óta most őröltét először, akik az általuk felszított vásárlási lázt arra használják fel, hogy zavart keltsenek, elégedetlenséget szítsanak. Az agitációnkban még mindig megnyilvánul — az ellenség leleplezésénél is — a kampány, szerűség, a külön felhívásra várás. Ezt feltétlen föl kell számolnunk. A nagyobb kampányoknál párttagságunk a pártonkivüliek ezreit vitte magával egyes fel adatok végrehajtására, pl. a békekölcsönjegyzés és a tanács- választás Idején, párttagságunk mellett a pártonkivüliek ezrei végeztek felvilágosító munkát, álltak ki harcosan a tanácsokért, a béke megvédése mellett, minden ellenséges megnyilvánulást elsöprő győzelemmel. Egy-egy kampány-győzelem clbizakodottá tett bennünket, lebecsültük az ellenséget, pedig a nemzetközi helyzet, az osztályharc fokozódása mind nagyobb feladatok elé állítja dolgozó népünket, különösen megnő a feladata, a felelőssége a népnevelőinknek „A tömegek napról-napra történő politikai felvilágosítása elmaradt a párt általános fejlő dése és a bel- és külpolitikai helyzet megszabta követelmények mögött’ — mondja a Poll, tikai Bizottság határozata. Nem vontuk le megfelelően a tanulságot a Központi ^ezetőség február 10-1 határozatából, hogy a Párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésének egyik legfontosabb feltétele az agitá- ciós munka megjavítása. Ott, ahol népnevelőink a pártvezetőség részéről megfelelő segítséget kapnak, törődnek a vezetők a népnevelők eszmei és politikai nevelésével, ott — a népne velők munkája nyomán — jobb a dolgozók viszonya a termeléshez, éberebbek az ellenséggel szemben. Példa erre az Első Kecskeméti Konzervgyár népnevelő-csoportja, vagy az Izsá- ki-úti építkezés népnevelő csoportja, ahol azon tűi, hogy az építkezésen példamutatók, élenjárók, jelentős segítséget nyuj- tanak a pusztai szervezeteknek a terménybegydj- tés, szerződéskötés felvilágosító munkájában is. A Magasépítő NV népnevelői Jó munkájának az eredménye az, hogy az építkezéseken dolgozók nagyszámban kapcsolódtak be a versenymozgalomba. Ott, ahol a pártszervezet ve. zetősége elhanyagolja a felvilágosító munkát, az agitációt, elhanyagolja a dolgozók nap mint nap való felvilágosítását, ott az ellenség dolgozik, mint pl. a Platter gyárban, ahol büntetésként küldik ki a népnevelőket falusi agitációra. Ott nemcsak a falusi agitáclóban nincs eredmény, hanem meglátszik ez az üzemen belül is. Több helyen, a hivatali népnevelő-csoportoknál, különösen a városi tanácsnál, nem a legképzettebb dolgozók végzik az agitáeiós munkát, hanem azokat küldik, akiket még segíteni kell, nevelni kell, s ez a nevelés sok esetben hiányzik. Reánk is vonatkozik a Politikai Bizottságnak az a megállapítása, hogy az agitáció lebecsülésének és szervezési munkától való elválasztásának gyakorlata odavezethet, hogy kialakul a belső pártmunkások láncolata, akik nem tartják feladatuknak a politikailag elmaradottabb párttagok és páríonkívüll dolgozók napról napra történő nevelését és mozgósítását a feladatok végrehajtására. Pl. a Borforgalml NV 21 népnevelőjéből legutóbb csali négyen vettek részt csoportos agitáclóban, vagy a Posta népnevelői csak papíron szerepelnek, agitáeiós munkában alig vesznek részt, melynek az oka az, hogy a vezetőség nemhogy nem megy velük, még csak nem is támogatja, nem segíti a népnevelők munkáját. Pedig a dolgozók legjobbjai — párttagságunkon kívül, a pártonkivüliek Is nagyszámban — szívesen vesznek részt népnevelő, agitá- ciós munkában. Eddig megvizsgáltunk 33 nép. nevelő csoportot, melynek 531 népnevelőjéből 210 a pártonkí- vüli, közöttük nagyszámban ifik és nők, akik örömmel végeznek felvilágosító munkát. A Politikai Bizottság megmutatta a hiányosságainkat, de megmutatta azt is, hogy hogyan kell nekünk a hiányosságokat kijavítani. A pártbizottságunk fontos feladatának tartja, hogy az eddigi mulasztásokon okulva, minden segítséget megadjunk a népnevelők eszmei és politikai nevelésének biztosításáért. Ezért a népnevelők túlnyomó többségét máris bevontuk a pártoktatás különböző területére. Megerősítjük a népnevelő csoportokat, politikailag képzett párt-, tömegszervezeti-, állami és gazda, sági funkciókban dolgozó vezetőkkel. Rendszeres neveléssel példamutatásra, helytállásra, hazaszeretetre, s mindenek felett a Szovjetunió iránti megbecsülésre, szeretőire kell nevelni né£Ünket, annak tudatára, hogy a Szovjetunió nélkül nem lennénk ma szabadok, hogy csak a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal való szoros kapcsolat biztosíthatja további fejlődésünket. A nagy Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy nem jutottunk a hős koreai, vagy a jugoszláv dolgozó nép sorsára, hogy szabadon építhetjük országunkat. Ez kötelez bennünket arra, hogy szenvedélyesen gyű- löljük népünk minden ellenségét, az üzemekben meghúzódó jobboldali szociáldemokratákat, akik a termelést akadályozzák és elégedetlenséget szitának; az őszi munkákat szabotáló, élelmiszert elvonó kulákokat. Fel. adatunk az, hogy párttagságunk, dolgozó népünk legjobbjai, — mindenütt, ahol élnek, ahol dolgoznak, — járjanak elöl jó példával az ellenség leleplezésében, ártalmatlanná tételében. Ennek a feltétele megvan. Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség okt. 2T-i ülésén: „A szocialista építés folyamán és különösen a tanácsválasztásokkal kapcsolatosan az új agitátorok egész sora tűnt fel. Nem utolsó sorban ezeknek a lelkesen, talpraesetten agitáló népnevelőknek és pártmunkásoknak volt köszönhető a tanácsválasztás átütő sikere.” — Kecskeméten, mint az országban mindenütt, a békekölcsön, jegyzés, tanácsválasztáa idején nagy számban tűntek fel új agitátorok, akik személyes példamutatással, helytállással mutatták és mutatnak példát dolgozó társaiknak, hogy a szocializmus épülése: a boldogabb élet megteremtése. A békéért folyó harc ránkesö szakaszán, hogyan keli dolgoznunk? Pl. a Gépgyárban, hogy hónapokkal előbb fejezték be a tervet, nem kis szerepe van Pa. tik Teréz vasöntö elvtársnönek, akt lelkes agitátora az előrehaladásnak, vagy Agasegyházán Kalmár Ferenc pártonklvüli kis- paraszt. népnevelő, aki 300 százalékig teljesítette a begyűjtést, 0 khold földjéből 1 holdra, kötött termelési szerződést s személyes példamutatásával, — mint népnevelő, — egyedül 28 khold földre gyűjtött termelési szerződést, vagy Nagy Sándor kisfái középparaszt, aki azzal kezdte meg a békekölcsön-agitáció> ját, hogy ö maga 1000 forint Békekölcsönt jegyzett és élen. jár az őszi munkák elvégzésében. Azt mondotta: „ml most így szolgáljuk a békét, de ha kell, fegyverrel i3 helytállunk.’’ Patik Teréz, Kalmár Ferenc és Nagy Sándor példáját nálunk is ezrek követik már. Ezeken a példákon kérészül kell eredményeinket fokozni és meg kell értetni dolgozó népünkkel, hogy a helytállás mindannyiunk feladata. Nem kevesebbről, mint a békéről van szó, a nyugodt építő munkáról. Az amerikai imperialisták háborút akarnak, a dolgozó milliók nem akarnak háborút és ml sem akarunk. Ez kell, hogy megszabja feladatainkat, melyben dolgozó népünknek Irányt mutat a ml dicső nagy Pártunk, népünk bölcs ve. zére, Rákosi Mátyás elvtárs. Ml, a kecskeméti pártbizottság, ezeknek a feladatoknak végrehajtásában látjuk az agitáeiós munka hiányosságának kiküszöbölését és dolgozó népünk harcos egységének megszilárdítását. FEHER ISTVÁN, MDP Kecskemét városi pártbizottság titkára Három hete ért véget a Béke Híveinek II. Vílágikongre sszusa. Varsóban. A történelmi jelentőségű tanácskozásokból született határozatok melleit mi, bács- k isk un megyei dolgozók, sem hajad hatunk el némán. Minden doigozónak fed kell ismernie, hogy hol a helye, hogy ml a feladata. De elsősorban nagy feladatok hárulnak a határozat végrehajtásával kapcsolatban megyénk békebizottságaira. A kongresszus határozata nyomán béke bizottságaira kraak, a béke híveinek feladata, hogy a békemozgai mat minél jobbam kiszélesítsék és a dolgozók tömegeit vonják be a háború megakadályozásáért folyó aktív küzdelembe. Nem elégedhetünk meg azzal, •hogy a világ népei békét akarnak. Az a feladatunk, hogy ezt a bókeakarőtot harcos kiáll!ássa, harcos lel'lrekésziséggé fokozzuk. S a békéért harcoló emberiségnek győznie kell azok felold, akik az egész világnak Korea sorsát szánják, okik rom. badönlött házakat, aláaknáz ott szántóföldeket és hatottak ezreit akarják azért, hogy rothadt rendszerüket megtarthassák. Hogy millió élet és 'tengernyi vér árán nnég Hőbb pénzt harácsolhassanak össze. Nem engedhetjük, hogy ezek a fe névadók rombolják össze eddigi eredményeinket. Béke- bizottságaink feladata, hogy minden embernek megmagyarázzák: a háború nem szükség- szerű valami, nem elemi csapás. A háborúit az «außer!állástátk, az embereknek nevezett fenevadaik 'készítik elő, de a becsületes emberek milliói megakadályozhatják. Érltessék meg bé- kebizoHságaiink vallam annyi dolgozómi. hogy aki építő, békés életet akar élői, aki meg akarja őrizni gyermekei ajkán a gondtalan mosolyt, akinek fontos a saját és embertársai élete, jövője, az itellitre.k'észein 'kiáll « béke szent üigye mellett. Az imperialisták Koreában már régen megkezdték a háborús aratásit. De az egész Világra ki akarják terjeszteni őrült dühüket. Fáj a fogtik raépiink eredményeire is. Fáj nekik, hogy a dolgozó nép nem az urak rabszolgája többé, hianem saját maga irányítja Somát. Fáj .nekik, hogy a oiúd- kás magának dolgozik az üzemben, hogy a dolgozó párását nem réti eg többé a csendőnszu- ronyló', hogy a hivatalokban nem a régi, lábukat lógató sen- kiházik ülnék. Fáj nekik, hogy néphadseregünk tisztjei és tagjai a nép fiaiból kerülnek ki. Ez a hadsereg pedig a mi legnagyobb büszkeségünk. Szeretjük és erősítjük ezt a hadsereget, mert ez a mi erős karunk békés otthonunk és családunk védelmére. De kemény öklünk is egyben, amell.yeá lesújtunk azokra, akik pusztító Kecskeméti KI »kereslted el m i Vállalat boltjai a város minden részében 8 dús raktárival állanak a dolgozók rendelkezésére! szándékkal tűrnél? ránk. Békehizotlságainlkra és minden békét akaró dolgozóra vár az a feladat, hogy harcba hívja a becsületes emberek 4ízezreit, akik. bár óhajtják a békét, de még wem láttáik meg, hogy hurcolni is kell érle, vagy nem tóti. ják a harc módját. Békék arcunk fő szakasza a termelés, ez alkotó munka területén, a mindennapi feladatok fegyelmezett elvégzésében, a belső ellenséggel folytatott megalkuvásnél'küli küzdelemben folyik. Mindennapi életünk ezer területén kell bebizonyítanunk harcos békeakarásunkat és a Békevilágkongresszus felhívásához való csatlakozásunkat. A mezőgiazdaséigbam a növénytermelési szerződések megkötésével, a iterménybegyűjiés telje- sílésével, jövőévi .nagyobb kenyerünk biztosításaval. Minden üzem, minden munkahely terűié lén folyó szenesata sikerével, újabb és újabb válitetósok teljesítésével, muinkaversenyi'mk szélesítésével. Ilyen eredményekké! erősítjük a béketáhor egész világra kiterjedő harcátÉs ebben a harcban szükség van minden egyes dolgozóra, if jakra, öregék re, férfiakra, nőikre egyaránt. B ékebizottsá- glaink vonjanak be minél több tagot » munkájukba. Szervezzenek olvasóköröket és ezeken beszéljék ét dolgozóinkká! a béke harcos megvédésének az ügyét. Folytassanak kemény küzdelmet a még sötéten látók felvilágosításáért, hogy kivétel nélkül minden becsületes, józan- gondolkozású ember a mi táborunk egységét erősítse. Fonódjon össze erősen st munkás és paraszti kéz és ez a két kéz, ha összefog a haladó értelmiséggé!! együtt, erős a munkában és nagyot tud alkotni. De erős lesz akkor is, ha védetni kell eléírt eredményeinket. Közeledik Sztálin eüVDársnak, a béke legfőbb őrének 71. szüle lésnaipja. Hogy ezt a napot méltóan megünnepelhessük, bi- kebizottságalnknak a békc-kis- gyűlések százain kell tudatosítani a varsái Békevilágkongresszus határozatát és annak teljesítését. Ez a határozat utat mutat békeharcunk további viteléhez és végrehajtásával mi, magyar dolgozók is a világ népeivel összefogva magasra emeljük a béke é» szabadság zászlaját. Erőnk, példaképünk, világító fáklyánk a hatalmas Szovjetunió, a béke szilárd bástyája. Határtalan*szeretettel és bizalommal tekintünk a Vörös Hadsereg felé, amely megsemmisítette a német fasizmust. A felette aratott dicsőséges győzelem biztosíték arra, hogy Hitlerek sorsa vár mindazokra,: akik a népek békéjére és szabadságára törnek. A moszkvai Kreml ormán ott ragyog a* ötágú vörös osilíteg, amely a világ minden tája felé hirdeti ai igazságot, a békét és szabadságot. Hirdeti, hogy a mi ügyiünk igaz ügy és a békéért folytatott harcunkban győzni fogunk- Mert «lőttünk jár Sztálin, a világ népeinek nagy ve zére és reménye. Sztálin neve pedig mindig és mind'enü't békét jelenti Kapitány Ferencné, a megyei békebizoiiság vezetője,
