Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-14 / 209. szám

A tanács munkája nyomán pezsdül az élet Kiskunfélegyházán A fordulat éré után Kiskun­félegyházán is megváltozott a helyzet ás elkezdődött az újjá­építés, majd az építés korszaka. Ezt a munkát teljes súlyával tá­mogatták, irányították a kom­munisták, majd a Magyar Dol­gozók Vártja. Hogy mégsem tudtunk 100 százalékos eredmé­nyeket elérni a város fejleszté­sében, a dolgozókkal való szoro­sabb együttműködés terén, an­Száraos községi Ha a régi városházi rendszer­ben utcák kövezéséről, csatorná­zásról, vagy járdajavításról Volt szó, terhuszeterpn csak a gaz­dagabb emberektől lakott részek jöhettek számításba. A tanács 77 ezer forint költséggel 8z OŰOsa- telep és a Békás Járdáit és csa­tornáit hozatta rendbe. A tanács egyik igen fontos feladatának tartotta a szocialista kereskedő- lem fejlesztését. Itövld Idő alatt gyökeresen megváltoztattuk vá­rosunk dolgozóinak élelmiszer­ellátását. A szervezettebb ellá- tÍ! érdakében számos új községi vállalatot létesítettünk, többek nak legfőbb akadálya a közigaz­gatásban megbúvó reakció, a régi városházi rendszer fenn­maradása, egyszóval a közigaz­gatás fejlődésének elmaradása volt. Ezt a körülményt számolta fel gyökeresen a városi tanács meg- alakulása. Tanácsunk a Párt útmutatása alapján azonnal szo­ros kapcsolatot teremtett a dol­gozó tömegekkel. vállalat létesült között, húselláiű üzemet, ven­déglátó üzeíneket s most 9-éii nyitottuk meg a községi sütő­üzemet. Megemlítem még, hogy községi mosodát is létesítettünk, ahol dolgozóink fillérekért mo- sathatnak. (15 ezer forint költ­séggel átalakítva, mindennapos fürdési lehetőséget teremtettünk a gőzfürdőben és 20 ezer forint költséggel megjavítottuk váro­sunk közvilágítását. Most folyik a Kossulh-utca és a Szabadság­tér parkosftása, hogy tavaszra a forró kövek helyén üdo pázsit frissítse fel dolgozóinkat. alatt új iskolatermeket biztosi. t0tt az eddig istállóhelyiségben tanuló szabadságtéri általános iskola tanulóinak és 120 széket juttatott a Constantinum részé­ve. A népművelési ügyosztály a Szabad Föld iskolakörök szerve­zésével, Szülői Munkaközösségek, Szülők Iskolája ellenőrzésével és támogatásával segíti dolgozó né- pilDk kulturális felemelkedését. A magam részéről mindig szer­vezett tizes csoportokban igyek- szem közvetlenül ismertetni feladatainkat és így részletei­ben á,bes?élv6 a problémákat, sok egészséges megoldás kerül felszínre, A tanács párton kívüli tagjai rádiószemináriumokan vesznek részt, liogy így fejlesz- szék politikai tudásukat, amely elengedhetetlenül szükséges mun­kánk jó elvégzéséhez­Bár voltak hibáink, így a ter­melési szerződések kötésénél a hiányos felvilágosító munkák, a bős,» Ig ’ltntád főleg a kttlákok nem kielégítő ellenőrzése, az adóbehajtás kezdeti laza kezelé­se, ezek ellenére a városi tanács eddig minden vonalon hasznosat alkotott. Átérezzük feladataink nagysá­gát és fontosságát, tudjuk, hogy amit eddig létrehoztunk, csak egy töredéke elvégzendő köteles, sémiinknek. Számtalan áj Üze­met, gyárai kell létrehozni, uta­kat köveznünk, a várost fásíta­nunk. új, bővizű artézi kutakat kell íúratnunk, iskolákat, napközi otthonokat, tanyaközpontokat- könyvtárakat létesítenünk. Ezek az alkotások éppen úgy dolgozó népünk kulturális felemelkedé­sét fogják szolgálni, mint a ta­nács terveiben megvalósításra váró sportpálya, strandfürdő, uszoda építése. Közvilágításunk olcsóbbá tételét szolgálja a kö­zeljövőben a Mátra-vidéki cen- tríilöba való bekapcsolódás. Dol­gozó népünk életszínvonalának további emelkedését jelenük a kot szerű fürdőszobás többlakásos épüielek, valamint családi házak építésé­Terveink végrehajtásához vá­rosi tanácsunk minden munká­jához kimeríthetetlen kincsestá­ra jelentenek a szovjet tapasz- faiatok, de nagyon jól tudjuk, hogy az ötéves tervben clő.t.önk álló célok eléréséhez, a béke megvédéséért nein elegendő csak a városi tanács akarata és jó munkája, ezeknek a hatalmas feladatoknak elvégzéséhez váro­sunk minden dolgozójának támo­gatása szükséges. Kácsor Mikiiig, a városi tanács elnöke Megindult a gyárépítés Kiskunfélegyháza mezőgazda­sági város. Az új gyűrépíl közö­sekkel kezdődött meg nálunk uz Iparosodás. Természetes, bogy a tanács elsőrendű feladatának tekintette a mezőgazdaság fej­lesztését és támogatását is. Biz­tosítottuk az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzését. A termelőszövetkezeti csoportok fejlesztésébe is tevékenyen be­kapcsolódtunk. Elértük, hogy vá­rosunkban közel háromszorosára emelkedett a nagyüzemi gazdál­kodásban dolgozók száma és a csoportok földterülete. Itt em­lítem meg, hogy népünk nagy barátjának, a béketábor lángt-l- kű vezérének, Sztálin elvtárs­nak december 21-iki 71 éves születésnapjára a tanács felaján­lása5 között szerepel egy új ter­melőszövetkezeti csoport meg­ai>‘ki1Ésa is, amelynek előkészítő bízót1 ságát már meg is vá’asz- io'ták és amelyben szép szám­mal lesznek 'középparasztok is- Mezőgazdaságunk fejlesztésében hatalmas lendületet és segítsé­get nyújtott az ősszei ná'unli járt kárpátukrajnai magyar k > hezki idöttség és a tanácsban he. lyetfiglaló dolgozó parasztok, így Czombos Pál és Pécsi Sándor középparasztok, ök a tanácsban szerzett tapasztalataikat állan­dóan kivitték a nép közé és ugyanakkor a dolgozó párásítók közölt szerzett tapasztalataikról a tanácsüléseken tájékoztatták a városi tanácsot. A tanács kulturális téren is komoly segítséget tudott nyújta­ni a város dolgozóinak. Itt is mellőzve minden bürokráciát. 20 ezer forintos költséggel napok Kigyulladt a villanyfény Bankfaluban így azután magátólértetődö voll, hogy a tanács életében az első nagyobbszabású akciónál, a békekölcsön Jegyzésnél, városunk dolgozói közel 2 és félmilliót je­gyeztek. vagyis több mint két­szeresét az elmultéVi tervköl- cSöhjegyzésnek. Míg az ideiglenes tanács első ténykedései közé tartozott, hogy minden bürokratikus formaság mellőzésével azonnali hatállyal bevezettük a város egyik legel­hanyagoltabb részében, Bankfalu­ban, 57.000 forintos költséggel a villanyvilágítást. A tanácsvá­lasztás ünnepnapján ebben a városrészben is kigyulladt a fény. A volt Totnasovszki-féle épületben központi egészségű ázat rendeztünk be, amely a niegye egyik legkorszerűbb és legjob­ban berendezett ilyen intézmé­nye. Sühösd, Szerelnie és Vaskút rontja le a bajai járás eredményeit A bajaj járásban még mindig nagy a lemaradás a mélyszántás­nál, és a termelési szerződések, kö­tésénél. A községek egész sorá­ban fokozni kell a népnevelő munkát, a lemaradások behozásá­ra. A népnevelők a felvilágosító munkát kampányszerűen viszik és ür>! a mélyszántás fontosságát és jelentőségét^ hol meg a szerződé­ses termelés előnyeit és népgaz. daság{ fonfosságát helyezik az előtérbe. Ezt bizonyítja, hogy pél­dául Nemes-nádudvaron, ahol az egyénileg dolgozó parasztok 100 százalékig teljesítették a mély­szántást, a szerződéses>ermc]és- kötésben az előirányzott fele körül topognak. Vagy Hercegszántón, ahol ugyancsak 100. százalékban teljesítették a mélyszántást, o szerződéses termeléskölésben a sereghajtók soraiban kullognak. A legrosszabb eredményt a mélyszán lásnál Csavdy község mutatja. Dolgozó parasztjaink a terület egyharmadánái tartanak. A s-.z-erződéskölés eredményei az el­múlt napokban feljavullak. 1U a népnevelők beszéljenek az Uj Elet-termelőszöveikezetj csoport­ról, mely már 100 százalékig tel­jesítette <a mélyszántást. Nem sok­kal jobbak az eredmények Bácsbo- kodon sem. Csátajján az egyénileg dolgozó parasztok a mélyszántás és ter- meléskötés felét teljesítették. Dá. vödön jobb a mélyszántás, mint a szerződéses termelés. Felsöszent- ivánon a mélyszántásban marad1 ak el a termelési szerződések megkö­tésében 100 százalékot értek cl. Nagybaracskán is jobb a mély­szántás, mjnt a szerződéskötés. A legrosszabb eredményeket Sükösd, Szeremlc és Vaskút köz­ségek mutatják. Észszerűbb munkamegosztási’ a Textilnagykereskedelmi Vállalafnál Az elmúlt napokban foglalkoz­tunk több nagykereskedelmi vállalat munkájával. Rámutat­tunk a hiányosságokra, hogy ezek kiküszöbölésével a vállala­tok megjavíthassák munkájukat. A Textilnagykereskedelmi Válla­latnál is fordulnak elő hibák- Az egyik az. hogy késedelmesen szállítják le o~ árut. Panasz fu­tott be Kiskunfélegyházáról és H isk unnia j sárét, hogy a rövidáru osztály ezeknek az árudáknak írét. napig nem küldött árut. Ha a hiba gyökerét keressük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ezért a vállalat vezetősége fele­lős. A rövidáru-osztályon nagyon sok a munka, a dolgozók azt, megállás nélkül végzik. Itt tehát a munkaszervezés körül van a baj. Úgy néz ki a helyzet, hogy ezen az osztályon kevés a mun­kaerő- Ezt minél előbb meg kell szüntetni, vagy úgy, hogy más osztályokból csoportosítsanak át munkaerőt, vagy pedig úgy, hogy a vállalat módot keres újabb dolgozók beállítására. A válla- j lat sürgősen oldja meg ezt a problémát-, hogy az árudák áru­ellátását zavartalanul biztosítsa-' Fejlett állattenyésztés A bácsikiskunmegyei állami gaz­daságokban mindezidáig komoly tehenészet nem volt. A nyár folya­mán állították fel a garai állami gazdaságban a jelenleg 136 dara­bot számláló tehenészetek Az or­szág különböző részein összesze­dett állományból sikerült össze­állítani majdnem 100 százalékban! egy egyöntetű, fajta jelleg szem-! pontjából is megfelelő tehenésze-) tét. A 2 éves állattenyésztési terv kezdetén örömmel állapíthatjuk1 meg, hogy az eddigi eredmények biztatók. A garai tehenészeiben eddig 112 drb borjú született, amelyet ott is nevplnek fel. A képen bemuta­tott bikaborjút a kiállításon is be­mutatják. A tehenészet jelenleg 15.5 ljter fejési és 11 literes is­tálló-átlagot ért el, ami mutatja a dolgozók öntudatát is és azt, hogy a 2 éves tervet mindenképpen tel. jesíteni, sőt túlteljesíteni akarják A garai állami gazdaság tehenészet® A tehenészek csoportja A garai állami gazdaság telivér szimentáli törpe bikái Samu nevű, saját tenyésztésű növendékbika

Next

/
Thumbnails
Contents