Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-12 / 207. szám
A MUNKAVERSENY ÁLLAMI GAZDASÁGAINKBAN Megyénk területén aiz állami gazdaságok dolgozói felismerték, hogy a munkavenseny nemcsak iparban, de a mezőgazdaságban is iokozza a termelékenységet és ez kihat a dolgozók életszínvonalára is. Ezért megyénk állami gazdaságaiban a dolgozók egyre na- gyobb számban és mind nagyobb lelkesedéssel kapcsolódnak be a munkaversenybe. Állami gazdaságnak dolgozói muhkavérsenyének újabb londületei adott a Sztálin elv. társ születésnapjára tett felajánlások. Például a kisfái állami gazdaságban a dolgozók .vállalták, ltogy a gyümölcsösben a trágya beásását december 20-a helyett december közepére befejezik. Ez azt jelenti, hogy munkájuk termelékenységét 100 százalékról 120-ra emelik. Szó’ke Mária vállalta, hogy munkáját Sztálin elvtár* 71-ik születésnapjára 100 százalékról 115 százalékra emeli. A hildpusztai gazdaságban a dolgozók váltatták, hogy a 150 hold öntözéses konyhakertészetet december 21-re teljesen elkészítik a tavaszi veteményczés aJá. Több juint 20 ezer mázsa szerves trágyát dolgoznak a földbe, ami átlagosan 150 százalékos teljesítést (jelent. Az állami gazdaságok dolgozói 95 százalékban páros, és egyéni versenyben dolgoznak. A t*v»az óta a nyári munkákon keresztül *z állami gazdaságúikban a szocialista znunkaverseny fejlődésnek indult. Az áUunl gazdaságokban a ver- seoymozgalom kiszélesedését elősegítették *z újítások is. Lényegük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, eredményesebbé és 'olcsóbbá tegyék a munkát. Az újítások és új módszerek mind egy-egy lépést jelentenek mezőgazdaságunk szó. cialtstg szektorának fejlesztésében. Ahogy az ipari munkás a gép mellett azon töri « fejét, hogyan tehetné könnyebbé é* eredménye* sebbé munkáját, így gazdaságunk dolgozói egyre és egyre újabb újításokkal gazdagítják eredményeiket. Megyénk területéről álla. nil gazdaságaink ezévben már 28 újítást nyújtottak be. Az újítások révén megtakarítottunk közel 50 ezer forintot. Újítóinknak kifizet, tünk már eddig 2000 forintot. Az újítások és a mindinkább szélesedő munkaverseny állami gazdaságainkban azt mutatja, hogy nálunk megváltozott a dolgozóknak & munkához való viszonya. Az urak világában, mikor a grófoknak, a földesuraknak, a kukkoknak verejtékezett a dolgozó, nem volt érdekük a munka termelékenységét fokozni. Ma már dolgoznak azért, hogy a munkatermelékenységét emeljék, mert ezt bérezési rendszerünk Is jutalmazza. Atl;ml gazdaságainkban az eredmények mellett azonban rá kell, mutatni a hiányosságokra is. Rá 'akarok mutatni a versenymozga.' lom hiányosságaira. A tavaszi és nyári munkák során a szocialista munkaversenyt nem sikerült tömegmozgalommá kiszélesíteni. Nem tudatosítottuk eléggé és meg. felelő rnóden, hogy a szocialista munkaverseny biztosítja a munka termelékenységének növekedését, a dolgozók életszínvonalának emelkedését.- A gyenge politikai felvilá-‘ goshó munka következtében a gazdaságok dolgozó többsége úgy látja, hogy a munkaverseny a magasabb munkateljesítmények elérésénél a dolgozók munkaerejének fokozott igénybevételét jelenti. Éppen ezért kevés volt az alulról jövő kezdeményezés. A* meglévő új módszereket és űjíJ lásokat sem hasznosítottuk meg-i felelően. Vezetőink a,zokat az újí-i tásoka*, amit kidolgoztak és <erv.l bevettek egyes dolgozóink,; oem értékelték kellőképpen és nem ter- jeszieftéik fel arra a hivatalos helyre, ahol erről döntöttek volna. A versenymozgalom során elsikkadt az ellenség elleni harG kérdése is. A versenymozgalmat és az újításokat nem tekintették harci feladatnak. Gazdaságainkban a meghúzódó ellenséges elemeik megakadályozták a versenymozga- lom kiszélesítését, az új módszerek és újítások széle* ütemezését. Számos helyen sikerült elszigetelni • mozgalmat és (gy születtek súlyos hibák • gépek és egyéb munkaeszközök elosztása és kihasználása körül. Gyakran előtör, dúlt, hogy emiatt a munka folyamatossága nem volt kellőképpen biztosítva- Akadályozta a versenymozgalmi módszerek .és újítások fejlesztését az is, hogy a gazdaság vezetősége nem készített megfelelő tervet a rendelkezésre álló munkaerő felhasználására, ez egyes munkaszakaszokban munka- erőfelesleget, más szakaszokban pedig munkaerőhiányt idézett elő. Akadályozta állami gazdaságainkban a versenymozgalom kifejlődését a helytelen bérezési rendszer mellett az is, hogy igen gyakran azokat Sem végeztették teljesítménybérben, amikre a normák már meg vannak állapítva. Melyek a feladatok, hogy tovább fejlesszük a versenymozgal. mat és az újításokat? Elsősorban tudatosítani kell * dolgozók között a szocialista mun. kaverseny módszereinek és az újításoknak jelentőségét. Rá kell mutatni pártnapokon, üzemi értekezleteken, hogy a munka termelékenységének fokozása, az önköltség csökkentése, a termelés növelése biztosítja csak a szocializmust épí‘3 ötéves tervünket és ezzel a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedését. Tudatosítani kell, hogy a magasabb munkateljesítményeket és terméseket a munka jobb megszervezésével, versenyekkel, új munkamódszerekkel, újítások bevezetésével érhetjük el. Tapasztaktcsere-értokezle. teinket úgy kell megszervezni 6« előkészíteni, hogy azok az előttünk álló döntő termelési feladatok megoldását segítsék elő. A ver- senymozgakun és újítások kifejlesztése érdekében állami gazdaságainkban * legfontosabb teendő a tervszerű munka megvalósításaA gazdaság vezetői úgy szervezzék meg a munkaversenyt, hogy az tömegmozgalommá váljék. Az újítási- és versenyfelelősök pedig rendszeresen látogassanak el a versenyben lévő gazdaságok területére, az ott látott tapasztalatokat sajátítsák el, hogy azt a dolgozok széles rétegciDen feladatként. meg tudják oldani- Ugyanúgy kell megszervezni a brigádok, munkacsapatok és egyének között a verseny ellenőrzését is. Az egymással versenyben levő gazdaságok, brigádok, munkacsapatok vezetői rendszeresen, lehetőleg hetenként, tájékoztassák egymást az elért eredményekről Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a versenynek legszélesebb nyilvánosságát biztosítsuk, az elért eredményekről állandóan tájékoztassuk a gazdaság mindenegyes dolgozóját. Ha felszámoljuk az elmúlt időszakban elkövetett hibákat, akkor a Sztálin elvtárs szü- lctésmapjána tett felajánlásokká! tömegmozgalommá szervezhetjük államj gazdaságainkban a munka- versenyt. Farkas Sándor munkaügyi esop. vez. A bajai, bácsalmási és kiskunhalasi járás dolgozó parasztjai érdeklődéssel fordulnak a gyapottermesztés felé A gyapot utószedése a bajai, bácsalmási és kiskunhalasi járásokban befejeződött. Az eredmények mindenütt várakozáson felülinek bizonyultak- Mindezt nem érhettük volna el. ha nem állott volna rendelkezésünkre a nagy Szovjetunió segítő keze, gyakorlati útmutatása. Az elért eredményeket dolgozó népünk példás lelkesedése, erős és elszánt akarata tette lehetővé. Ki mer; volna a múltban még csak gondolni is arra: — gyapotot termelni'a magyar barázdákon. Az ösztönös maradiság, a görcsös ragaszkodás az elavult termelési ágazatokhoz, most már ezeket is meggyőzte, hogy a gya j pottermesztés többszörösen emelt jövedelmezőségét a gazdaságok- j nak és a szerződéses gyapotter-í mesztés egyik legbiztosabb útja; további felemelkedésének, élet- j színvonala emelkedésének- Ha csak a példákat vesszük, Mamit- zsily Istvánná Madaras, akinek lcatasztrűUs holdra átszámítva 576 kg, Molnár Györgynek Bács- bokodon 610 kilogramm, Simányi' Imrénknek Dávodon 560 kg, Gyű-, kity Márknak Felsős zentivánou j 6S0 kg, Szolma Lászlónak Báes- j borsódon 571 kg. gyapotja tér- j met* már az első esztendőben,! bizonyítják, nem csalódtak azok a dolgozó parasztok, akik a magyar fehér-arany termelőinek sorába léptek. A szerződéses termeléskölések során mind többen és többen fordulnak érdeklődéssel a gyupot- termesztés felé. A dolgozók ma inár tudják, hogy « gyapottermesztéssel nemcsak népgazdaságunk erejét növelik, de saját megerősödésüket is elősegítik. Tudják, hogy egyre szélesedő textiliparunk nyersanyagszükségletét ezen az úton tudják csak kel. lően biztosítani és szerződéskötéseikkel ezért igyekeznek textiliparunk nyersanyagellátását fokozni. | Kiváló eredményeket szült Mátéháizán a versenymozgalom Traktoriskola indult 70 fővel Kiskunhalason és Fehértó-pusztán Traktorképző iskola indult meg Kiskunhalason, melyen most 25 százalékkal több tag vesz részt, mint. az előző kikép. zésen Ötéves tervünk gépesítő. se és a szocialista mezőgazdaság biztosítására jól, újonnan kiképzett traktorvezetőket adunk népi államunknak. NAGY KÖLCSÖNÖK A SZOJVET KOLHOZOKNAK Idén, az év végéig: bezárólag a szovjet kolhozok 400 millió nihillel nagyobb összegű kölcsönt kapnak, mint a múlt évben. A szovjet mezőgazdasági bank lfa50-ben csaknem 4 milliárdnyi hitelszámot nyitott a kolhozok számára. Ennek az összegnek a felét már meg is kapták a kolhozok és elsősorban a mezőgazdaság villamosítására fordítót, ták. Hatalmas összegeket biztosítottak az építkezések számára is. Kedves Elvtársuk! A mátélelki állami gazdaságban fellendült a verseny-mozgalom, ezt bizonyítják az elért eredmények is. A Roham-brigád Petőíi-munka- csoportjában a dugványrépa-s-ze- désben Bná«.z Marja 188 százalékot ért e! 7 én?, alatt. Dobos Mária pedig 130 százalékot 4 óra alatt. A másodjk vetésű Cukorrépa«,zedésben Gzanyák Etel jár az élen, eiki 166 százalékot ént el 3 óra alatt. A Vörös Csillag-brigádban a Zója-munkacsapatból a dug- ványrépaszedésben Dondó Jülja jár az élen, aki 154 százalékot ér> el 7 óra alatt. A második vetésű cukorrépaszedésben Vas Zsigmond ért el legjobb eredményt, aki 121 százalékot teljesített 7 óra alatt-. Ugyanennek a brigádnak mozgó munkacsoportjában a dugványré- pas^edésben Tokodi József 151 százalékot ént. el 8 ófa alatt, Nagy Ferenc pedig 155 százalékot szintén 8 óra alatt végzett el. A máso’djk vetésű cukorrépaszedés. ben Piukovics József 181 százalékok Vertli József pedig 120 százalékot teljesített, teljesítményüket mind * ketten 8 óra alatt érték el. Ugyanennek a brigádnak Koc&is-munkacsoportjában a dugványrépa kiszántásánál Takács József és iíj. Kovács János járnak oz élen. Mind a ketten 172 százalékot értek el 8 óra alatt. A Szép-brigádban a Füle-munkaeso- portban Füle István és Roz.sneki' Sándor teljesítettek a legtöbbetJ mind a ke'ten 140 százalékot ér. fék el 8 óra alatt. A Micsurin- brigádban a gödörásában Hegy; György és Hunyadi István 130 százalékot teljesítetnek 8 óra alatk Adám Béla, a mátátelki állami gazdaság versenyfclelőscA szaljszkl sztyeppe egyik gép- és traktorállomásán munkába indul a traktoros-brigád Keresztes József, a dávodi Szabadság- tszcs. tagja a minisztertanács határozatáról Keresztes József a davod] S nács végrehajló bizottságának t parasztküldöttségnek, mely az idé nulmányozta a minisztertanács 1 ezeket mondja: — Részletesen átolvastam a minisztertanács határozatát. Nagy örömmel tanulmányoztam annak minden sorát- Nagy jelentőséget tulajdonítok a határozat IV. paragrafusának, mely az állati betegségek megelőzéséről és visszaszorításáról intézkedik. Nagy .szükség van erre az intézkedésre, mert az állati betegségek jelentős szá. zajlókban pusztították a dolgozó parasztság állatállományát. Erőteljesebben fel kell venni a küzdelmet a mételykor, .a bögöly-lárva, a gyomor- és tüdő-férgeeség vjsz- szaszorítására, a baromfi-pestis és baromíi-tifusz teljes kiirtására- A különböző baromfibetegségek: a tífusz, kolera, pestis hallatlan károkat okoznak, főleg a kjsember. nek. Becslések szerint évf 100 millió forintot. Ebből a hatalmas összegből pár év alatt fel tudnánk építeni az egész Duna-Tisza csatornát. Ezért a legelső intézkedéseinkkel tovább js a fertőzetlen legelőt kell biztosítani. Ezt úgy tudjuk elérni, ha állatainkat védőoltásokban részesítjük, hogy a ne- | ián lappangó fertőzést ne tudják j íovább terjeszteni- A minlszterta- | nácis határozaii.1 megmutatja a be. I Jyes utat, mely az annyira sűrűn előfordult sertéspestis elleni véde-j kezes leghathatósabb ellenszere.' Az éiő-vjrussal való oltás kiszorítása és helyébo egy, a miniszter-' tanács határozatában megjelölt öltás bevezetése. A minisztertanács határozata a mi tervünk dolgozó parasztok Szabadság-tszcs. tagja. A helyi ta- titkára, tagju volt annak a 200 tagú én a Szovjetunióban járt. Már áűa. legutóbb hozott határozatát, melyről • terve. Hogy mindezt elérhessük. ' szükséges, tiogy a határozatot ; mind szélesebb körben 'udulosii- ; ;uk. Az állattenyésztéssel foglul• kozó dolgozó parasztság számolja • fel a maradi, elavult tenyésztési • módozatokat. A helyébe a modern . és higiénikus állattenyésztést kel1 helyeznünk. Szükséges a s/akelő-- adások további kiszélesítése, hogy , a parasztság minden egyes tagja . tudatára ébredjen annak, hogy az állattenyésztés milyen nagyjelentőségű nép gazdaság unkban. Nemcsak az a. fontos, hogy a betegsé- j get megelőzzük és elfojtsuk, de az előirt rendszabályoknak pontos ' betartása is. Gondolok itt a fertőt- 1 lenítésre, a betegségek fellépésének azonnali bejelentésére. Nagyon helyesen állapítja meg a mjnisz- terbanács határozata aiz állati hulla ’ eltakarításának fontosságát is, a : fertőző betegségek, továbbterjedésének megakadályozásában. Nem egy esetben farmi vagyunk még 1 ma is «innak, hogy egy-egy fertő, ző betegségben elhullott állatot a szemét, vagy a trágyadomb közelébe ásnak cl. Még csak vékony mészréteget sem öntenek fölé je. A ház körüli aprójószágok kapar- gálása a felszínre hozza a betegség fertőző csíráit, j Én, mint a dávodi végtehajtó- | bizottság titkára javasolni fogom, .hogy a legelő megjavításával és annak gondos fertőtlenítésével járuljunk hozzá a minisztertanács- j nalk az állati betegségek megelőzéséről szóló határozatának végrehajt áisához.
