Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-10 / 206. szám

Jugoszlávia gazdasági éledét zűrzavar jellemzi. Éhség cs beleg, ség tizedeli a dolgozókat. Az or­szág ncpei között óriási elégedet­lenség uralkodik, amit Tjto fasiszta rendszere hazug, rágalmazó poli­tikával próbái lecsillapítani. Ke­nyér helyett fasiszta propagandá­val „táplálja11 a népet Tito. Most fokozottabo mértékben dicsekszik diplomáciai „sikerekkel“’, miköz­ben mélyen hallgat arról, hogy a titóista diplomácia egész tevé­kenysége az imperialista háborús gyujtogatókat szolgálja- Ezt erő­síti meg Tito fasiszta küldöttségé­nek az ENSz-ben tanúsítok állás­pontja és magatartása is. A jugo­szláv küldöltek, az ENSz nagy­gyűlésén tanúsítok magatartásuk­kal, szavazataikkal és minden ja­vaslatukkal' nyíltan támogatják az amerikaj imperialista agresszoro- kat. A . béke ügye és a jugoszláv nép életérdekei esküdt ellenségé­nek bizonyultak. A belgrádi laká­jok imperialista urajk legpiszko- sabb megbízatásait is alázattal tel- jeisftik. Tito fasiszta bandája emel­lett lehetőleg minél több judás- pérazt igyekszik kikönyörögni bű­nös tetteiért. Már Kardelj legelső felszólalása its az ENSz közgyűlésén "hemzsegett a szov- jetellenee, fegyvercsörtető, hábo­rúra uszító kijelentésektől, úgy­hogy az imperialista sajtó és rá­dió ugyanúgy fogadta a felszóla­lást, mint Acheson, vagy Bevin beszédeit, A titóista küldöttség a lehető legellenségesebb álláspon­tot foglalta e a szabadságáért és függetlenségéért küzdő, hős ko­reai nép ellen. Tjtó küldöttsége nem korlátozta tevékenységét csu­pán a rágalmazásokra, hanem en­nél jóval tovább ment, — és két olyan javaslatot terjesztett a nagygyűlés elé, amelyek nem csu­pán ..igazolják’4 az .amerikai. im­perialisták agresszióját, hanem megkönnyítik számukra azt is, hogy a jövőben bármikor imperia­lista agressziót robbantsanak ki. A Titó-küldöttség már a nagy­gyűlés ötödik ülésszaka munkájá­nak legelején két határozati ja­vaslatot terjesztett be. Az egyik a ,, jószolgálatok bizottságának*“ -meg alakítására vonatkozó javaslat, — melyet Kardelj természetesen az amerikai háborús gyújtogatok pa­rancsára szerkesztett meg, — en­nek az a célja, hogy a Biztonsági Tanácsot megfosszák azoktól a jogoktól, amelyeket az ENSz alap­okmánya állapított meg számára és hogy a Biztonsági Tanács min­den funkcióját és jogát az ENSz nagygyűlésének tanácsára ruház­hassák át, ahol nem kell érvénye­sülnie az egyhangúság elvének és ahol az imperialista blokk a sza­vazógép segítségével keresztül vi­heti akaratát. A Titó-küldöttség — ,,az államok kötelességei hadi- csalekmények felmerülése esetére'1 — című javaslatával a titóisták az‘ akarták elérni, hogy imperials ta uraik a világ közvéleménye előtt agresszornak minősíthessék azt a-z államot, amelyet éppen az imperia­lista hadseregek részéről ér agresszió és hogy törvényessé tegyék magát az agressziót. E javaslat értelmében az imperialis­táknak mindössze néhány forma­ságra kell csupán ügyelniük — és máris szabad kezet kapnak arra, hogy rá támadjanak egy má­sik országra. A tftóista javaslat célja, hogy törvénnyé emeljék az4, ami* az amerikaiak Koreában vég­hez vittek. Ez a javaslat lehetővé teszi, hogy „agresszornak minő­sítsék’' azt az országot, amely az agresezjós támadást elszenvedi és az imperialista országoknak meg­adja a jogalapot a legagresszívabb támadásra. Ilyenformán Titóék mindkét ja. vaslata csupán kiegészíti az ame­rikaiaknak azt a tervét, amely biz agressziót törvényesíti éis az ENSz-et az imperialisták eszközé­vé változtatja. Kardelj as imperialisták nótáját fájta akkor is, amikor az ENSz Po­litikai Bizottságának az ülésén a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát tárgyalták, amelynek célja az új háborús veszély el­hárítása, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítása volt. Ekkor Kardelj szovjetelle­nes kirohanásokkal és a népi demokratikus országok elleni rágalmakkal teli beszédet tar­tott és az amerikai propaganda „érveit” ismételgette, csakhogy kijelenthesse, hogy a szovjet ja­vaslat ellen fog szavazni. A ti- tőista küldöttség a legarcátla- nabbut szidalmazta Magyaror­szágot, Romániát és Bulgáriát, amikor az imperialista államok küldötteinek követelésére azt tárgyalták, hogy ezeknek az or. szágoknak a kormányai állító­lag „megsértették az emberi jo­gokat”. Kardelj és Tito fasiszta kül­döttségének egyéb bábjai szol­gai alázattal bólogatnak Ache­son és az imperialisták minden szavára. Jugoszlávia népi tömegei azonban nagyon is jól látják, hogy e mögött a szolgai hajbó. kolás mögött mi rejlik. A jugo­szláv dolgozók erősítik harcukat a fokozott gyarmati kizsákmá­nyolás, a véres fasiszta rend­szer ellen. Terror alatt sínylődik a jugoszláv ifjúság Az alábbi levél a jugoszláv ' emigránsok Nova Borba című lapjában jelent meg és a levelet a beranei gimnázium diákjai írták. Mi, a beranei gimnázium ta­nulói tanúi vagyunk azoknak a véres eseményeknek és hallatlan kegyetlenkedéseknek, amelyeket Tito bandái hajlanak végre a mi járásunkban. Aa utóbbi hét évben meg", gyilkolták, megkínozták legked-1 vesebbjeinket, szüleinket, testvé­reinket. barátainkat. Legtöbbünk hozzátai-tozói börtönökben és koncentrációs táborokban síny- j lödnek. Lakásainkat kifosztották, élelmezésünk oly nyomorúságos, hogy emiatt nagyon sok diáktár­sunk megbetegedett. A terror hulláma ebben a já-1 rásban, — ahol tavaly október­ben és novemberben a lak0sság7 nak mintegy kétharmadát meg­ölték — ami gimnáziumunkat is elérte. Letartóztattak és elhur­coltak 8 tanárt és 50 diákot. Az orosz nyelv egykori tanárát, a kommunista Vladimír Harinovi- csot a letartóztatás alkalmával megsebesítették, Leposzova Mics- vics tanárnőnek pedig kitépték a haját. Őket a többi letartózta­tott tanárokkal együtt börtönbe vetették és azóta sem kaptunk bírt felőlük. Letartóztatták a legked ve-: sebb elvtársunkat, a középiskolás’ ifjúság vezetőjét. Rados Bojiesi- cset és még sok elvtársunkat, akik közül a legtöbben a felsőbb osztályokba jártak. Köztük van­nak Babovics Dumilov, Sesepa- novics Mllutin. Nulatevics Jova, Zakovics Radoszva, akinek a bátyja-a partizán harcokban esett el, Rqjkovics Novak. Milacsics Vlado, akinek az apja partizán volt és hősl halált halt, Hadzsics Szabahadin, Johanovics Dimitri- je és Vukics Miomir. Legtöbbjük sorsáról azóla sem hallottunk semmit. Úgyszólván mindennapos do­log, hogy az előadások alatt meg­jelenik az iskola előtt az UDB autója és ilyenkor valamelyik osztályba bemegy a pedellus és kihív egy-egy diákot azzal, hogy ,.az igazgató hívatja“. A diák elmegy és soha többé nem tér vissza, hiszen már a folyosón várnak rá az UDB-pribékek. Mint igazi fasiszta go­nosztevők, az udbésok gyakran betörtek iskolánkba és ránkirá- nyított fegyverrel azt az utasí­tást adták, hogy üldözzük és ke­ressük a szökésben lévő kotmnu nislákat. így akarták velünk iil- döztetni a mi ifjúsági vezetőn­ket, Bojisics elvtársat is- A litó- isták fenyegetései ellenére meg­szöktünk, de akik nem tudtak kibújni az udbésok gyűrűjéből, azokat egészen Tutarinig, C0—70 kilométerre hajtották, hogy ül­dözzék a szökevényeket. így csi­náltak sok diákkal, Novek Ze- kics, a járási bizottság szervező titkára utáni hajszában is. így egyesek közülünk tanúi voltak a kiváló harcos-forradalmár bálá­iénak, aki Popovics kommunis­tával együtt hősiesen harcolt a titóista gonosztevők ellen és eb­ben a harcban megölt 7 udbést, míg a túlerő őt is leterítette. A titóista fasiszta propa­ganda. mely állandó anyaga az iskolai „oktatásnak”, nem tud bennünket megfertőzni. Bojkot- táljuk a .titóisták egyik legfon­tosabb tantárgyát, a katonai ki­képzés óráit, mert tadjuk, hogy a Szovjetunió és a béketábor el­len akarnak bennünket felhasz­nálni. Sem a terror, sem a bű­nös fasiszta propaganda nem fog minket letéríteni a gyilkosok, fa­siszták és kémek elleni harc út­járól. A beranei gimnázium diákjainak csoportja■ Nekünk, assseonyoknak. többet kell taimlniuuk A Magyar Tudományos Aka­démia az elmúlt napokban ün­nepelte 125 éves fennállását. Nekünk, asszonyoknak is többet kell azzal törődnünk, hogy ma­gunkévá tegyük, biztokunkba vegyük a tudást. A tudás ha­talom, a tudás erőt jelent. A múltban szívesebben vették, ha nem tanultunk. Tanulásunk meg. akadályozására egész sor gátat emeltek. Ma már könnyen hoz­zájuthatunk a tudományos könyvekhez? Ezért emlékezünk mi, asszonyok is, szeretettel a Magyar Tudományos Akadé­miáról, annak nagy ünnepéről, mert a tudomány is ma már a miénk és gyermekeinké. Gyermekeink számára nyitva állának az iskolák kapui. Ked­vük és tetszésük szerint ott folytathatják tanulmányaikat, ahol nekik tetszik. Tudjuk, hogy ezt a boldog örömet a Szovjet­unió felszabadító harcának és Sztálin elvtársnak köszönhet­jük. Babity Ferenené, Baja, MNDSz-népnevelő hogy az újságba izánl hirdetéseiket mindig a megjelenés e óit való lao tóP-ie szíveskedjenek te adni, Növekvő érdeklődés kíséri Gorán a délszláv anyanyelvű kulturmunkái­Garán a Délszláv Szövetség kul- túrházának faliújságján egy levél büszkélkedik. A délszláv anya­nyelvű kultúrcáopprt 13 tagja ígé­ri. hogy Zala- és Vas-megye dél­szláv lakta községeiben kultúr- munkájával azon lesz, hogy a po- litika| ,és gazdasági eredmények mellett a kultűrvonaion is erő­sítse népi demokráciánk szocializ­must építő munkáját. A délszláv anyanyevű ikultúrcso- port vezetője Stipán Kubatov, aki­nek lelkes szervező munkája a Kultúrcsoport nagy sikerét ered­ményezte november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén. Mohácson. Most a cso­port kul1 úrmunkájának cudig elei t eredményeit igyekszik tókozni, hogy a népi és nemzeti sajátossá­gok ápolásán kívül megismertesse Zala. és Vas-megye délszláv lakta községeinek dolgozóit a szovjet és a haladó irodalom legremekebb al­kotásaival. Garán a délszláv anyanyelvű kultúrmunka a délszláv anyanyel­vű lakosság mind nagyobb töme­geit vonja be a megrendezett Szabad Föld Téli Esték előadása­ira. valamint ia Szülők Iskolájára. A Szabad Föld Téli Esték eddig megtartód négy előadásán közel 1000 délszláv anyanyelvű hó'lgató vett részt. Az estéken magyar és délszláv nyelven tartanak i.meret. terjesztő előadásokat, a dolgozó nép egyre fokozódó érdeklődése mellett. A Szülők Iskolája mjnceti csütörtök esti összejövetelén rogy figyelemmel, hallgatják az előadá­sokat, mert a község délszláv anyanyelvű dolgozói tudatában vannak annak, hogy tanulásukkal, ismereteik további kiszélesítésével magUk is segítőivé válnak az is­kola eredményeinek fokozásában, gyermekeik tanulmányi eredmé­nyeinek növelésében. A délszláv anyanyelven folyta­tott alapfokú politikai iskola kere- tej szűknok bizonyulnak. A garaj délszláv anyanyelvű dolgozók ia. nulási vágyát bizonyítja az js, hogy egyedül a Vörös CsiUag-tef- melőszövetkozeti csoportból hár­man is jelentkeztek továbbtanu­lásra, hogy szakmai és elméleti továbbképzésükkel segítsék hozzá csoportjukat az újabb eredmények eléréséhez. Josip Krjcskovics, Sti­pán Kricskovics, Maxó Lovrity, z Vörös Csillag-termelőszövetkezet tagjai megfogadták, hogy mind­azt, amit tanulásuk során a maguk szakmai és elméletj tudásuk foko­zására elfognak sajátítani, haza­térve, dolgozótársaik körében is tudatosítani fogják, mert mint mondották, az elméleti és szakmaj tudás elengedhetetlen feltétele szo­cializmust építő munkánknak. A Mfsjn I-sö körzet DISz-fiataI jal megválasztották áj vezetőségüket Baján az I. körzet DISz-fia- t áljai teljes számmal felvonul­tak, hogy megválasszák szer­vezetük új vezetőségét. Az ifik várakozásteljes izgalommal néz­tek a választás elé, mert meg­értették Rákosi elvtárs október 27-i beszédéből, hogy eddigi munkájukat csak akkor tudják sikerre vinni és továbbnövelni, ha azokat szilárd alapokra he­lyezik. A békéért folytatott harc több és jobb munkát, szilárdabb helytállást követel ezért a fia­taloktól is. Az új vezetőséget választó DISz-taggyülésen az ifik hozzá­szólásaikban rámutattak mind­azokra a hibákra, melyek ed­dig gátlói és akadályozói voltak munkájuknak és növekvő ered­ményeiknek. A legnagyobb hi­ba,— hangsúlyozták a fiatalok, az, — hogy a régi vezetőség el­szakadt a Párttól. Nem fordí­tottak kellő gondot az új tagok nevelésére. Nem vonták be az új tagokat kellően a munkába, A felszólalások építő kritikája megmutatta az utat is, melyen a bajai I. körzet DlSz-ifjúságá- nak haladnia kell. Erősnek kell lenni szerve­zetének, erős pedig csak az a szervezet lehet, ahol meg­van a fegyelem. Ezért legszükségesebb teendő a fegyelem megszilárdítása. Az oktatás minél szélesebb alapokra való kiterjesztésével pedig az ifjúság elméleti színvonalát kell növelni. A hibák és hiányossá­gok felsorolása során Gyurity elvtársnő például arra is rá­mutatott, hogy a volt vezetőség nem dolgozott együtt a tagság, gal. A DISz I. körzeti vezető­ségének munkája kampányszerű volt. A fellendülést lanyhulás követte. Nem volt meg a szer­vezettségnek az az átfogó ere­je, mely a fiatalok soraiban az elért eredményeket állandósíta­ni, illetve fokozni tudta volna. A hibák feltárása után a régi vezetőség lemondott és a jelölő bizottság javaslata alapján a tagság nagy lelkesedéssel tit­kárának Slezák Mária elvtárs- nöt választotta meg. A hozzá­szólások kifejezést adtak annak, hogy Slezák Mária elvtársnü eddigi jó munkája biztosítéka annak, hogy a hibák és hiányos­ságok kiküszöbölésével az I. körzeti DISz-szervezetet mozgó­sítani tudja harci feladatainak teljesítésére, gzévald József elv­társ a körzet párttitkára ígére­tet tett, hogy a pártszervezet a jövőben nagyobb súlyt fog he­lyezni a fiatalokkal való foglal­kozásra. Pech tier elvtárs pedig rámutatott azokra a felada­tokra, melyekre a fiatalok munkája és lendülete vár a szocializmus építése során. Az I. körzet DISz-fiataljai az új vezetőségválasztő taggyűlés után megfogadták, hogy kikü­szöbölik eddigi lazaságukat és eltökélt elhatározással, munká­juk fokozásával erősítik a béke­frontot, mely számukra jelentő­sebb itt, a határszélen, a há. borúra uszítok acsarkodó kém- bandájának, Titóéknak közeié­ben. Félegyházi munkás levele a havibérezésről — Én, a gépgyár egyik dolgozója, a, havibére,zésről a követke­zőket mondhatom: Nekünk, munkásoknak, a havibéreséssel sokkal jobb lesz, mert egyszerre több pénzt kapunk és ezáltal nagyobb mennyiségben tudunk vásárolni. Bizony eddig, ha munkásruhái akartunk venni, akkor hetekig kellett a P' nzf félrerakni. Most már a havi bérfizetéssel ez megszűnik, mert egyszerre kapjuk a pénzt és azt veszünk, amit akarunk, legyen az drágább darab is. Vagyis egyszóval gazdaságosabban élhetünk. Meri az mindenki előtt világos, hogy több pénzzel könnyebb gazdálkodni. Hlvtársi üdvözlet tel: Horváth •József, a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozója. Tito és bandája pídáspénxért könyörög] ■' bűnös tetteiért

Next

/
Thumbnails
Contents