Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-10 / 206. szám

I Of

Az elmélet kérdése elválaszthatatlan a gyakorlattól. — Az állami fegyelem megszilárdításával a begyűjtés sikeréért. — Válasz a „Vasárnapi le.vél”-re. — Orgovány községben elszakadt a DEFOSz a tömegektől

V. évfolyam, 206. szám

Ára 50 fillér

itOat

t/M

1950 december 10, vasárnap

A lí, Béke világkongresszus

:n.gy lépéssel vitte előbbre a békéért folytatott nemzetközi harc ügyét. Az ott született határozatok, a Világkongresszus kiáltványa az összegyűlt nyolcvan nemzet részvevőin, béke-- harcosain keresztül eljutott a« öt világ1 rész minden népéhez, harcra mozgósította őket, harcra a feneketlenül aljas és gy ülölköd ő imperializim-ussad szemben; harcra a kapitalista országokban, a gyúr ina tokon az embertelen kizsákmányolás ellen, harcra azért, hogy béke legyen a világ népeinek. A határozat minden szava tiltakozás a második világháború megismétlődése ellen, tiltakozás az ellen, hogy ne legyen másutt is Korea: asszonyok, gyermekek gyilkolása, élve eltemetése, de ugyanakkor harc azért is, hogy a koreai háború befejeződjék az imperialisták vereségével.

A Világkongresszus határozata és ezzel kapcsolatosan a népek százmillióinak tiltakozása semmiképpen sem úgy értékelhető, hogy ez „felesleges beszéd“, „nem mi döntünk benne“, mert nyilván kinek másnak lehet ez célja, mint az ellenségnek, amely demobildzál- ni akarja a tömegeket, olyan szemüveget alkar látásuk elé tenni, amely elhomályosítja a valóságot. A népek — és a miénk is — tiltakozása egyértelmű azzal, hogy harcolnak az ellenség gazságai elten, sztrájkolnak, megtagadják hadiár vágsz áll ítmá rí yok berakását, Jugoszláviában a hazafias vasutasok kisiklatják az amerikai 'fegyverekkel megrakott vonatszerelvényeket; magasabb bért, kenyeretadó földet követelnek az olasz parasztok: a népi demokratikus országokban leleplezik a kuílákok, volt gyárosok, az egyházi reakció, jobboldali szociáldemokratáik gazdasági és politikai spekulációk és — mint a mi országgyűlésünk is — békevédekni törvényt hoznak létre. Aki háborúra számít- gat, aki újra korbácscsattanást akar hallani « munkások és parasztok bőrén, azok ellen törvényt kell hozni: lássa ország-világ, hogy mi megvédjük a békénket és nem is akárhogy, hanem harcosan, úgy, hogy az ellenségre újabb és újabb csapást mérünk.

Az imperializmus gaz alsjias- kodása nem ismer határt. Az űzlek számítás, a trösztvezéreik niülliárd-hajszája figyelembe sem veszi az emberi életek millióit. Atom;- és bafktériuimhábo- rúo törik a fejüket, ügyet sem vetve arra, hogy növekszik a nyomor az Egyesült. Aülamok- Inn, de az összes kapitalista ill.linókban. Kémkedésre, ügynökök, sp iónok fenntartására hatalmas dollármilliók mennek el, iá sem gondolva arra, hogy temérdek a teljes és a részleges m 11 n-kan fflküttí. WaßhifiStoinh'a.tt,

BEKEHARC FELADATAI A FALUN

a Koreáiban harcoló katonák hozzátartozóinak ezrei követelik, hogy engedjék haza férjeiket, apjukat, gyermeküket, szereltüket, de a Fehér Ház hatalmasai ez-t figyelembe sem véve, még tovább akarják terjeszteni a háború lüzét. Pediig bármennyire is síiket fülekre talál az imperial istáknál a-z emberiség halai mais békevá.gya és báwnenyire atomfegyver és halállal fenyegetődzés erre mindig a feleltet, a békéért folyó harc feltartóztathatatlanul növekszik s a béke legyőzhetetlen zászlaja alá egyre újabb és újabb harcosok állnak.

Az emberiség nem akar háborút, .halált, éhséget éis jogi-osztottságot. Az emberiség szabadságot, boldogságot akar. Éppen ezért követeli a világ dolgozóinak sohszázmifiás harcos tömege a béke elten összeesküvőktől: „Szüntessék he a háborús előkészületeket 1 Békét a világ népeinek!“

A va rsói Békeviláglkong rész - szus megszabta a feladatokat a bókehairc terén. Mit jelent ez? Azt, hogy vannak mais feladataink és ezenkívül még a béke- harc is? Semmi esetre sem! A békéért folyó harc annyit jelent, hogy mint legfőbb, mindenekelőtt való cél érdekében mozgósítjuk minden erőnket, hogy ténylegesen erősítsük a békéért folyó harcot. A békéért folyó harc mi lehet más számunkra, mint a jó munka, a helytállás munkahelyünkön, az éberség, az ellenség működésének figyelése, leleplezése, a fegyelmezettség, pontosság. Már sok szó esett erről a kérdésiről, de az a tapasztalat: nem lehet elóg sokat erről az összefüggésről beszélni. Igen sokan — bár mind kevesebb a számuk — hajlamosiak a munkájukat úgy végezni, mint ami tértől és időtől független, aminek nincs semmihez közé. Ezek nem értik meg, hogy a béke kérdése nem egynéhány cmbeír .akaratától függ, nem is jámbor emberek óhaja, hanem hatalmas dolgozó midi ók harcos vágya, amelyért küzd, melynek érdekében győzelmeket ér el, gyengíti a kapitalizmust, vereséget mér az ellenségre. Ráolvasással, szeren- cséré-varassal mit sem lehet elérni. Csak egy megoldás va.n: a tömegek aktiv bckcharcával kikényszeríteni a békét, újabb tömeggyilkolás megakadályozását.

A békeharc erősödésének egyik igen fontos előfeltétele az, hogy olyan rétegeket, olyan tömegeket vonjunk bele, akik bár egyetértenek a békés élettel, de nem tanultak még meg ' harcolni érte. Fajra, nemzetiségre, nemre, ••teäekezabre tekintet nélkül, minden dolgozó le- I gyen a békéért folyó harcnak a táborában. Ez a mi országunkra, a mi megyénkre is váró nagy feladat. Vájjon minden dolgozó ember a megyénkben kivette-e úgy a részét a békéért folyó harcból, mint amennyire gyűlöli a háborút, mint amennyi bajt, kért, szomorúságot, anyagi veszteséget okozott neki a háború. Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren van még mit tenni. Ezt a munkát a felvilágosítás vonalán keli elvégezniMinden egyes dolgozó ember, ha nem vesz részt a békebairc nagy munkájában, hiányzik

onnan, de ha katonája annak, akkor igen nagy nyereség, segítség. Van-e oka egyetlen dolgozó embernek arra, hogy ne miniden rtejóvel harcoljon egy újabb háború veszélye elleu? Erre a kérdésre mindenütt „nincs“ lenne a felelet. És mégis, ha a feladatok elvégzésének tükrében nézzük meg a békéért folyó harcot, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy nem mindenült folyik jó munka, sok a fegyelmezetlenkedés, sok a mulasztás, az ébertelenség, nem folyik kellő ütemben a ter- ménybegyüjtés, a mélyszántás, a termelési szerződések kötése sem. Mit jelent a mi számunkra az, hogy újabb harcosokat vonjunk be a békeharc arc vonall ába? Azt, hogy a fegyelmezetlen k ed ők et fegye lmezet té tesz- szük; hogy a mélyszántásban késlekedőnek megmagyarázzuk a munkája fontosságát és minder bizonnyal el fogja végezni azt; hogy mind több dolgozó paraszt teljesíti terménybegyüj- ■tésd kötelezettségét, hogy újabb és újabb dolgozó kis- és középparasztok kötnek termelési szerződést. A mi békeharcunk akikor nem szó, hanem harc, ha az ugar helyett mélyszántás feketéjük, ha a termelési szerződésit egy-egy község lejegyezte, vagy túljegyezte, ha a raktár rabban gyűlik a termény.

A megyei pártbizottság felhívására a tegnapi napon az egész megyében begyűjtési nap volt, a mai napon szerződéskötési nap van. íme az alkalom, bogy dolgozó parasztságunk, illetve közülük azok. akik még nem teljesítették kötelezettségüket, akik még nem kötöttek szerződést, mindemnek eleget

Jelentés a megyei pártbizottság felhívásának eredményeiről

Megmozdultak a kiskőrösi és a félegyházi járások dolgozó parasztjai, hogy teljesítsék hazafias

kötelességüket

A kiskőrösi járásban a legutóbbi kimutatás szerint a kenyér- gabonabegyíijtc&ncl 83.3 százalékot értek el. A takarmánybegyűj- tés valamivel jobban állt. Itt mindössze 6 százalék hiányzott a 100 százalékból.

A kukoricabegyűjtés frontján a járás nem dicsekedhet eredménnyel. Az előirányzott mennyiségnek aljg a tele folyt be a gyűjlőraktárakba. A burgonyánál még rosszabb a helyzet. jtf az előirányzott nieny- nyiségnek mindössze egynegyede került a földmüvcssiö- vetkezetekhez.

Az egész járásban vontatottan ment a begyűjtés. A kiskőrösi járás a szerződéssé« lermeléjfótés- uél az élenjár. A megye lobbi járásait megelőzte. Hogy a begyűjtésnél js hasonló eredményeket érhessenek el. a járási pártbizott■tegyenek, amivel nemcsak egv gazdasági feladatot végeztek e . hanem teljesítették hazafias,

' becsületbeli kötelességüket, teljesítették a békeharc egy feladatát. Volgozó parasztságunknak világosan látnia kell, hogy a nemzetközi helyzet éleződik s azt, hogy ilyen körülményei: között az ország gazdájára: o 1dolgozó népre fokozott felelős- ! ség hárul. Magunkról van szó, • magunk országának, városának, falujának, háztájának a védelméről, nem az urakról. Róluk legfeljebb csak annyi, hogy 'kíniéteilenül harcolunk ellenük. Azt szokták mondani: „úgy vigyázz rá, mintha a tipd tenne“. ’ Nekünk azt hall tennünk, úgy kell dolgoznunk, hogy a miénket, az országunkat, az eddigi nagy eredményeinket még tovább növeljük, hogy minden .még inkább a miénk legyen.

A md országunk épülését, » szocializmus megvalósulását a.z ötéves terv irányítja. A terv minden emberre fel van bontva, kiniek-kinek a képessége szerint jut belőle, de a»t el is kell végezni. Gondoljuk él, ha a dolgozók milliói a terv feladatait csak feléből, harmadából végeznék, juthattunk volna-e ilyen hatalmas, mérföldé« léptekkel előre- Nyilvánvalóan- nem. Elmaradtunk volna és ennék egész dolgozó népűink viselné minden következményét. Do nálunk nem így történt. A mi dolgozó népünk nagy többsége megértette, hogy a tervbeli vállalt nagy feladatok érte vannak, hogy minden, amit fegyeí- mezetten elvégez, önönmagá- nafc, a hozzá hasonló minden dolgozó embernek, tehát az egész országnak haszon. De egészen biztosan, ha a tervié- gyelem tovább szélesülne, akkor még nagyobb eredmények .lennének. Ha dolgozó parasztjaink valamennyien elvégezték volna már a mélyszántást, min t pl. a bácsalmási járásban, akkor a most lehullott bő csapadékból mennyi nedvesség raktározódott volna cí a következő esztendőre, esetleg csapadék- szegény nyárra. A termelésit szerződések megkötése, a ler- menyek beadása fontos tartozékai a tervünk végrehajtásának, annak, hogy' a végrehajtásban ne legyen fennakadás, hanem gördülékeny, gyors legyein a munka a még nagyobb eredményekre alapot adó.

A nemzetközi helyzetből mindenkinek te kell vonni a maga számára a következtetéseket és ennek legyen fokmérője a jó munka, a kötelezettségek teljesítése. A felvilágosító műn., kának ezt kell elsősorban tudatosítania. Minden dolgozó jó munkájával tegyen a békének} harcosa.

ság a megyej pártbizottság felhívása nyomán minden községben új lendületet adott a begyűjtési mozgalomnak.

A járásj pártbizottság kiértékelte a begyűjtést és megállapította, hogy legnagyobb a hiányosság a népnevelők fel- világosító munkája területén. Éppen ezért a döntő harcot erre a területre helyezték át. Osszevcnt- értekezletet tartottak Kiskörösön, ahol a tömegszervezetek, a tanács és a községek, párttitkárai vetlek rész*. Gál üóza elvtárs mintegy 100 aktíva elölt ismertette a begyűjtés jelentőségét és felkérte őket. hogy visszatérve községükbe, a- megyei pártbizottság felhívása értelmében kövessenek el mindent,, hogy a kiskőrösi járás-' ban győzelemre vigyék a begyűjtést. ,

Az élen Császártöltés halad, I

Eddig már háromszor annyi takarmánygabonát gyűjtöttek össze, mjnt amennyi az előirányzat.

Akasztó azért harcok hogy elérje a 100 százalékot. Soltvadkert pe- í dig azért, hogy túlteljesítse az ‘ előirányzatot. A kukoricabegyűjtés- 1 nél Kecel, Csengőd és Páhi arról 1 jelentenek, hogy szombaton elérjk u 100 százalékot.

A kiskunfélegyházi járásban is megmozdult a dolgozó parasztság. Ebben a járásban különösen tok a behozni való a kukoricabegyüj'és területén. A hét elején közel 000 vagon volt a hátralék.

Ebből alig egyhetede gyűlt te az elmúlt héten.

De még rosszabb a ívlyvet a kis—

' kunhalasi járásban, allot a hé*

I ioiyamán a 156 vagonos. halrajéiból mindössze egy vagon k‘ rü!t beadásra.