Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-10 / 206. szám

I Of Az elmélet kérdése elválasztha­tatlan a gyakorlattól. — Az állami fegyelem megszilárdítá­sával a begyűjtés sikeréért. — Válasz a „Vasárnapi le.vél”-re. — Orgovány községben elsza­kadt a DEFOSz a tömegektől V. évfolyam, 206. szám Ára 50 fillér itOat t/M 1950 december 10, vasárnap A lí, Béke világkongresszus :n.gy lépéssel vitte előbbre a békéért folytatott nemzetközi harc ügyét. Az ott született ha­tározatok, a Világkongresszus kiáltványa az összegyűlt nyolc­van nemzet részvevőin, béke-- harcosain keresztül eljutott a« öt világ1 rész minden népéhez, harcra mozgósította őket, harcra a feneketlenül aljas és gy ülölköd ő imperializim-ussad szemben; harcra a kapitalista országokban, a gyúr ina tokon az embertelen kizsákmányolás el­len, harcra azért, hogy béke legyen a világ népeinek. A ha­tározat minden szava tiltakozás a második világháború megis­métlődése ellen, tiltakozás az ellen, hogy ne legyen másutt is Korea: asszonyok, gyermekek gyilkolása, élve eltemetése, de ugyanakkor harc azért is, hogy a koreai háború befejeződjék az imperialisták vereségével. A Világkongresszus határoza­ta és ezzel kapcsolatosan a né­pek százmillióinak tiltakozása semmiképpen sem úgy értékel­hető, hogy ez „felesleges be­széd“, „nem mi döntünk ben­ne“, mert nyilván kinek más­nak lehet ez célja, mint az el­lenségnek, amely demobildzál- ni akarja a tömegeket, olyan szemüveget alkar látásuk elé tenni, amely elhomályosítja a valóságot. A népek — és a miénk is — tiltakozása egyér­telmű azzal, hogy harcolnak az ellenség gazságai elten, sztráj­kolnak, megtagadják hadi­ár vágsz áll ítmá rí yok berakását, Jugoszláviában a hazafias vas­utasok kisiklatják az amerikai 'fegyverekkel megrakott vonat­szerelvényeket; magasabb bért, kenyeretadó földet követelnek az olasz parasztok: a népi de­mokratikus országokban lelep­lezik a kuílákok, volt gyárosok, az egyházi reakció, jobboldali szociáldemokratáik gazdasági és politikai spekulációk és — mint a mi országgyűlésünk is — békevédekni törvényt hoz­nak létre. Aki háborúra számít- gat, aki újra korbácscsattanást akar hallani « munkások és parasztok bőrén, azok ellen törvényt kell hozni: lássa or­szág-világ, hogy mi megvédjük a békénket és nem is akár­hogy, hanem harcosan, úgy, hogy az ellenségre újabb és újabb csapást mérünk. Az imperializmus gaz alsjias- kodása nem ismer határt. Az űzlek számítás, a trösztvezéreik niülliárd-hajszája figyelembe sem veszi az emberi életek mil­lióit. Atom;- és bafktériuimhábo- rúo törik a fejüket, ügyet sem vetve arra, hogy növekszik a nyomor az Egyesült. Aülamok- Inn, de az összes kapitalista ill.linókban. Kémkedésre, ügy­nökök, sp iónok fenntartására hatalmas dollármilliók mennek el, iá sem gondolva arra, hogy temérdek a teljes és a részleges m 11 n-kan fflküttí. WaßhifiStoinh'a.tt, BEKEHARC FELADATAI A FALUN a Koreáiban harcoló katonák hozzátartozóinak ezrei követe­lik, hogy engedjék haza fér­jeiket, apjukat, gyermeküket, szereltüket, de a Fehér Ház hatalmasai ez-t figyelembe sem véve, még tovább akarják ter­jeszteni a háború lüzét. Pediig bármennyire is síiket fülekre talál az imperial istáknál a-z emberiség halai mais békevá.gya és báwnenyire atomfegyver és halállal fenyegetődzés erre min­dig a feleltet, a békéért folyó harc feltartóztathatatlanul nö­vekszik s a béke legyőzhetetlen zászlaja alá egyre újabb és újabb harcosok állnak. Az emberiség nem akar há­borút, .halált, éhséget éis jog­i-osztottságot. Az emberiség szabadságot, boldogságot akar. Éppen ezért követeli a világ dolgozóinak sohszázmifiás har­cos tömege a béke elten össze­esküvőktől: „Szüntessék he a háborús előkészületeket 1 Békét a világ népeinek!“ A va rsói Békeviláglkong rész - szus megszabta a feladatokat a bókehairc terén. Mit jelent ez? Azt, hogy vannak mais felada­taink és ezenkívül még a béke- harc is? Semmi esetre sem! A békéért folyó harc annyit je­lent, hogy mint legfőbb, min­denekelőtt való cél érdekében mozgósítjuk minden erőnket, hogy ténylegesen erősítsük a békéért folyó harcot. A béké­ért folyó harc mi lehet más számunkra, mint a jó munka, a helytállás munkahelyünkön, az éberség, az ellenség működésé­nek figyelése, leleplezése, a fe­gyelmezettség, pontosság. Már sok szó esett erről a kérdésiről, de az a tapasztalat: nem lehet elóg sokat erről az összefüggés­ről beszélni. Igen sokan — bár mind kevesebb a számuk — hajlamosiak a munkájukat úgy végezni, mint ami tértől és idő­től független, aminek nincs semmihez közé. Ezek nem értik meg, hogy a béke kérdése nem egynéhány cmbeír .akaratától függ, nem is jámbor emberek óhaja, hanem hatalmas dolgozó midi ók harcos vágya, amelyért küzd, melynek érdekében győ­zelmeket ér el, gyengíti a ka­pitalizmust, vereséget mér az ellenségre. Ráolvasással, szeren- cséré-varassal mit sem lehet el­érni. Csak egy megoldás va.n: a tömegek aktiv bckcharcával kikényszeríteni a békét, újabb tömeggyilkolás megakadályozá­sát. A békeharc erősödésének egyik igen fontos előfeltétele az, hogy olyan rétegeket, olyan tömegeket vonjunk bele, akik bár egyetértenek a békés élet­tel, de nem tanultak még meg ' harcolni érte. Fajra, nemzeti­ségre, nemre, ••teäekezabre tekin­tet nélkül, minden dolgozó le- I gyen a békéért folyó harcnak a táborában. Ez a mi orszá­gunkra, a mi megyénkre is váró nagy feladat. Vájjon min­den dolgozó ember a megyénk­ben kivette-e úgy a részét a békéért folyó harcból, mint amennyire gyűlöli a háborút, mint amennyi bajt, kért, szo­morúságot, anyagi veszteséget okozott neki a háború. Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren van még mit tenni. Ezt a mun­kát a felvilágosítás vonalán keli elvégezni­Minden egyes dolgozó ember, ha nem vesz részt a békebairc nagy munkájában, hiányzik onnan, de ha katonája annak, akkor igen nagy nyereség, se­gítség. Van-e oka egyetlen dol­gozó embernek arra, hogy ne miniden rtejóvel harcoljon egy újabb háború veszélye elleu? Erre a kérdésre mindenütt „nincs“ lenne a felelet. És mégis, ha a feladatok elvégzé­sének tükrében nézzük meg a békéért folyó harcot, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy nem mindenült folyik jó munka, sok a fegyelmezetlenkedés, sok a mulasztás, az ébertelenség, nem folyik kellő ütemben a ter- ménybegyüjtés, a mélyszántás, a termelési szerződések kötése sem. Mit jelent a mi számunkra az, hogy újabb harcosokat von­junk be a békeharc arc vonall á­ba? Azt, hogy a fegyelmezet­len k ed ők et fegye lmezet té tesz- szük; hogy a mélyszántásban késlekedőnek megmagyarázzuk a munkája fontosságát és min­der bizonnyal el fogja végezni azt; hogy mind több dolgozó paraszt teljesíti terménybegyüj- ■tésd kötelezettségét, hogy újabb és újabb dolgozó kis- és közép­parasztok kötnek termelési szerződést. A mi békeharcunk akikor nem szó, hanem harc, ha az ugar helyett mélyszántás fe­ketéjük, ha a termelési szerző­désit egy-egy község lejegyezte, vagy túljegyezte, ha a raktár rabban gyűlik a termény. A megyei pártbizottság fel­hívására a tegnapi napon az egész megyében begyűjtési nap volt, a mai napon szerződéskö­tési nap van. íme az alkalom, bogy dolgozó parasztságunk, illetve közülük azok. akik még nem teljesítették kötelezettsé­güket, akik még nem kötöttek szerződést, mindemnek eleget Jelentés a megyei pártbizottság felhívásának eredményeiről Megmozdultak a kiskőrösi és a félegyházi járások dolgozó parasztjai, hogy teljesítsék hazafias kötelességüket A kiskőrösi járásban a leg­utóbbi kimutatás szerint a kenyér- gabonabegyíijtc&ncl 83.3 százalé­kot értek el. A takarmánybegyűj- tés valamivel jobban állt. Itt mind­össze 6 százalék hiányzott a 100 százalékból. A kukoricabegyűjtés frontján a járás nem dicsekedhet ered­ménnyel. Az előirányzott mennyiségnek aljg a tele folyt be a gyűjlőraktárakba. A bur­gonyánál még rosszabb a hely­zet. jtf az előirányzott nieny- nyiségnek mindössze egyne­gyede került a földmüvcssiö- vetkezetekhez. Az egész járásban vontatottan ment a begyűjtés. A kiskőrösi já­rás a szerződéssé« lermeléjfótés- uél az élenjár. A megye lobbi já­rásait megelőzte. Hogy a begyűj­tésnél js hasonló eredményeket érhessenek el. a járási pártbizott­■tegyenek, amivel nemcsak egv gazdasági feladatot végeztek e . hanem teljesítették hazafias, ' becsületbeli kötelességüket, tel­jesítették a békeharc egy fel­adatát. Volgozó parasztságunk­nak világosan látnia kell, hogy a nemzetközi helyzet éleződik s azt, hogy ilyen körülményei: között az ország gazdájára: o 1dolgozó népre fokozott felelős- ! ség hárul. Magunkról van szó, • magunk országának, városá­nak, falujának, háztájának a védelméről, nem az urakról. Róluk legfeljebb csak annyi, hogy 'kíniéteilenül harcolunk ellenük. Azt szokták mondani: „úgy vigyázz rá, mintha a tipd tenne“. ’ Nekünk azt hall ten­nünk, úgy kell dolgoznunk, hogy a miénket, az országun­kat, az eddigi nagy eredmé­nyeinket még tovább növeljük, hogy minden .még inkább a miénk legyen. A md országunk épülését, » szocializmus megvalósulását a.z ötéves terv irányítja. A terv minden emberre fel van bontva, kiniek-kinek a képessége szerint jut belőle, de a»t el is kell vé­gezni. Gondoljuk él, ha a dol­gozók milliói a terv feladatait csak feléből, harmadából vé­geznék, juthattunk volna-e ilyen hatalmas, mérföldé« lép­tekkel előre- Nyilvánvalóan- nem. Elmaradtunk volna és en­nék egész dolgozó népűink vi­selné minden következményét. Do nálunk nem így történt. A mi dolgozó népünk nagy több­sége megértette, hogy a tervbeli vállalt nagy feladatok érte van­nak, hogy minden, amit fegyeí- mezetten elvégez, önönmagá- nafc, a hozzá hasonló minden dolgozó embernek, tehát az egész országnak haszon. De egészen biztosan, ha a tervié- gyelem tovább szélesülne, ak­kor még nagyobb eredmények .lennének. Ha dolgozó paraszt­jaink valamennyien elvégezték volna már a mélyszántást, min t pl. a bácsalmási járásban, ak­kor a most lehullott bő csapa­dékból mennyi nedvesség rak­tározódott volna cí a követke­ző esztendőre, esetleg csapadék- szegény nyárra. A termelésit szerződések megkötése, a ler- menyek beadása fontos tartozé­kai a tervünk végrehajtásá­nak, annak, hogy' a végrehaj­tásban ne legyen fennakadás, hanem gördülékeny, gyors le­gyein a munka a még nagyobb eredményekre alapot adó. A nemzetközi helyzetből min­denkinek te kell vonni a ma­ga számára a következtetése­ket és ennek legyen fokmérője a jó munka, a kötelezettségek teljesítése. A felvilágosító műn., kának ezt kell elsősorban tuda­tosítania. Minden dolgozó jó munkájával tegyen a békének} harcosa. ság a megyej pártbizottság felhí­vása nyomán minden községben új lendületet adott a begyűjtési mozgalomnak. A járásj pártbizottság kiérté­kelte a begyűjtést és megálla­pította, hogy legnagyobb a hiányosság a népnevelők fel- világosító munkája területén. Éppen ezért a döntő harcot erre a területre helyezték át. Osszevcnt- értekezletet tartottak Kiskörösön, ahol a tömegszervezetek, a tanács és a községek, párttitkárai vetlek rész*. Gál üóza elvtárs mintegy 100 aktíva elölt ismertette a be­gyűjtés jelentőségét és felkérte őket. hogy visszatérve községük­be, a- megyei pártbizottság felhí­vása értelmében kövessenek el mindent,, hogy a kiskőrösi járás-' ban győzelemre vigyék a begyűj­tést. , Az élen Császártöltés halad, I Eddig már háromszor annyi takarmánygabonát gyűjtöttek össze, mjnt amennyi az elő­irányzat. Akasztó azért harcok hogy elérje a 100 százalékot. Soltvadkert pe- í dig azért, hogy túlteljesítse az ‘ előirányzatot. A kukoricabegyűjtés- 1 nél Kecel, Csengőd és Páhi arról 1 jelentenek, hogy szombaton elérjk u 100 százalékot. A kiskunfélegyházi járásban is megmozdult a dolgozó parasztság. Ebben a járásban különösen tok a behozni való a kukoricabegyüj'és területén. A hét elején közel 000 vagon volt a hátralék. Ebből alig egyhetede gyűlt te az elmúlt héten. De még rosszabb a ívlyvet a kis— ' kunhalasi járásban, allot a hé* I ioiyamán a 156 vagonos. halrajéi­ból mindössze egy vagon k‘ rü!t beadásra.

Next

/
Thumbnails
Contents