Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-09 / 205. szám

A megyei pártbizottság felhívása felrázta a jakabszáilási párt- és tömegszervezeteket

Eddig sokai- ígértek, de keveset nyújtottak

Kilenc nap választ el bennünket a termelési szerződéskötés határidejétől.

Jakabszálláson ennek ellenére nagyon lassan folyik a termeié, sí szerződéskötés. December elseje óta alig emelkedett a százalék. December elsején 20.2 százaléknál tartottak, most 25 százaléknál, bár vannak Jakabszálláson olyan kis. és középparasztok, tanácstagok, akik jó példával járnak élői. Fokozni kell az eredményeket, hogy minden dolgozó paraszt kössön termelési szerződést, tegyenek ők is úgy, mint Pidvjnczki Gyula tanácstag, kilencholdas középparaszt tett. ö egy holdra somkő- ró-t, 800 négyszögölre paradicso. mot, 400 négyszögölre bükkönyzabot, 400 négyszögöl zöldségfélére kötött termelési szerződést. Mint népnevelő is jó példával jár elöl. Eddig 14 holdra köttetett termelési szerződést a dolgozó parasztokkal,

A. középparasztok sem maradnak el a szerződéskötésben. Sándor Imre 10 holdas középparaszt egy hold somkóróra, fél hold napraforgóra és 400 négyszögöl paradicsomra kötött tér. nielési szerződést. Kothencz Sándor 10 holdas középparaszt egy hold napraforgóra, 800 négyszögöl paradicsomra és fél hold kelkáposztára kötött szerződést.

Görög Lajos egyholdas kispa. ranzt 400 négyszögöl napraforgóra és fél hold somkóróra kötött szerződést. — Szalai János- né 5 holdas dolgozó paraszt pe. dig 800 négyszögöl paradicsomra, 400 négyszögöl kelkáposzta, ra és 800 négyszögöl napraforgóra,

Jakabszálláson sok dolgozó paraszt van még, aki még nem kötött termelési szerződést. Mi. ért nem kötöttek? Azért, mert gyenge a felvilágosító munka. Sem a pártszervezet, sem a tömegszervezetek nem nyújtanak kellő támogatást a jakabszállé. sl földmüvesszövetkezetnek.

Maga a párttitkár, Szabó elvtárs sem gondoskodik kellőképpen népnevelőkről. Már több esetben a földmüvesszövetkezet hozzáfordult, hogy adjon népnevelőket a pártszervezet. Szabó elvtárs ezt meg is ígérte. De

még egyetlen egyszer sem jelentek meg a pártszervezet népnevelői.

A községi tanácselnök,, Faddi Pál elvtárs is megígérte a földmüvesszövetkezetnek, hogy a tanács minden egyes tagja részt vesz a termelési szerződés kötésénél, de amikor erre sor került, egyetlen egy tanácstag sem jelent meg.

A jakabszáilási gépállomás vezetőjétől, Vajkovszki Miklós elvtárstól is kért népnevelőket a földmüvesszövetkezet. Vaj- kovszki elvtárs azt felelte:

— Van ugyan 65 dolgozónk, akik résztvebetnének felvilágosító munkában, de mind dolgozik és ilyen munkára embereket adni nem lehet.

Úgy látszik, a jakabszáilási gépállomásnak nem érdeke az, hogy dolgozó parasztságunk kössön termelési szerződést

A tanács a pedagógusokat is felkérte, hogy vegyenek részt a felvilágosító munkában. A nevelők hasonló kijelentéseket tesznek, mint. Tóth Ilona, aki azt mondotta: központi utasítást kaptak, hogy nem végezhetnek népoevelömunkát.

A tömegszervezetek hasonlóképpen járnak el. Úgy látszik, nem tartják döntőfontosságű kérdésnek a termelési szerző, déskötést. Sem a DISz, sem az MNDSz, sem a DEFOSz nem folyik he kielégítően ebbe a munkába.

A megyebizottság felhívása után most tehát az a feladat, hogy a még hátralevő időben mind a pártszervezet, mind pedig a tömegszervezetek aktívan belekapcsolódjanak a termelési szerződéskötés munkájába, hogy vasárnap győzelemre vigyék a szerződéskötést!

A mátéházi állami gazdaság dolgozói lelkes örömmel fogadták az állattenyésztés és takarmány term elés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatot

A mátéházi állami gazdaság dolgozói a minisztertanács ha. tározatát átolvasták, megvitat, ták és azt kitörö lelkesedéssel fogadták. A minisztertanács határozata az állami gazdaságok dolgozói részére az eddiginél jobb teljesítménybérezést léptet életbe. A mátéházi állami gazdaság dolgozói a prémium-rendszer bevezetését és a legjobb dolgozók kitüntetését ügy fogadták, mint a Párt és a kormány újabb megbecsüléséi eddig végzett munkájuk lránt.

A minisztertanács határozata élesen rávilágít a munka megbecsülésére. Állami gazdaságunk dolgozói büszkék arra, hogy ma a dolgozók államában ök vannak arra hivatva, hogy termelő- szövetkezeteinket és az egyéni dolgozó parasztokat a legjobb faj- és tenyészállatokkal ellássák. A dolgozókon kivül vezetőink is büszke örömmel fogadták a határozatot, mert az állattenyésztés fejlesztésével újabb és jelentős lépéssel járulhatnak hozzá a szocializmus építéséhez, ' Nagy örömet okozott gazdaságunkban az a rendelkezés is, mely előírja az egyéni állattartást. A minisztertanács határozatának ez á rendelkezése világosan bebizonyítja, hogy az országban ma már minden a dolgozó népé, az állami gazdaság is tulajdonukat képezi és egyéni állattartásukkal a maguk számára is tenyészthetnek és az állatszaporodás növekedésével jelentős segítséget tudnak majd nyújtani a városi dolgozóknak.

Mi, a mátéházi állami gazdaság dolgozói vállaljuk, hogy a minisztertanács határozatának maradéktalanul eleget fogunk tenni. Szemeink előtt lebegnek Rákosi elvtárs szavai: Miénk az ország, magunknak építjük.

Szőts Antal, Mátéháza

Megyénkben a nők lelkesedéssel jelentkeztek a traktorvezetői tanfolyamokra. Nem egy állami gazdaságban és gépállomáson már nő vezeti a mnnkásosztáJy falusi segítségét, a traktort. A kerekegyház! gépállomáson a női traktoros-brigád munkaver- senyben áll a férfi-brigáddal. A kunmadaras! gépállomáson a legjobb női brigád pedig nagy gonddal képezi az új traktorosokat. A nó'k jó minőségi munkát végeznek. A dolgozó parasztság szivébe zárta őket. — Képünkön Csömör Hándprné, kunmadaras! brigádvezető éppen a műszak átadását végzi. Csömör Sándorué átadja a gépet Abrahám Erzsébetnek, de egyben felhívja figyelmét arra, hogy vigyázzon a gépre, mert még nincs bejáratva. Kunmadarason is a női traktorosok fej-fej mellett küzdenek a férfiakkal a mélyszántás mielőbbi elvégzéséért.

Miért nincs még kellő ellenőrzés a földművesszövetkezeteknél?

* népi demokráciában minden

^ hatalmat a dolgozó nép gyakorol. Tellát figyelemmel kell iennie mindazokra az eseményekre. melyek a dolgozó nép éle tét éa érdekét érintik. Tudnia kell, hogy miként gazdálkodnak az ö, vagyis a közösség vagyonával. Fz még fokozottabban ienná'i földművcs szővet'kézéteinknél, mert ezek a dolgozó r.ép fillérjeiből jöttek létre.

11a figyelemmel kísérjük egyes szövetkezeteink működését, akKpr azt kelj tapasztalnunk, hogy elcg gyakoriak a visszaélések, sikkasztások. Szjnte érthetetlennek látszik, hogy miért fordulnak ezek elő. Rá kell mutálnunk ezeknek okaira. Elsősorban az. hogy Pártunk megkerülésével nem megfelelő embereket állítunk egyes tisztségekbe, vagy pedig — mint legtöbb esetben — Szövetkezeteink vezetősége, vagy tagsága nem veszi elég komolyan Pártunk útmutatását és javaslatait. De mi, ellenőrök is hibát követünk el, mert nem elég körültekintéssel teszünk javaslatot az egyes bolt-, vagy korcstm.kczelők beállításánál.

De ugyanakkor hibásak az ügyvezetők is, mert a szövetkezet irányításába, ha esetleg az igazgatóságot és íelíigyelőbiizoltságot bevonják, nagyon rjtka alkatommal kapcsolják be a szövetkezet tagságát. A szövetkezet vezetősége, ha fel is fed hibákat, azokat nem tárgyalja át a szövetkezet tagságával, ezáltal elszakad a tagságtól. A szövetkezet vezetősége a legtöbb cselben nincsen eléggé tudatában annak, hogy milyen mérhetetlen károkat okoznak, vegy okozhatnak a szövetkezet életében a lelkiismeretlen, sőt sok esetben reakciós egyének.

A megye központok részéről is hibát követtek el azzal, hogy nem gondoskodtak kellő létszámú politikai és szakmai tudással rendelkező, illetve kiképzett boltkezelök- ről. Ha figyelembe vesszük az ed. dig felfedett hibákat, vagy sikkasztásokat, iazt kell tapasztalnunk, hogy a legtöbb cselben ott sikerült ezeket felfedni, ahol a szö- vetikczeM tagság elég éber volt, vagy pedig a szövetkezet vezetősége meghallgatta, illetve kivizsgálta a szövetkezeti tagság észrevételeit, panaszait.

C zövetkezeteink vezetőségé- " nek kicserélése, illetve új- jáválasztása elsősorban éppen azért vált szükségessé, mert az

eddigi vozelöségek nem tariotlák t eléggé a kapcsolatot a szövetkezet tagságával, a feliigvelőbizoit- ságok nem voltak eléggé éberek, nem gyakorolták kellőképpen ellenőrzési jogukat, sőt kötelessé, güket. Természetes, hogy voltak olyan szövetkezetek, ahol a fei- ügyelőbizottság jól működött, meghallgatta a tagság észrevételeit és így sikerült leleplezni a dolgozó nép kártevőit, a dolgozó nép vagyonának eltékozlóit, mint pl- Kis. kunmajsa, LajosmjzSe, Kunbarac-. Páhi, Csengőd, Császártöltés éé más szövetkezeteinknél is. Mindenesetre, ha a felügyelőin rotiság jobban működött volna, akkor korábban sikerült volna leleplezni a dolgozó nép ellen ségeit és nem okozhattak volna (elemes károkat a szövetkezet vagyonában.

Az újonnan választott vezetőség, elsősorban a felügyelőn!rotlság. minden esetben Pártunk útmutatása alapján, annak észrevételeit figyelemben tartva a szövetkezőig tagsággal együtt működve sokkal jobban el fogja látni felelősség- teljes munkáját. A most következő téli időszak sok lehetőséget nyújt szövelikezeteink vezetősége számára az elméleti továbbképzésre, mert csak kellő elméleti tudással felvértezve tud harcolni a nép ellenségeivel szemben. Szövetkezeteink vezetősége mindenkor legyen figyelemmel a dolgozó nép, a szövetkezeti tagság panaszaira. Természetes az, hogy ezek nagy tömegüknél fogva sokkal jobban észreveszik a hibákat, mint a k isi ét számú vezetőség. Figyelembe kel! venni minden eset. ben ezeknek panaszait, de ugyanakkor felül is kell vizsgálni a panaszokat. hogy mennyire helyi- áilóaík,

Szövetkezeteink a köve’kezó évben még fokozottabban belekap, csolódnalk a tervgazdálkodásba. Kormányzatunk lehetővé tette szövetkezeteink pénzgazdálkodásának új alapokra való helyezését az új. pénzforgalmi rendszer bevezetésével. Tehát fokozottabban kel! vigyázni minden fillérre, nemcsak azért, mert az államhatalmi szervek ezután még szigorúbban felelősségre vonnak, hanem mert a dolgozó nép filléreiről van szóSzenfgyörgyi Zoltán, ellenőr

Súlyos ítélet Bujdosó Pál ügyében,

aki cselekményeivel veszélyeztette közellátásunkat

a fáit nem a megfelelően leemelte, j ezért súlyos kárt okozott nemzeí- ! gazdaságunknak, amely a következő évi termésre is kihatással lesz.

íme, mindezeket Bujdosó Pál tkö- , vette el. A dolgozó tlép igazságszolgáltatása azonban leleplezte ezt a gazembert. A kecskeméti államügyészség 10 hónapi börtönre, 5 évi hivatali és politikai j jogvesztésre és 5000 forint va- I gyoni elégtételre ítélte.

I rakta. Ezt azután az állatai és , I férgek nagyrészben elpusztították.

Tanyája mellett a 16—18 mázsának megfelelő szénamenny séget nem megfelelően rakta foglyába, nanem csak apró kazlakba. Ennek az lett az eredménye, hogy a szé- | namennyiség 40 százaléka megro- ' badt, 50 százaléka pedig megpené- szeaett. A földjéről a napraforgót, valamint a do-hányszárat rém ! szedte le ős még a mai napig sem takarította be. Szénabeszolgállatá- sának sem tett eleget, gvümólcsA kecsekemétj államügyészség december 7-én tárgyalta Bujdosó Pál lajosmjzsei kulik bűnügyét.

• Ez a gazember a szabotáíások egész sorozatát követte cl. Euj- dosó Pál bűnügyének tárgyalása, jsor lelepleződött a l.ulák igazi arca.

Már évek óba károsította népgazdaságunkat. Mint doigo/ó né. pünk ádáz ellensége, minden cselekedetével az imperialista háborús aszútokat támogatta.

Nézzük csak, mit is követett el népünk. eme ádáz ellensége. Az ösz- sres földingatlana a relevígével együtt 49 kát. hold és 800 négyszögöl. Állandóan alkalmi murixá- sQkkial dolgoztatott. Ezeket robotba hajtotta, vagyis szántáséi igauzsorával dolgoztatott velük. Min-' den alkalmat megragadott, hogy munkásait ingyen dolgoztassa. A gazdaságát mégis „elhanyagolta1*. Jószágai állandóan a vetésen voltak, nem voltak elzárva és így szabadon garázdálkodhattak. Nagyobb területen a burgonyát nem szedte fel és rz még november hó

26-án is a lcklnon volt. Burgomy,- iérmésének 62 szú á'ékát a disznók kitúrták a földből. Tengeri termésének egy részét nem törte te hanem azt a számi együtt i .- xág'a, majd a tanvciörül kúfba

A bajai megyei bíróság szigorú ítéletet hozott a kiskunhalasi és garai árufej É ege tok ügyében

A bajai megyei bíróság a na. pókban vont felelősségre két kizsákmányoló és árurejtegetö kulák-kupecet. .

Ziel József garai kereskedő 65 mázsa csövestengerit rejtett el, hogy minél nagyobb károkat okozhasson népgazdaságunknak. A bajai megyei bíróság a kártevő ellenseget 1 évi börtönre, 1C0O forint pénzbüntetésre, 1000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére, Gara községből 6 hónapra való kitiltásra és a 65 mázsa tengeri elkobzásra ítélte.

Kiskunhalason Jerucsek József kereskedő 1 és fél mázsa i lisztet rejtegetett, mely már tel. jesen megdohosodott és rnegku. kacosodott. Ezen felül üzletéből kivonta a dolgozó nép számára kiutalt cérnát és azt lakásán elrejtette, mert háborúra spekulált és úgy gondolta, hogy lia háború lesz, az elrejtett árun keresztül kétszeresen megnyúz. hatja a dolgozó népet. A megyei bíróság Jerucsek Józsefet 1 évi börtönre, 500 forint pénz- büntetésre, 1000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére, hivatali j és politikai jogainak 4 évi fel- I Íügge3ztésére ítélte,