Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-08 / 204. szám
A kerekegyhási gépállomás csatlakozott a félegyháziak béke-műszak mozgalmához Ha minden traktoros követi as élenjárókat, akkor december 10-re befejezik idénytervüket A kerekegyházi gépállomás a falu szélén, az egyik volt nagy- birtokos majorjában kapott ott. hont. A hatalmas udvart azelőtt gaz verte fel. Amiéta a gépállomás az épületbe beköltözött, rendbehozták az udvart és a dü_ ledezö épületeket. Uj gépszínek és munkáslakások épültek a régi majorban. Ilyenkor az udvaron csak az olajos hordók és kisebb mező- gazdasági gépek vannak. A traktorok mérik a barázdák hosszát. Szántanak körös-körül a szomszédos községek határában. A gépállomás nagy segítséget nyújt a termelőcsoportok, nak és a dolgozó parasztoknak. A hat termelöcsoport közül csu. pán a „Sarló és Kalapács” Kun. bar ácson még nem fejezte be az őszi mélyszántást. Ott is már csak 20 hold a szántatlan terület. Kerekegyházán a Dózsa, Fülöpházán a Petőfi és Szabadság, Balázs-pusztán a Petőfi és Ladánybenén a Petőfi, csoportok már befejezték az őszi mélyszántást. A iroda bejáratánál hatalmas versenytábla hirdeti a munkák állását. A 48-ik bérhéten a gép. állomás ütemterve 207 hold volt. Teljesítettek 250 holdat, azaz 84 százalékot. A legjobb brigád a Kossuth-brigád. Előirányzata 68 hold, teljesítménye 100 hold, vagyis 147 százalék. Készül a „villám“ Bent az irodában most készül a „villám”. A gépállomás veze. iőség« hetente több Ízben ezzel a körlevéllel értesíti a traktoro. sokat, hogy hogyan állnak a munkával. Azelőtt, amikor a gépállomás vezetősége még nem gondoskodott a verseny nyilvánosságáról, lassúbb volt a mun. kák üteme. Amióta bevezették a „villámot”, azóta jobb eredmények születtek. Az elmúlt bérhéten Heißer István 88 százalékról 108 százalékra emelte Idénytervének a teljesítését. Bende Teréz 83-ról 103-ra, Szabó László 80-ról 88- ra, Kürtösi István 80-ról 98-ra, Szabó Ambrus 79-ről 93-ra, Kol. lár István 68-ról 90-re, Pável- ka Máté 57-ről 70-re és B. Hor. váth István 55-ről 66 százalékra. Éles Verseny a női traktoros-brigáddal A női brigád azonban, amely, nek tagjai Bende Teréz, Schidt Judit, Kenderesi Rozália és Lengyel Eszter, kissé lemaradt. Azelőtt jobb teljesítményt értek el, mint a férfiak. Három napig állt a gépük törés miatt, ezért 62 százalékot tudtak csak teljesíteni. Az ellenfél, Kürtösi István is csak 79 százalékot ért el, mert ő is csak 4 napot tudott dolgozni. Javul a munkafegyelem Amióta a versenynek a nyilvánosságát biztosították, azóta javult a munkafegyelem is. Azelőtt több izben előfordult, hogy a traktorosok éjjel nem szántót, tak, hanem hálókocsijukban lefeküdtek és aludtak. Hesffler Istvánt is alva találta több izben az ellenőrző közeg. Felvilá. gosltották és ma már Heffler a gépállomás élenjáró traktorosa. Voltak olyanok is, akik ma. gatartásukkai lazították a mun. kafegyelmet, ilyen volt Boór Gyula és Antal Etel. Az üzemi bizottsági ülésen egyöntetűen elhatározták, hogy elbocsátják őket. De akadtak olyanok Is, akik veszélyeztették a gépállomás jóhímevét. Hyen: Vankó György és Szeibert János. Van. kő a vasúton ment keresztül erőgépével. Három talpfát vágott szét. Szeibert pedig a gyalogjárdára ment traktorával és ott okozott kárt. A „vülám”- ban kipellengérezték ezeket a traktoristákat, ami a munkafegyelem megszilárdításával járt. Elfogadják a í«'iegyháziak kihívását Tegnap este a kerokegyházi gépállomáson letárgyalták a félegyházi gépállomás békemü- szak.versenykihívását. A gépál. lomás dolgozói elhatározták, hogy a békemüszakban, december 10-ig 100 százalékban befő. jezlk az idénytervüket. Elfogadják a félegyháziak kihívását. Kerekegyházán a traktorok munkaüteme meggyorsul, hogy december 10-re befejezzék a mélyszántást, erősítsék az országot és ezzel a béke hatalmas táborát. Madarász Béla latjai ánsiTjáegeío rokonainál ttja it It nagymennyiségű felsőrészt tálá I lak Madarász Béla letartóztatás tával és a közel 100.000 forint értéket képviselő elrejtett bőr-» és textiláru lefoglalásával, en. nek az árurejtegető bitangnak az ügye még állandóan íoglal- Koztatja a hatóságokat. Madarász Béla nemcsak házának különböző rejtekhelyein, de a város különböző helyein lakó rokonainál is rejtegette a bőrárúk egész tömegét. Az ellenségnek ez a készséges kiszolgálója ezzel a hatalmas mennyiségű és elrejtett bőráruval azt igyekezett elérni, hogy a cipőellátásban minél súlyosabb zavarokat idézhessen elő, bogy ezzel is minél nagyobb károkat okozhasson a közellátásnak. Újabban további közel 10.000 forint értékű felsőrész került elő rokonának, Csávolyi Károly kefekötö házábóL Madarász Béla gazságait betetőzi az az aljasság, ahogyan dolgozóival bánt, ahogyan azo. kát kizsákmányolta és ahogyan azoknak verejtékes munkájából igyekezett minél többet összeharácsolni. Jellemző rá, hogy esztendőkkel ezelőtt iparostanulóját úgy összeverte, hogy annak karja tört. Madarász Béla megtestesítője a pénzébes kufárokaak, akik a dolgozó nép becsapásával, félre, vezetésével igyekeznek minél nagyobb és hatalmasabb va-, gyonra szert tenni. A szakmá-1 ban úgy ismerték, mint aki mázsa számra vásárolja a kü- j lönféle hulladékot, köztük az' egész vékonyra kidolgozott re-1 tikülanyagok hulladékait is, melyeket aztán, mint cipőfelsőrészt használt fel. A közellátás, nak ez a dühödt ellensége vala- • mikor borbélysegéd volt. Alig kétévtizede tért át a cipöiparos. Ságra. Két évtized alatt, két házat, szőlőt harácsolt össze. azonfelül azt az elrejtett árumennyiséget, melyet rejtekhelyeiken megtaláltak, üzlete ezenkívül cipőáruval jól el volt látva. Madarász Béla példaképe az árurejtegető hörcsögöknek. örizetbevétele előtti napokban még összetett kézzel és könnyekkel a szemében kereste fel iparostársaiv, hogy segítsék anyaggal, felsőrésszel, mert nem tudja foglalkoztatni dolgozóit és annyi pénze sincs, hogy adókötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Így álcázta magát, .hogy a kulákok és kizsák. mán^oló gazemberek méltó pél. dáját kövesse. Leleplezésével a dolgozók újabb ellensége került a bíróság elé. Madarász példája mutatja, hogy dolgozóink még ebe. rebbek legyenek, hogy az áru- rejtegetök méltó helyükre, a rács mögé kerülhessenek. Katymáron a délszláv és magyar dolgozók vállvetve harcolnak a szerződéses termelés sikeréért A mélyszántásban azonban elmaradtak Katymáron a termelőszövetkezeti csoportok, — a Béke, a Sztahánov és a Lenin — egymással versenyben végzik a mélyszántást. A Lenln-csoport már be is fejezte a munkát, a Sztahánov-csoport a közeli napokban fejezi be. A verseny a Béke-csoport tagjait fokozot. tabb munkalendületre késztette. A termelőszövetkezeti csoportok munkaversenyének példáján buzdultak fel a község egyénileg dolgozó parasztjai. Frányó Bandik, 5 holdas délszláv anya. nyelvű dolgozó paraszt, tanács, tag is azon volt, hogy a mélyszántás időn belüli teljesítésével kövesse a termelöcsoporto- kat és példát mutasson a község dolgozó parasztságának. — Minden barázda, melyet időben felszántunk, azt jelenti, hogy még erősebbre vonjuk a békefrontqt és szilárdítjuk annak erejét. Mi, délszláv anyanyelvű dolgozó parasztok tudatában vagyunk annak, hogy a Párt és a minisztertanács határozatai boldogulásunkat, fel. emelkedésünket segitik elő. Lelkesen teljesítette a mélyszántást Nikol Vinkovics délszláv anyanyelvű 5 holdas dolgozó paraszt is: — Tudom — mondja, — azzal, hogy a mélyszántást időben teljesítettem, jövőévi jobb termésemet biztosítottam. Jő ' volt hallgatni a jótanácsra. Az őszi, bőséges csapadék révén a föld sok vizet tud tavaszra tárolni, amikor esetleg majd annak hiánya mutatkozik. A délszláv anyanyelvű dolgozókkal vállvetve, testvéri egyet, értésben, a község magyar anyanyelvű dolgozói is harcolnak a mélyszántás sikeréért. Bartos Sándor középparaszt, Rigó Ferenc 3 holdas dolgozó paraszt már november 25-én végeztek és mutattak példát. A szerződéses termeléskötésben 75 százalékos teljesítés az eredmény. A népnevelők egcsz sora látogatja a házakat, hogy meggyőzzék paraszttársai, kát a szerződéses termelés előnyeiről, fontosságáról és bizakodva mondják: — Itt sem fogunk szégyen t- vallani. Katymár délszláv és magyar anyanyelvű dolgozói be fogják bizonyítani, hogy rájuk népi demokráciánk mindenkor bizton számíthat. * Állattenyésztésünk fejlesztése az dllami gazdasagokban Ä minisztertanács határozata alapján az állami gazdaságok its állattenyésztésükről kétéves tervei állítanak össze. A terv kiterjed az állatállománylétszám emelésére, valamim az állattenyésztés terme, lékanységére. Az állattenyésztés termelékenységéinek érdekében fokozni kell a takarmány termelést és biztosítani annak legjobb hasznosítását. Fel kell venni a tervben az építkezés, a gépesítés és a vízellátás fejlesztésére a megoldásokat. A tervben gondot kell fordítani a tenyésztői munka megjavítására, az állati betegségek megelőzésére, illetve azok visszaszorítására. Fel keh venni a tervbe az állattenyésztés} oktatás és a tudományos kutatás minél nagyobb mértékű és széles alapokon való fejlesztését. Nem utolsó sorban a tervnek meg kell találnia a módot arra, hogy az állami gazdaságokban a munkaszervezés megszilárdul jón. A minisztertanács határozata felsorolja azokat a kitüntetéseket, amelyeket! az állami gazdaságok dolgozói az állattenyésztésben kimagasló eredményeikért kaphatnak. Bácski&kunmcgyei viszonylatban az állam} gazdaságok ‘területén a kéléves állattenyésztési terv szinte forradalmi lesz. Megyénk 'erűiéiül í az állami gazdaságokban az állaltcnyészilés súlyponti kérdés, annál is inkább, mert talaj- és éghajlat} viszonyaink, legelő- és rét- tcrüle'eimk állami gazdaságainkat már eddig is szinte kényszeríiet- iék az állattenyésztésre. Megyénk déli része hivatva van az állattenyésztés részére minél több és minél jobb minőségi abrak akarmányt termelni, a középső és felső része pedig állatainknak jó minőségű legelőt nyújt. Ez a terület jóminőségű széna termelésére Is alkalmas, részben öntözéses alapon. Megyénk területén is o kétéves állattenyésztési terv az állattenyésztés elmaradottságának felszámolását és a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését kívánja szolgálni. Állatállományunk ló.számát úgy keU emelnünk, hogy gazdaságainkban 2—4 kát. hold szántóra egy számosállat jusson. Megyei viszonylatban jelenleg 7 kab holdra esik egy számosállat. Világos ebből tehát, hogy ezen a téren megyénk állami gazdaságainak nagy feladatot kell megoldania. Lóállományunk vonalán me. gyénk déli réazcn meglévő Nó- niuis-állományunk, a felső részén magyar félvér állományuntk minőségi javításán van a hangsúly. A lótenyésztésünkben a száz kanoa után eső csikók számát fel kell emelnfinlk úgy, hogy 100 kanca után 69 csjkó nevelődjön fel Ezen a téren mára jövőévben is jélenfős eredményt várunk, ment jelenlegi kancaállományumk mintegy 96 százaléka van befedeztetve, részben mesterségesen. Szarvasmarhaállorn Anyunknál megyei viszonylatban a magyar piros-tarka tenyésztését fejlesztjük oly módon, hogy a magas téjhozam mellett jó húsho. í zamú fajta is legyen. Sertéstenyésztésünknél már 1951-ben úgy kell Irányítanunk a tenyésztést, hogy fele hús, fele pedig zsírjellegü legyen. Juhállományunk kettős irányú. A megye középső és déli részén a durvább gyapjút adó, de jó teljesítőképességű cigája, fajta, de az északi részen a ma. gyár fésűst tenyésztjük. A baromfi-vonalon állami gazdasá. gaink törzsállománya a magyar parlagi fehér változata lesz Ezenfelül egyes gazdaságainkban az úgynevezett haszon- tyúktelepek vegyes állománya van kialakulóban. Az 1951. tervévünkben a baromfiállományunk megközelíti gazdaságainkban az ötvenezre» létszámot. A termelékenység vonalán gazdaságainkra igen nagy feladat vár. Az idei tervévben, de az elmúlt esztendőben is, csak a felfutási létszám-tervet teljesítettük. Termelékenységi tény. számaink bizonyos mértékig lemaradtak a létszám teljesítésé, töl. A takarmánytermelés fokozá. sa érdekében megyénk előnyős helyzetben van. mert több helyen takarmánytérmö területűn, két öntözéses alapon is berendezhetjük. Megyénkben állami gazdaságaink szálasszükségletü- ket teljes egészében saját termelésünkből is fedezni tudják. A „zöld futószalag” állami gazda, ságainkban már az idén részben bevezetödött. Előnyös az állami gazdaságokra. a határozatnak az a része, amely az építkezés vonalán az 500 ezer forint értékhatárt jelöli meg a házilag való elkészítésnél. Építkezéseink félidő alatt, olcsóbban készülnek majd el, mint az elmúlt években. Valószínű kevesebb bürokráciával is. Az állattenyésztés fejlesztéséről csak akkor beszélhetünk igazán, mikor a tenyésztés és az állategészségügy terén meg. felelő mennyiségű és minősé, gü szakembert tudunk alkalmazni. A minisztertanács határozata világosan és félre nem érthetően intézkedik ezen célki, tűzés érdekében is. A minisztertanács határozatában a kimagasló eredményekért járó kitüntetések valószínűvé teszik, hogy dolgozóink ezen keresztül is állattenyésztésünk minden vonalán olyan eredményekre törekednek, amely megyénk állat, tenyésztését mezőgazdaságunk, ban élenjáróvá teszi. Kovács Péter Pál, AMG-föállattenyésztö Szövetkezete I n k túlnyomó része nem tartja kellő tiszteletben az e!ö- írt rendelkezéseket. Mezőgazdaságunkban például a tervszerű munka egyik alapvető feltétele, hogy pontos képünk legyen a szerződéskötésekről. A szerződéskötéseknél a szövetkezetek vezetői nem hajtják végre lelkiismeretesen az erre vonatkozó határozatokat Felületes, pontatlan jelentéseket küldenek. De megyénk földmüve-5 szövetkezeteinek zöme egyáltalán nem küld jelentést. így történt ez december 3-án is, amikor pedig távirati jelentés volt esedékes. Katymár, Má<ételke. Mélykút, Bácabokod, Bácsborsod, Csátalja, Dávod Csávoly, Felsőszeniiván, Vaskút, Dunapataj, Ordas, Alpár, Kun- szentmiklós, Kalocsa, Bátya, Dunaszentbencdek, Dusnok, Fájsz, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmar, Kecskemét, Bugacmonosfeor, Helvécia, Jakabszáüás, Kunbaracs, Ladánybene, La- josmizse, Bocsa, Csengőd, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páht, Pirtó, Soltszentimre, Tázlár, Kiskunhalas Borota, Jánoshalma. Kisszállás! Rém, Tompa, Kunadacs, Kunszállás, Kunpeszér és Tass szövetkezetei. Az állami fegyelem betartását előírja és védi a törvény. Alkotmányunk ezt mjnden polgárra kötelezően előírja és aki megs®e<ri, joggal kapja meg törvényszabla büntetését A SZÖVOSz vonja felelősségre ezeknek a szövetkezeteknek ügyvezetőit és figyelmeztess® őket arr« is, hogy a fegyelem betartása nemcsak törvényes, hanem egyben erkölcsi kötelessége is a haza minden becsületes fiának.
