Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-06 / 202. szám

V. évfolyam, 202. szám Ára SO fillér A Félegyházi Gépgyár 6 dolgo­zója a jövőévj tervéi teljesíti. — Vaskúton a tanács és a békebi­zottság együtt harcol a mélyszán­tás sikeréért. — A Pintér-gyár dolgozói befejezték ezévi tervüket. — Visszaemlékezés a II. Világ- békekongresszusra. — A csávolyl pártszervezet hozzászól a baja járási pártbizottságot ért bírálat­hoz. 1 " ' .......... ....... !■ '■ '■ 1 950 december 6, szerda Feladataink az állattenyésztés és takarinánytermelés terén A háborúi pusztítás legin­kább állatién yés ztósünk efc bé­nította meg- Lóállományunk- na/k fete sem m aradit meg. Szarvaisimarhaiiltoiuainyunknak szinitién oiliíg feilie, juh- és ser- tésállományunkiniak alig negye­de vagy harmada. Legsúlyo­sabb veszteségünk értékes te­li yészáJtetláltom anyunk elp usz­t utasa volt. A hároméves tervnek éppen ezért sarkalatos pontja volit: minden rendelkezésre álló erek á'ilaitállományunik belyreáMí tiá­sára íordí'tiainii. A hároméves terv alapján újjászüiiietett állat­állományunk, Az ötéves terv tehát már óéiul 'tűzhette áila't- tenyésztás'ünkinek minőségi e mellesét. A miniszter tanács ha­tározata az áillla'Heuyész'lés és bakianmáinytermieilés fejóesz'tésé- röl pedig fdiszámolja állartite- «1 yész lésünk elmaradoí'tiságát. Ezzel hozzájárul a dolgozók éle tsz ín vonalának f okoz®! os emeléséhez. A miniszter tanács hate roz a- *a eirendelK az ország áEatte- n yé&ztósón'ek és takiarmányter- mielésének mennyiségi emelését és minőségi fejlesztését. Ez a hallározat nagy feladatokul ró Bács-Kiskun megyére. Melyek ezek a .feladatok? Szarvaisimarhaáill omán y uokhól végleg tokselejtezenidő a kistel­jesítményű, gyenge zisírszáza- itók'kal tejelő egyedek. A mi­nőse tér tanács határozata értel­mében megyénkben tenyészteni fceíl a nagy tejhozamú, de emellett húshozamú (itejhús jel- Degű) magyar-tairkia fajtát. Afennyiségiileg ez annyit jelent, liogy szairvasmarhaáilll'ományxm- Ikait 1951. óv végéig további h'éti- lazer darabbal kell emelni. Lovaknál megyéink területé­ire a. Nooins-faj'ta tovtait jelöli meg a minisztertanács határo- teato tenyés®iirányuL Megyónik- Kien a üóálHományt elsősorban imirőságüfeg kell fieljavítaimunk, ínig meranyiiségiiieg 1951. év vá- gérc 2500 darabra kiedll emeJl- münk lóáTOtományunkait, Serliéslből megyénk déli iré- 5»zén a berkshirei. a rtöbbi ré­szén pedig a mangalica fajtájú sertést jelöli ki a rendelet te- nyéízlésnek. SertésálMománytini- Ikait a« 1951. év végéiig 36.000, az 1952. év végéig további 54 ezer darabbal kell emelni. Juhtenyésztésnél Rács-Kiskun •megyében a dgája-fajta te- nyészliést tűzte ki célul a haitá- roza.t. Mennyiségileg a® 1951. év végére 46.000, az 1952. év végére pedig további 50.000 darabbal kel emelni. Baromit iáknál az egész or­szág. tehát megyénk területére is a magyar-fajta, valamint a javított magyw-fajta barom­fiak 'íenyőszitése a cél. Baromfi- állományunkat az 1951. év ré­gére 2S6.0Ö0 darabbal, míg az 1952. év régére további 290.000 darabbal kélll emelni. A miniszter tanács hlatároza- tániak vtégrehiaj'l'áisáiná l oda kell hatnánk, hogy az ainyaáliiaitok uit'áu fel nie v ellendő utódok szá­ma a határozatban előírt mér­teket élérje. Az előirányzott szaporulat éliórósóre szükséges a megfelelő minőségű és számú tenyésza'paáilüiaif. A minőség fej­lesztésére a nagyteljesítményű, kiváló minőségű tenyészapaál- latok kihasználása érdekében megyénkben egy szarvasmarha megtermékenyítő fő- és két melilékiállloiinásit, a fiú tenyésztés fejlesztése céljából pedig 4 'ter­mékenyítő állomásit állítunk fél. Eszel a megyénkben lévő lóm egtenmfék eh y.f lő áffloimá'Sok száma S-na cmeJkedik. A meddőség elleni küzdelem, vataminrt aiz állategészségügy megjavítása érdekében Kecske­méten. és Rácsai!máison áCtator- vosá ambulanciát lé! esi lünk. Az 1951 január hó első «ap­ján életbe lépő új törtsköny- velósi rendszer tehetővé teszi az állami gazdaságok és- 'ter­melőszövetkezetek kiváló egye- deinek, -vafiiaim'init az egyénileg dolgozó panaszt ok állatai közói'l a tenyésztésire alkalmas kiválo­gatását és a micsurini biológia aliapjőn álló tenyésztési mun­kát. Az álKiat'len yé«z lés szám- beli és minőségbeli fejlesztésé­re .teranelőcsoportjainkban meg- sízervtezzüik 2—3 év -tártaiméra az áSlliaiMenyés'Z'tő brigádokat. Hasonlóképpen szervezzük meg a brigádokat az állatim birto­kom is. ÁEíattarttásuok alapja a he­lyes takairmán yozás. llakar- mányánséges esztendőkben a kisembénekinek szinte megold- haitaiton gondot okoz a téli ta­karmányozás. Ezért a minisz­tertanács az álWait'tenyészités fej­lesztése érdekében hozott in- tézíkiediés’eit a itakarmányozásra vonatkozó remdtellkiezósektkel egészíti kii. Ez azt jelien ti, hogy megyénkben. megfití'eiő tiakar- mén ^-bázisokat ikleilll létesíteni!'. Eniuek elérésére bevezetjük az őszi falkarmámyke verők ck vo- tésterüteteiinék a feliemelését és eozel a ketibős termelés alapjá­nak lerakását, hogy a korán Mfoertilő növények után ma­gasabb 'liermésenedmÍnyeket biz­tosíthassunk. A határozat elő­írja, hogy az eíkopánosod oitii és kiált legelőiket feltöréssel kell feljavítaná és ezek helyébe a füves, bests vetésforgók beál­lítását foeäl megkezdeni. A ré­teken éts legelőkön ki kel hasz­náltai az öntözési lehetőségeket és be kőlil állítani így a szer­ves- és .mű'tirágTáaáisl a termés- h ozaimok Tiövelésérc. A rejtett takarmányok fel­tárása és fé!hiaisznáiM&a c-rde- kében iudatosítaini kell a síló- zás ég. a zsomboly ozás hasznát. Magyar dolgozók! Az emberisége* háború fenye­geti. Nem az egyszerű emberek akarják és nem ők készítik elő a háborút, tgy maroknyi gyilkos söpredék, az emberiségnek egy cl- cnyésaő kisebbsége az, amely * világot ezekkel a véres tervekkel fenyegeti. Csak ennek az elenyé­sző kisebbségnek: a fegyvergyá rak és a világrészeket lejgázó ban­kok urainak, a hatalmukat féltő, vagy már hatalmukat vesztett nagybirtokosoknak és gyárosoknak érdeke a háború, nekik, akik a vi­lág lángbaborulásától újabb hódí­tásokat, megingott hatalmuk meg­erősödését elvesztett birtokaik és jövedelmük visszaszerzését várják. Hogy milyen sorsot szánnak ők a világtsak, ezt megmutatták a távolkelet egy kis országában, amelyet orvul lerohantak — bár legyőzniük nem sikerült és nem is fog sohasem sikerülni. Aggoda­lommal látjuk, hogy míg mi a magunk újjászületett országában a teremtő béke áldásait élvezzük, tő. lünk sokezer kilométernyire, a föld­teke túlsó felén, a háború már nem pusztán fenyegetés, hanem mindennapi szörnyű valóság. Védekeznünk kell ez ellen a borzalmas veszedelem ellen, amely az emberiséggel együtt bennünket is fenyeget. Védekeznünk kell, — mert lehet védekezni! Az emberi­ség szinte teljes egyhangúsággal a béke mellett áll. És a békesze­rető emberiségnek megvan az ere­je ahhoz, hogy kivívja a győzel­met ebben a legszebb és legszen­tebb harcban, amelyet történelme folyamán valaha is folytatott. Le­hetetlen, hogy sokszázmillió egyet akaró ember hiába fogjon össze igazságos és nagy céloktól vezé­reltetve! Lehetetlen, hogy annyi nagyszerű elme, bátor harcos, küz­delmekben megedzett nép ne aras­son diadalt az életéért és jövőjéért folytatott csatában! Aki azt merj áflitanJ, hogy a háború elkerülhe- tetlert, rágalmazza az emberiséget. November második felében zaj­lott le Varsóban a békeszerető emberiség nagyszerű seregszem­léje, a Béke Híveinek U. Világ­kongresszusa. Ezen a kongresszu­son olyan egyöntetűséggel és olyan erővel nyilvánult meg a vi­lág egyszerű embereinek békeaka­rata, mint még soha­Több mint nyolcvan nemzet fiai, számtalan politikai és világnézet képviselői, fehérek és színesek, keletiek cs nyugatiak, a legkülön­bözőbb korosiztályokból és szinte minden foglalkozási ágból; szám­szerűit több mint kétezren, de nem kevesebb, mint nyolcszázmillió ember képviseletében kiáltottak nemet a háborúra és igent a béke világmentő terveire, alkotó Pro­gramm jára. A varsói kongresszus hatásos intézkedéseket követelt a fenye­gető világháború veszélye ellen: a koreai rablóháború megszüntetését, az atomfegyver betiltását, az álta­lános leszerelést, a háborús propa­ganda clnémításá*. A kongresszus megvalósítható és a béke biztosí­tására alkalmas javaslatokat ter­jesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete és az egyes országok parlamentjei elé. Ezeket a javas­latokat senki sem becsülheti le, még kevésbbé hallgathatja agyon, mert a földkerekség felnőtt lakos­ságának fele áll mögöttük, nyolc- százmilliónál több, a béke védel­mére elszánt ember. A Béke Híveinek II. Világkon­gresszusán megmutatkozott, hogy a legkülönbözőbb felfogású, a leg­különbözőbb világnézetet valló em­berek is megérthetik egymást, ha valamennyien békét akarnak. Meg­mutatkozott, hogy a béke, az em­beriségnek ez a legegyetemesebb ügye képes közös harci táborba összefogni valamennyi nemzet fiait, — akármilyen politikai fel­fogást valljanak is, — csak egy a fontos: hogy a békéi akarják. Ez a tábor, — amelynek élén a Szov­jetunió, a világ első szocialista állama, a népek vezérlő csillaga', legfőbb támasza és reménysége áll — mérhetellenül erősebb, mint a háborús gyújtogatok elvetemült klikkje. Ez a tábor győzelemre hi­vatott, mert erejéhez egy olyan fegyver is hozzátartozik, amelyen az ellenség semmiféle hatalommal nem tud úrrá lenni, az igazság. Magyar dolgozók! Az egyet akaró nyolcszázmillió­val együtt a mi népünk millióinak képviselői js egyhangúlag adták szavazatukat a békementő javasla­tok, az emberiség jövőjét szolgáló határozatok mellett. Ezek az igen­lő szavazatok köteleznek bennün­ket. Ünnepélyes kiállásunk még fokozottabb, még odaadóbb mun kát és harcot követel tőlünk, sajaj ügyünk érdekében. Azzal küzdünk legeredménye*ebben a békéért, ha erősítjük szabad országunkat, még virágzóbbá, még izmoabbá tesz- szük, olyan acélfallá, amelyről vé­res fejjel pattan vissza minden elvetemült támadó. Minden tégla, minden tonna acél, minden újabb barázda, minden tollvonás az épü­lő ország tervein: cgy-cgy csapás a háborús gyújtogatok terveire és hozzájárulás békénk vélelmének nagy művéhez. •Egység, fegyelmezettség, á’do- zatkészség, hűség hazánkhoz és a béke világot átfogó táborához: ezt követeli tőlünk a béke védelme a háborús gyújtogatok szörnyűséges terveivel szemben. Sorainkba hívunk minden becsü­letes magyar embert. Korea pél­dája is megmutatta, hogy az egy­séges nép, ha igazságos célokért harcol — legyőzhetetlen, még ha a félvilág elnyomói és kizsákmá­nyoló: támadnak is rá. Álljunk bit neki a nagy munkának. Építsük let a béke hatalmas és megdönthetet­len épületét! Ennél szentebb harcot hazánk népe még soha nem vívott, mert ez a harc a nemzet bizton­ságáért, az anyák életéért, a gyér-* mekek jövőjéért, a nép boldogsá­gáért folyik. Minden becsületes magvar em­bernek ott a helye a békénket vé­dők táborában! Előre a béke meg­mentéséért“ Nagygyűlés Londonban a békéért Az Angol-Kínai Gazdasági Tár­saság december 3-án Londonban nagygyűlést tartott. A nagygyűlés részvevői határozatot hoztak, melyben, felszólít jáfk a kormány', hogy törekedjék a koreaj hadmű­veletek haladéktalan megszünte­tésére, valamennyi külföldi csapat kivonására Koreából és Tajvanból, valamint a Biztonsági Tanács ösz- szehívására a kínai népi kormány képviselőinek részvételével. * 0. vábbá az atomfegyver eltiltására. Az ülés részvevői táviratot intéz­tek Aítleehez és Bevinhöz, mely­ben követelik a németországi újrafelfegyverzés és a további agresszió megszüntetését. Mindent el kell követnünk, hogy a Ikiukordcaiszárat október hó 15-ig ibetakairí'suk. össze íkelli gyűjteni továbbá a napra­forgó tányérját és a $zőlö tör­kölyét talkarmá:nyoz'áis>i céőakrn. A jróndszilerlaiDács határoz n- t<a előírja oat. is, hogy tudato­sítsuk a zöld futószalag je’en- ‘töségét, hogy mieden ternieüő- ezövelkezet-i csoport és állatni gazdaság úOtait'á'Kományát kora tavasztól késő őszig a saját te­rül elén termelt zöld itaktanniá- ny okkal láthassuk el. Nagy súlyt kélE helyezni továbbá áil- te'táffloimá'n yunk taikiairmiám yozá- sánál az egyedi 'takarmányozás bevezetésére. Ezzel a rendszer­rel kÖTÜltbeliiil 20—25 százaié. kos abrakniegtakiarítáisit érhe­tünk ei. A minisztertanács kétéves ál­lattenyésztési és itatarmáinyter­melési határozata' népi demo­kráciánk békés alkotó munká­jának újabb kiemelkedő ese­ménye. A minisztertanács ha - táiroz-ai’a megszuibja a falu dől* gozéinak kért esztendőre szóló tennivalóit m áilabtenyé&c- rtés és a rtakaruiáinytenmelés ífej-i fesztéso érdekében. A mints®- tertainács határozata a falu bé-» kés alkotó munkájának lelke­sítő iprograimja. Egyénileg dol­gozó parasztok, tormelöszövei-, kereti tagok, állta mi gazdasá­gok dolgozói tanulmányozzák, árt, hogy « maguk erejével, kezdeményezésükkel!'', isizorgaT- mas 'munkájukká.! és szakértel­mükkel megkezdhessék hozta • j'áru'liá'Suka>! c nagssza.bávú ha-* 'íároZat vógreh ajtásiá hoz. A Magyar Országos Béketanács kiáltványa Magyarország népéhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents