Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-05 / 201. szám

A Baja felső állami erdőgazdaság dolgozói december 21-ére vállalták ezévi tervteljesítésük befejezését

Az erdőgazdaságban bevezetett új normákat a dolgozók lelkesedéssel fogadta

A Baja felső állami erdőgazdaságban az új normák bevezetésével a dolgozók munka- iéndülete erőteljesen fokozódott. Az erdőgazdaság több mint 400 dolgozója tudatában van annak, hogy a szocializmus építésének nagy munkájában, a régi és elavult normák a termelékenység emelésének, a munkaverseny to. vábbi fejlődésének komoly aka. dályai. ' A normarendezés nyomán helyes, reális, magasabb teljesitmen’-pkre fMwtönaő normákat kaptak a dolgozók, melyek meggyorsítják a tervek teljesítését, azok túlteljesítését. Ha voltak is az új normák bevezetésének első napjaiban félrevezetettek és nem eléggé öntudatos dolgozók, akik az új nor. mák teljesítésének lehetetlensé. gét hirdették, pámapos mun. ka után belátták, hogy az új normák keresetük növelését, felemelkedésüket, életszínvonalúk további fokozását biztosítják.

A Baja felső állami erdő- gazdaságban a dolgozók jelentős tömegei a fakitermelést végzik. Sokan a esemetefákat ültetik. A fakitermelést a dolgozók 60 munkacsoportja végzi, míg a csemetefák Ültetésében ezidöszerint csak 40 dolgozó nyert foglalkoztatást. A fakitermelést végző munkacsoportok egymással versenyben vannak.

Példátmutató teljesítésekkel haladnak az élen a fakitermelést végző I. számú üzemegységből S. Tóth István és Kővágó Ignác. A II. számú üzemegységből, a 205 százalékos munkateljesítést elért Szönyi János, aki a gyérítésben mutat kimagasló teljesítést. A III. számú üzemegységben Korsós László, míg a IV. számú üzemegységben Kretter Rezső, aki a gyérítésben december 21-re tett vállalását máris teljesítette. Kretter Rezső munkacsoportjának tervelőírása 1537 Urméter fakitermelés volt, melyből 1068 kbm szerfát kellett előállítani. A munkacsoport teljesítését 1381 kbm szerfa kitermelésre fokozta,

amivel 201 százalékos átlagteljesítményt ért el.

Ugyancsak jelentős Bedics rstván mxmkacsoportjának ered. menye. Bedics munkacsoportja vállalta, 36 kbm bánya-borda- lécnek 10 nap alatti kitermelését. A munkacsapat vállalását teljesítette is, amivel 6 napos munkamegtakarítást ért el, az eddigi 16 napos termelési átlag helyett.

Az új normák bevezetésével az erdőgazdaság dolgozói a munkamenetek különválasztásé.

val gyorsítottak meg a termelés eredményeinek növekedését. Az eddig együttvégzett munkateljesítéseket különválasztva, külön csoportok végzik, a döntést, a gallyazást, a hosztolást és a Barangolást. A munkameneteknek ez a különválasztása jelen, tösen hozzájárult ahhoz is, hogy megnöveljék az eredmények fokozásán keresztül a dolgozók keresetét is.

A Baja felső állami erdőgazdaság dolgozói szeretettel készülnek december 21-re, a

A mátéházi állami gazdaság huszonhárom DÍSz-tiatalja útban Dunapentelére

A mátéhúzi állami gazdaság DISz-fiatal.ini lelkes örömmel olvasták B .ősi eivtársnak a Központi Vezetőség október 27-1 ülésén tartott beszámolóját. Dúr/i Imre, aki már háromszor is átolvasta a Sorokat, most hangosan ismétli társai előtt:

—- „Dolgozó ifjúságunk szövetsége egyre nagyobb riszt követel magának a szocialista építés hatalmas munkájából ezért jelentkezett lelkesen a Dunai Vasmű felépítésére.'1

A fiatalság soraiban nagy hatást, keltettek Rákosi elvtárs szavai. Elsőnek Barcsok József.

béketábor njigy őrének, Sztálin elvtárs 71. születésnapjának megünneplésére. A nagy nap1 tiszteletére felajánlották, hogy

a december 31-ére előírt évi tervteljesítésüket 10 nappal hamarabb, december 21-ére befejezik.

így mutatják ki hálájukat Sztálin elvtárs iránt, aki a ■ milliós béketábor ólén érettük is j harcol a béke megvédéséért, boldogabb és szebb jövőjük eléréséért.

A TÜZÉP bajai., bácsalmási és csátaljai telepeinek dolgozói ötletnapukon az újítások és észszerűsífések egész sorával siettek a szocialista kereskedelem fejlesztésére

A bajai TUZEP kultúrtermében zsúfoltak a padsorok. Itt gyülekeztek ossz« a vállalat bajai, bácsalmási és csétaljai telepeinek dolgozói. Második ötletnapjukat tartják.

A vállalat által kitűzött ötletverseny konkretizálta a meg. oldásra váró feladatokat, melyeket helyesen és célravezetőén az alulról jövő kezdeményezés révén kíván maradéktalanul megvalósítani és végrehajtani. Ilyenek például a vagonkirakaá költségeinek csökkentése, az árumérés meggyorsítása, hogy a sorbanállást kiküszöbölhessék. A munkaidő jobb kihasználása, a túlórák megszüntetése, az új munkamódszerek és észszerüsítések alkalmazása, az átrakás, osztályozás, garmada, a tüzelöfa-kazalozás időszakos munkálatainál. A vállalat kezelésében levő épületek gazdaságosabb kihasználása és az adminisztrációban, főleg a levelezés lecsökkentése.

A* esfbegyült dolgozók közel 40 ^ötlettel szerepelnek, melyek mind a fenti célt kívánják szolgálni. Otlettervezeteik- kel kitűnnek a bajai TUAtUP Dózsa György-úti telepének dolgozói. Az első ötlet mindjárt ennek a telepnek dolgozói sorából kerül megvitatásra. Pencz Júlia ötletével az árusebesség forgalmának meggyorsítása ér. dekében a helyi kalkulációt javasolja. Ötletéért 30 forint jutalomban részesül. Kámán József a kistételekben való árukiadásra blokkfüzetek előre való elkészítését ajánlja. Ötletéért ö is 30 forint jutalomban részesül. Kiss Zoltán, a bácsalmási telep dolgozója, ötletével a kirakás meggyorsítását ki- vánja megoldani, szintén 30 forint jutalomban részesült. Wei- dinger Imréné ötlete a szakmai továbbképzést szolgálja. A dolgozóknak egy héten egyszer alkalmuk legyen áruismereteik kibővítésére és a köbözés elsajátítására. Ugyancsak az ö öt. lete a gyors kiszolgálás fokozására, a több mázsán ' való mérlegelés és olyan mérőeáé- nyek készítése, melyek nagyjából 10—12 kg-os megközelítő súlyokat tudnak befogadni. Szintén Weidinger Imréné benyújtott ötlete a túlóra csökkentésének elérése azáltal, hogy a telepvezetők előző nap elkészített munkatervükkel a kellő előrelátás révén a munka észszerűbb beosztására vehetnek irányt. Ötleteiért, melyeket a te. lepeken alkalmazni is fognak, 130 forint jutalomban részesült

Hálint Sándor a bácsalmási telep dolgozója, ötletével a munkaerő-csökkentést kívánta szolgálni. Ötlete azt célozta, hogy a hídmérleg mellett egy kis mázsa is felállítást nyerjen, melyeket egy dolgozó könnyen kezelhet, amiáltal két munkaerő más munkaterületen való fel- használása válik lehetővé. Ötlete 50 forint jutalomban részesüt. Mint ahogy 100 forint jutalomban részesült másik

ötlete, hogy a beoltott mész vízszükségletére nem kell új kútépítés, elegendő egy 10 méteres öt-, vagy hatnegyedes csőből vert kút létesítése, amely a kútépítés többezer forint költsége helyett 500 forinttal megvalósítható. Müller József, a bajai telep dolgozója is 100 forint jutalmat nyert ötletéért, melyet a közeljövőben az ország valamennyi TUZEP-tele- pein alkalmazni fognak. Ötletének lényege különböző hosszú, ságú áru észszerűbb máglyázása. Előnye: a föléjük épült tető az árut nem görbíti és annak előállítása az egyes telepeken található rakoncákból is megváló, sítható. Dévényi Miklós, - Kern Magdolna, Wagner Olga elfogadott két ötletével, Vajdai! Béla és Kreszló Sándor 100— 100 forinttal jutalmazott ötleteik jelentenek majd á jövőben a TUZEP telepeinek jelentős segítséget a szocialista kereske. delem továbbfejlődésében, hogy azok gyakorlati megvalósításaik szolgálják a telepek áruvédelmét, az áruforgalom meggyorsítását, az árukiszolgálást és fokozzák az egyre szélesedő versenymozgalmat.

Solívadherten a termelési szerződéskötésnél a tanácstagok járnak elől jó példával

Soltvadkerten november 22-én 100 százalékig befejezték az őszi mélyszántást. Most már a szerződéskötések mielőbbi befejezéséért folyik a verseny.

A tanácstagok példamutatóan kötöttek szerződést. így például: Kalmár János tanácstag, aki 7 hold mellett 2 és fél holdra kötött szerződést, ugyancsak Domogi István tanácstag 7 hold földje mellett 3 holdra kötött

«zurzoucsi.. uuiguzci

parasztok is kitűntek szerződés, kötéseikkel, s példát mutatnak a többi dolgozó parasztoknak, így Cilii István 7 holdas paraszt 5 holdra, Molnár István 9 holdas paraszt 3 holdra, Zsik- lai Lajos 7 holdas paraszt 2 és fél holdra kötött szerződést. A népnevelők közül jó munkát végzett Molnár János, aki 80 holdra köttetett le ezideig szerződést.

’ DISz-fiatal áll fel szólásra.

I — ilyen még nem fordult elő. — moDdja, — hogy népünk nagy vezetője, a mi Rákosi evtársuu ■ így szóljon hozzánk, fiatalokhoz. Azelőtt, a régi Horthy-vilúqban, ha munkáskézre volt szükség, a I csendőrük puskával hajtották a dolgozókat míg lám, nép' demokráciánkban ilyen a munkás becsülete, A .dolgozó nép szeretett Vezére és nagy lanitója maya fordul felénk kell, hogy meg is be , csilijük a 'felhívást és én elsőnek I jelentkezem Dunapentelére, az ifjúság városába.

I Fejek hajúinak összesúgva, majd hirtelen Farkas Ilona emelkedik fel a fiatalok gyűrűjéből:

— Ali, nők is megértettük Rákosi elvtárs felhívását, A fiatalság munkalendiileiére, munka- készségére van szükség a Dunai Vasmű felépítésénél. Én is odaái- lok a jelentkezők soraiba. hogy munkámmal kivegyem részemet békénk egyik nagy alkotásából amivel előbbre segítem 5 éves tervünk sikeres megvalósítását, a szocializmusnak építését.

Egyre többen állanak fel, hogy lelke* elhatározásukat bejelentsék. líauzcr Antal, Kiss József. Németh István. Dömötör István, Ábruhúm Ferenc, Lovas Sándor, Oénder Erzsébet, Huszár Julia, Huszár Gizella. Kisföldi Franciska. Kovács Mária, Szűcs Antal, Abraliám Sándor, Körmoczi Mihály, Komlödi Gábor, Nagy Ferenc,, Vrbán Lajos, Kováés Pál az Örömtől lázas arccal sorakoznak szinte indulásra készen.

Csáki Mihály is kiemelkedik a sorokból.

— Ott akarok én is lenni, ahol a béke művét építik. Hálám és szeretetem csak egy töredékét fogom tudni ezzel leróni azért, hogy számunkra feltárultak a boldog élet kapui. Meg kell mutatni nekünk, fiataloknak, hogy hazánk mindenkor számíthat ránk és ha kell. a békéért két kezünk munkájával, de ha kell, fegyverrel is ott leszünk annak megvédésé ben.

Major Péter is előre lép:

— Én is veletek tartok. Rákosi elvtárs hozzánk, fiatalokhoz szólt, nem maradhat távol eyyi künk sem. Mea kell mutatni, hogy méltó követői vagyunk <t lenini Komszomolnak, akik a munka vonalán éppen úgy megállják a helyüket, mint a haza védelmében. A Dunai Vasmű békés építő munkánk győzelme lesz.

Huszonhárom DISz-fiatal indul boldogan haza, hogy készülődjön Dunapentelére. Valamennyien munkájukkal tevékeny harcosai i lesznek annak a békemüutk fel építésében, mely az imperialisták háborús gyújtogatása, rombolásra való szövetkezése helyeit, a dolgozó nép szebb és boldogabb I jövőjét fogja hirdetni az 5 éves I terv szocializmust építő útján.

Cagány, a zsíros

Olyan sötét van a balotai határban, bogy a kanál is megállna benne. A 13 éves Ruskó Benci fáradtan bukdácsol az eke mögött. mint veszendő őszi légy.

Reggel gazdája, Cagány Jenő, Kiskunhalas egyik leggőgösebb és legravaszabb kulákja, elvak- kantotta a parancsot: — Be l:el[ fejezni a mélyszántást. Nem akarok a város szégyentáblájára kerülniI

Miskolci János, Jeremiás Mátyás és Szilágyi Dezsőné kulá- kok nevel már ott virítanak a városházával szemközt felállított hagy fekete táblán. Ezekre gondol Benci, miközben a dűlő végefielé igyekszik.

Sötét van már, de Benci még mindig bajija a lovakat. Félve gondol a kulákra, akinek olyan szája van, hogy megesne benne a halasi baromfi vásár és olyan telhetetlen, mintha csecsemőkorában már hat rágódajka is kevés lett volna1.

Még egy barázdát bűz az eke, majd hazafelé baktat a gyerek.

Míg a tanyára ér azon gondolkodik, hogy hajnaltól estig any- nyiféte munísu ju>í rája, testvéreire, hogy ilyenkor már remegés jár a lábában, mintha már inegsúr- gulna a fáradságtól,

A tanyára érkezve hallja, hogy az istállóban a lovak már harsogva rágják a szénát. Csak a szarvasállatok dulakodnak, mert Maris még nem tett eléjük takarmányt. Maris nővérkéje még ott cammog az ólak körül. Az egyik testvére pedig bent bukdácsol a sötét istállóban. Moslékot kever.

A padlásról egyenletes inordu- lás hallatszik. A vaksötétben Ferkó és Pista darálják az állatoknak a répát, tököt, krumplit, őrülnek abrakot, szecskát vágnak szalmával keverve. A gép maga olyan, hogy az maga is ember- kínzás— Csalafinta vagy te, Jenő — liheg Teleki Péter, a szomszédból átjött kulák. — Ruskó llenöf alkalmaztad és nyolc családtagja pedig ingyen robotol.

Cagány Jenő az ablakhoz megy. Megvizsgálja, hogy jól van-e elsötétítve, nehogy a petróleumlámpa fénysugara kiszökjön a szabadba. Nem szeretné, ha rájönnének, hogy ők idebent dáridóznak.

Az egyik sarokban Dicső Ferenc kulák érzelgős dalt kornyi- kúL.Már úgy szuszog, mint disznó a búzában. Bortól vörös az ábrázata, úgy érzi, már karikák táncolnak a tekiutete előtt.

— Ügyes vagy, te Jenő — mondja ismét. — Szó és pofon keit ezeknek a Ruskó gyerekeknek- Jól megy ilyenkor a munka. Bátor vagy. ne féltsd a DÉFOSz- tól az üstökűdet.

— Kopasznak nehéz az üstökébe kapni! — válaszol hencegve a zsíros kulák. ..

De hirtelen elhallgatnak, ltus- kóné két kancgó bort hoz a szobába. Leteszi az asztalra. Majd kimegy.

— ö is benne van a: alkalmaztatásban — böki ki Teleki Péter.

Nagyot kacagnak. Majd Dicső Ferenc csettint a nyelvével.

— Hiúba, szoknya kell minden hez.

A kulükok sokatmondóim ösz- szekacsiütanäk.

Ne$z hallatszik az udvarról,

— Rendes ember jöhet, mert a kutyák csak megvakkantjdk. Ha idegen lenne, nagyobb lármát csapnának — csillapítja a házigazda veudégeit.

— Beli megijesztettél benpiin- ke,t, János — szuszognak fel ft kulákok.

V A belépőt^ Ürdögh János ku- lákot, nagy örömmel fogadja a kompánia— Adjisten jó bort, a DÉFOSz- nak meg koporsót — küszönt röhögve ördögh János kulák.

— Erre iszunk! — könnyeb- biiinek meg a kulákok.

Cagány Jenő színig tölti a poharakat.

A boroskancsóhajtogató kulákok fenékig isznak.

— Ez igen — hunyorítanak jobbról is, balról is a kulákok.

— Ez a mi tejünk!

— Sűríti a vért!

— A némái is megtanítja szólalni l

És a kulákok sűrűn tekintenek fenekére á poharaknak. Nemsokára űáridót csapnak, dalokat korny lkainak.

És ez így megy minden este. Reggel, amikor a Ruskő-gyerekek már az udvaron sürügnek-forog- nak, amikor már kigyulladt bennük a hajnali kín, akkor támolyognak haza a fcrészegedett kulákok, a környező tonyök bortömlői.

— Azok éjszaka még az inget is borba mosták — szól csendesen Maris.

— Ezeknek a zsírosoknak még a verejtéke is bor — helyeselt Ferkó.

— Meddig húnV szemet még a halasi DéÉO&z — jajdul fel Pista- — Mi itt hajnaltól késő estig dolgozunk, ezek pedig estétől hajnalig vigadóinak. De miből1 — teszi fel a kérdést.

— Abból_ amit mi verejtékezünk nekik, ainit zsírunkból kipréselnek.

Mérgesen feldobja az ekét a szekérre.

— A csipás szem idővel ís kinyílik — biztatja testvéreit Muris. — És akkor a halasi tanya- világban véget vetnek a kulák világnak- Türelem, a: egyik idő a másiknak mestere.